Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-25 / 96. szám

1997. április 25., péntek MEGYEI KÖRKÉP í&l Fedezzük fel újra Dalmáciát! (3.) Akár Robinsonok is lehetünk A kép nem a tengerparton készült, hanem jóval „beljebb”, Smilicsicsben. Errefelé csak ilyen épületek maradtak a háború után A szerző felvétele Pro Űrbe Tótkomlóson Szépen, jól magyarul Fiatalokat segítő program mérsékletet kell tanúsítani a vá­ros gazdálkodásában, a mérsé­kelt ütemű fejlesztések mellett biztosítani kell az alapellátást. Emlékeztetett arra, hogy az 1997-es esztendő is tartogat még számos jeles napot, hiszen ebben az évben 90 éves a komlósi amatőr színjátszás, 50 éves a szlovák iskola, 70 éves a fiú és lány polgári iskola épülete. 1997- ben szlovákul is megjelenik a tótkomlósiak monográfiája. Az ünnepség keretében adták át a Pro Űrbe díjat Lopusni And­rás alpolgármesternek, akinek a nevéhez fűződik a tanyamúze­um létrehozása, számos helytör­téneti munka. A kollektív elis­merést a Rozmaring Népdalkor és Citerazenekar kapta meg 25 éves fennállása elismeréseként. Cs. I. ban I. lett Szabó Nikolett (Almáska­marás), II Hegyi Henrietta (Mezőkovácsháza), ÓI. Kardos Enikő (Dombegyház) és Horváth Réka (Magyarbánhegyes). A 7—8. osztályosok közül I. Szíankovánszki Julianna (Dombegyház), II. Varga Enikő (Mezőkovácsháza), III. Far­kas Anikó (Mezőkovácsháza) és Bobor Tamara (Kaszaper). Emellett Asztalos Ágnes (Almáskamarás) kü- löndíjban részesült. (1) Lassan felérünk északra. Rijekáig száznál több kisebb- nagyobb szigetre lehetne átha­józni. Rap, Cres és Krk köztük a legnagyobbak. Major László, a tőről metszett horvát ízes magyarsággal ezúttal mégsem a jobban ismert nyaralóhelyekről mesél Sibeniket elhagyva, ha­nem az úgynevezett Robinson- nyaralásokról. A híres szigetla­kot utánozni akarókat azon pi­ciny szigetek egyikére rakják ki, amelynek kis kőházaiban csak egy gázpalackot és némi édes vizet találni. A többit egy hétig rájuk bízzák... Mindenesetre Péntek nincs, esetleg őt is vinni kell magunkkal. Szívszorító mementók Mielőtt jókora szárazföldi be­térővel Benkovacra érünk, egy­szer csak hirtelen minden meg­változik. Egyetlen ép ház nincs a szinte földig lerombolt, helység­táblájától is megfosztott falu­ban. Még a suhanó buszból is eszünkbe juthat a háború min­den szörnyűsége. Fel sem ocsú­dunk, az életet mostanában újrakezdő benkovaci utcán — van kisbolt, amelyik egy éve nyitott újra, de többségük bezúz­va, elhagyva —, amikor a következő falu, Smilicsics, majd Karin, Iszlám Grcski és Iszlám Latinszki még döbbenetesebb képe hangol le. Ezeket a házakat a szerbek egyszerűen szétlőtték, lakói közül sokat kivégeztek. Az összetört homlokzatra ezt festet­ték: „ZAU ZETO! Foglalt!” Még egy érdekes jel látható sok­felé. Négy C betű egymásnak háttal fordítva. Száma, Szlove, Szrbina, Szpasava. Szó szerinti jelentése szerbül (ahol a C egyenlő az S-sel): Maga az Egy­ség a Szerbet Menti... A „csak” lerombolt név nélküli faluról ki­derül, a horvátok rombolták rommá, hogy szerb lakói sohase jöhessenek vissza. A valamiféle modem közép­kori köntösbe öltöztetett crk- venicai Kastély Hotel maga a nyugalom. A tengerre hosszan befutó mólót egyelőre sirályok uralják, néha elégedetten tottyantgatnak, még háborítat­lanul tehetik, de nemsokára leg­feljebb éjjelente sétálgathatnak ilyen békésen. A naplementé­ben együtt csodálhatunk széles­re nyílt orgonát és bazsarózsát, pedig odafentről, a tengert vi- gyázó-óvó Nagy-Kapelit hegy­ről az éjjel hullt hó szikrázik vissza. Minden szálláshelynek megvan a maga varázsa. A kö­zeli Növi Vinodolskiban példá­ul az lehet csábító, hogy a par­ton 7 millió márkáért sokme­dencés szórakoztató központot építettek. Krki körséta Horvátország több, mint ezer szárazulatot számlál, a szigetvi­lág legnagyobbja, a 38 kilomé­ter hosszú, tíz kilométer széles Krk szigete. Ide Rijekának leg­feljebb az esti fényei futnak ki a vízen. Ennyi is bőven elég a városi civilizációból! Njivice felettébb csendes. A nem csak helyben vendéglőkirály Rivica úr már reggel nyolckor kirakja az ülőpámákat a nemrég újra­mázolt tölgyfa lócáira. Asztala­it az Adriától egy méter választ­ja el. Hagyjuk is abba Dalmácia (újra)felfedezését, a rijekai kitérő most legyen csupán az utazónak maradó ráadás, mi­ként a honfitársaink körében ki­vált népszerű Uvala Scott diétá­sokra is gondoló, vízre köszönő szállodája. Azt hinné a jöve­vény, hogy már úgysem fokoz­ható a sziget kínálata, de elka­nyarog a busz Baskáig és ha megáll a „bejáratnál” — a majd minden bölcs útravalót hordozó — Küzdelem, Szabadság, Elet, Újdonság feliratú obeliszknél rájön, bizony tévedett. Mert itt találja a .vidék leghosszabb, há­rom kilométeren homokos(!) parti fövenyét. Ha visszaszoknak a nyugatiak ••• Hajnalkái persze mindez hidegen hagyja. Amagyar szó hallatán hát­rakapja fejét az utcai boltosnál és nem leplezi mondanivalóját. Szabadkáról települt ide húsz éve a melegbama asszonyka. Havi hatszáz márkát keres, az elegáns Jadran szállóban kapott munkát, ahol nem csak szakácskodik, ha­nem levelet seper, ágyneműt húz, ami kell. A tizenkét évvel ezelőtti hídépítők által használt kisházak­ban meghúzódó, vukovári mene­kültekre egy kicsit neheztel, mert ahogy mondja, fiatalok, dolgoz­hatnának, ehelyett semmit se tesz­nek, miközben ellátást, mi több pénzt kapnak. Még „körbeszaladjuk” az opátiai Riviérát is. A szállodák közül az Excelsior és az Istria, a sátorosoknak pedig Medveján, az autóskemping nyújt kiváló pi­henési lehetőséget a nyaranta több ezer magyart ide csábító Cipollino-iroda több tucat kíná­lata közül. Farkas László igazga­tó aligha marad egyedül vélemé­nyével, amikor azt mondja: „ad­dig örüljünk, amíg a nyugati tu­risták nem szoknak vissza Dal­máciába. Akkor már nem várnak bennünket csalogató árakkal. ” Meg lehet érteni az őslakókat. Számukra öt év kimaradt az em­berhez méltó életből. (Vége) Fábián István (Az utazást a Cipollino utazási iroda támogatta.) Tótkomlós életében az idei esztendő is az ünnepek jegyében telik el. Április 24-én az újratele­pítés 251. évfordulójára, a vá­rossá válás 4. évfordulójára em­lékeztek a komlósi polgárok. Ebből az alkalomból a városi könyvtárban kiállítást nyitott meg Szincsok György alpolgár­mester a helyi és az innen elszár­mazott művészek (szám szerint 13) munkáiból. Az önkormányzat a város napjává nyilvánított alkalomra ünnepi testületi ülést hívott össze a városháza dísztermébe, ahol Juhász Pál polgármester köszön­tötte a megjelenteket, emlékezett az eltelt 2,5 évszázadra, felidézte a közelmúlt eseményeit, szólt napjaink helyi körülményeiről. Ez utóbbi kapcsán kiemelte, ahogy tavaly, úgy az idén is ön­Mezőkovácsházán több tele­pülésről húsz tanuló részvételé­vel a napokban rendezték meg az általános iskolások részére meg­hirdetett Kazinczy Ferencről el­nevezett A szép magyar beszéd területi versenyt. A polgármes­teri hivatal nagytermében meg­tartott rendezvényen két kategó­riában hirdettek eredményt. Az 5—6. osztályos korcsoport­Mezőkovácsháza képviselő-tes- tülete jóváhagyta két pályázat be­nyújtását. Egyet a Miniszterelnöki Hivatal Gyermek- és Ifjúsági Ko­ordinációs Tanácsához küldtek, ami az ifjúsági feladatok hatéko­nyabb ellátását szolgálja. 800 ezer forint igénnyel a meghirdetett Nevelési, gondozási környezet jelentősége és feladatainak meg­határozása a gyermek- és ifjúsági korosztályok egészségtámogató és megőrző programja címmel nyújtottak be pályázatot a komp­lex egészségnevelés témakörben. A pályázatokhoz 25%-os önerő szükséges, ezért a testület 300 ezer forintot különített el e célra. (hm) 2000-ig kamatmentes részletfizetés Ajánlatunk a következő modellekre érvényes Cinquecento Ajtók Száma: 3 Án 1.195.000 Ft-tól Punto Ajtók száma: 3/5 Án 1.595.000 Ft-tól Bravo Brava Ajtók száma: Marea Ajtók száma: 4 Marea Weekend Az inflációs növekedéshez képest Rendkívül ^^ kedvező fizetési feltételek: 4Qk • 0% kamat • 50% előleg V • 1-4 évig terjedő részletfizetési lehetőség • tartós bérleti lehetőségek cégek és vállalkozók számára! • a bérleti díjak ÁFA-tartalma visszaigényelhető. Márkakereskedőinknél külön szaktanácsadó segíti abban, hogy az Ön számára legmegfelelőbb választás szülessen. Autó-Brill Kft., 5600 Békéscsaba, Bartók B. u. 46-50., tel.: (66) 442 748, tel./fax: (66) 450 622 Az újságíró legyen nyelvi kapuőr! Szerkesztőségünk vendége volt tegnap délután dr. Balázs Géza egyetemi docens, az ELTE Böl­csészettudományi Kar dékánhe­lyettese, a magyar nyelv hete egyik előadója. A sajtónyelv, a médianyelv szociokultúrája volt beszélgeté­sünk témája, melynek során szá­mosjó és felejtenivaló példát ele­meztünk országos és megyei új­ságok megjelent írásai alapján. A sajtó nyelve elsősorban minta­ként szolgál az olvasó és hallgató számára, nem feltétlenül tükör­ként kell színvonalát alább adnia. Szóba kerültek a lövedék- és rob­banásszerű hatású reklámok, amelyeknek olykori ízléstelensé­ge ellenhatást vált ki a megcélzott vásárlóközönségből. Nemrégi­ben megalakult az önszabályozó reklámtestület, amely akár az üz­leti érdekekkel szemben is szabá­lyozni szeretné a megjelenő és Dr. Balázs Géza nyelvműve­lőtudós FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET elhangzó reklámokat. Beszélget­tünk a nyakatekert fogalmazás­ról, a nyelvi primitívségekről, az olcsó hatásvadászatról, a bizal­maskodó bugyutaságokról, ame­lyeket el kellene kerülnie a toll­fórgatóknak és a rádiókban, tele­víziókban megszólalóknak. Az újságíró a nyelvi kapuőr, aki pél­da, minta és szép magyar nyel­vünk őrzője, terjesztője kellene, hogy legyen. Az olyannyiraelter- jedt idegen szavak helyett alkal­mas magyar kifejezések haszná­latára biztatott az előadó. Utoljá­ra a nyelvújítás korában fogott össze a nemzet, együtt a véle­ményformáló értelmiséggel a magyar nyelvért. Akkoriban írók, költők vigyázták a nyelvi szépséget, míg manapság sajnos gyakori az irodalomban a „fafor­gács” nyelv használata. A ma­gyar nyelv helyesírásának egy­szerűsítését felismerték már a modem nyelvművelők is, hiszen gyakran semmiféle logika nem ismerhető fel az egybeírás, kü- lönírás, a tulajdonnevek írása, s egyéb jelentős helyesírási formu­lák alkalmazásában. B. Zs. Megyei nyomdászati jubileum A Békés megyei nyomdászat indulásának 150. évfordulója alkalmából — elsősorban Szarvasra koncentrálva, ahol 1847-ben az első nyomdát ala­pította a megyében Réthy Li- pót — több kiállítást, megem­lékezést, ünnepséget tartunk idén ősszel — hangsúlyozta a tegnapi békéscsabai tájékozta­tón dr. Szabó Ferenc, a Kner— Tevan Alapítvány kuratóriu­mának tagja. Szólt arról is, hogy a magyar nyomdászvi­lágban Békés megyének kü­lönleges ereje, szellemiségi többlete van'. Az apáról fiúra örökített mí- vesség, esztétikai igényesség, a pontosság mindig is jelle­mezte a megyei nyomdaváro­Ajubileumi embléma sok nyomdászait, és ezeket az igazi értékeket tovább kell él­tetni a jövőben is. Csiemyik János, a JAVIPA Nyomdaipari Kft. ügyvezetője ezt követően Malatyinszki Jó­zsef nyugdíjas nyomdász könyvét mutatta be, melynek címe: Nyomdásznosztalgia. A nyomdászok körében csak Spikének — szlovákul velőt jelent—becézett szerző beteg­sége miatt nem lehetett jelen a rendezvényen, de kollégái in­nen is mihamarabbi gyó­gyulást kívántak neki. Csiemyik János a könyvről elmondta: az írásokban, a fotó­kon nyomdászalakok, arcok, szavak, történetek, emlékek tűnnek elő a Gutenberg mester­ségét tisztességgel mívelő régiek és a ma is munkálkodók életéből. Ny. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents