Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-11 / 84. szám

6 Heti gazdaság 1997. április 11., péntek Határjáró repülősök — minden hívó szóra azonnal felszállnak Légiszolgáltatás: kölcsönös bizalom A mezőhegyesi EDÁR Légi­szolgáltató és Kereskedelmi Bt.-t 1991. február 15-én alapí­tották. A mozaikszó az egyik tulajdonos, Paulik Árpád gyer­mekeinek (Editnek és Árpád­nak) a nevét rejti. A bt.-nek je­lenleg két gépe van, tavaly mint­egy 300 órát repültek. — Amikor a hullámok össze akarnak csapni a fejem fölött, Nyíregyházáról jön egy pilóta kollégám segíteni. A társasá­gunk egyébként négytagú. A szolgáltatást — kivéve az előbb említett csúcsidőszakokat — ketten végezzük a szerelő kollé­gával — mondja Paulik úr, aki a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán szerzett repülőgép­vezetői képesítést 1981-ben. El­mondja, hogy gyakorló pilóta­ként Mezőhegyesen és Mező- kovácsházán kezdte a pályafutá­sát, később Szegedtől Kunma­darasig több helyen is megfor­dult helyettesítőként. Jelenleg a Mezőhegyes és Lökösháza kö­zötti határmenti települések vál­lalatainak és gazdálkodóinak végez különféle szolgáltatáso­kat. — Legnagyobb megrende­lőm a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. és a dombegy­házi Petőfi Mezőgazdasági Szö­vetkezet. Ez a két vállalat bizto­sítja a munkám 90-95 százalé­kát. De természetesen elmegyek Végegyházára, Kevermesre vagy Lökösre is három-négy föl­szállásért. Fölfogásom szerint a kisebb munkákat és a kevesebb pénzt is meg kell becsülnie egy vállalkozónak, nem tehet kü­lönbséget a megrendelők között. — Konkrétan milyen munká­kat végez? — Tápanyag-utánpótlást, légi növényvédelmet a rovarok és a gombabetegségek ellen, va­lamint a napraforgó érésgyorsí­tását. — Az EDAR immár hat éve talpon van. Milyennek látja a ht. jövőjét? — Addig amíg a ménesbirtok és a dombegyházi szövetkezet igényt tart a munkánkra, nagy baj nem lehet. Ehhez persze az kell, hogy minden hívó szóra azonnal felszálljak. A rovar- és a gombakártevők esetében min­den perc számít. Továbbá a pre­cíz munka is nagyon fontos: az odaszánt anyagnak minden négyzetméterre el kell jutnia. A megrendelő nincs ott az anyag bekeverésekor, nem áll ott a táb­la sarkán. Szóval az én munkám f afféle „bizalmi állás”. Ennek a bizalomnak a jövőben is szeret­nék minden körülmények között megfelelni — mondotta Paulik Árpád. M. Gy. Téli karbantartás után, felszállásra készen Műló hóbort, avagy új korszak nyitánya az üzleti életben? Internet: belépő a nagyvilágba (Folytatás az 5. oldalról) A békéscsabai Számprog Kft. a Széchenyi István Közgazdasá­gi és Külkereskedelmi Szakkö­zépiskolával karöltve 1996 ta­vaszától biztosít Intemet-elér- hetési lehetőséget a megyében. — Mint szolgáltató úgy lá­tom, hogy várakozáson felüli azoknak a száma, akik igénybe veszik az Internetet — mondja Bíró János, a Számprog ügyve­zetője. — A hálózatot használó cégek leginkább az elektronikus levelezést használják, egyre' többen álltak át erre a formára partnereik elérése érdekében. A nagyobb vállalatok mellett egy­re többen információszerzésre is alkalmazzák. Naprakészen le- kérhetőek például a chicagói árutőzsde hírei. Egyre többen használják arra is az Internetet, hogy magukat reklámozzák. — Mennyire elérhető az Internet a megyében ? — A megyei infrastruktúra sajátosságaiból adódóan van né­hány olyan terület, ahonnan ne­hézkesebb a csatlakozás. A tele­fonhálózat fejlesztésével azon­ban a helyzet napról napra javul. — Milyen további lehető­ségek rejlenek a felhasználás­ban? —A lehetőségek korlátlanok. Úgy gondolom a jövőben egyre inkább szakosodni fognak az ügyfelek, saját érdekében min­denki megtanulja célirányosan használni a rendszert. Eddigi ta­pasztalataink szerint ügyfeleink úgy ítélik meg, hogy számukra hasznot jelent az Internet haszná­lata. Cégünk ügyfelei részére, bi­zonyos nagyságrendű vásárlás után, ingyenes Internet-elérési lehetőséget biztosít. A használat alatt mindenki eldöntheti, kell-e neki Internet vagy nem. A Körösi Csorna Sándor Főiskolán egyelőre csak levele­zésre van lehetőség, hamarosan azonban teljes körű Internet- szolgáltatás áll az oktatók és a hallgatók rendelkezésére. A mű­szaki háttér adott, egy 64 bites mips R 10 000 processzoros, 128 Megabyte RAM, 8 Gigabyte RAID Silicon- Graphics Challenge DM szerver üzemel a főiskolán — tájékoztat Zsíros Zsolt rendszergazda. A főiskolán 80 gép van, ebből 60 darab áll a hallgatók rendelkezé­sére. Két gépteremben 25 gépet a nap bármely szakában hasz­nálhatnak a hallgatók. A fel- használás lehetőségeiről dr. Lengyel Imrét, a főiskola köz- gazdasági fakultásának regioná­lis és település-gazdaságtani tanszékének tanszékvezető fő­iskolai docensét kérdeztük. — Fontos, hogy hallgatóink készségszinten megtanulják használni az Internetet. Szokja­nak hozzá, tudjanak vele bánni. Az Internet egy eszköz, amit minden értelmiséginek tudnia kell használni. A főiskolán az oktatók tudományos munkájuk, az oktatásra való felkészülés so­rán gyorsabban jutnak szak­anyagokhoz. A főiskola home- page-en könnyen elérhető, nap­rakész információk helyezhetők el. Könnyebb lesz a kapcsolat- tartás és az ügyintézés más in­tézményekkel. Egy vidéki főis­kolának az Internet belépő a nagyvilágba. A legnagyobb jelentőségét a továbbképzés­ben, távoktatásban látom. Elég ha az előadások, tananyagok fel­kerülnek az Internetre, és máris bárki számára elérhetővé válnak közvetlenül a lakóhelyén. A megyei könyvtár az akadé­miai, oktatási és közgyűjtemé­nyi szférának nyújt Internet- szolgáltatást. Ez jelenleg egy 64 kilobit/s vonali kapcsolatot je­lent. A könyvtárral közvetlenül a gyulai Bay gimnázium, a szarvasi felsőoktatási intézmé­nyek és a békéscsabai gépészeti szakközépiskola van összeköt­tetésben. — Helyben minden munka­társ használni tudja a hálóza­tot — mondja Jánovszki Le­vente rendszergazda. A könyvtárban Internet-klub működik, diákoknak és taná­roknak. Jelenleg 80 tagja van a klubnak, rendkívül nagy az igény, a gépek folyamatosan foglaltak. A diákoknak igyek­szünk minden segítséget meg­adni, hogy megtanulják hasz­nálni a rendszert. —A könyvtárban milyen sze­repet játszik az Internet?—kér­deztük dr. Ambrus Zoltán igaz­gatót. — Megjelenésével a könyv­tári struktúra is megváltozik. Az Internet egy eszköz, hogy a nagy könyvtárak adatbázisait elérjék a felhasználók. A legnagyobb gond az, hogy az adatbázisok létrehozása sokba kerül. A jövőben azonban megvalósítha­tóvá válik, hogy a Békés megyei lakosok az Interneten keresztül tudjanak a könyvtárból könyvet keresni, foglaltatni. Lehetőség lesz arra is, hogy a megyéről ellenőrzött, folyamatosan frissí­tett anyagok jelenjenek meg a hálózaton. A megye irodalmát, történelmét, természeti értékeit lehet így ismertebbé tenni. Nyu- gat-Európában majd minden vá­rosról megtalálhatók a legfonto­sabb információk az Interneten, mellettük pedig a könyvtár el­érési címe. Kovács Attila Erszénykímélő ajánlat Toyota Corolla 1 990 000 Ft-ért? Lehet, hogy első pillanatban ugratásnak tűnik, pedig nem az: a kategóriájában több ízben legmegbízhatóbbnak bizonyult modell most tényleg csak ennyibe kerül. Ugorjon be bármelyik Toyota-márkakereske- dőhöz, és használja ki erszénykímélő ajánlatunkat. Toyota Corolla most csak 1 990 000 Ft-ért. COROLLA > NÁFRÁDI KFT 5600 BÉKÉSCSABA, Berényi út 133. Tel: 06-66-324-564 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA <&> TOYOTA Bízhat a jelben Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI - 7. Az 1996. évi LXXXIII. törvény módosította a személyi jövede­lemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A következő' hetek­ben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Átalányadózás A társasági adóból áttérő egyéni vállalkozó amennyiben közvet­lenül átalányadót, tételes áta­lányadót választ — ha korábban kettős könyvvitelt vezetett —, akkor az 1995. év előtti években keletkezett eredménytartaléka után 10% adót, az 1995. és 1996. években keletkezett eredmény­tartaléka után 20% adót kell fi­zetni. Ha az említett áttérő egy­szeres könyvvitelt vezetett, ak­kor az 1995. év előtti adóévek­ben keletkezett adózott jöve­delméből az 1996. év végéig fel nem használt rész után 10% adót, az 1995. és 1996. év végéig fel nem használt rész után 20% adót kell fizetnie. Az átalányra, tételes átalányra való áttérés időpontjától a társasági adóban korábban megszerzett adóked­vezményi jogosultság megszű­nik. A vállalkozói személyi jöve­delemadó szerinti adózónál az átalányadózásra, tételes áta­lányadózásra áttérő egyéni vál­lalkozó az áttérést megelőző év december 31-ét alapul véve megállapítja az egyéni vállalko­zás megszüntetésére vonatkozó szabályok alapján a meglévő készletérték szerinti bevételét és ezt az összeget mindaddig adó­alapba nem tartozó bevételként kell nyilvántartani, amíg áta­lányadót, tételes átalányadót al­kalmaz. Az áttérés időpontjával a fennálló pénztartalékot is nyil­vántartásba kell vennie és az adóbevallásban évenként fel kell tüntetnie. Az átalányadóról, tételes áta­lányadóról a vállalkozói szemé­lyi jövedelemadóra áttérő egyé­ni vállalkozó bevételét növelni kell azzal az összeggel, amelyet az átalányadóra, tételes átalány­adóra való áttéréskor — a kész­letek számbavételével —, mint adóalapba nem tartozó bevételt nyilván kellett tartania. Ha az átalányadózó, tételes átalányadózó az egyéni vállal­kozói tevékenységét megszün­teti, akkor vállalkozói bevétel­nek minősül az átalányadóra, té­teles átalányadóra való áttérés­kor az előzőek szerint nyilván­tartásba vett összeg. Ezen összeg után 18% vállalkozói és a maradék után 27%-os jövede­lemadót kell a megszűnéskor fi­zetnie. Ha az átalányadózó, téte­les átalányadózó az egyéni vál­lalkozói tevékenységének meg­szüntetésekor pénztartalékkal is rendelkezik, akkor ezen összeg — mint osztalékalap — után 27%-os adót kell fizetnie. 1997-től az átalányadózás megkezdésétől az egyéni vállal­kozói igazolványban kizárólag az átalányadó választására jogo­sító tevékenységek szerepelhet­nek. Az átalányadózásra jogosí­tó 3 millió, illetve 15 millió fo­rintos bevételhatárt az adózó már nem lépheti túl december­ben, legfeljebb 10%-kal, mert ha igen, az adott évben elveszti jogosultságát az átalányadózás­ra. Az átalányadózásra való jo­gosultság megszűnik, ha az adó­Az átalányadó mértéke: zó a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét nem teljesíti. Nem változott az átalányadó alapja. A bevétel 80%-a a vélel­mezett költséghányad. Megha­tározott kiskereskedelmi tevé­kenységből származó bevétel esetén 87%-ot, ezen belül pedig hat kiemelt tevékenység esetén 93%-ot kell vélelmezett költség- hányadnak tekinteni. 200 ezer forintig 12,5%, 200—600 ezer forint között 25% 600—800 ezer forint között 30% 800 ezer forint felett 35% Az adómérték a teljes jövede­lemösszegre vonatkozik. Az átalányadó-előleget negyed­évente kell megfizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents