Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-11 / 84. szám
1997. április 11., péntek Heti gazdaság 7 Konzervuborka-kilátások 1997-re Kertünk — portánk - gazdaságunk Akár konzervgyári, akár házilag savanyított, mindenképpen kedvelt a terített asztalon Kezdjük a pozitívumokkal: a konzervuborka helyzete a zöldségnövények között irigylendő szerepet foglal el, hiszen egy igen erős keresleti piac tapasztalható. (Általában a növények döntő többségénél az okoz problémát, hogy „sok a vadász, de kevés a fóka”, azaz sokan tudnak termelni, de az értékesítés már nem mindenkinek megy egyszerűen.) Jelenleg szinte az összes uborkával foglalkozó feldolgozó (konzervgyár, savanyító, tartósító üzem stb.) és frissexportőr is az állami támogatások csökkenése ellenére növelni kívánja a felvásárlásokat, hiszen a piacon (főként a keleti piacokon) megnövekedett igény kívánja a felvásárlásokat, hiszen a piacon (főként a keleti piacokon) megnövekedett igény tapasztalható a termékek iránt. A raktárkészletek gyakorlatilag kifogytak. Mégsem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, végre egy termék, amely rengeteg dolgozónak fog megélhetést biztosítani. Akkor mi a probléma? Egyelőre úgy tűnik, hogy nem egyszerű a feldolgozóknak a szükséges mennyiségre termelőket találni. Ennek számos oka van, melyek az utóbbi néhány év tapasztalataiban keresendőek. Vagy a túltermelés miatti alacsony ár, vagy a szélsőséges időjárás miatti alacsony termés miatt nem zártak jó évet a termesztők. Várhatóan lesz némi terület- növekedés, de kielégíti-e ez a megnövekedett igényeket? Vajon ez az igény eljut-e a számos kistermelőhöz, akik még mindig fontos szerepet játszanak a termelésben? Lesz-e elég felvásárolandó termék a piacon? Természetesenakomolyabbfel- vásárlók és feldolgozók már tesznek lépéseket annak érdekében, hogy igényük döntő részét szerződéses formában lefedezzék és az S&G is próbál lehetőségei szerint partnereinek segíteni. Melyek a tavalyi év tapasztalatai? A növényállományokat az 1995-re jellemző légszárazsággal ellentétben a hosszan tartó hűvös klíma tette próbára. Az élettani és vírusbetegségek által legyengült állományoknak köszönhetően a szezon a szokásosnál jóval rövidebb volt. Azok a termesztők jártak jól, akik az állományukat hosszú időn keresztül tudták szedni, tehát erős növekedésűek voltak, és ezért viszonylag jól tolerálták az időjárás viszontagságait. (Ezt igazolták az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet tavalyi fajtakísérleti eredményei a két kísérleti hely — Szarvas és Fertőd — alapján, hiszen a Minerva 20 százalékkal magasabb termést adott a parteno- karpok átlagánál és saját kategóriája átlagát is 14,5 százalékkal felülmúlta.) Ismét várható tehát az erős növekedési eréllyel rendelkező, túlnyomóan nővirágú fajták (Minerva, Orient, Santana) reneszánsza, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb. Mit tegyünk? Hogyan válasszunk fajtát? A megoldás természetesen nem a partenokarpok elhagyása, hanem részben az okszerű fajtaválasztásban keresendő. Reálisan próbáljuk felmérni saját lehetőségeinket, tudásunkat, környezetüket. Fóliába mindenképpen partenokarp (tiszta nővirágú) fajtát, például Pazano FI tegyünk a beporzás hiánya, illetve a méhbeporzás bonyolultsága miatt. Síktermesztés esetén nagy valószínűséggel a túlnyomóan nővirágű fajták lesznek megfelelőbbek, tám- rendszer esetében a dolog összetettebb. Fia a koraiság kimondottan fontos, jók a termesztési körülmények, és általában ki tudjuk használni a fajtában rejlő potenciált, partenokarp fajtát válasszunk. Ha hosszú időn keresztül akarjuk szedni az uborkát, és termesztési stabilitásra törekszünk, ráadásul általában jellemző a területre a forró (lég)száraz nyár, nagy valószínűséggel a túlnyomóan nővirágú fajták lesznek sikeresek. Ne feledjük: „Az erős növekedésű fajták termésbiztonságot adnak.” Nem lehet eleget hangoztatni a szerves trágyázás jelentőségét, hiszen elmaradásának következményei számos esetben jól láthatóak voltak. A növények érzékenyen reagáltak a technológia bármely hiányosságára (mikroelem/tápanyaghiány, vízhiány / túlöntözés, talajtömö- rödés stb.), hiszen hiányzott a szerves trágya pufferoló hatása. Még egyszer megismételném tanácsainkat: — reálisan mérjük fel lehetőségeinket, — feltételeinkhez a megfelelő típusból a megfelelő fajtát válasszuk, — igyekezzenek hosszú távú kapcsolatokat kialakítani a megbízható felvásárlókkal, illetve feldolgozókkal, és az egyezségeket ne rúgják fel néhány forint árkülönbség miatt. Gazsi Zoltán Piaci körkép — Szeghalom' Elcsitulni látszanak A VIHAROK Nem volt nagy tolongás tegnap a szeghalmi piacon. Az árusok többsége is a gyér forgalomra panaszkodott. Azt viszont örömmel mondták, hogy az üzemeltetés körüli korábbi viharok elcsitulni látszanak. A beígért helypénzcsökkentések is nagyjából megtörténtek, s ez kedvezően érinti a termelőket. Persze vannak, akik a mérsékelt árat még mindig túl magasnak találják. Az árusokkal beszélgetve megtudtuk: egy csomag hagymáért 30, egy csomag retekért 30-35 forintot, egy zöldpaprikáért nagyságtól függően 30-40 forintot kértek. Egy kiló szárazbab 250 forintba, ugyanennyi pattogatni való kukorica 120 forintba került. Egy kiló almát már akár 50 forintért is lehetett venni. A dióbél kilójáért 750-800 forintot, a mákéért 350-400-at kértek. A répa kilóját 100 forintra taksálták a termelők. Mint mondották, ez azért ilyen magas, mert abból már kevesebb van. A petrezselyem kilója viszont csak 60-70 forintba került. Egy csomag petrezselyemzöldet pedig már 15 forintért is lehetett kapni. A szilva- és baracklekvár kilója 150, a vegyesmézé 350, az akácé 500 forintba került. Fél liter tejfölt — akárcsak fél kiló túrót — 140 forintért kínáltak a termelők. A tojás darabja 10 forint. A burgonyát pedig már 15 forintos kilónkénti áron is be lehetett szerezni. Egy pár csirkéért 900, egy pár tyúkért 1400 forintot kértek. Magyari Barna A Budapesti Árutőzsde hírei Hektikusság jellemzi tovább is a gabonapiacot, esések és növekedések nagyjából +- 1000 Ft/t-ás ársávban. Kedden éppen „hossz” irányba indultak, megnyílt 1998 március 25 700 Ft/t. A ó kukorica óvatosan nő, az új szilárdul. Az új napraforgó enyhe emelkedésben van. Azonnali piacon étkezési sárgaborsót kínáltak 40 000 Ft/t-ás áron. A sertéspiacon a közeli határidőkben kereslet van, azonnali EU vs. I-ért 200 Ft/kg-ot ígértek, az eladók 210 Ft/kg-ra tartották. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Május 18600 18100-18600 18550-18800 18550-18600 Október 19000 19600-19700 19000-19300 19000 Étkezési búza Ft/t Május 24900 24130-24900 24900-24930 24900 Július 21400 26000-21400 21400 21400 TakarmánvbúzaFt/t Május 22900 22500-22700 . . T akarmán yárpa Ft/t Május Napraforgó Ft/t 22800 ’ ■Október 42500 42100 42900 EU vágósertés I., Ft/kg Május 205 190-205 205—210 205 EU vágósertés II., Ft/kg Május 218218Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Jelenleg folynak a földmunkák, készülnek az átereszek A szerződést aláírták Mezőhegyesen, Aradon A 44-es augusztustól kerüli el Gyulát? • • Öntözővíz tavalyi áron Az elmúlt év augusztusában helyezték el a 44-es főút Gyulát elkerülő első szakaszának alapkövét nem messze a vári hídtól. A fürdővárost teljesen elkerülő útszakaszt két ütemre'bontották, közülük az első, a legsürgősebb ütem építése folyik most, amely az eleki úttól 5,5 kilométeren át csatlakozik az országhatárhoz. A kivitelező a pályázatgyőztes Hídépítő Rt., a beruházó a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság. Az építkezés részben az Európai Unió Phare-programjának támogatásával valósul meg a KHVM beruházásában. A kivitelező annak idején május végi határidőt vállalt. Sőt arról beszélnek Gyulán, hogy a második ütem megkezdéséhez is szinte itt van már a pénz. Máté András, a közútkezelő kht. ügyvezető igazgatója tegnap kérdésünkre elmondta, másként alakult az építkezés ideje. A kivitelezővel kötött alapszerződésben megvalósulási időtartamot határoztak meg. Az alapkőletétel időpontjában ez május vége volt. Időközben olyan nem tervezhető, nem kiszámítható akadályok merültek fel, hogy ez a határidő nem tartható. A pillanatnyi helyzet szerint, a számítások alapján a vállalási határidő augusztus 15-e. A megvalósulási időtartam változatlan, ám a kivitelezőnek elismert akadályok miatt a határidő így módosult. Jelenleg folynak a földmunkák, készülnek az átereszek az első ütem teljes hosszán. Várhatóan májusban kezdenek az útalaphoz. Á második ütemnek azonban csak az előkészületei folynak, még nem tudni, hogy valójában mikor kezdődhet meg az építkezés. Sz. M. A magyar—román vízügyi műszaki vegyes bizottság a közelmúltban tartotta soron következő albizottsági ülését Mezőhegyesen, illetve Aradon. Az ülés napirendjén a Ménesbirtok Rt. 1997. évi vízvásárlása, illetve a vízszi- vattyúzási szerződés megkötése is szerepelt. A mezőhegyesi nagyvállalat vezetői az elmúlt évihez hasonló megállapodást írtak alá a román partnerekkel. (Ez egyenesen következett abból, hogy a tavalyi ármegállapodás két esztendőre szólt!) A témához tartozik, hogy a romániai politikai változások következtében változott az ottani tárgyalópartnerek személye; a ménesbirtoknak sikerült ugyanolyan korrekt, jó viszonyt kialakítania az új vezetőkkel, mint a korábbiakkal. Végül is a most megkötött szerződés a mezőhegyesiek számára kedvező: az 1996-os szinten tartalmazza a vízárakat, minimális mértékben csökkenti a kötelezően megvásárolandó víz- mennyiséget. —gh — Szám — Beszéd Igazságszolgáltatás a számok tükrében Az ismertté vált bűncselekmények alakulása Előző év= 100,0 Békés megyében az év első hat hónapjában a bűncselekmények száma még csökkenő tendenciájú volt, a második félévben viszont megváltozott ez a tendencia. 1996-ban a megyében 15 126 bűncselekmény vált ismertté, az 1995. évinél 7%-kal több, az 1990. évinek több mint a másfélszerese, s ez az országosnak — az egy évvel ezelőtti 2,8%-kal szemben — a 3,2%-a lett. Az elkövetett bűncselekmények százezer lakosra jutó arányszámai alapján a megyék rangsorában a következő sorrend alakult ki: Budapest után Hajdú-Bihar, Csongrád, Somogy megye állt az élen. Békés megye a rangsor második harmadában foglalt helyet. A megye 1990—1996. évi kriminali- tási helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy a bűncselekmények száma—az 1994. évi kivé- telével — folyamatosan növekedett, az előző évhez képest legjobban 1991-ben és 1995- ben. A bűncselekményeknek 1996-ban is meghatározó hányada (országosan 78, a megyében 77%-a) volt vagyon elleni. Az e kategóriába tartozó bűnesetek száma a megyében (az országos csökkenéssel ellentétben) 8%-kal növekedett, s így döntő módon ez határozta meg az összes bűncselekmény számának az emelkedését is. A külföldön elkövetett bűnesetek kilenctizedé irányult vagyon ellen. A vagyon elleni bűncselekményeknél igen alacsony a felderítettségi arány és évek óta erősen romlik. A tulajdon elleni bűneseteken belül mind országosan, mind pedig a megyében jelentősen emelkedett a zsebtolvajlás és a személygépkocsi-lopás. A betöréses lopások száma is növekedett, közülük leginkább a lakásbetöréseké, illetve a megyében — az országos csökkenéssel ellentétben — több mint másfélszeresére emelkedett a sikkasztások száma is. A személy elleni bűnesetek száma összességében ugyan csökkent, de ezen belül az emberi élet ellenieké jelentősen — a megyében az országost meghaladó mértékben — növekedett. 1996-ban 15 befejezett emberölés és 16 emberölési kísérlet fordult elő a megyében, ami több mint másfélszerese, illetve nyolcszorosa az előző évinek. Ilyen nagyságrendű emberéletet követelő „befejezett” bűncselekmény« korábban csak 1982- ben fordult elő. Ezzel szemben kedvezőnek mondható, hogy a közlekedési bűnesetek száma az 1995. évinél mintegy egyötödével kevesebb lett, s ezen belül ugyancsak csökkenő a halálos kimenetelű közúti baleset okozása és az ittas vezetés bűncselekményeké is. A bűncselekményeknek (országosan is és a megyében is) az 5 %-a erőszakos és garázda jellegű volt, de szintén kedvező, hogy számuk kevesebb az előző évinél. A közterületen elkövetett bűncselekmények aránya a megyében magasabb volt, mint országosan (36, illetve 29%), növekedési üteme azonban elmaradt attól. Az elkövetett bűneseteknek ugyan kis hányadát követték el szervezetten, de számuk emelkedő (a megyében közel kétszeres). A cselekmény minősítése szempontjából a bűncselekményeknek országosan 47, a megyében 40%-a bűntett, a többi vétség volt. Ez utóbbin belül a szándékosan elkövetettek száma a megyében, az országos csökkenéssel ellentétben, emelkedett. (Forrás: KSH Békés Megyei Igazgatósága)
