Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-08-09 / 57. szám
1997. március 8-9., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Miért nem pályázik a jelenlegi vezető a gimnázium élére? Centivágó igazgató a Rózsában Fötdtnh volt. (u) Ezen a napon született 1916-ban Békéscsabán Láng Géza növény- termesztő, az MTA tagja. A keszthelyi Gazdasági Akadémián, majd a budapesti műegyetemen szerzett diplomát. 1945 után Keszthelyen, majd Budapesten kapott katedrát, 1950-től a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályán a növénytermesztés oktatását szervezte, s ilyen tárgyú tankönyveket írt. Docens, tanszékvezető tanár, majd rektorhelyettes. Kutatásai főként a humusz-, a rét- és legelő- gazdálkodás, illetve a burgonyatermesztés vizsgálatára irányultak. A Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Szervezetének tagja. Sikeres véradás. (1) Nagybánhegyesen a Magyar Vöröskereszt alapszervezet helyi elnöke, dr. Pásztor Kornél háziorvos, valamint Győrfi Károly né titkár és az aktívák irányításával szervezték meg az idei első véradónapot a körzeti orvosi rendelőben. A véradásra 89-en jelentkeztek, akik közül 6 új véradó volt és mindösszesen 30,9 liter vért adtak. Az önzetlen segítségnyújtást este a Nagy- bánhegyesi Mgsz, a Zalka Tej Rt., Oravecz Mátyás, Imre Györgyné, ifj. Imre György helyi, illetve Varga Gábor med- gyesbodzási vállalkozók támogatásával hangulatos vacsorával zárták a helyi étteremben. (Folytatás az 1. oldalról) rosszabb következett be, káoszt, anarchiát, színvonalcsökkentést érzékelek a magyar oktatási rendszerben. Például olyan időszakban kezdték növelni az iskolák számát, amikor a gyermeklétszám zuhant. Az iskolák között egészségtelen versengés indult a gyermekekért, ami szétforgácsolta az erőket és a szakmai színvonal rovására ment. Ezt szinte húzta magával a zavaros finanszírozás, hiszen egy- egy oktatási intézmény pénzügyileg az államhoz és az önkormányzathoz is tartozik, de közben mindkettő szeretné a legolcsóbban megúszni. — A ’94-es választásokon győztes pártok sem váltották be reményeit? — Még a választások előtt, az azóta vezető kormánypárt egyik oktatáspolitikusa hangoztatta a pedagógusoknak: „Tartsatok ki, húzzátok ki ezt a pár hónapot, aztán majd mi jövünk”. Akkor én is úgy gondoltam: ez azt jelenti, hogy stratégiailag felemelik és nem lezül- lesztik az oktatást. Úgy látom azonban, hogy az MSZP a koalíciós megállapodásban föláldozta és ezzel cserbenhagyta az ágazatot. Ma már például olyan politikusi vélemények is elhangzanak — elsősorban a másik kormánypárt részéről —, hogy egy iskola élére nem is pedagógus diplomával rendelkező vezető kellene, hanem menedzserszemléletű jogász vagy közgazdász. Szerintem ez óriási félreértés, mert itt szakmai munkát kell irányítani és nem gazdasági orientáltságot erősíteni. Jellemző, hogy ahol manapság „magasabb körökben” megfordulok, ott a gyerekről, a gyerekre való odafigyelésről szó sem esik. —Ón me gpróbálkozott azzal, hogy ne klasszikus értelemben vett igazgatóként, hanem az iskola vezető pedagógusaként ténykedjen. — Valóban így volt, aztán a körülmények „pályaválasztásra” kényszerítenek. Mára az igazgatói szakma messzebbre került a tanárétól, mint eddig bármikor. Ha például a besorolási táblázatokat nézzük, az intézményvezetőnek nincs lehetősége arra, hogy az elvégzett munka minősége alapján díjazza a pedagógusokat. Ehelyett az egyik szempont az életkor, a másik a végzettség. Utóbbi önmagában nem gond, de nálunk például van olyan idősebb takarító, aki többet keres, mint egy fiatalabb tanár. Evek óta csökkenő reálbérek mellett kell jobb munkára ösztönözni a pedagógusokat, miközben a szakma presztízse szerintem összeomlott. A diákjaimat kénytelen vagyok lebeszélni a tanári pályáról, és máshová irányítani, mert egyszerűen jót akarok nekik. Egy közalkalmazotti besorolás alapján kapott pedagógusbérből ugyanis ma és a tervezhető jövőben önálló egzisztencia nem teremthető. — Ezzel mindig szembeállítják a tanárok nyári szabadságát, az effektive ledolgozott órák számát. — A nyári szabadságból nem lehet megélni, illetve a tanár nem csak akkor dolgozik az iskolában —vagy otthon —amikor teljesíti a kötelező óraszámát. A tanártól maximális odafigyelést kellene elvárnunk, azt, hogy délután, az órákon kívül is foglalkozzon a gyerekekkel, többletet adjon, egyéb pluszmunkákat végezzen, otthon pedig készüljön fel az óráira, és javítsa a dolgozatokat. Ilyen pedagógusbérek mellett csodákat nem várhatunk, mert a megszállottságnak is van határa. A jelenlegi oktatáspolitika kizárólag a pedagógusok megszállottságára épít, és ez a mai jövedelmi viszonyaink mellett már erkölcstelen. Másrészt hogyan vegyek rá olyan pluszmunkára egy tanárt, amivel én sem értek egyet? A Nemzeti Alaptanterv bevezetése egyre több ilyet hoz majd magával. — Magyarul nem tartja célszerűnek a NAT bevezetését? — A NAT rendszeridegen, nem harmonizál a 8+4-es iskola- szerkezettel, melynek az alapját jelentő kötelező nyolc általánost Magyarországon 1940-ben kodifikálták, Teleki Pál miniszter- elnöksége idején. Bevezetésére akkor a háború miatt nem került sor. Szerintem a későbbiekben ez jól működött, és nem értem, hogy egy jól működő rendszert miért kell megbolygatni. A NAT-ot általában is szisztematikus törekvésnek tartom az oktatás további szétzilálására. Rengeteg ködös, végig nem gondolt elemet tartalmaz, ráadásul érdemi, szakmai egyeztetés nélkül, politikai megfontolásokból préselik keresztül a rendszeren. Az átállás az iskoláknak még plusz- költségeket is jelent majd. —Az elmondottak alapján tehát az oktatás általános helyzete miatt nem kíván tovább igazgatóként dolgozni. Miként képzeli el a jövőjét? — Mindenképpen tanítani szeretnék újra, és ha lehetséges, itt, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Nyemcsok László A Tiszavidéki vasút személyvonata 1867-ből. Képünk a MÁV Rt. 150 éves a magyar vasút 1846—1996 című kiadvány illusztrációja Mától hatrészes sorozat a tv-ben „Száz vasutat, ezeret...” Ma este a T V2-n 19 óra 40- kor kezdik vetíteni azt a hatrészes filmsorozatot, amely a magyarországi vasutak 150 éves évfordulója tiszteletére készült. A nyitófilm címe: A kezdetek — a fasínektől 1849-ig. A továbbiakban minden szombaton ugyanebben az időben látható a sorozat. A műsor 1941-től napjainkig igyekszik követni a vaspályák történeteit. A látványos, dokumen- tális és múltat író sorozat nem kevesebbre vállalkozik mint arra, hogy történelmet írjon. Mert a magyar vasutak története tulajdonképpen azonos Magyarország legutolsó 150 évének történetével. A viharokból, a változásokból a vasút sem maradhatott ki. Bizonyos területeken ezek hatványozottabban jelentkeztek a társaság életében. Gondoljunk csak arra, milyen jelentőséggel bírt a háborúk idején az, hogy merre is vezet a pálya! A Sáfrány József író-rendező vezette stáb hazánkon kívül hét országban állította fel a kamerákat, vagyis mindenütt, ahol a magyar vasútépítők valamilyen módon részt vettek. Szaktörténészeknek kivált pikáns téma lehet, hogy azon szomszédos nemzetekkel volt legkiválóbb az együttműködésük, amelyekkel a politikai kapcsolataink még nem éppen a legren- dezettebbek... Ahogy majd valahol elhangzik, „Az a fényes vasdarab, ott a kerekek alatt, az csak összekötni képes bennünket, elválasztani nem.” Reméljük, azon régiók, ahol még mindig nagy jelentőséggel bír eme tiszteletben tartott „haladási eszköz” — ilyen a békési is! —, ott tudják, a vasútról beszélni sosem fölösleges. (fábián) A színésznő szerelmei (6.) Barbra elbűvöl egy miniszterelnököt 1970 elején Barbra gyakran szerepelt a nemzetközi sajtó címoldalain egy politikussal. Mondani sem kell, Trudeau kanadai miniszterelnök volt a politikus, akivel a sztár mind többet találkozgatott. Szerelem? —kérdezték a mamától. Diana Kind rejtelmes mosollyal így felelt: — Barbrának sok érdekes barátja van... 1970. januárban Barbra Trudeau vendége volt Ottawában azon az estélyen, ahol Manitoba évfordulóját ünnepelték. Három láda ruhával érkezett, ebből kettőben csak prémek voltak. Barbra még a kanadai parlament egyik ülésén is jelen volt, s jót nevetett, mikor az egyik szónok így kért választ Pierre Elliott Trudeau-tól a'kérdésére: Már ha a miniszterelnök úr le tudja venni a szemét a karzatról egy pillanatra... Trudeau elvörösödött. Barbra lázasan bújta az újságokat, lel-e kettejükről közös fotót, melyet megküldhet haza — anyjának, a rokonságnak. Trudeau 1971-ben feleségül vette Margaret Sinclairt, majd mikor elváltak, agglegényéletre váltott vissza. Mikor megkérdezték Barbrától, megkérte-e a kezét a kanadai miniszterelnök, így válaszolt: —Erre a kérdésre nem szeretnék válaszolni, de annyi bizonyos, hogy rendkívüli férfit ismertem meg a személyében. — Gondolkodott-e azon, milyen lenne Kanada First Ladyjé- nek lenni? — Ó, hogyne — ismerte el Barbra. — Hát, fantasztikus! Franciául tanulni, attól fogva csak Kanadában filmezni, lélegzetelállító változások. Végigvettem mindent. El- nökválasztási kampány... abban is szerep várt volna rám. Részese lettem volna politikai ügyeknek, ha csak amatőrként is, de hát gondolják meg! Környezetvédelem, abortusz... S miért változtatta meg elhatározását? Barbra azokra a bizonyos realitásokra hivatkozott... Barbra valóban nem kívánhatta, hogy Trudeau az ő kedvéért pályát módosítson. Nem, nem. Ez az ember, így vélte a sztár, fontos személyiség, nemcsak Kanadában, de világméretekben is. Egy Trudeau— egy fogalom. Valahogy így. Barbra rájött, hogy ő a világ minden kincséért sem akar New Yorkban lakni, így máris vidékre költözött. Ez a váratlan fordulat hozta össze élete következő apafigurájával. Az illető Steve Ross volt, a Warner Communications feje. Barbra és Steve Ross kölcsönösen csodálták egymást. Barbra életében megint volt erős férfi, akihez tanácsért fordulhat — ha akart volna. — Tanácsot sosem szabad kérni — nyilatkozta egyszer a faggatózó riporternek Barbra.—Hát nem! Olyan nincs, hogy valaki megmondja, hogyan lesz az ember sztár...! Ki-ki igenis maga érezze, miről van szó, mit kéne csinálni, és mi várható. Ha ez nem megy így, abba is hagyhatja. —- Nekem szerencsém volt, még így is, hogy nem kellett olcsó éjszakai mulatókban vergődnöm az előbbrejutásért, netán kórusban táncolni, énekelni. Ámulom- bámulom azokat, akik erre is képesek. De jó nekik! Én túl csapongó vagyok ehhez... (Részlet Nellie Bly könyvéből, amelyet Tandori Dezső fordításában a Geomédia Kiadó jelentetett meg.) (Folytatjuk) onapi üoüözleie£ NŐNAP alkalmából családi boldogságot kívánok Gál Máiménak és lányainak, Csillának, Klárinak, Katalinnak. Apai őszinte szeretettel Imre NYUSZINAK! Sok boldog nőnapot kívánok és remélem, boldog vagy velem: a TE NYUSZID (54847) <v KRISZTA! Minden szavad megérint, megéget, bezár szívembe téged. Milliószor csókollak nőnap alkalmából. Péter ~ A SZUHAJ és SZEKERA eAulád minden nő tagjának, buldog, nőnapul kiadnunk.. (.'Bandi, IjgurL, 4jgu*ika IRÉNRE ÉS RÓZSI MAMA! Nőnap alkalmából köszönt unokátok: (54634) Csüllög Tomi JíeJues JKuníatársnőinh! A Körös Volán Rt. hölgy dolgozóit szeretettel köszönti I * a Közúti Közlekedési Szakszervezet Békés Megyei Szervezete Minden asszony! és leány! tisztelettel köszönténél 1 a Szocialista Párt FÉRFI TAGJAI SZERETETTEL köszöntjük Julikat, Anitát és Mamát a nőnapon. (54791) Laci, Csabika SOXszmUtttí köszöntőm nőnap aí- klímából anyukámat, Iqsíiúyomat, Vivient és a kft öfayymamámat. Pauló Peti ÉLsadányűa T)ántji mamának! Nőnap aíáalmáűótÁöszön/ünÁ: fiad 7?o(>, és unoéádOfoZcsi. Renátának, a kis Szöszinek Tótkomlósra. Nőnap alkalmából sok szeretettel köszöntelek, IS4S09, EGY SZŐKE SRÁC! „Én túl csapongó vagyok... ”
