Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01-02 / 51. szám
1997. március 1-2., szombat-vasárnap iMiMJ Hét évszázad magyar költői A könyv illatát nem pótolja semmi X/oktor úr, miért ír verset? Dr. Barta Kálmán főorvost sokan ismerik a fogászatról. Aki közelebb áll hozzá, tudja, hogy tanult hivatásával együtt a költészet is szorosan hozzátartozik az életéhez. Evek óta olvashatjuk verseit lapunkban, és nemrégiben a Te van Kiadó gondozásában, Nap, árnyék címmel megjelent első kötete, amelyben műfordításokat (például Valentyin Szorokintól, Szergej Jeszenyintől, Shelley-től és Poe- tól), gyermekvers-fordításokat és verseit adja közre. Az orvosköltővel a művészet és az élet dolgairól beszélgettünk. — Rokonszenves a könyvborító ismertetője: ,Aki kapcsolatba kerül az irodalommal, azt mindig egy gazdag, lezáratlan tradíció készteti írásra, megszólalásra. Legtöbbször az olvasás során átélt esztétikai tapasztalat sejlik át a verseken, mint megérett hagyomány. Kőszegi Barta Kálmán költeményeiben is érezhető az elődök hatása, de határozottan jelenik meg szövegeiben a saját hang is..." Kik ezek a meghatározó elődök? — Ezt nem magam írtam magamról, hanem a kötet szerkesztője, de igaz. Világéletemben humán beállítottságú voltam, gyerekkoromban is írtam verseket, sokat. Annak idején hirdették meg az így útink mi pályázatot iskolásoknak, azon is részt vettem. Nyolc-kilenc éves koromban, ahogy olvasni tudtam, máris próbáltam írogatni. Küldtem verseket erre a pályázatra, és akkor jött a „kedves, dicsérő” levél, hogy nagyon szépek, aranyosak, de jobb lenne, ha prózával foglalkoznék. Ez elvette a kedvemet. Akkor kerültem gimnáziumba, ahol volt egy társam, aki szintén verseket írt, megmutattuk egymásnak, az övéi érettebbek voltak, az enyémek gyerekversek, és akkor mindet összetéptem. — Már általános iskolás koromban a pedagógusaim hatására verseltem, szavaltam. Biztos felfedezték ezt a készséget a szögletes parasztfiúban. Visszahúzódó voltam, meg minden, és biztos nevelési szándékkal is tették. Rendszeresen részt vettem járási, megyei versenyeken is. A gimnáziumban ugyanezt folytattam Nagykőrösön, színjátszottam, főszerepeket kaptam, de nem írtam. — Ha jól tudom, nem idevalósi, hol született? —Tápiógyörgyén, Pest megyében. A helység most Újszilvás névre hallgat, Györgyéhez csatolt település volt ’49-ig, és abban az évben vált önálló községgé, csak engem még ott anyakönyveztek. Ceglédhez van húsz kilométerre északra. — Tehát sokat olvastam mindig, a magyar klasszikusokon nőttem fel: Mikszáth, Jókai, Móricz, Móra, Gárdonyi állt hozzám közel. Aztán nyelvi tagozatra jártam és színész akartam lenni sokáig, egészen az érettségi évéig, de pont az osztályfőnököm, a magyar tanárom nem „Az írás öröm, és adni is jó érzés... ” FOTÓ: SUCH TAMÁS javasolta. Megkérdeztem: akkor miért adja nekem a főszerepeket? Azt válaszolta, hogy „mert meg tudod oldani”. S elmagyarázta: „nem olyan személyiség vagy, aki azt kibírná, nincs keresztapád, óriási a túljelentkezés”. Máig hálás vagyok neki, hogy arról az útról letérített, és nem bánom, hogy a szakmám fogorvos. Ezt is az osztályfőnököm mondta egy órán: nagyon kevés embernek adatik meg az, hogy azt a munkát csinálhassa, amit szeretne, vagy az, hogy igazi tehetség, művész. Mi, többiek, értelmiségiek valahol kényszerpályán vagyunk, mert valamit csinálni kell — és ezt most a szó nemes értelmében mondtam. Ezt az útraindítót én akkor elfogadtam, pedig gyerekkoromban mindig elájultam az orvosi rendelőben, de mindent meg lehet tanulni, meg lehet szokni. —Mi folytatódott az egyetemen? — A színjátszás: Karinthy Márton, Székely Gábor foglalkozott velem, ott is főszerepeket játszottam. Újra írni csak később, mint fogorvos, bélmegyeri magányomban kezdtem el. A Népújság pályázatára adtam be ’76-ban pár verset, amikor már Csabán dolgoztam. Díjazott nem lettem, de dicséretet kaptam és egy levelet, hogy a Köröstáj szerkesztője várja a további írásokat. S akkor én bemerészkedtem a szerkesztőségbe, összeismerkedtem Sass Ervinnel, aki közölte a verseimet. Tetszettek az írásaim az Új Auróra szerkesztőinek is, ígérték, hogy megjelennek, de ez nem történt meg. Nagy csalódás volt számomra, és megint évtizedekre abbahagytam az írást. —Aztán megjelent a Nap, árnyék. — Tavaly baráti kapcsolat révén hívtak a Tevan Kiadóba. Viccesen megkérdezték: mikor adjuk ki a kötetet? Ami megmaradt, összeszedtem. Hogy a Tevan ezt felvállalta, jó érzés, talán valamit jelent. Én nem tartottam magamat költőnek, inkább mindig műkedvelőnek, amatőrnek. Bár móndták többen, hogy igenis költő vagyok; az is költő, aki egyetlen verset ír, inspiráltak. A kötetben vannak régebbi és újabb versek, egészen új a Csupa, csupa „g”. Ez a vers úgy előjött hirtelen, s akkor azt hagyni kell, a műfordításokon viszont sokat dolgozom. —Miért ír az orvos verset? — Nagyon gyakori dolog az, hogy akik közel állnak a művészetekhez, maguk is írnak, festenek vagy zenélnek. Én a dilettantizmust és az amatőrséget ebben az értelemben pozitívan használnám, és a szó nemes értelmében fogadom el magamra is. Érzékeny ember vagyok, és a külvilág hat rám. Az íráskényszer minden entellektüelben benne rejlik, én szeretem, ha amit elmondok vagy leírok, az közérthető, nem áttételes. Nyitott vagyok a modem dolgokra, de az önmagáért való modernség távol áll tőlem, és az elefánttorony-költészet nem tetszik nekem. Aki a közéletiséget vállalja, az azért ír, mert valakikhez szólni akar. Az örök értéket egyszerű szavakkal is ki lehet fejezni. Tanulmányoztam én a modem lírát is, de inkább a népies vonalhoz sorolom magam, ahol nem a hegycsúcsot jelentem, hanem a halmokat; de ahhoz, hogy a csúcsokat észlelhessük, a halmokra is szükség van. — Ami a lényeg: nem csak azért vagyok fogorvos, hogy pénzt keressek, bár a mai vad kapitalizmusban ez sem elhanyagolható tényező, és nem csak azért írok verset, hogy az valami kiegészítő legyen. Azért vagyok fogorvos és azért írok, mert így érzem teljes embernek magam. Nekem ez jólesik. Úgy is mondhatnám, hogy hobbim az írás. S az embernek vigyázni kell arra, hogy ne váljon szakbarbárrá, még ha szereti is a hivatását, s hogy azt tegye, amire belső kényszert érez. Az írás kell, öröm, és adni jó érzés. — A magyar költészetnek valamikor meghatározó szerepet tulajdonítottak aszerint, hogy képes volt befolyásolni akár a társadalmi fejlődést, változást. Ma mekkora a költő hatalma ? — Mára sokat veszített erejéből, kevésbé tud hatni a társadalomra a költészet. Ugyanakkor éppen ma, ebben az elvadult anarchiában még inkább szükség lenne akár a romantikára is, és főleg a fiataloknak. Erre pedig legalkalmasabb az olvasott szó és a kép, a festmény. Ez a kettő sosem veszíti el a szerepét. A könyv illatát nem pótolja semmi, sem film, sem számítógép; a média sem, mert semmi nem olyan intim. A legnagyobb élmény az olvasott szöveg, leginkább az formálja az embert. —Lesz-e második kötet? — Majd a jövő dönti el, ha az amatőrből költővé avanzsálhat az ember. Vállalom egyébként az első kötetes jelzőt is, annak ellenére, hogy esetleg megkésettnek tűnik, bár húsz év válogatása. Tulajdonképpen megvan egy újabb kötetre való... — Végül még egy kérdés: honnan a Kőszegi név? — Mint költői álnevet — nem mögé bújva, hanem hogy a két dolgot, a polgári foglalkozást elkülönítsük a művészettől — anyám vezetéknevét vettem fel. Édesanyám nagy hatással volt rám gyerekkorom óta; édesapám is, de ő más irányban. Ezt a kevés költői vénácskát anyámtól örököltem, apámtól inkább a racionalitást és a kézügyességemet. Niedzielsky Katalin Bizonyára sokan emlékeznek még ama négykötetes, fehér kötetekből álló műre, melynek az volt a címe: Hét évszázad magyar versei. A hetvenes évek több kiadást megért antológiája erényei mellett számos hibájával is magára vonta az akkori irodalomértők figyelmét, hisz válogatási szempontjai ideológiaiak voltak, így kimaradtak belőle az ellenzéki, vallásos lírikusok, a polgári létszemléletű költők. A mostani változat más, a címével is megkülönbözteti magát az Aczél-korszak négykötetes monstrumától, hisz Hét évszázad magyar költőit gyűjtötte egybe. Ezzel is jelezve az összeállítás másságát. Az új változat egyetlen, vaskos, 2700 oldalnyi kötetben adja közre a magyar irodalom legszebb verseit, bibliapapíron (tipográfia: Szántó Tibor). 620 poéta közel ötezer műalkotását tartalmazza e könyv, az Ómagyar Mária Siralomtól napjaink legismertebb költőiig. A kortárs lírikusok beválogatása körül lehet a legizgalmasabb polémiát folytatni a kötet ürügyén, hiszen ez a rész élő művészetünk lezáratlan életműveiből emel ki szemelvényeket. Sokat fognak még vitatkozni azon, ki miért nincs benne, de a névsort végigböngészve kitűnik, az újholdas tradíciók kerültek előtérbe, ami egy klasszicista ízű, szigorú mércével mért anyag összeállását eredményezte. Az antológia oktatási segédkönyv, a gimnáziumok I—IV. osztálya számára. A Te van Kiadó olyan kötetet bocsátott útra, mely általa alakul gyermekeink esztétikai-irodalmi ízlése, felfogása. Hanzó Ildikó Az AGRIMILL Rt. értesíti tisztelt partnereit, hogy 1997. március 1-jétől keverék takarmányait rendkívül kedvező áron kínálja. Agrimill broiler indítótáp 4700 Ft/q Agrimill broiler nevelőtáp 4400 Ft/q Agrimill broiler befejezőtáp 3800 Ft/q Félintenzív broiler indító takarmánykeverék 4200 Ft/q Félintenzív broiler nevelő takarmánykeverék 3900 Ft/q Félintenzív broiler befejező takarmánykeverék 3500 Ft/q Agrimill tojótáp I. 3500 Ft/q Agrimill tenyésztojótáp 3800 Ft/q Félintenzív árutojó takarmánykeverék 3200 Ft/q Az árak dercés, zsákos kiszerelésben, 500 kg feletti vásárlás esetén érvényesek, az áfát nem tartalmazzák. Azonnali készpénzfizetés esetén további 100 FT/q KEDVEZMÉNYT ADUNK. További termékek és árak felől tájékoztatást kérhetnek az Agrimill Rt. takarmány- gyártó és -forgalmazó üzemeiben. KEVERŐÜZEM, 5553 Kondoros. Csabai út 75. Telefon/fax; (66) 388-166. KEVERŐÜZEM, 5900 Orosháza. Szentesi út 26. Telefon/fax: (68) 312-164. KEVERŐÜZEM, 5800 Mezőkovácsháza. Bethlen G. u. Telefon/fax: (68) 381-211. CD Ul & Z § 1 lu SS Uí a KEVERŐÜZEM, 5720 Sarkad. Eőssy u. 2. Telefon/fax: (66) 375-944. Figyelje további hirdetéseinket! Ä n Agrimill Rt. Békéscsaba lil {54107 Elviszik a színházat a gyerekekhez A Békés Megyei Jókai Színház művészeinek iskolaszínházi sorozatában előadott Árgyélus királyfi múlt héten .Jubilált”: huszonötödször adták elő. A középkori Magyarországra olasz tájakról érkezett mesét valamikor négy és fél száz évvel ezelőtt Gyergyai Albert magyarosította, aztán sok-sok változata lett. A Jókai Színház 1959-ben, harmincnyolc évvel ezelőtt játszotta először, most pedig Tomanek Gábor és színész barátai keltették újra életre Argyélus királyfi széphistóriáját. Az 1996. november 18-ai premier óta Argyélus bejárta a megyét a színészek és nem kevésbé a pedagógusok és kisdiákok örömére. Sikert arattak vele Gyulán, Battonyán, Békéscsabán, Mezőhegyesen egyaránt. A jubileumi előadás apropóján a színészeket céljaikról, Árgyélus további színre lépéseiről kérdeztük. —Elsődleges célunk a színház eljuttatása a megye, sőt az ország legtávolabbi részeibe, az olyan vidékekre is, ahonnan a gyerekek nem minden nap tudnak eljutni a színházba — mondta Tomanek Gábor. Árgyélus királyfi pedig — miként a históriában is — bebarangolja az országot, ugyanis meghívtak vele már Hajdú-Bihar, Győr- Moson-Sopron, Csongrád, Zala, sőt, Pest megye egyes iskoláiba is. — Igazgatói, tanári kérésre merült fel bennünk az iskolaszínház hagyományának újraélesztése, a tananyaghoz szervesen kapcsolódó művet választottunk, mivel ez segíti, kiegészíti a pedagógusok munkáját — toldotta meg művésztársa szavait Szőke Pál. Fontos, hogy a legfiatalabb és legőszintébb korosztály, a jövő közönsége már most megismerje a színház kínálta értékeket. Megkerestük a diákokat és a pedagógusokat is, véleményük tükrözi a darab sikerét. A békéscsabai Madách Utcai Általános Iskola alsó tagozatosai február 17-én, a jaminai Tégla Közösségi házban nézték meg a darabot, közel kétszázötven kisiskolás ünnepelt. — Anyagi és időmegtakarítás számunkra az, hogy házhoz jön a színház, amiért csak köszönettel tartozunk a Jókai Színház művészeinek — mondta Nagy Istvánná, az iskola közművelődési felelőse. Hrabovszki Mihály igazgatóhelyettes elmondta: kapcsolatuk nagyon jó a művészekkel, akik maradandó élményeket szereznek az iskola diákjainak iskolaszínházi előadásaikkal és rendhagyó irodalomóráikkal. — Nekem legjobban a rongyos ember tetszett — mondta Csicsely Róbert IV. B osztályos tanuló. — Tündér Ilona elbűvölő volt, és szeretném, ha még sok mesedarabot láthatnék. Mi az osztályban rajzversenyt rendeztünk az Árgyélus királyfi megtekintése után — jegyezte meg a IV. B-s Hegyesi Imre. Both Imre Jelenet az előadásból, a művészek balról jobbra: Tomanek Gábor, Tege Antal, Szőke Pál és Mészáros Mihály fotó: such tamás I
