Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

Bőrünk nem felejt ÖN JÓL KIJÖN Á FŐNÖKÉVEL? Az ember életének jelentős részét a munkahelyen tölti, ezért nem közömbös, hogyan jön ki feletteseivel. Ön, kedves olvasó, hogyan viselkedik felettesei jelenlétében? Megtudhatja, ha válaszol a teszt kérdéseire. (8. oldal) 1997. március 18., kedd Szerkeszti: Muzslai Katalin MAGAZIN Békés Megyei Hírlap Melléklete Otthoni szakápolási hálózat megyénkben ÁZ ÁPOLÓNŐK LELKE HAJTJA Amióta az egészségügyi tör­vény legújabbkori reformjáról és az ágyszámcsökkentésekről hallunk, egyre inkább előtérbe kenil az otthoni szakápolói háló­zat kiépítése. Kezdetben a Nép­jóléti Minisztériumban pályáza­ti pénzeket lehetett elnyerni ezek működtetésére, tavaly év végétől azonban hivatalosan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatja létüket. Egy országos tanácskozáson kiderült számomra, hogy még mindig nem elég egyértelmű, fo­lyamatos a támogatás, főként pe­dig alacsony az összege. Az új adó- és társadalombiztosítási megszorítások eredményeként több megyében visszaadták a vállalkozó otthoni szakápolók engedélyüket. Magyarul, mint a hivatástudattal dolgozó szakem­berek mondják: „ezt a szolgála­tot is az ápolónők lelke hajtja.” Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei hivatalának vezető ápolónőjével, Paróczi Tiboméval beszélget­tünk a Békés megyei helyzetről. — Békésben már a pályázati pénzekből öt szolgálat alakult, jelenleg tizenöt működik — tá­jékoztat. — Ezek nagyjából le­fedik a megye területét, bár van­nak még fehér foltjaink. Enge­délyezés alatt áll három kére­lem, orosházi, békéscsabai és füzesgyarmati. Nagyon szigorú előírások alapján, feltételek, szaktudás megléte esetén adjuk meg a több alap- és szakirányú ápolási tevékenységet végzők engedélyét. Szakmailag mi ellenőrizzük, a finanszírozást pedig a megyei Egészségbizto­sítási Pénztár. — Hol található már otthoni szakápolási szolgálat? (Folytatása 9.oldalon) Iskola azoknak, akik SZERETIK A SZÉPET Talán egyik iskola sem áll akko­ra változás előtt, mint Békéscsa­bán a Szent László Utcai Általá­nos Iskola, ahol jelenleg is min­den második szombaton tanul­nak a kisdiákok, és így—talán a megyében egyedülállóan — május harmadikán be is fejezik a tanévet. Erre azért van szükség, hogy május ötödikén átvehes­sék az épületet az építők, és szeptemberben teljesen új kö­rülmények között kezdődhessen az új tanév. Nagy öröm lesz ez számukra, hiszen jelenleg meglehetősen mostoha körülmények között, három helyen folyik a tanítás: Mezőmegyeren, a Cuczor utcá­ban és a Szent László utcában. Ennek ellenére az iskola sok kü­lönlegességgel büszkélkedhet — ezekről kérdeztük Galló Ka­talin igazgatót: — Bár körzetünkhöz a Szarvasi úttól és a Békési úttól nyugatra eső terület, valamint Mezőmegyer tartozik, immár ti­zenkettedik éve hirdetünk meg városi beiskolázási körzettel rajz tagozatos oktatást. Ide azo­kat a gyerekeket várjuk, akik szeretnek rajzolni, és ehhez a képességeik is megvannak. A napokban zajlott „felvételi” in­kább csak ismerkedésnek szá­mít, ahol a gyerekek fantáziáját szeretnénk megmozgatni és megismerni. (Folytatása 8. oldalon) Yves Saint Lauren és John Galliano éolytatja a hagyományokat • • Ötvenéves a világhírű Dior Most fél évszázada, hogy egy Christian Dior nevű úr a párizsi Avenue Montaigne-on bemutatta egy kollekcióját. A világ egyik vezető divatlapjának, a Harper s Baza-amak a főszerkesztőnője, Carmel Snow asszony az egekig magasztalta a bemutatót és elnevezte New Looknak, Divat­szemléletnek. Nem sokkal később Monsieur Dior megkapta az amerikai divat-Oscart. Mi tette ilyen teljessé és gyorssá a sikert? Biztos, hogy a dátum is fontos. 1947-et írtunk. A világ alig lábalt ki a nélkülözés, a háború szörnyűségeiből. Az emberek nem törődtek az. öltözködésükkel. Ilyen előzmények után öröm volt nézni az Avenue Montaigne-on az elegancia, a szépség és a minőség, a nőies formák diadalmas visszatérését. » A modellek neve is árulkodott: Gyengédség, Szerelem, Virágkehely. így indult Dior karrierje, ami voltaképpen töretlenül tart napjainkig. Olyan ünnepelt bálványok adták egymásnak a kilincset, mint Olivia de Havilland, Ava Gardner, Rita Hayword, Bégum (a milliárdos Aga Khan neje), Juliette Greco és Marlene Dietrich. A Dior-cég néhány év alatt birodalommá vált, s kiterjesztette kínálatát a férfiruhákra, az illatsze­rekre, sőt, a szőrmékre is. 1954-ben a vállalatnak csak Párizsban már több mint ezer (!) alkalma­zottja volt. A nemzetközi rivaldafényt Christian Dior nem sokáig élvezhette. 1957. október 24-én az olasz- országi Montecatiniben ötvenkét éves korában szívroham végzett vele. Utódja asszisztense, Yves Saint Laurent lett, az ő neve csaknem három évtizeden át, 1960 és 1989 között fémjelezte a Házat. Diorék kompo­nálták az iráni sah esküvőjére Farah Diba nászru­háját, az idegenvezetőből svéd királynévá avan­zsált Sylvia, valamint Lady Di menyasszonyi ruhakölteményét. A legújabb nagyfőnök a mind­össze 36 éves, olasz származású angol, John Galliano. Ő vezényelte a cég ötvenedik születés­napjára szervezett monstre bemutatót, amiről azt írták a kritikusok, hogy megőrizte a New Look legjobb hagyományait. Ez ebben a szakmában is a legnagyobb dicsé­ret: fél évszázadon keresztül a csúcson lenni ko­moly teljesítmény. Dior, Christian francia divattervező, 1905-ben született Granville- ben és 1975-ben Montecatiniben hunyt el. 1947-ben megnyitott divat­háza a divat és az ipar újfajta kapcsolatát példázza. Az új stílus kialakítására vállalkozott. Az újdonságot vonalvezetése jelentette: darázsderék, harangszoknya. Nők (Miss Dior) és férfiak (Monsieur Dior) számára egyaránt dolgozik a divatház, ezenkívül kozmetiku­mokat is forgalmaz. A HÉT FOTOJA Jegyzet Cseng Ji-kun tajvani jós 60 kg rizst használtfel a képen látható kínai sárkány elkészítéséhez FOTÓ: FEB-REUTERS Egy gyógyító mosoly, egy simogatás. Margitka néni fia, lánya dolgo­zik, s bár együtt laknak, a család egész nap távol. Még szerencsés­nek is mondhatják magukat, hi­szen van állásuk, ezzel együtt a gyerekek taníttatása, a nagyi ala­csony nyugdíja épp hogy a létmi­nimumon dorbézolást biztosítja a most még ideálisan ritka csa­ládnak. Margitka néni elesett, hetven esztendős csontja törött, a kórházban tisztességgel műtöt­ték, összeillesztgették az öreg al­katrészeket, de a gondozásra bi­zony még rászórni. Jár hozzá a nővérke, egy kedves, önzetlen te­remtés, de mi lesz később? Az elgondolás, az otthoni szakápolás valójában igen em­beri és talán takarékos megol­dásnak is értékelhető. Az ötlet ösztönzője, a drága kórházi gyógykezelés, utóápolás kivál­tása volt. Márcsak azért is, hi­szen tízezer kórházi ágy megszüntetéséről döntöttek az egészségügy legfelsőbb irányí­tói. Úgy, ahogy végre is hajtot­ták, bár miniszteri fejekbe került, s ki tudja megérte-e? Nem hi­szem, hogy van ma Magyaror­szágon, aki bizton kimondhatja, megtakarítást vagy éppen több­letköltséget jelentett az ágyfel­számolás. A lényeg az, hogy ala­kul az otthoni szakápolási háló­zat. Mi Békés megyeiek még büszkék is lehetünk, hiszen míg más vidéken sorra adták vissza a magánvállalkozások engedélye­it, a mieink, a mi nővérkéink ki­tartanak. Osztanak, szoroznak, hogyan kalkulálják ki az egész­ségbiztosítási finanszírozásból a költségeket. Volt ám olyan idő is, amikor csak szeretetből dol­goztak, hiszen sem pályázati pénz, sem más jellegű támoga­tás nem csordogált hozzájuk. Margitka néni, István bácsi vi­szont akkor is ápolásra szorult és nem lehetett átmenetileg „felfüg­geszteni” őket. Bár hírek szerint még a pályázati rendszerben sem használtak fel országosan min­den ilyen célra szánt pénzt, sőt egyre több visszásságra derít fényt a karakán új vezérasszony a társadalombiztosítónál (amíg hagyják keménykedni!). Egy mosoly, egy simogatás, a hűsítő kéz, a nővérkék akarata gyógyí­tó. Csak ki ne ábránduljanak pó­tolhatatlan hivatásukból, de ki ne fogyjanak az erejükből sem! Bede Zsóka

Next

/
Thumbnails
Contents