Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

1997. március 11., kedd MEGYEI KÖRKÉP 75 éves a szakközépiskola Irma (és a látvány), de édes Avagy: Forgószínház az egész világ? Irma és Nestor szerelme kezdetben felhőtlen... (Détár Enikő és Bartus Gyula) fotó: such tamás A történet Alexandre Breffort fejéből pattant ki, elég régen, 1956-ban, de ez mitsem változ­tat a lényegen, hiszen a szerző akár ma is írhatta volna darabját. Főhőse — vagy inkább főszereplője —, mert Irmáról, a párizsi utcalányról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy valamiért kimagasló, a hétközna- piság fölé emelkedő hősnő lenne. Az édes Irma ugyanis egyszerű kis prostituált, mint oly sokan az ősi szakmából élő társai akkor és az­óta is a Place Pigalle-on, meg bár­hol a világon. Talán valamivel azért mégis vonzóbb, izgalma­sabb a férfiszemnek, mint a kör­nyéken dolgozó társai, ám az is meglehet, hogy csak az írója ál­modta szebbnek, különbnek. Breffort darabja Marguerite Monnot zenéjével indult világ kö­rüli, hódító útjára, nagy sikert ara­tott Párizs után London és New York színpadain, és 1963-tól a magyar közönség szívébe is be­lopta magát. A musical comedy, azaz a filmszerű, zenés komédia igazán hálás műfaj, hiszen az egy­szerű, modem történethez fülbe mászó, kellemes zene társul, és a melódiák, a sanzonok általában már jól ismertek, népszerűek, amikor a színházban felgördül a függöny. Az ember pedig olyan, hogy egy fárasztó hét után szíve­sen hátradől a nézőtéri székben, elengedi magát és nem vágyik másra, mint könnyed, kellemes szórakoztatásra. Ezt összességé­ben meg is kapta a Jókai Színház március hetedikéi premierjén, amikor az Irma, te édes előadását láthatta Ery-Kovács András ren­dezésében, karmester Bátkai Jó­zsef. Az Irma ilyen tekintetben sze­rencsés választás a műsorterv összeállításakor. Az előadás per­sze akkor számíthat sikerre, ha egy igazi Irmára építhet: erőteljes, karakteres, énekelni, táncolni re­mekül tudó, sugárzó, légkört teremtő, csinos, fiatal színész­nőre. A sikerhez tehát kell egy Irma, akit megtaláltak Détár Enikőben: meggyőzően viszi színre a temperamentumos, szen­vedélyes utcalányt, de ennél sok­kal többre is képes. Árnyaltan ele­veníti meg Irmát, elhiteti a nézővel, hogy ez a nő valójában emberhez méltóbb életre, őszinte szerelemre, családi otthonra vá­gyódik. S bár az előadás sikeréhez kell egy Irma, mondtam az előbb, bizony kell, nagyon is kellene egy karakteres, erőteljes partner is a főszereplő mellé! Nestor—Oszkár rendkívül bo­nyolult szerep, óriási kihívás a színész számára, hiszen a szerel­mes diák és az idős bankár figu­rája külön-külön is nehéz, hát még egyszerre! Aki még nem látta az előadást, annak kedvéért említem meg, hogy nem takaré­kosságból osztották a két férfi szerepét egy színészre, ez a kü­lönös szereposztás a szerző ta­lálmánya. Ä szerelmes Nestor féltékenységében játssza el a jól fizető bankárt, hogy ezzel is eny­hítse kínjait, hiszen azt kéri a lánytól cserébe, hogy mással már ne... A kettős szerep azon­ban felemészti erejét, felhőként tornyosulszerelmük fölé, sőt, vé­gül bajba taszítja, hiszen Nestort vádolják Oszkár úr megölésével és börtönbe zárják. A dupla meg­próbáltatással Bartus Gyula ne­hezen boldogul: mindkét figurá­ban egyformán halvány, gyenge marad. Már a megjelenése, orgá­numa sem szerencsés, sem a min­dent elsöprő szenvedélyt, sem a szánalomból fizető öreg urat nem sikerül „hoznia”. Hatásos összekötője viszont a filmszerűen pergő színpadi ese­ményeknek a narrátor szerepé­ben Mészáros Mihály, szépen kapcsolja a kockákat, elidegenít a játéktól vagy éppen beavat a mélyebb tartalomba. Pingpong (Hodu József) és a fiúk (Tege Antal, Kiszely Zoltán, Zalai Ta­más, Gerner Csaba fh.) hatásos jeleneteinek erénye a sok humor — egészen a filmburleszk vilá­gába visznek —, de a túlzott hangerő (bárpult, tárgyalás, bör­tön) nem válik dicsőségükre. Az Irma, te édes békéscsabai előadása Broadway-színvonalú a látvány tekintetében. Nagysza­bású, olykor fantasztikus a dísz­let, a színpadkép (díszlettervező Mir a János, jelmeztervező Jánoskuti Márta Jászai-díjas, Ér­demes művész). A forgószínpad ilyen sokféle arcát, ennyi változa­tát talán még sosem láthattuk, ez­zel a leleményességgel a tér és az idő megannyi lehetőségét sok­szorozta meg a rendező mesteri módon. A képek, színek, fények forgataga rendkívüli módon fel­nagyítja a színpadot, kitágítja a játék világát. Éry-Kovács András felfogásában — Irma mellett vagy vele együtt — a látvány előlépett főszereplővé. Sajnos a zene, a sanzonok rovására. Niedzielsky Katalin Orosházán a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépis­kola az idén fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból ünnepségsorozatot állítottak össze a diákok és a ta­nárok, ami a március 12-ei diák­napok megnyitójával kezdődik. A kulcsátadás után géptörténeti kiállítás nyílik az intézményben. Csütörtökön a város középisko­láinak részvételével iskolák kö­zötti sportnapon dől el, melyik intézmény diákjai a legedzetteb­bek. 17 órakor a támogatók szakembertalálkozón vehetnek részt, ahol szakmai tájékoztató hangzik majd el. Március 14-én, pénteken ren­dezik meg az öregdiákok osz­tálytalálkozóit, de ezen a napon Tízéves a Makrovilág Utazási Iroda, amely zarándokutakat, művészettörténeti és városis­mertető utakat, valamint üdülé­seket szervez a világot látni vá­gyóknak. Az idei tavaszon kü­lönleges jelentősége van római útjuknak, amelyre megyénkből is többen utaznak, készülnek, érdeklődnek. A gyulai Karácsonyi János Katolikus Gimnázium tanulói a tavaly meghirdetett 1100 év ma­gyarság-építészeti vetélkedő­jében díjat nyertek, közülük négy diák és egy felnőtt kísérő utazhat március 27-től április 2- ig húsvétra Rómába. Békés me­gye más településeiről, többek között Orosházáról, Gyuláról is várnak már utasokat, akik pedig még tájékozódni szeretnének, a Gyula Tourist irodájában (tele­fon: 463-026) tehetik. — Húsvéti zarándoklat indul autóbusszal az örök városba, ahol utasaink részt vesznek a a jelenlegi „mezgéseknek” a di­ákigazgatóság gondoskodik programokról. 14 óra 30 perckor az iskola fennállásának 75. évfordulója tiszteletére emléktáblát avatnak fel. 15 órakor kezdődik az Öreg­diák Kör közgyűlése, 17 órakor pedig a díszünnepség a Petőfi Művelődési Központban. Az ünnepségre neves szemé­lyiségeket is meghívtak a szervezők: dr. Vastagh Pál igaz­ságügy-minisztert, országgyű­lési képviselőt, dr. Szabó Zoltán FM államtitkárt, dr. Simon Imre országgyűlési képviselőt, a me­gyei közgyűlés elnökét, dr. Var­ga István országgyűlési kép­viselőt. Cs. I. nagyheti szertartáson a pápa ce- lebrálásával — tájékoztat Madari Gyula, a Makrovilág ügyvezetője. — Felemelő és fe­lejthetetlen élmény a fáklyás ke- resztút a Colosseumban, a nagy- szombati keresztelés, bérmálás a Szent Péter Bazilikában, a hús- vétvasámapi ünnepi szentmise és az Urbi et Orbi áldás a Szent Péter téren. — Az utazás óriási előnye, hogy március 27-én a gyulai főplébánia elől indulhatnak a zarándoklók... — Az említettek mellett pe­dig nemcsak a kereszténység fővárosát látják, hanem Firenze csodáit, Róma kincseit, Nápoly városát és Pompei romjait. Ve­ronában az örök szerelmesek, Rómeó és Júlia találkozójának színhelyét is felkeresik. A vallá­si élmények, felejthetetlen szer­tartások mellett rengeteg él­ményben, látnivalóban lesz ré­szük utasainknak. B. Zs. A harangokért Rómába mennek A színésznő szerelmei (8.) A nőnek szíve és öle is van... Barbra a siker tetőpontján Szeptemberben elkészült Barbra első rockvideója. A Left in the Dark-ot Jim Steinman írta, s egy nőről szólt a sztori, aki az ágyban várja hűtlen kedvesét. — Ez a nő nem én vagyok — tiltakozott per­sze Barbra —, én aztán senkire se vámék, aki így bánik el velem. S végül változtattak is a dolgon annyit, hogy a Barbra által játszott nő in flagranti az ágyban éri tetten szerelmesét egy másik nővel, s ő hagyja faképnél a férfit, várjon az a sötétben, az ágyban rá. A hűtlen szerelmes szerepét Kris Kristoffersonra osztották. Hama­rosan kislemez is megjelent belőle. Az eredmény: csalódás. A Left in the Dark nem került föl egyszer sem a Billboard Top Ten listájára. Szeptemberben Barbráról fo­tók készültek - új társaságban. Pontosabban, oldalán ott volt már az Új Férfi. Nem más volt ez a választott, mint Richard Baskin, a Baskin-Robbins fagylaltimpéri- um örököse, egyebekben zeneszerző. Nem sokkal a Yentl bemutatója után egy karácsonyi bulin találkoztak, s a férfi már elkí­sérte Barbrát Londonba is egy vi­deofelvételre. Baskin, az üzletember-művész vagy művész-üzletember, nagyon is jól értette Barbrát, s viszont a sztár is őt. Ajelek szerint máris jól összeillettek. Hogy az egészből mi lesz, senki sem tudta. Felforró­sodik-e a dolog úgy, mint a Jón Peters-ügy. A pár márciusban részt vett a kitüntetett Quincey Jones ünnep­lésén a Century Plaza Hotelben, mikor is a zeneszerző-zenész a 13. Whitney Young-díjban részesült. Ugyanebben a hó­napban Barbra es­télyt adott az Ame­rikai Rendező Céh (Directors Guild of America) díjában részesített Akira Kurosawa tisztele­tére. Jelen volt John Huston, Sydney Pollack, Paul Mazursky is. A Yentl nagy vállalkozás volt, minden szempont­ból erőpróba, szin­te megpróbáltatás Barbrának. Ráfért egy kis pihenés, feltöltődés. Ő maga persze, hálás meg­hatottsággal nyilat- kozgatott mind­egyre e vállalko­zásról. Jón Petersről is szólt. Nem élünk együtt, de jobb ba­rátságban vagyunk, mint valaha is. Nem versengünk egymással, máris több a kölcsönös megbecsü­lés. Megértettük, mindketten erős, túlságosan is erős egyéniségek va­gyunk... S hogy ő nem uralkodhat felettem, de én sem rajta. Csakis két teljességgel egyenlő, egyenjo­gú ember együttélését tudom igazi társas kapcsolatnak tekinteni — mondta Barbra. Ezért-e, más okból: nem tudta megmondani, van-e esélye, hogy ők még egyszer összejöjjenek. Barbra mindenesetre föleleve­nítette Kanada miniszterelnö­kéhez, Pierre T rudeau-hoz fűződő kapcsolatait, ám ezt az új fordulót nem minősítette jelentősnek. Eb­ben az évben Richard Baskinnal töltötte a szünidőt Aspenben. Barbrának jót tettek az évek. Szelídült, azt mondhatni. Megér­tőbb lett, nem vallott szélsőséges nézeteket a női egyenjogúságról most már semmiképp sem. Ha elgondolkozom a férfiakon —vallotta —, elsősorban a közel­ségükre vágyom, de nem csupán a szó fizikai értelmében. Másfelől, ami a feminizmust illeti, nem sza­bad eltúlozni. Nemcsak észlény a nő — végzetes tévedés ezt gon­dolnunk. A nőnek szíve és öle is van, nem csupán agya... (Részlet Nellie Bly könyvéből, amelyet Tandori Dezső fordításá­ban a Geomédia Kiadó jelentetett meg.) (Folytatjuk) szeles az áruválaszték és kedvezőek« DISZKONT

Next

/
Thumbnails
Contents