Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-11 / 59. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1997. március 11., kedd Türelem és türelmetlenség A parasztszövetség a demonstráció mellett — A Magyar Parasztszövetség újabb rendkívüli elnökségi ülésen értékelte az elmúlt időszakban történteket és részt vesz az újabb megmozdulásokon. — Az eddigi 10 pontos követelésünket 12-re egészítettük ki. Hétfőn—a 3,5 tonnásnál kisebb traktorok dübörgése mellett—a Parlamentben Szarka Balázs, a Parasztszövetség országos ellenőrző bizottságának elnöke (aki egyébként kertész) a Tisztelt Ház elnökének a déli órákban adta át petíciónkat — tájékoztatta lapunkat döntéseikről Sitkéi János, a Parasztszövetség megyei elnöke, aki így indokolta az elnökség állásfoglalását: — Úgy érezzük, szükség van erre a lépésre, mert az elmúlt hét szerdáján 29 érdekvédelmi szervezettel találkoztak az illetékes minisztériumi emberek, de engedményt nem adtak, jövőképet nem mutattak, érdemi tárgyalás nem történt. Persze, mi tudjuk, dobbal nem lehet verebet fogni, szerintünk az érdemi tárgyalásokat kellene elkezdeni. Eddig is ezt tettük: a rendszerváltás óta most éppen az 5. földművelésügyi minisztert hívtuk Orosházára a helyi szakközépiskola fennállásának 75. évfordulójára. Ezt a meghívást Nagy Frigyes elfogadta, majd visszamondta. Pedig felkészülten vártuk! A hogyan továbbról így nyilatkozott a megyei elnök: — Sok bírálatot kapott a Parasztszövetség az elmúlt 7 évben annak ellenére, hogy a munkánkért egy fillért nem kaptunk, kiló számra rendelkezünk levelezésekkel, amit a különböző minisztériumokkal folytattunk a parasztság érdekében. Hogy önálló „farkasként”, vagy összefogva folytatjuk a munkát? Én az összefogás híve vagyok. Erre kötelez őseink tisztelete, unokáink jövője, a föld és az azt művelők egyszerű szeretete. Hírlap-délután, (cs) Ezúttal a csanádapácai gyerekeknek igyekszik a Békés Megyei Hírlap felejthetetlen napot szerezni ma. 10 órakor Tücsök Peti és Hangya Imi zenés műsora szórakoztatja majd a fiatalokat, utána a Hírlap-játék keretében kisorsolják azt a helyes megfejtőt, aki a hétvégi lapszámban megjelent rejtvényre jó megoldást küldött be a szerkesztőségbe. Támogatások, (i) A Gyomaendrődi Társastánc Mozgalomért Alapítvány Rumba Táncklubját és a Sclerosis Multiplexesek Békés Megyei Egyesületét idén 20-20 ezer forinttal támogatja a dévaványai önkormányzat. Véradás, (d) Március 21- én 8 és 12 óra között rendez a békési városi Vöröskereszt kiszállásos véradást a művelődési központban Békésen. Ide mindazokat várják, a már rendszeresen vért adók mellett, akik először kívánnak így mások segítségére lenni. Dftsznótolvajok. (z) Vasárnap este hat óra tájban disznótolvajok látogatták meg a mezőberényi Gazda Szövetkezet sertéstelepét, s onnan három, egyenként 100 kilogrammos leszúrt sertéssel igyekeztek távozni. A lopott jószágokkal nem jutottak messzire, mert az arra portyázó rendőr járőrnek feltűnt a túlterhelt Trabant, s az igazoltatás során fény derült a lopásra. A három tettes, K. 1.31 éves, K. Z. 27 éves és B. J. 36 éves, valamennyien herényi lakosok, előállításuk és a kihallgatásuk során elmondták, hogy K. I. 27 éves portás közreműködésével jutottak a 75 ezer forint értékű zsákmányhoz. Tűzesetek a megyében, (u) Zsadány ás Biharugra között 6 hektárnyi területen, nyílt láng okozott nádtüzet. ♦ Biharugrán egy 25x6 m-es nádtetős, faszerkezetű mellék- épület gyulladt ki a délutáni órákban. A keletkezés okát vizsgálják, a kár mintegy 300 ezer forint. ♦ Szabadkígyóson a vasútállomás mellett mintegy 1,5 km hosszan meggyulladt az avar. A tüzet nyílt láng okozta. „A BALGA A TÖBBI EMBERRŐL HISZI, HOGY OSTOBA.” (Akutagava Rjúnoszkue) (Folytatás az 1. oldalról) Ma egyébként Békéscsaba és Gyula között a gazdakörök szervezésében folytatódik a demonstráció. Orosháza A helységnévtáblát elhagyva 32 munkagép zárta le félpályán a Békéscsabára vezető utat. A fogatok és traktorok mellett álldogálóknak szinte kivétel nélkül volt véleményük az elmúlt hetek történéseiről, a jelenlegi demonstráció indokairól: — Nem fedi a valóságot az az állítás, miszerint a paraszt nem veszi ki részét a közteherviselésből. Amikor 1 kiló kenyér előállításához mi 5 kilogramm gabonát adunk a 100 forintnál is drágább gázolajjal előállítva, akkor ehhez mit szólnak a méltatlankodók?! S hogy valakiknek nem tetszik a forgalomkorlátozás? Törvényeink megengedik. Mi ugyanis nem villára kapunk, nem ütjük egymást. így bizonyítjuk, nem gyülevész társaság vagyunk — mondta érdeklődésünkre egy orosházi gazda, akinek 20 hold földje Békéssámson határában van. A tótkomlósi gazdák is kivonultak az Orosházi útra. Hétfőn közel 30 járművel állták el az egyik sávot a demonstrálok, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot a kiskőrösiekkel. Gyomaendrőd, Szarvas „Köszönjük türelmüket, a mienk sajnos már elfogyott!” — olvastuk a Gyomaendrőd mezőtúri határában demonstráló kistermelők transzparensén. A Gyomai és az Endrődi Gazdakör szervezte tiltakozó félpályás útelzárásra a helybélieken kívül Huny áról érkeztek gazdák. Összesen 35 mezőgazda- sági gép alkotta a sort. A szervezők három napra kérték az engedélyt, s mint nyilatkozták, valószínű, hogy ki is tartanak szerdáig. A 44-es főúton ezúttal a Bé- késszentandrási Gazdakör szervezésében a község öcsödi határában demonstráltak a termelők. Négy településről, összesen 35 mezőgazdasági géppel vettek részt gazdák a tiltakozáson. — Amit idáig elértünk, az gyakorlatilag az őstermelők problémáját oldja meg. Ám a mezőgazdaság nem csak őstermelőkből áll, hanem kis- és középvállalkozókból, illetve állami szektorból is. így vala- mennyiük problémáját egységesen kell kezelni — vélte Mészáros László, a rendező gazdakör alelnöke. Békésszentandrás határában várhatóan csütörtökig naponta 10—17 óráig tart a demonstráció. Szeghalom, Körösladány Tegnap 9 és 17 óra között a 47-es főúton, Szeghalom és Körösladány között, a ladányi helységnévtáblától a sárréti város irányában 18 mezőgazdasági munkagéppel tartottak félpályás útlezárást a gazdák. Ottjártunkkor a tiltakozók elmondták: demonstrációjuk helyszínét tegnap felkereste négy MSZP-s országgyűlési képviselő — Koltai Zsoltné, Matuska Sándor, Tóth Károly és Tóth Sándor — is. A velük folytatott beszélgetések után a gazdák úgy látják, vannak olyan dolgok, amelyekben az ők és a képviselők véleménye nem jár messze egymástól. A demonstráció most is a törvényes keretek között zajlott, az akció során sem rendebontás, sem szabálysértés nem történt. Medgyesegyháza és környéke A kunágotai gazdakör szervezésében tegnap 10 órától ismét kivonultak a környező településekről a gazdák a traktorokkal és tehergépkocsikkal a Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza felé vezető út Magyarbánhegyes, Kunágota közúti elágazásához. A termelők a rendőri biztosítással szervezett forgalomlassító demonstrációval csatlakozásukat fejezték ki az érdekeiket sértő tervezett adó- és tb fizetési kötelezettségek miatt. — Bár a korábbi tárgyalásokon képviselőink elértek néhány engedményt, de a növénytermesztésben, az állatenyésztés- ben semmilyen megoldás nem született. A kormánnyal nem könnyű dűlőre jutni, hisz mindenki a maga terhét érzi — mondták a gazdák. Sarkad A Gyula irányából Sarkad felé vezető út félpályáján tegnap délelőtt ismét felsorakoztak közlekedési munkagépeikkel a Sarkad térségi mezőgazdasági termelők. A gazdák ezzel a tüntetéssel, melyet négy naposra terveztek, már második alkalommal csatlakoztak az országos demonstrációhoz. A helyi demonstrációt szervező Sarkadi Gazdakör, valamint a termelőkkel szolidaritást vállaló Tóth Imre polgármester tegnap meghívót juttatott el Nagy Frigyes miniszterhez, akit arra kértek, vegyen részt a demonstráló Sarkad térségi mezőgazdasági termelők fórumán. A fórum idő pontját (szerda vagy csütörtök délután) a miniszter válaszától tették függővé. Battonya A battonyai gazdák kb. 2 km-rel a határátkelőhely előtt demonstráltak reggel 9 órától délután 3- ig. (Eredetileg 4-ig tervezték az akciót.) Néhány mezőkovácsházi kistermelő is beállt a sorba, mint egyikőjük elmondta, azért, hogy legyen tömeg. Végülis mintegy 10 erő- és munkagépet, valamint 15-20 személyautót láthattak azok, akik tegnap lépték át az államhatárt Battonyá- nál. Az utasoknak legfeljebb 2-3 percet kellett várakozniuk; némi türelmetlenség (és gyorshajtás) elsősorban a román állampolgárokat jellemezte, a legmegér- tőbbeknek az oszrákok bizonyultak. A tiltakozók a gazdakörök országos szövetségének március 3-án kelt felhívásáról beszélgettek, hangsúlyozva: vállalnák a közterheket, de a kormány jelenlegi agrárpolitikája ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Cs. R. —H. M. — M. B.— M. Gy. —M. M.—Ny. L. Alapítók vitája a temetkezési vállalatról A megyei és a békéscsabai ön- kormányzatot képviselő szakértők körében hónapok óta megbeszélés témái a megyei temetkezési vállalattal kapcsolatos vagyoni ügyek — hangzott el tegnap a megyeházán a közelmúltban megjelent, csabai álláspontot tükröző sajtócikkekre reagálva. Kovács Mihály, a megyei önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője elmondta, a temetkezési vállalat 27 önkormányzat közös tulajdona. Közöttük a békéscsabai és a Békés megyei csupán annyiban különbözik, hogy az alapítói jogokat gyakorolják. A csabaiak korábban kifejezték azt a szándékukat, hogy szeretnék megvenni a vállalat épületét. Felajánlottak több csereingatlant is. A vállalat vezetésének volt a feladata, hogy az alkalmasságukról véleményt mondjon, ám egyik esetben sem született igenlő válasz. Ezzel párhuzamosan a cégtől megkeresték a tulajdon- résszel rendelkező önkormányzatokat, amelyek közül 24-en nem támogatták a békéscsabai kezdeményezést. A temetkezési vállalat elgondolása — folytatta Kovács Mihály —, hogy a cég visszaköltözik a székház felébe (jelenleg a bérlővel folytatott jogi vita miatt találhatók másik ingatlanban), a többi részét bérbe adnák. Mivel azonban a békéscsabai önkormányzat továbbra is az adásvételben gondolkodik, a temetkezési vállalat vezetője ismét megkeresi az önkormányzatokat, hogy nyilatkozzanak: hozzájárul- nak-e az ügylethez. Megyei önkormányzati információk szerint az épület megvásárlására több vevő is jelentkezett, nem elképzelhetetlen tehát, hogy alkalomadtán meghirdetik eladásra, természetesen ezen belül a csabai önkormányzat számára biztosítják a résztulajdonost megillető jogokat. Mindenesetre a megyei önkormányzat ezúttal is kifejezte, konszenzusra törekszenek a békéscsabaiakkal. L. E. A Sanopharmáról a fővárosban A Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Résztvénytár- saság sorsáról folytat ma tárgyalást Budapesten a három érdekelt, Jordan Bocskov (aki jelenleg 25 százalék körüli részvénnyel rendelkezik), a Hungaropharma (a részvények 44 százalékával) és a Békés megyei önkormányzat, amelynek 27 százalékot kitevő részvénycsomagját eddig a többször módosított, utoljára február 28- ában megállapodott időpontra sem tudta teljes összegében megvásárolni Bocskov. (Ily’ módon a megyei önkormányzat a 27 százalékig terjedő szavazati jogát továbbra is fenntartja.) A megbeszélésen a résztvevők kifejtik további szándékukat, így minden bizonnyal szó esik a Bocskov által még meg nem vett részvények jövőjéről is. „Lehet itt egymásra mutogatni, ám vitathatatlan: hármunk felelőssége a Sanopharma sorsa” — mondta a tanácskozás előtt dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke, aki mellett dr. Pelcsinszki Bo- lesziáv alelnök és Kovács Mihály, a pénzügyi osztály vezetője képviseli a megyei önkormányzatot a budapesti találkozón. (e) Megyei millecentenáriumi útikalauz A Körösi Napvilág Kft. gondozásában megjelent „Békés megyei millecentenáriumi útikalauz” sajtóbemutatóját tartották tegnap Békéscsabán. A kötetet kezében tartó olvasó a megye valamennyi településéről a legfontosabb tudnivalókat megtalálja a kiadványban — mondta dr. Kőváry E. Péter, a könyv felelős szerkesztője megnyitóbeszédében. A kiadványt a szükség hívta létre, hiánypótló jellegű, amit egyaránt használhat turista, általános és középiskolások hasznosan forgathatják helytörténeti és helyismereti tudásuk gyarapítására, és ugyancsak hasznos ismeretekkel szolgál a csak művelődni vágyó, ismereteit bővíteni akaró olvasó számára is. Megyénk hetvennégy településének rövid bemutatása és közhasznú információk sokasága búvik meg a kabátzsebbe rejthető könyvecskében. A kiadvány remélhetőleg a jövő nemzedék időbeli utazását is segíti, elkalauzolja őket a millecentenárium évének Békés megyéjébe. — Both — Ami a reverenda mögött van ,,Koncepciós támadás folyik ellenem!”— állítja a csabai plébános (Folytatás az 1. oldalról) — Á választ messzebbről kezdem. Az egyház és az állam szétválasztása egységes óhaj mindkét fél részéről. Csakhogy ehhez önálló gazdasági háttér kell. E nélkül nincs önállóság. Nem a normatív támogatásra gondolok, annak jogossága nem kétséges. De az egyháznak ma nincsenek meg azok a többlet- forrásai, amelyekre önállóságát felépíthetné. Korábbi munkakörömben — püspöki számvevőként — komoly tervet dolgoztam ki az önállóság megteremtésére, de szemléleti, anyagi és egyéb okok miatt nem valósíthattam meg. Amikor négy évvel ezelőtt Csabára kerültem—igaz kicsiben —, megpróbáltam valóra váltani elképzeléseimet. Nem volt egyszerű. El kellett döntenem, hogy iskolát indítsak, idősek otthonát működtessek, fönntartsam a laikusképző teológiai tanfolyamot, fellendítsem a hitoktatást, egyéb dolgokban lépjek, vagy legyek csak a hívek jó pásztora. Úgy éreztem, ha megelégednék az utóbbival, behozhatatlan hátrányba kerülnénk, kényszerítve voltam tehát arra, hogy több mindent egyszerre csináljak. Ez pedig pénz nélkül, gazdálkodás, vállalkozások nélkül nem megy. A püspök úr (Gyulay Endre szeged- csanádi megyés püspök — a szerk.) ezekről a kezdeményezéseimről tudott, ismerte őket. Az ilyen jellegű gazdálkodást egyébként sem az egyház, sem a sokat emlegetett 286-os kánon nem tiltja. — Azt állítja tehát, hogy vállalkozásaihoz volt engedélye? — Igen, 1986-ban alapítottam a Szent Gellért Kiadót, mint vállalkozást. Még működött az Állami Egyházügyi Hivatal, az engedélyt dr. Udvardi József akkori megyés püspök adta meg. Más olyan üzleti tevékenységben nem veszek részt, ami engedélyhez kötött lenne. A probléma érzékeltetésére egy példa: a katolikus iskola beindításához 15-—17 millióra volt szükség. A fenntartás — a normatíva fölött szükséges összeg — havi 500— 700 ezer forintot tesz ki. Ezt perselypénzből előteremteni lehetetlen. A püspök atya csak úgy engedélyezte az iskolát, ha a működtetés anyagi feltételeit előteremtjük. Ezzel kimondva- kimondatlanul gazdálkodásra „ítélte” az egyházközösséget. —Menjünk tovább! A cikkíró szerint kölcsönöket vett fel, s pénzeket helyezett ki uzsorakamatra. Aztán ott vannak azok az állítólagos nőügyek is... — A sokat emlegetett kölcsönökből csak annyi igaz, hogy a püspökségnek tartozom. A többi állítás — akárcsak a nőügyek —, nevetséges valótlanság. A nőügyekkel kapcsolatban egyébként csupán azt kérem, szembesítsenek a „szenvedő” alanyokkal, akiknek „ajánlatot tettem”, illetve akikkel „viszonyom volt”. Az országos napilap cikkeiben felváltva mesélő két hölgy — akik mindvégig névtelenségbe burkolóztak —, bábfigura. Futók a sakktáblán, akiket hátulról mozgatnak. Állításaikat bíróság előtt fogom cáfolni. — Fia már bíróságot említett: folyik Ön ellen eljárás? — Sajnos egy szintén budapesti, rágalmazó feljelentés alapján folyik ellenem egy személyemet tisztázó eljárás a Szeged-Csanádi Szentszéknél (A Szentszék egyházi bíróság, az érintettre csak mint egyházi személyre hozhat döntést — a szerk.). Az országos lap szentszéki eljárással kapcsolatos tudósításában egyébként a vesszők kivételével semmi sem igaz. A sajtót eddig igen korrektnek ismertem, kapcsolatunk szeplőtlen volt. Ez a bizalom nem rendült meg bennem, de az az újságírónő, aki lapjában céltáblájául választott, lejáratta magát előttem. Úgy érzem — persze kicsiben —, a Postabankéhoz hasonló, koncepciós támadás folyik ellenem. — Kinek és miért lenne oka Önt támadni? — A személyemet ért támadások Budapestről erednek, s az egyik vállalkozásunkhoz kapcsolódnak. Egy gazdasági természetű elszámoltatás alóli kibúvás a mozgatórugó, illetve egy hét éve érlelődő bosszú, amit egy általam inkorrektnek tartott kérés elutasítása váltott ki. Úgy érzem, a hívek bizalma a sok cikk ellenére sem rendült meg bennem, s ez nagy lelkierőt ad nekem. Mint hívő ember — a világi mellett — bízom az isteni igazságszolgáltatásban, vállalom a rám váró megpróbáltatásokat. K. A.
