Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-28 / 50. szám

6 Heti gaz das A G 1997. február 28., péntek Méretre szarják a hargitai fűrészárut Hajópadló jegenyefenyőből Az Erdélyből érkezett fenyő fűrészárut minőségének meg­óvása érdekében a muronyi Földvár Szövetkezet központ­jábanfedett helyen tárolják fotó: szekeres andrás Tovább szélesíti üzleti kap­csolatait a muronyi Földvár Szövetkezet. A két-három éves üzleti kapcsolatra ala­pozva, Muszka János helyi vállalkozóval együttműköd­ve, a Mezőberényt Békéscsa­bával összekötő út — közis­mertebben „alsó csabai út” — mellett lévő szövetkezeti központban megkezdték a Romániából, egészen ponto­san Székelyföldről importált, nyugati minőségű jegenye­fenyő fűrészáru, hajópadló és lambéria forgalmazását. A jövő hónaptól a szövetkezet meglévő, s kihasználatlan ka­pacitású asztalosüzemének bevonásával méretre szabva, előkészített anyagféleségek­kel várják a vevőket, s terv­rajz alapján komplett tető- szerkezetek készítésével, s azok helyszínen történő fel­állításával is szolgálnak. Ami a folyamatos szállí­tást illeti, arról megtudtuk: erdélyi partnerük egész évre megkapta a kiviteli enge­délyt, a muronyi központban állandóan 80-100 köbméter lesz az első osztályú, asztalos minőségű fenyő fűrészáru készletük, s a rendeléstől szá­mított maximum három hé­ten belül a román fél garantál­ja a szállítmány megérkezé­sét, ami árban igencsak veresnyképes lesz. Az elkép­zelések szerint ugyancsak a jövő hónaptól osztályos árút és kerítéselemeket is forgal­maznak. —sz— Huszonöt éves brit diplomata a magyar gazdaságért „Számunkra érdekes ez a vidék” Ha azt mondom, brit diplomata, akár angolosan fogadást is köthet­nék rá, hogy önök előtt egy jó ötvenes, szikár és színtelen gentleman képe dereng fel, aki kimért mozdulatokkal foglal helyet a tárgyalóasz­talnál. Akivel viszont mi találkozhattunk a minap, 25 éves, mindenre kíváncsi és bájosan töri a magyart, ám „eladni” meg sem kísérelné az ember. Nick Leake, a budapesti Brit Nagykövetség másodtitkára, aki a Know-How Alap ügyeit intézi Magyarországon, minden ceremónia és díszkíséret nélkül besétált a szerkesztőség kapuján, s belevághat­tunk a beszélgetésbe, melyen rajta kívül Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc felelős szerkesztő és e sorok írója vett részt. Kollégáink mesélik — nem rejtve el csodálatukat az utcán parkoló fenséges és sofőrös Rover iránt —, hogy az angol úr első „nekifutásra” a lap hirdetési irodáját „célozta meg” az utcán, s a tévedését felismerve annyit dörmögött (nem létező) bajusza alá: ez is jól kezdődik... Hiába no, már tavaly augusztus óta nálunk él! —Szeretnék többet tenni a magyar vidékéit is — foglalta össze Nick Leake Békés megyei látogatása cél­ját már a beszélgetés elején. — Először járok Békéscsabán, de egy barátom révén már sokat hallottam róla és Gyuláról is. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány­nyal volt közös teendőnk, ám az a projekt már lejárt. Ezen a napon szeretném felmérni a megye, a me­gyeszékhely gazdasági helyzetét. Számunkraérdekesezavidék: sajá­tosan alakult az ipar helyzete, mun­kanélküliség is van, külföldi befek­tető is akad, egyaránt előfordulnak kis és nagy vállalatok. Aztán dr. Simon Imrének, a me­gyei közgyűlés elnökének munka­bírását dicséri, mondván, sejtelme sincs, mikor aludhat egyáltalán?! Meglepetésünkre alaposan kifag­gatott bennünket is: úgy gondolja, az újságíróktól remélhető, hogy tá- gabb összefüggésben látják a me­gye, a régió helyzetét. Hát, ilyen megközelítésre magyar „szakem­ber” aligha „vetemedne”... Viszon­zásul magunk is kérdezősködtünk, például békéscsabai programjáról. Azt mondta, hozzánk már úgy érke­zett, hogy előtte járt az Ipari és Ke­reskedelmi Kamaránál, a Békés­csabai Katolikus Általános Iskolá­ban, tőlünk a Fiumébe siet, Békés­csaba polgármesterével ebédelni. (Szegény még nem tudhatta, a pol­gármester közben előzetes értesíté­se nélkül elutazott.) Együtt fogadta őt dr. Simon Imre és Csík András, a megyei vállalkozásfejlesztési ala­pítvány vezetője. Aztán a Know- How Álaprói kérdeztük. —A Brit Támogatási Miniszté­rium Afrika és Ázsia szegény orszá­gai érdekében tevékenykedik — folytatta. — A volt szocialista or­szágokban lezajlott rendszerváltá­sok idején arra gondoltunk, ha nem is olyan szegények ezek az orszá­gok, mint Afrika, Ázsia egyes álla­mai, segítenünk kell rajtuk. Ecélból hoztuk létre a Know-How Alapot. Az alap rendelkezésére álló pénz felét a Támogatási Minisztérium, a másikat a Külügyminisztérium adja. Az alap kormányzati szerve­zet, de semmilyen szerződés nem áll mögötte, melyet a brit kormány más kormányokkal kötött volna. Az alap mintegy alapítványként működik, s nem kormányzati szin­ten. Egy-egy projekttel, ötlettel le­het pályázni nálunk. Prioritást biz­tosítunk a kisvállalkozások fejlesz­tésének. Angliában tevékenykedő szakértőink meg-megnézik például a magyarországi helyszíneket, s ha kell, nagyobb projekteket terveztet­nek. Ma errefelé nagy divatjuk van az ipari parkoknak. Általában nem támogatunk egyet-egyet, de szíve­sen segítenénk—ha alakulna ilyen — az ipari parkok szövetségét. A PH ARE-program néhány év múlva véget ér. Az alap példát szeretne adni arra, mi legyen utána. Például tanfolyamokat ajánlunk kezdő vál­lalkozóknak Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád, Veszprém, Zala és Bács- Kiskun megyében. Magyarország figyelmébe ajánljuk Eszak-Iror­Nick Leake a meggyőző és megnyerő brit diplomata „know-how ”-ját is megmutat­ta... FOTÓ: SUCH TAMÁS szág példáját. A két ország helyzete hasonló abban a tekintetben, hogy a gazdasági folyamatok itt is, ott is átnyúlnak a határon. Példájukból felismerhető, hogyan használható ki az Európai Unió támogatása a szegényebb tagok számára. Az ír és a magyar nép kapcsolatát amúgy is nagyon barátinak érzem. — Mit tesz az alap, ha kiderül, hogy valamely elfogadott projekt nem működik? —Változtat. — Önök egy-egy ten' elkészíté­sét vagy a működést finanszíroz­zák? — Nem egy-egy céget támoga­tunk, hanem átfogó fejlesztési prog­ramokat. Talán jellemző: hamaro­san menedzsmentképzőket képe­zünk ki Budapesten, s a vidéki kö­zépvállalkozók lehetőségeit is segí­teni kívánjuk. Az alap központja Londonban található. Én az alap képviselőjeként a nagykövetség munkatársa vagyok. A pénz vagy a mi javaslatunk alapján érkezik, vagy eleve Londonban határozzák el küldését. A nagykövet maga is felhasználhat egy kisebb összeget az alap pénzéből, ő elsődlegesen a civil szervezetek támogatására for­dítja keretét. Az alap támogatására általában hozzám küldött levélben kell pályázni. Az angolok úgy tart­ják: jó üzlet az alappal dolgozni. Ám mi nem az angolok üzletét tartjuk elsődleges szempontnak: a magya­roknak kívánunk jó lehetőségeket biztosítani. Az sem feltétel, hogy a magyar vállalkozás eleve rendel­kezzen angol kapcsolattal: mi is se­gítünk partnert találni. —Magánemberként is járja az országot? — Augusztus óta dolgozom Magyarországon. Próbálok eljutni sokfelé. Meglepődtem: milyen szép errefelé minden. Newcastle- ból jöttem, ott jártam egyetemre is. Európai jogot hallgattam ott, illetve egy-egy évet Németországban és Franciaországban. A britek számá­ra is fontos tudni, hogyan működik az európai közösség joga. Engem a jog és a közgazdaság kapcsolata is nagyon érdekel, talán azért is, mert elsődlegesen kereskedelmi jogot tanultam. A disszertációm is ezzel kapcsolatos volt. A Külügyminisz­térium Európai Ügyek Osztályán kaptam állást, rendőrségi, vámügyi dolgokkal foglalkoztam eleinte. Aztán „kitaláltam” magamnak a Know-How Alapot. Egy nehéz nyelvet is meg akartam tanulni, ak­kor már beszéltem németül és fran­ciául. A Külügyminisztériumban egy listát adnak közre időnként, azt kérdezik rajta, hogy a diplomaták hová akarnak menni. Ha a megje­löltet nem kapja meg az ember, bárhová küldhetik. Én Magyaror­szágot jelöltem meg. Felmerült bennem Jordánia is. De az arabul beszélő diplomatákat az előző ki­küldetést követő londoni pihentetés után bármely más arab országba vezényelhetik. S arrafelé vannak kevésbé kellemes állomáshelyek is... — Egy-egy kiküldetés hány éves? —Négy. —Egyedül él itt? —Van egy németbarátnőm, aki fele részben ugyancsak Magyaror­szágon él. S amilyen szerényen jött, Nick Leake elsietett a Fiumébe, emléket hagyva beszélgetőtársaiban. Kiss A. János Több és bonyolultabb ügyirat (Folytatás az 5. oldalról) — A lassúbb bejegyzés ad­hat-e esélyt arra, hogy valaki egy ingatlant mondjuk többször is eladjon? — Ez előbb-utóbb amúgy is kiderülne, ezért nem jellemző, hogy valaki megkockáztasson ilyesmit. Egyetlen gyulai esetről tudok, de az is azonnal feltűnt kollégáinknak, és megtették a szükséges lépéseket. — Segíti-e, gyorsítaná-e munkájukat a számítógép? — Éppen 1994-ben kellett számítógépre vinnünk manuáli­san a teljes adatrendszert, ami a mindennapi munka mellett ko­moly feladatot rótt ránk. Ez ügy­ben is továbblépés várható, a tervek szerint 1997 végén, a jövő év elején korszerűbb szá-' mítógépparkot, új szoftvert ka­punk, ami lehetővé teszi adata­ink térképpel való összekapcso­lását. Ez viszont azt feltételezi, hogy addigra a rendezetlen ügyeknek rendeződnie kell. — Ehhez rendelkeznek a szükséges feltételekkel? — Ezt a jelenlegi erőnkből nem tudjuk megoldani, minden­képpen emberek kellenek még, és nekik megfelelő munkahely. Főként Békéscsabán jelent ez gondot, ahol most is elég szűkö­sen vagyunk. Egyelőre elég bi­zonytalan információink van­nak arról, központilag milyen tá­mogatást kapunk, de előre­láthatólag közel 15 fővel gyara­podhat átmenetileg a létszá­munk. Saját „rezsinkre” már megkezdtük a tárgyalásokat a megyei munkaügyi központtal, ahonnan a foglalkoztatási alap terhére pályakezdő fiatalokat vennénk fel. — Tehát bizakodnak abban, hogy jövő' ilyenkor már nem te­hetünk fel hasonló kérdéseket? — Bár már a januárban beér­kezett anyagok is jelzik, további növekedés várható az ügyek számát és bonyolultságát ille­tően, én nagyon bízom abban, hogy jövőre egy hónapon belül mindenki el tudja intézni ügyeit a megye földhivatalaiban. Antal Gyöngyi s> § ■c 1 i /QOC scco O00 3000 2c:o •occ c •1COO-?0CD 300C VÁLTOZÁSOK 1995-RŐL 1996-RA 1. oszlop = érkezések növekménye 2. oszlop = határidőben elintézettek változása 3. oszlop = határidőn túl elintézettek változása földhivatalok Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI — 2. Az 1996. évi LXXXIII. törvény módosította a személyi jövede­lemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A következő hetek­ben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Változás az adómentességeknél Adómentes a súlyosan mozgás- korlátozott magánszemély ré­szére jogszabály alapján nyúj­tott közlekedési támogatás. A lakáscélú támogatások adómentességének köre kiegé­szül a lakás-takarékpénztárak­ról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatással. Adómentes az önkormányzat által folyósított bevonulási segély. Adómentes a szolgálati érdekből történő áthelyezés ese­tén jogszabály által adott közle­kedési és lakás-helyreállítási költségátalány is. 1996. január 1-jétől vissza­menőleg adómentes a paraolim- piai érmekhez kapcsolódó pénz­összeg. Megszűnik a mezőgazdasági kistermelők évi 1 millió forintos bevételig nyújtott mentesség. A külföldi fizetőeszköznek forintra, illetve a forintnak kül­földi fizetőeszközre való átvál­tásakor keletkezett árfolyam- nyereség csak akkor adómentes jövedelem, ha az átváltás nem üzletszerű tevékenység kereté­ben történik. A magánszemélyek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövede­lem mellett az a jövedelem is adómentes, amely abból szár­mazik, hogy a szövetkezet nyugdíjas tagja úgy köt életjára­déki szerződést a szövetkezeté­vel, hogy átruházza a vagyonne­vesítéskor szerzett saját szövet­kezeti üzletrészét. E jövedelem csak akkor adómentes, ha éves összege nem haladja meg az át­alakulás befejezéskori névérték egy tized részét, de legfeljebb havonta a 10 000 Ft-ot. Adómentes a kiváló művészi, az érdemes művészi és a babér­koszorús művészi díjhoz kap­csolódó pénzjutalom. Adómentes kifizetések korlátozása Az önsegélyező feladatot is vál­laló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület, ha ér­dekképviseleti tagdíj, hozzájá­rulás címén bevételt szed és ar­ról a magánszemélynek vagy a társaságnak a jövedelem csök­kentésére vagy költségelszámo­lására jogosító igázolást ad ki, akkor 44% adót kell fizetnie a magánszemélynek az adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-, hozzájárulás-bevétel és alapít­ványtól az adóévben kapott be­vétel 40%-ának és az adóévben keletkezett bármely más bevé­telének együttes összegét. Tartalmilag azonos korláto­zás vonatkozik az adómentes alapítványi kifizetésekre is. Cégautó utáni adó Az szja alkalmazása szempont­jából egységes (nemcsak a cég­autóra vonatkozóan) a személy- gépkocsi fogalma. Ennek alap­ján az a négy, illetőleg három gumiabroncs kerékkel fészereit gépjármű minősül személygép­kocsinak, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas és meghajtása ásványolaj-szárma­zékkal (benzin, gázolaj), gázzal vagy elektromos úton történik. E rendelkezés szerint személy- gépkocsinak minősül a verseny­autó és az önjáró lakóautó is, továbbá a 2500 kg-ot meg nem haladó összsúlyú vegyes hasz­nálatú, rakodótérrel rendelkező azon gépjármű, amely kettőnél több utas szállítására bármikor alkalmassá tehető. A cégautó­adó valamennyi vállalkozási formára, így az egyéni vállalko­zóra is kiterjed. 1997-től a taxirendszerű személyszállítást végző egyéni vállalkozókat is adófizetési kötelezettség terhe­li, amennyiben értékcsökkenési leírást, lízing-, illetve bérleti dí­jat kívánnak elszámolni költ­ségként. Az 1997. január 1 -je után vá­sárolt 5 millió forintnál drágább cégautók adója egységesen havi 14 ezer, illetve a beszerzés évét követő 5 és további években 7 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents