Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-28 / 50. szám
1997. február 28., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk A METSZÉS ÉS A HAJLÍTÁS ELMÉLETI ALAPJAI A korona kialakításához, a metszésmódok alkalmazásához ismerni kell a rügyek tulajdonságait, s a kihajtásukra ható tényezőket. A törzs folytatását képező vezérvesszőn, de általában minden vesszőn a csúcsi részen elhelyezkedő rügyek hajtanak ki a legerőteljesebben. A vessző csúcsától lefelé egyre rö- videbbek a hajtások. A vessző alapi részén a rügyek sokszor ki sem hajtanak. Ezt a jelenséget csúcsdominanciának nevezzük. A vezérvesszőn éppen a rügyek kihajtási sajátossága miatt a koronavázat kialakító hajtások, a későbbi vázágak csoportosan helyezkednek el. Az így kialakult ágcsoportok, a fa növekedési erélyétől függően közelebb vagy messzebb helyezkednek el egymáshoz. Amikor a kívánt koronaforma eléréséhez a fővezérvesszőt vagy az oldalvezérvesszőt, de a korona bármely részét visszavágjuk, a visszavágás után megmaradt koronarészen lévő rügyek erősebben vagy gyengébben hajtanak ki. A hajtásnövekedés erőssége több tényezőtől függ: A rügy fejlettségétől, amelyre visszametszettünk. A rügyek fejlettsége pedig attól függ, az a hajtás, amelyen a szem (rügy) kifejlődött, milyen növekedési, illetve milyen tenyészeti szakaszokon haladt át. A tavaszi rügy- fakadást a hajtás kezdeti növekedési szakasza követi, majd a fokozott növekedés szakaszában kifejlődik a lombozat. A hosszanti növekedés csökkenését a hajtásbeérés és a nyugalmi állapotra való felkészülés követi. Ha például olyan rügyre metszünk, amely jó tápláltsági viszonyok között fejlődött, a kihajtás erőteljes lesz. A kihajtás erőssége függ a A metszés és hatása a hajtás növekedésére rügy vesszőn elfoglalt helyzetétől, továbbá a vesszőnek a koronában elfoglalt helyzetétől. Ebben az esetben a csúcsdominanciára vonatkozóak érvényesek. Ha a korona csúcsában lévő vesszőt visszavágjuk, az mindenkor erőteljesen hajt ki. Ha a korona alján, annak alsó részénél lévő vesszőt vágjuk vissza, a kihajtás rendkívül gyenge lesz, függeüenül a visszametszés erősségétől. A visszametszés erősségének megfelelően erős, gyenge és hosszú metszést különböztetünk meg. Ha a korona- alakításkor az összes koronavesszőt erőteljesen visszavágjuk, a metszés eredményéül viszonylag kevés számú, de egyenletesen erőteljes hajtást kapunk. Ha gyengén vágjuk vissza, az eredmény viszonylag nagy számú, de gyengén kihajtott hajtás. A hosszú metszés eredménye pedig elnyúlt, egymástól mesz- sze elhelyezkedő ágcsoportú korona lesz. Tusjak Jánosné A bruttó hazai össztermék aránya 1989-hez képest. Az országokhoz kötődó' első adat az 1995-ben, a második adat az 1996-ban elért szintet tükrözi. A reformországok közül Lengyelország az első, amelyik tavaly elérte az 1989-es gazdasági szintet. Belinda, a jó családból való A talányos Belinda név nem csak a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. holstein-fríz telepén cseng jól, hanem az ennek a fajtának a tenyésztésével foglalkozó hazai szakemberek körében is. — Az 1996-os tavaszi törzstenyészeti szemlén a bizottság figyelmébe ajánlottuk a 16 703- as számú Belindát. Ez a kiváló tehenünk már a korábbi évben bikanevelő besorolást kapott — mondja Mikulán Pál telepvezető. Belinda három termelési év alatt kiemelkedő eredményt produkált. (Teljes laktáció: 50 662 tej kg, 1549,8 zsír kg, 1607,7 fehérje kg. Törzskönyvi (305 nap) átlaga: 13 215 tej kg, 377,9 zsír kg, 398,5 fehérje kg.) Jó szervezeti szilárdság (jó lábak, kiváló tőgyszerkezet) jellemzi; joggal büszkék rá a mezőhegyesi tenyésztők. De mit lehet tudni a származásáról? — Belinda apja, 11 309 Bis- May Tradition CLEITUS 1981- ben az USA-ban született, és az 1980-as évek vége felé állt a csúcson — folytatja Mikulán Pál, akitől azt is megtudjuk, hogy Belindának van egy igen híressé vált féltestvére. — A 15 038 MODE tehenünk Boródpusztára került embriótermelésre, és szintén a CLEITUS bikától adott embriót. Az így megszületett bika utód, a 12 370 JÖVŐ-CLEITUS-ET apai féltestvére Belindának. Ez a bika a hazai értékelések alapján a legnagyobb tejmennyiséget örökítő bikák közé tartozik, a rangsorban az 5. helyen áll, és jelenleg Gödöllőn található. M. Gy. Páger Róbert elletős Belinda ikerborjaival • fotó: kovács Erzsébet Piaci hírek — Békéscsaba Sok a burgonya, drága a primőr Most már egészen biztosan közeledik a tavasz, csalhatatlan jele ennek, hogy élénkül a csabai piac, gazdagabb a kínálat, nagyobb a nyüzsgés, az árak pedig nagyon szélsőségesek egyes termények, például a zöldpaprika esetében. Lássuk most a tegnapi nap jellemzőbb árait: rengeteg a burgonya, kilója 26-30 Ft, a vöröshagyma 45-60 Ft/kg, a fokhagyma 350-400 Ft/kg, a zöldhagyma csomója 40 Ft, a fejes káposzta kilója 25-30 Ft. A kel- és a lila káposzta 80 Ft/kg, a savanyított káposzta kilóját változatlanul 100 forintért mérik. Van új karalábé is, 60 forint egy fej. A karfiol nem olcsó mulatság mostanában: 300 Ft kilója, a sárgarépa 65-70 Ft/kg, a petrezselyem 90 Ft/kg — de érdemes előbb alaposan szétnézni a piacon, mert kistermelőknél jóval olcsóbban is meg lehet venni —, a zeller darabja 50 Ft, a hónapos retek csomója 50 Ft, a kígyóuborka 360 Ft/kg, a paradicsom kilója 300 Ft. A fehér paprika darabja 35-80 Ft. A hegyes zöld darabja 25- 60, a kaliforniai 150 Ft. A gyümölcspiacon az alma most 60-100 Ft/kg, a banán 160-180, a narancs 120-150, a citrom 220 Ft/kg, megjelent kis műanyag dobozokban a földieper 300 forintért, az őszi barack darabja 85 Ft, a tojás darabja 14-15 Ft. Árulják már a dughagymát, 150 Ft kilója. Élénkül a virágpiac is, jelezve a nőnap közeledtét. (t) A Budapesti Árutőzsde hírei Pár napos árkorrekció után szilárdulnak a búza- és kukoricaárak nyitott határidői a keddi tőzsdenapon. A takarmánybúza ó árai nem változtak, az új árai szilárdultak, az árpa árai szintén. A napraforgó legközelebbi ó ára, március: 33 500 Ft/t, az őszi árak nem változtak. Azonnali piacon a kukoricáért 16 500—17 500 Ft/t-ás árat ígértek a vevők, az étkezési búzáért 22 000—25 000 Ft/t-át. A sertésnél az elszámoló árak környékén voltak kötések, szilárdul a piac. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Március 18030 17500—18 100 17 900—18 100 17 900—18 100 Október 18 000 17600—18 000 18 400 Étkezési búza Ft/t Március 25 990 25 990 25 990 25 990 Július 19 600 19 300—19 600 19 600—20370 19 600 Takarmánybúza Ft/t Március 24 800 24400—24800 24800 24 800 T akarinányárpa Ft/t Március 26 320 25 920—26 320 26 320 26 320 Napraforgó Ft/t Október 42 100 41700-^12000 42500 EU vágósertés I., Ft/kg Március 215 212—216 215—219 215—216 EU vágósertés II., Ft/kg Március 204 200 208 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai februárl8. február 27. pénznem közép eladási közép vételi árfolyam 1 egységre,forintban Angol font 283,80 284,01 286,69 289,37 Görög drachma (100) 65,97 65,86 66,53 67,20 Német márka 103,12 102,84 103,90 104,96 Olasz líra (1000) 104,59 103,44 104,50 105,55 Osztrák schilling 14,66 14,61 14,76 14,91 Svájci frank 118,40 117,52 118,77 120,02 Svéd korona 23,61 23,27 23,51 23,75 USA-dollár 175,62 173,84 175,43 177,02 ECU (Közös Piac) 200,73 199,79 201,83 203,87 ■ __________• . ■ -i ■ Sz ám — Beszéd Szervezeti és szerkezeti változások a megyei székhelyű építőiparban 1990-1995 A rendszerváltás után a gazdaságban végbement változások természetesen az építőiparban is éreztették hatásukat, ami egyrészt az ágazat szervezeti, másrészt szerkezeti átalakulását eredményezte. 1990 előtt a megye építőiparát elsősorban a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat és néhány közepes méretű építőipari vállalat, szövetkezet és szövetkezeti vállalat tevékenysége jellemezte. Az építőipar válságát egyrészt az állami megrendelések, az ún. nagy volumenű beruházások, illetve a lakásépítések számának az erőteljes csökkenése, másrészt pedig a gazdaság szereplőinek visszafogott, túlélési politikája következményeként elhalasztott beruházások okozták. A beruházások és a lakásépítkezések számottevő mértékű csökkenése azért is jelentett komoly gondot, mert az építőipari szervezetek kapacitásukat, s ezzel együtt a gépparkjukat teljes egészében ezen feladatok elvégzésére szervezték. (Köztudott, hogy teljesen más jellegű gépparkot igényel a kisebb volumenű építkezés, mint például az emeletes házak építése, vagy a fenntartási jellegű munkák végzése.) A fizetőképes építési piac beszűkülése tehát szükségszerűen vezetett el a nagyvállalati forma felszámolásához, és a kapacitások átállításához, azaz inkább a kisebb felújítási feladatok kerültek előtérbe. A megye építőipari vállalkozásainak a száma az 1991—1995 közötti években mindössze 8%kal nőtt, ezen belül azonban a társas vállalkozásoké több, mint másfélszeresére növekedett. Az egyéni vállalkozások száma dinamikus emelkedés után jelentősen visszaesett, majd ismételten dinamikus növekedés következett be, s számuk 1995-ben már meghaladta a négy évvel korábbit. A munkaügyi központok vállalkozást segítő programjai révén is, illetve más segítséggel az 1990-es évek elején több építőiparral foglalkozó szakember vált egyéni vállalkozóvá. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezeknek a döntéseknek egy része elhamarkodott volt. Az új vállalkozások nem mérték fel kellőképpen az építési igények mennyiségi és minőségi paramétereit. Az egyéni vállalkozások többsége — a többi vállalkozási formához hasonlóan — a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban működött, de legalább egy szinte valamennyi településen megtalálható. A jogi személyiségű építőipari társas vállalkozások településenkénti elhelyezkedésében természetesen Békéscsaba és a többi város dominál. Ez utóbbiak közül Békésen, Gyomaendrődön, Gyulán, Orosházán és Szarvason nőtt a legjobban a vállalkozások száma. Összességében elmondható, hogy a megyei székhelyű építőipari vállalkozások az elmúlt öt év során számottevő változáson mentek keresztül, számuk jelentősen emelkedett. Az építőipar vállalkozásainak — a többi gazdasági ágban tapasztaltnál kisebb mértékű növekedése folytán — az összes vállalkozáson belüli aránya csökkenő tendenciájú; 1991-ben 9,6, 1995-ben pedig csak 6,6%-át adták az összesnek. A vállalkozások szám szerinti növekedése nem járt együtt sem a kapacitások, sem pedig a termelés számottevő bővülésével, sőt a nagyvállalati forma megszűnése miatti termeléscsökkenést a sok kisebb vállalkozás nem tudta pótolni. A jogi személyiségű társas vállalkozások megoszlása Rt Szövetkezet 16% 1995 Vállalat 2% (FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁGA)
