Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-28 / 50. szám

Számunkra érdekes... Nick Leake, a budapesti Brit Nagykö­vetség másodtitkára a Know-How Alap ügyeit intézi Magvarországon. (6. oldal) A megye építőipari vállalkozásainak a száma az 1991—1995 közötti években mindössze 8 % -kai nőtt. (7. oldal) Szám—beszéd Piaci körkép Most már egészen biztosan közeledik a tavasz, csalhatat­lanjele ennek, hogy élénkül a csabai piac, gazdagabb a kínálat. (7. oldal) A Békés Megyei Hírlap Melléklete Felgyorsulhat a munka a megye földhivatalaiban Több és bonyolultabb ügyirat Főként Békéscsabáról és Gyuláról jelzik so­kan: a földhivatal munkája lassú, egy-egy bejegyzésre adott esetben hónapokat kell várni. Úgy vélik, ez visszaélésekre adhat al­kalmat. Ügyanakkor országos sajtóban el­hangzott: idén az ország összes földhivatalá­ban el kell érni, hogy az ügyintézési határidő 30 nap alá kerüljön. Mi a helyzet megyénk­ben? — kérdeztük Kiss Sándor megyei hiva­talvezetőt. A föld és a hivatal ARCHÍV FOTÓ —Az elmúlt évekre visszatekint­ve látható: a hozzánk érkezett ügyiratok száma és bonyolultsá­ga folyamatosan nő. 1992-ben a kárpótlási törvényhez kezdődött meg az adatgyűjtés, ez zúdította ránk az első nagy anyaghalmazt. Ekkor tették meg az új gazdasági társaságok is a kezdeti lépéseket — ám mindezt még így is a nyu­galmas időszakok közé soroljuk. Némi csökkenést mutatnak az adatok 93—94-ben is, hiszen ak­korra már a kárpótlási ügyek le­csengtek, az így kapott földeket viszont még nem lehetett eladni. 1995 óta viszont egyre nagyobb teher nehezedik ránk: amellett, hogy mennyiségileg megnöveke­dett irataink száma, jelentősen érzékelhető azok bonyolultsága is. — Közismert a hosszas vára­kozási idő... — Ilyen gondjaink Gyulán és főként Békéscsabán vannak, ahol valóban akár több hónapot kell várni egy-egy ügyirat elin­tézésére, de reményeink szerint ez nem akadályozza ügyfeleink mindennapi életét, hiszen a leg­több bank, hivatal elfogadja az úgynevezett „széljegyet”, amire nem kell ennyit várni. Ha valahol mégis elkerülhetet­len a gyors intézkedés, lehet kér­ni soron kívüli ügyintézést, ám erre külön illetéket kell fizetni. — Meg kell kérdeznem: nem adhat ez okot visszaélésekre, ne­tán korrupcióra? —A fővárosi földhivatalról kó­szálnak ilyen hírek, és ezek nagyon mélyen érintették kollégáinkat, hi­szen sokan általánosíthatnak. Pedig nekem meggyőződésem: ez vidé­ken, legalábbis Békés megyében nem fordul elő. Mindenki erején felül teljesít, dolgozóinkra nagy te­her hárul, és ezek a feltételezések csak nehezítik életüket. (Folytatás aó. oldalon) Hírháttér Medgyessy: 9% lehet az infláció Magyarország a folyó fizetési mérleg hiányát és az államház­tartási deficitet illetően már tel­jesítette az Európai Unió csatla­kozási feltételeit, most az inflá­ciót kellene legyőzni — mondta tegnap egy, a vállalkozások jövőjével foglalkozó tanácsko­záson Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter. Egyéni véleménye szerint ezt a célt is hamarosan el lehetne érni. — Habár a lakosság köré­ben a kifulladás jelei mutat­koznak, kár lenne ennek épp most bekövetkeznie, amikor a gazdaság megérett a növeke­désre — hangsúlyozta a mi­niszter. Szerinte a gazdaság biztonságos növekedéséhez olyan programra van szükség, amely az infláció csökkentését szolgálja. Ez utóbbihoz vi­szont Medgyessy Péter szük­ségesnek tartja az átfogó bér- és nyugdíj-megállapodást. Ugyancsak a feltételek között említette a megegyezést a csúszóleértékelés mértékéről, az energiaárak és a közszol­gáltatási díjak elfogadható szintjéről, és a piaci folyama­tok érvényesítéséről a mone­táris politikában. így elérhetnénk, hogy 1998 végére 9 százalék körülire csökkenjen az infláció — mondta, majd hozzátette, hogy az általa felvázolt koncepciót a kormány még nem fogadta el. A tárca ■vezetője hangsú­lyozta, hogy Magyarországon a fizetési mérleg hiánya tavaly a GDP 3,5 százalékára, az ál­lamháztartás deficitje a GDP 3,3 százalékára mérséklődött, az ország teljesíteni tudja az Európai Unió elvárásait. Az infláció alakulása kedvező volt: a tavaly év eleji 23,6 százalékról év végére 19,8 százalékra csökkent a pénzromlás. Emellett nem nőtt a munka­nélküliségi ráta, az 1995. évi átlagos 10,9 százalékról ta­valy 10,5 százalékra változott. Az egyensúlyjavulással pár­huzamosan az ország bruttó adósságát sikerült 6 milliárd dollárral csökkenteni. Az ada­tok azt mutatják, hogy a gaz­dasági növekedés feltételei megteremtődtek, mértékét ez évre 2,1998-ra pedig 3 száza­lék körülire prognosztizálja a miniszter. Végh Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Békés Me­gyei Igazgatósága vezetője 1951-ben született Gyulán, pe­dagógus családban. Iskolás éveitől Békéscsabán él, a Ró­zsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, felvételt nyert a közgazdasági egyetemre, de később átnyergelt, és a szám­viteli főiskolán szerzett diplomát. Első, és máig egyetlen munkahelye a KSH megyei igazgatósága, ahol 1972 óta dolgozik; 1988-ban került az igazgatói székbe. Nős, felesé­ge a Kner Nyomda Rt. pénzügyi és számviteli osztály- vezetője, két fiuk a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium­ba jár. Végh Zoltán kedvtelése a horgászás, ő a Körös­vidéki Sporthorgász Egyesület elnöke. Vezérállásban — A statisztikát — kérem, ne vegye rossz néven — a közvélemény inkább afféle huncutságnak tartja, mondván, ,,mindent, és mindennek az ellenkezőjét be lehet bizonyítani vele. ” KSH- adatokkal gyakran találkozik az ember, ám maga az intézmény, maga a tudomány kevéssé ismert. —Pedig, hajói meggondoljuk, már Jézus születése is statisztikai ese­ményhez kötődik, hiszen a Biblia sze­rint Mária és József a népesség össze­írása végett ment Betlehembe! No de ne menjünk ilyen messzire, marad­junk annál, hogy a statisztika önálló, jellegzetesen interdiszciplináris tudo­mány, amely a matematikától a történettudományon, szocioló­gián át a földrajzig szinte minden tudományággal kapcsolatban áll, az ember életét a születéstől a sírig kíséri. Am soha nem az egyes emberrel, hanem az összességgel, a tömegszerűen előforduló társadalmi l.: Jasági jelenségekkel, azok törvény- szerűségeivel foglalkozik, s olyan hiteles információkat, objek­tív ismeretanyagot nyújt a maga tudományos módszerei révén, amelyhez más módon nem juthat az ember. Lehet persze mást kiolvasni, másféle következtetéseket levonni a számokból, ada­tokból, de akkor annak már nincs köze a statisztika tudományá­hoz. Tudja, a tények makacs dolgok. — Az elmúlt évtizedekben bizonyos területekről, mondjuk például a bűnözésről vajmi kevés adat került a nyilvánosság elé. —Természetesen korábban is vizsgálati téma volt a bűnözés éppúgy, mint mondjuk az életszínvonal alakulása és hasonló társadalmi kérdések. Kétségtelen, hogy a kettő, a gazdasági és társadalmi szféra vizsgálata az utóbbi években került csak egyensúlyba. — Talán korábban azt kellett igazolnia a statisztikáknak, hogy minden nagyon szép? — így ez soha nem fogalmazódott meg a hatalom részéről, legalábbis magam nem tapasztaltam, nem tudok róla. Más kérdés, hogy amit letesz az asztalra a statisztika, annak alapján milyen következtetések, milyen döntések születtek, születnek. De ez már nem a hivatal kompetenciája. —Mint szakember, aki látja az összefüggéseket, azért véle­ményt alkot a hatalom reagálásáról, döntéseiről! — Hogyne! De azt fegyelmezett köztisztviselőként megtar­tom magamnak. —Értem. Akkor azt hadd kérdezzem, vannak-e titkos adataik? — Az államtitkok természetesen, illetve titoknak minő­sülnek azok az adatok, amelyeket a törvény nem enged nyilvá­nosságra hozni. —Nevezetesen? — Ilyenek az egyedi adatok, tehát például az adatszolgálta­tók személyes adatai, cégek gazdasági mutatói. —A szakma után beszéljünk személyes dolgokról. Például a horgászatról. Mi az eddigi rekordfogása? — Egyszer fogtam egy 6 kiló 78 dekás süllőt a Kettős- Körösön. A lényeg persze nem is ez, hanem a kirándulás, együtt lenni a családdal a vízparton, a szabadban. Nagyon szeretem a Körösök vidékét, nem cserélném el a Balatonnal. —Szereti a szép autókat? —Igen. Életem része az autó, talán, mert sokat kell utaznom. A hivatal Volkswagen Golfjával járok, horgászni pedig a család jó öreg, 16 éves Ladájávál.-—És hol nyaralnak az idén ? — Egy-két hét mindig a Körös-parté, ez egyértelmű, és általában minden évben elmegyünk egy hétre az ország leg­szebb tájait megismerni. —Dohányzik? —Eléggé el nem ítélhető módon, sajnos igen. Bízom benne, hogy időben abba tudom hagyni, látom a statisztikai adatokból is, hová vezet. Már barátkozom a leszokás gondolatával. —Kitartást hozzá, és köszönöm a beszélgetést. Tóth Ibolya 1997. február 28., péntek Szerkeszti: Tóth Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents