Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

1997. február 25., kedd MEGYEI KÖRKÉP ' t:-y' MÉS MEGYEI HTOIAP Földin ti vált. (u) Ezen a napon született 1818-ban Oros­házán Képessy József vízépítő' mérnök. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben és a bécsi műegyetemen végezte 1842- ben. 1847-ben Széchenyi István a Tisza-szabályozás VI. folyam­osztályának igazgató mérnöké­vé nevezték ki. 1866-tól a bán­sági határőrvidék vízi munká­latainak — a Temes és Bega szabályozásának és hajózható­vá tételének s az ezzel kapcsola­tos vízrendezéseknek a — vezetője, 1868-tól vízügyi igaz­gatói beosztásban. Eredményes gyakorlati és széles körű irodal­mi munkássága a kor egyik vezető vízügyi tekintélyévé tette. Óvoda program, (d) A mezőberényi Kinizsi úti Óvoda és az 1. számú általános iskola az 1996-97-es tanévben újszerű óvoda-iskola programot kez­dett. Legfontosabb céljuk a gyermekek óvodából iskolába való átmenetének segítése, zökkenőmentessé tétele. A gyermekek előrehaladását, munkájukat egy fénymásoló nagymértékben segítené. A vá­sárlásra azonban nincs anyagi fedezetük. Köszönettel vennék, ha valaki felajánlana számukra egy fénymásolásra alkalmas gépet. Akár olyat is, amelyet korszerűsítés miatt cserélnek le felajánlóik. A vállalkozókért, (m) A Békés Megyéért Vállalkozás- fejesztési Alapítvány sarkadi alirodája március 1-jén, szom­baton 19 órakor vállalkozói bálát rendez a sarkadi Avar vendéglőben. Mint Nemes Jánosné, az aliroda vezetője el­mondta, sok térségbeli vállalko­zó is érdeklődött a részvételi lehetőségről, ám az idén csak a sarkadi vállalkozók számára szervezik meg a bálát. „Ha ez a mostani kísérlet sikerül, jövőre térségi bálát tartunk” — szögez­te le az aliroda vezetője. Vezetőváltás, (i) A Déva- ványai Sütőipari Kft. ügyve­zetője Szabóné Pap Erzsébet le­mondott vezetői állásáról. A kft. új ügyvezetője Szilágyi Ferenc lett. A Városházi esték bemutatója Apa csak egy van (vagy talán mégsem?) Megszületett hát a nagy vállal­kozás, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatá­nak támogatásával, a Városházi esték első bemutatója, amelyet remények szerint több produk­ció és nyári színházi fesztivál követ majd. Pap János polgár- mester köszöntővel szurkolt a hetek óta éjjelenként próbáló színészcsapatnak a sikerért, a közönségnek a megértésért, az együttérzésért, s ajó szórakozá­sért. A boldog békeidők andalító muzsikájának ritmusaira lendül fel a függöny a Békés Megyei Jókai Színház színpadán és röp­pen a néző a húszas évek oszt­rák kisvárosának nagypolgári otthonába. A történet hab­könnyű, a humor ősi forrásán, a félreértéseken, félremagyará­záson, a cselekmény szálainak, a szereplők életének összeku­szálásán alapul. Századelői ka­baréhangulat ragadja magával a közönséget, s már az első felvo­nás végén, még inkább a máso­dikban, majd a megoldó harma­dikban csak azért is megkacag­tatja a legmogorvább arccal a nézőtérre beült urakat és höl­gyeket. Arnold és Bach, a két szerző pontosan tudja, milyen figurákat játszanak szívesen a színészek, ismeri a közönség- nevettetés fortélyait. A darab meséjéről annyit, hogy a kiegyensúlyozott anyagi viszonyok között, há­zastársi békében, csicsergés­ben andalodó dr. Moritz Mohr úr (Hodu József) feje felett viharfelhők gyülekeznek. Dorissal, fiatal és szép felesé­gével (Csizmadia Éva) hosszan és láthatóan hiábava­lón ügyködnek egy várva várt bébiért. A legszemrehányóbb és legkevésbé várt anyós (Felkai Eszter) és após (Gálft László), ez utóbbi udvari taná­csos, pártjának prűd család­ügyi szóvivője megérkezik, egy időben Mohr úr előző há­zasságában örökbefogadott, eltitkolt, harsány, kellemet­lenkedő, korántsem dicsek­vésre méltó fiával (Ács Tibor). Az ártatlan, galamblelkű házi­gazda barátja, dr. Kurt Wehling ügyvéd (Jancsik Fe­renc) jószándékú, ámde állan­dóan félresikló ötleteivel, kisegítő hazugságaival mente­né őt a bonyodalmaktól, amelybe mind jobban és job­ban belegabalyodnak, mígnem a boldog vég helyett majdnem a szakításig jut a nagypolgári galambpár. Jócskán szerepe van ebben a mindent leleplező barátnőnek, Helga Brauner írónőnek (Kovács Edit) is. A szereplő személyek szolgála­tára rendelt leereszkedő modo­rú és végtelenségig szemtelen ledér szobalány (Paczuk Gab­riella) színesíti még a palettát. Kun Zsuzsa, ma sikeres tele­víziós rendező, az ismert „Kuni”, hazajött Békéscsabára. Mesterségbeli tudását maximá­lisan ötvözte a habkönnyű bo­hóság adottságaival, hogy leg­alább néhány órára kiszabadít­son bennünket a napi élet gond­jaiból, a kiábrándító politikai agymosásból, filléres problé­máinkból. Ismeri színészeit, tudja, ki mire képes, hogyan értékesítheti a szakmai rutint, a személyes előnyöket és hátrá­nyokat. Kellemes környezet, a játékot szolgáló díszlet Konter Lászlóé, akit eddig inkább főállásában, igazgató-főren­dezői posztján ismertünk. A jel­mez Valach Mária, a zene kivá­lasztása, interpretálása Gulyás Levente munkája. A szereplők kiválasztása jó, láthatóan maguk a színészek is élvezik, amit csinálnak. Hodu József és Jancsik Ferenc párosa egymáshoz illeszkedő, reagáló szövetséges. Érzékeny, naiv, babaházban kímélt úriasszony Doris, Csizmadia Éva. A Gál- fí—Felkai páros berobbanása a színpadra, jelenéseik, játékuk a kacagás egyik fő forrása. Ele­gáns, emancipált úrinő az álné­ven sikeres írónő, a dekoratív Kovács Edit. A legfiatalabb szereplő, az álomvilágban pi- piskedő, „filmsztárjelölt” , vő­legényváltogató szobalány, Pa­czuk Gabriella szórakoztató, üde, csinoska. Igaz, a legjobb szerep Ács Tiboré, a vándorszí­nészként csavargó, örökbefo­gadott, apjára találó, széltoló if­júé, meg is felel a közönség elvárásainak. Erre a házra felhúzták a tetőt, de mint minden új épít­ményen, ezen is van még csi­szolni-, formálni-, javítaniva­ló, amíg minden a helyére nem kerül. Bede Zsóka Megkérdeztük olvasóinkat Takarékoskodnának-e a magasabb nyugdíjért? Höhn Ferencné, 37 éves, batto- nyai munkanélküli: — Igen, takarékoskodnék. Sajnos, 1991 óta munkanélküli vagyok. A GANZ Árammérő Gyár dolgozója voltam, mind­össze 15 évet töltöttem munká­ban. Azóta jövedelempótló tá­mogatásból élek, a polgármeste­ri hivatal 1994-től két alkalom­mal közhasznú munkásként fog­lalkoztatott. Nem biztosított a nyugdíjam. Ha lehetőségem vol­na rá, azonnal elvállalnék bármi­lyen munkát, s természetesen vállalnám a takarékoskodást is. Mikulán Pál, 50 éves, mező- hegyesi tehenészeti telepve­zető: — Gazdaságunkban ebben az évben már létezik is a nyug- díj-előtakarékosság. Minden dolgozót érint, örömmel fogad­tuk, a lehetőséget. A részvény- társaság kilenc hónap díját ma­gára vállalta, nekünk csak hár­mat kell megfizetnünk. Nagyon jónak tartom ezt az intézménye­sített formát, mert a mostani fizetésekből nagyon nehéz egy- vagy kétezer forintot erre a cél­ra félretenni. Deák József né, 43 éves, domb­egyházi munkanélküli: — Engem most elsősorban az foglalkoztat, hogy a jelenlegi munkanélküliségem hogyan befolyásolja a majdani „ren­des” nyugdíjamat. Nem az a gondom, hogy belépjek-e a nyugdíjpénztárba, vagy hogy nyugdíjbiztosítást kössek, ha­nem az, hogy legyen munkahe­lyem. Egyébként aki dolgozik, az valószínűleg jól teszi, ha fog­lalkozik a gondolattal. Már ma is jól látható az állami nyugdíj elértéktelenedése. Almási János, 49 éves, kisdomh- egyházi állatorvos: — Azt hiszem, mindenkép­pen változtatni kell az eddigi nyugdíjrendszeren. Az állam már nem tudja a teljes rendszert finan­szírozni, ezért időben kell gon­doskodnunk nyugdíjas éveink­ről. A biztosítónak vagy a pénz­tárnak 10-20 éven keresztül befi­zetett összegből idős korunkban biztonságosan élhetnénk, sőt még világot is láthatnánk. Már hat éve tagja vagyok egy ilyen biztosítónak. Ménesi György FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Dr. Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára — azt követően, hogy dr. Vastagh Pál már hiva­talosan megtette — ünnepélyesen, a megye bírói társadalma előtt is átadta az 5 évre szóló megyei elnöki kinevezést Martonné dr. Hárs Mártának fotó: such tamás Beiktatták a megyei bíróság új elnökét Változások előtt A Békés Megyei Bíróság elnö­kének március elsejével jár le hivatala, s e napon veszi kezde­tét utódjának ötéves kinevezése. Ebből az alkalomból tegnap a megyei bíróság dísztermében megyei összbírói értekezletet tartottak. Az ünnepi értekezleten részt vett dr. Konkoly Csaba, az Igaz­ságügyi Minisztérium helyettes államtitkára is. Az alkalmat ki­használva a megye bírói karát tájékoztatta az igazságszolgálta­tási reform időszerű kérdéseiről. Ezt követően dr. Jakó Károly, a Szeghalmi Városi Bíróság elnö­ke köszönte meg kollégái nevé­ben dr. Nagy György eddigi el­nök tevékenységét, illetve aján­dékot nyújtott át részére. Dr. Konkoly Csaba tájékoztatta a jelenlévőket, hogy dr. Nagy György a jövőben tanácselnök­ként tevékenykedik a megyei bí­róságon. Kiemelte, ezzel az a kedvező helyzet alakul ki, hogy ugyanabban a testületben valaki presztízsveszteség nélkül dol­gozik tovább, melynek addig ve­zetését látta el. Bár dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter már személyesen is elbúcsúzott dr. Nagy Györgytől, a helyettes ál­lamtitkár az ő köszönetét, elis­merését és jókívánságait is tol­mácsolta. Dr. Konkoly Csaba — ugyancsak azt követően, hogy az igazságügy-miniszter a hi va­talos aktust már korábban elvé­gezte — beiktatta hivatalába március 1-jei hatállyal Marton­né dr. Hárs Mártát. A Békés Megyei Bíróság új elnöke „székfoglalójában” hangsú­lyozta, hogy az összbírói érte­kezlet előtti beiktatását a mi­niszter általi kinevezése legiti­málásának tartja. Programját a pályázata tartalmazza, ám ki­emelte, hogy a bírók tevékeny­ségének be kell illeszkednie a társadalmi összképbe. Az igaz­ságszolgáltatás reformját törté­nelmi, s egyben nemzeti fel­adatnak minősítette. „Jobban, gyorsabban és korszerűbben kell dolgozniuk a bíráknak és az ügyintézőknek” — mondta. Bi­zalmat kért és támogatást, rend­szert és rendet ígért a munká­ban. Meghatározta az idei fel­adatok sorrendjét is. Hivatalba lépése napjától Békés és Csongrád megyei bírákkal, ügyintézőkkel erősítik meg a cégbíróságot: el kívánja érni, hogy év végére a cégbíróság ügyhátraléka normális szintet érjen el. Ugyancsak rendezik a két éven túli lezáratlan ügyeket, s áttekintik a végrehajtási, illet­ve felszámolási ügyszakok helyzetét. Tapssal fogadott be­széde végén megjegyezte: „Csodák nincsenek, tudom, de ha mindannyian akarjuk, meg­próbálhatjuk”. K.A.J. Az első a svéd Ericsson cég lett Kulcsrakész beruházás A 90-es évek komoly áttörést hoztak a hír- és távközlésben. A meghirdetett rendszerválasztó tenderre két szállító kapott Ma­gyarországon lehetőséget. Az első a svéd multinacionális Ericsson cég lett. 1990 decem­berében megalakult az Ericsson Távközlési Kft. néhány munka­társsal. Ma már 540-en dolgoz­nak annál acégnél, ahol a nyilvá­nos távközlési hálózat, a digitá­lis kapcsolástechnika, a telefon- központok szállítása, telepítése, üzembe helyezése a feladat. Ter­mészetesen egyéb átviteltech­nikai berendezések szállításá­val, telepítésével, beüzemelésé­vel is foglalkoznak, mint ahogy a mobiltelefon-rendszerek szál­lítása is bővíti tevékenységi kö­rüket. A remek szakembergár­dának köszönhetően Magyaror­szágon egy 100 fős szoftwer- fejlesztő csoport dolgozik a digi­tális központok korszerűsítésén. Tavaly — az eddigi eredmé­nyeknek köszönhetően — létre­hoztak egy alapkutatásokkal foglalkozó laboratóriumot, ahol a XXI. század technikáját fej­lesztik ki a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve. A kulcsrakész beruházások­ról Filep László projectmene­dzser tájékoztatta lapunkat, aki munkatársaival az orosházi tér­ségben végzi feladatát. — A kulcsrakész fő- vállalkozás keretében a munká­kat a tervezéstől az előfizetői vo­nalak bekapcsolásáig végezzük. Az első ilyen tevékenységünket Gyönygyösön kezdtük 1991- ben, majd Mohácson folytattuk. Tolna megyében 99 kistelepülést és 4 várost érintve építettük ki hálózatunkat. Szerencs körzeté­ben is dolgoztunk. Orosházán 1996. július 11-én született meg a szerződés a Hungarotellel. En­nek értelmében cégünk vállalta, hogy 34 hét alatt a 68-as körzet­ben befejezi a hálózatépítést, be­kapcsol 11 ezer új vonaltulajdo- host. Vállalásunkkal jól hala­dunk. Az infrastruktúra gyakor­latilag januárra elkészült, a be­kapcsolások utolsó stádiumához értünk. 8 ezernél is többen jutot­tak már telefonvonalhoz. Az új technikának köszönhető mindez, amit ide szállítottunk. A legkor­szerűbb rádiós, DECT rend­szerről van szó, amit elsőként Magyarországon itt alkalmazunk tömegével. A lakosok bizonyára észrevették, hogy a legkorsze­rűbb műszaki újdonsággal a tele­pülések legtávolabbi részeire is eljutottunk a lehető legrövidebb idő alatt. A bekapcsolt előfizetők pedig ugyanolyan szolgáltatás­ban részesülnek, mint a hagyo­mányos, vezetékes vonalak tulaj­donosai. Csete Ilona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents