Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-25 / 47. szám
HA BALKEZES... Diéta Sok szülő kétségbeesik, ha a gyerek bal kézzel fogja a ceruzát. Pedig a balkezesség nem szégyen. Mit tegyünk és ne tegyünk? (6. oldal) A magas koleszterinszint ellen a zsírfogyasztás csökkentésével és a növényirost-fogyasztás növelésével küzdhetünk. (7. oldal) Lassan valóban megérkezik a tavasz. Ha máshol nem, hát a kifutókon mindenképpen. íme egy Jean-Paul Gaultier-mo- dell FEB-REUTERS FOTÓ SZERETETRE MÉLTÓ EMRER ÖN... A SZEMÜVEGET FELTÉTLENÜL VISELJÜK A KÉPERNYŐ ELŐTT! Árt a számítógép a látásunknak? Ha hosszú időt töltünk a számítógép előtt, szakítsuk meg egy-egypihenővel tevékenységünket fotó: such tamás Az ember ilyesmit nemigen szokott önmagáról álmodni, de ha mások mondják, bizony, jólesik hallani, megbi- zsergeti a szívünk táját. Ugyanis ez nem azon múlik, hogy milyen csinosak, vonzóak vagyunk, hanem első- sorban jellemünkön, az emberekhez fűződó' viszonyunkon. Azonban az, hogyan ítélnek meg mások, szeretet- re méltónak tartanak-e bennünket, tőlünk függ. Olyan apró dolgoktól, mint rámo- solygunk-e ismerősünkre, ha találkozunk vele? Megdicsérünk-e másokat? Ön, kedves olvasó, vajon mit gondol magáról? A 6. oldalon lévő tesztünk talán segít a reális válaszadásban. Szédületes gyorsasággal terjed a számítástechnika, nemcsak a tudományos intézetekben, hanem a gazdasági élet, az adminisztráció minden területén. Már a gyerekek megismerkednek csodálatos világukkal és számukra természetes, hogy a legtöbb munkahelyen megkövetelik a jártasságot a számítógépek világában. Egyre több ember dolgozik ilyen munkakörben, és ezért természetes a kérdés, nem árt-e a napi több órás számítógépes munka szemünknek? Az alábbiakban közöljük Günter Krieglstein professzornak, a kölni szemklinika ismert szaktekintélyének véleményét. —Rontja-e a számítógép látásunkat? —Nem. Ha azonban naponta nyolc órát tölt valaki a képernyő előtt, meglehetősen igénybe veszi a szemét. Igen fontos, hogy betartsuk a számítógépes munka alapszabályait: az egyenes hát- és kéztartást, a megfelelő megvilágítást, az optimális távolságot és szöget stb. Ha elhanyagoljuk a fenti követelmények valamelyikét, látási problémák keletkezhetnek. — Használjunk szemüveget a számítógépes munkához? — Ha valakinek látási problémái vannak, feltétlenül viseljen szemüveget a képernyő előtt, különben a szeme gyorsan elfárad és fájni -kezd. Ez azonban nem a képernyő nézésének, hanem a megerőltető alkalmazkodásnak a következménye. — Ronthatja a szemet a képernyő villogása? — Nem árthat a szemnek, mivel a villogást tulajdonképpen nem is tudatosítjuk. —Megfájdulhat a szemünk a túlságosan szára: irodai levegőtől? — Természetesen. Ellenőrizni kell a klimatizációt, gyakran kell szellőztetni és lég- nedvesítőt kell elhelyezni az irodában. — Rossz hatással van a szemre a sok tévénézés? — Nem, mivel soha nem ülünk olyan közel a képernyőhöz, mint a számítógéphez. A tévénézés lényegesen kisebb megterhelést jelent, mint a számítógép képernyője. —Megtörténhet, hogy a gyerek túlságosan közelről nézi a tévét és rövidlátó lesz? — Nem. A rövidlátásnak egészen más oka van. Ha a szülők észreveszik, hogy a gyerek rendszeresen túl közel ül a tévéhez, az bizonyos zavarokat jelenthet, amiknek azonban semmi köze sincs a képernyőhöz. Dyenkor ajánlatos szemorvoshoz fordulni, mivel valószínű, hogy a gyereknek szemüvegre van szüksége. —Miért lesz az ember rövidlátó? —- A megerőltető megterheléssel bizonyos hormonok kerülnek a szemünkbe, amelyek serkentik a szemgolyó hosszanti növekedését. Ez a deformáció teremti meg a rövidlátás feltételeit. Ezenkívül hat az öröklött hajlam is. — Létezik valamilyen hatékony módszer a rövidlátás megakadályozására ? — Nem, nincs ilyen. Erre csupán elméleti tanács létezik: maradjunk írástudatlanok. — Sokan nem viselik rendszeresen az előírt szemüveget. Látásuk romlását kockáztatják ezzel? — Nem. Ezzel látásuk nem romlik, azonban bizonyos tárgyakat nem fognak élesen látni. Ráadásul az agynak kétféle képet kell feldolgoznia: egyiket szemüveggel, másikat szemüveg nélkül. Sokan tévesen azt hiszik, hogy agyuk fáradtságát a szemüvegviselet okozza. —Ha szürkületkor az ember nem lát jól, ez a farkasvakság? — Az igazi farkasvakság vagy pontosabban farkasköd a látás komoly betegségét jelzi. Aki sötétedéskor rosszabbul lát, lényegében fél és egy dioptria közötti rövidlátó. Normális körülmények között ezt nem veszik észre, azonban szürkületkor ez a rövidlátás egy további dioptriával növekedhet. Legtöbben azt hiszik, hogy farkasvakságuk van, pedig egyszerűen rövidlátók. — A stressz, a pszichikai állapot és a fizikai megerőltetés hat a látásra? —Igen. A szem által az agyba továbbított információ elkeveredhet az agy más részébe. Általában reggel, amikor pihentek vagyunk, valamivel jobban látunk, mint délután. —Átvirrasztott éjszaka után miért vörös az ember szeme? — Ez többnyire összefügg az alkoholfogyasztással, amely kitágítja a hajszálereket. Fokozódik a vérellátás és a szem vörösödik. A HÉT FOTOJA Jegyzet A legújabb japán őrület a virtuális, felnevelhető kiscsibi. Egy tojás alakú ketyere képernyőjén megjelenik egy kis madárforma, őt lehet felnevelni tyúkká, kb. tíz nap alatt. Gombnyomással kell etetni, tisztán tartani. Ha elhanyagolják, elpusztul. Az újdonság 16 dollárba kerül FEB-REUTERS FOTÓ Eszi, nem eszi, nem kap mást Nap nap után a következő kép fogad reggel az utcán: anyukák sietnek kicsi gyermekükkel az óvodába, bölcsődébe. Az apróságok kezében csoki, ropi, vagy ehhez hasonló „nya- fogás-mentesítő”. A kép délután sem sokkal jobb — akkor hamburger, hot-dog éktelenkedik a kicsik kezében. Anyukák! Tudják, milyen egészségtelen dolgok ezek? Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ez jelenti a reggelit, illetve az uzsonnát. De miért? S már hallom is. Nincs rá idő, sokat szöszmötöl reggel, késésben vagyunk, így legalább csöndben van, és mégis van valami a gyomrában. Lehet. De a rendszertelen evés, a kapkodva bekapott falatok, az egészségtelen ételek többet ártanak, mint használnak. Pedig nagyon fontos, hogy legalább a nap kiegyensúlyozottan kezdődjön. Emlékeznek még a közösen elköltött reggelik varázsára? Amikor az egész család nyugodt körülmények között ült a kávéhoz, a kakaóhoz, pirítóshoz? Vagy ma már valóban ennyire rohanunk? De nem csak erről van szó. Túlcivilizált életünkben lassan több olyan dologgal találkozunk, ami árt, mint használ az egészségünknek. Gondoljunk csak a város szennyezett levegőjére, a műtrágyázott, tartósított élelmiszerekre, és ki tudja, még milyen ártalmak bombáznak minket naponta. Lagalább azokra ügyeljünk, amelyeket egy kis odafigyeléssel kikerülhetünk. S ez elsősorban táplálkozásunkra vonatkozik. Tudjuk, hiszen úton-útfélen halljuk, látjuk, olvassuk, hogy a disznóhús ártalmas, a csokoládé rongálja a fogakat, a hamburger és társai koleszterindúsak. Mindezeket kikerülhetjük egy-egy alma, körte, sárgarépa, karalábé el- rágcsáltatásával. S a kicsik — eredendően nem születik senki répautálattal — szívesen ropogtatnak efféléket. Ha kapnak... Muzslai Katalin
