Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-24 / 46. szám
1997. február 24., hétfő VILAGTUKOR Párizsi tüntetés a bevándorlók jogaiért. A francia főváros utcáin szombaton több tízezren vonultak fel, tiltakozva az illegális bevándorlás visszaszorítását célzó törvény- javaslat ellen. Több vidéki városban is voltak kisebb megmozdulások. fotó: feb/reuter Tőkés László 25 pontos követelése az RMDSZ-hez Funar már nem pártelnök A Román Nemzeti Egységpárt szűk körű vezetése, az állandó bizottság szombatra virradóra felmentette pártelnöki tisztségéből Gheorghe Funart. A döntést a párt végrehajtó bizottsága is megerősítette. Funar utódává a párt élén Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választották. Mindez nem érinti Funar kolozsvári polgármesteri posztját. Mircea Vilcu, a párt alelnöke és szóvivője szerint az RNEP számára ez a határozat nem meglepetés, hanem csak „konk- retizálódása annak az elégedetlenségnek és csalódásnak”, amelyet a pártelnök és a párt gyenge (4 százalék körüli) választási eredményei váltottak ki, és amelyek a tagság zöme szerint „jórészt az elnöknek tulajdoníthatók”. Az új pártelnök 1990-ben a Vatra Romaneasca, majd a Román Nemzeti Egységpárt egyik megyei alapítótagja volt. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke február 14-én 25 pontos dokumentumot juttatott el a szövetség vezetőségéhez. Tőkés „azokat az igényeket és követeléseket” foglalta össze, amelyek „a romániai magyar közösség elvárásait fogalmazzák meg Románia demokratikus kormánya iránt”. A tiszteletbeli elnök, mint több korábbi nyilatkozatában kifejtette, nem ellenzi az RMDSZ kormányzati szerep- vállalását, de véleménye szerint a szövetség igényeit határozottan meg kell fogalmazni. A dokumentumban szerepel az alkotmány és mindazon törvények módosítása, amelyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat, megfogalmazásokat tartalmaznak. Tőkés ismételten követelte az RMDSZ által korábban kidolgozott autonómia-törvénytervezetek elfogadtatását, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte, hogy a 25 pontban ismert dolgok szerepelnek. Sőt: ha a magyarság minden problémáját felsorolnák, jóval hosszabb lenne a lista, hiszen konkrétan ki kellene fejteni a teljes RMDSZ-programot. NATO-tagság már az első körben A NATO központból, illetve az észak-atlanti szövetség tagállamainak fővárosaiból semmiféle olyan hivatalos információ nem érkezett, amely alátámasztaná azt a hírt, miszerint Magyarország esetleg csak a bővítés második körében nyerne felvételt a szervezetbe. így nyilatkozott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő, a BELGA hír- ügynökség magukat megnevezni nem kívánó NATO-dip- lomatákra hivatkozó azon pénteki hírére reagálva, amely szerint a NATO-kibővítés első köre csak Csehországot és Lengyelországot érintené. A Vlagyimir Zsirinovszkij vezette ultranacionalista Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPRF) tüntetést tart hétfőn a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövetsége előtt a NATO tervezett bővítése ellen. * Figyelmeztető sztrájkot kezdett 13 szlovákiai színház. A sztrájkoló színészek azt követelik, hogy a színigazgatókat nyilvános pályáztatás útján válasszák ki, s hogy a bírálóbizottságok tagjainak a fele a társulatok titkos szavazással megválasztott képviselőiből álljon. Új magyar párt. A most megalakult 134 tagú Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökévé Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének tavaly decemberben leváltott elnökét választották meg. Ismét megtámadták a NATO- erőket Mostarban. A város nyugati, horvát ellenőrzés alatt álló részében egy fehér autóból dobtak kézigránátot ismeretlen személyek az SFOR páncélozott járőrkocsijára. A gránát a jármű mögé esett, s nem okozott kárt a páncélosban. Kényszerleszállást kellett műszaki hiba miatt végrehajtania Bécsben annak a különrepülő- gépnek, amely Lamberto Dini olasz külügyminisztert és kíséretét szállította az orosz fővárosból Rómába. Az izraeli telepítés ellen diplomáciai lépéseket tett Arafat. Több arab ország, köztük Jordánia, Szaúd-Arábia, Marokkó, Katar és Egyiptom vezetőjével, illetve képviselőjével vette fel a kapcsolatot a Palesztin Hatóság elnöke. Újabb aranyláz tört ki Kárpátalján. A Beregszász melletti Muzsalyban már csak a beüzemelésre, illetve a kitermelés megkezdéséhez szükséges befektetésre vár az aranybánya. Primakov „konstruktív vasladynek” nevezte amerikai kollégáját Moszkva engedményekre hajlandó Visszafogott volt Moszkvában Madeleine Albright látogatásának visszhangja. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter „konstruktív vasladynek” nevezte amerikai kolléganőjét. A bóknak szánt megjegyzés jelzés volt, amennyiben utalt Madeleine Albright moszkvai küldetésének lényegére. A NATO-bővítés ügyében a Nyugat és Moszkva változatlanul kitart saját álláspontja mellett, de utóbbi hajlandó olyan engedményekről tárgyalni, amelyek a kiszélesítés következményeitől tartó Kreml aggodalmait enyhíthetik. A végkifejlet egy hónap múlva, a helsinki orosz-amerikai csúcson várható. Az összehangolt nyugati diplomáciai offenzíva végül is egyetlen célt, a kompromiszszum útjának egyengetését szolgálja. Primakovval folytatott tárgyalásai után megtartott sajtóértekezletén Albright nagy teret szentelt annak, hogy a NATO-nak nincsenek ellenséges szándékai, és az már nem a korábbi hidegháborús szervezet. A NATO-orosz megállapodás lehetővé teszi Moszkvának, hogy aktív szerepet játsszék az új európai biztonsági rendszerben. Az amerikai külügyminiszter a Kremlben találkozott Borisz Jelcinnel, akivel tolmács nélkül, oroszul is beszélt. Jelcin megismételte, hogy Moszkva változatlanul ellenzi a szövetség bővítését, de fel kell gyorsítani a NATO-orosz megállapodás előkészítését. Az amerikai külügyminiszter szombaton, Moszkvából ázsiai kőrútjának első állomására, Szöulba érkezett. A délkoreai fővárosban bejelentette, hogy az Egyesült Államok megállapodott az északkoreai kormánnyal a béketárgyalások ügyében folytatandó konzultációról. Az amerikai külügyminiszter azóta folytatta útját Tokióba, majd Kínába utazik, ahol az eredeti tervektől eltérően csak egy napot tölt. A külügyminiszter útját Teng Hsziao-ping • gyászszertartása miatt rövidítették le. Cseh-német „sördiplomácia”. Klaus Kinkel bonni külügyminiszter és Josef Ziele- niec, a prágai diplomácia vezetője oldott hangulatban méltatta a cseh-német megbékélés újabb állomását a drezdai cseh főkonzulátus megnyitása alkalmából. fotó: feb/reuter Kivétel: Észak-Amerika, Ausztrália és az Antarktisz Aknamezőn az emberiség Napjainkban a föld mélyébe telepítve 64 országban 110 millió gyilkos robbanószerkezet lapul, és évente további kétmillióval növekszik e pokoli szerkezetek száma. Az elmúlt negyedszázad legnagyobb taposóakna-gyártói a nagyhatalmak voltak, valamint Belgium, Bulgária, Kína, Olaszország, a volt Jugoszlávia, az egykori Csehszlovákia, továbbá Izrael, Irán és mellettük - Magyarország. Évente 25 ezer embert ölnek meg vagy tesznek egész életükre nyomorékká a borzalmas szerkezetek. Észak- Amerika, Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden földrészre jut az aknából. Déli szomszédainknál a polgárháború következtében különösen sok van ebből a fegyverből. Az ázsiai földrészen Afganisztánban, Irakban, Iránban, Kuvaitban, Kambodzsában, Laoszban, Vietnamban máig gyarapodnak az aknamilliók. Afrikában Angolától Ugandáig, Líbiától Zimbabwéig a legtöbb helyen már senki sem tudja, hol terülnek el az aknamezők, úgynevezett telepítési térképek nem készültek, amelyek békés időben megkönnyí- tenék a robbanószerkezetek fölszedését. Közép- és DélAmerikában is elképesztő tömegben vannak az ellenségeskedés gyilkos tányérjai. Miközben egy-egy akna előállítása 500-1500 forintba kerül, addig a felkutatása, felszedése és megsemmisítése 45-165 ezer forintnak megfelelő összegbe! Politikusok, katonák józan többsége azonban rádöbbent, hogy e gyilkos fegyverek tovább gyengítik az emberek egyébként is halovány biztonságérzetét. A minap Bécsben 111 állam képviselői döntöttek: meg kell szüntetni a Föld országainak egyharmadát elborító aknamezőket. Kulcsár László Riadókészültség Kínában A dalai láma a tibeti kérdés rendezéséért Teng Hsziao-ping szerdai halála nyomán különleges biztonsági intézkedéseket léptettek életbe Kínában: a kínai fegyveres erők három napja riadókészültségben vannak. A helyzet Kínában a reform- politikus halálát követő harmadik napon is nyugodt, idegesség nem tapasztalható, némi csapatmozgás azonban megfigyelhető. Pekingben a Tienan- men téren megszigorították a biztonsági rendszabályokat. Egyenruhás és civil rendőrök megakadályozzák az embereket abban, hogy Teng emlékére virágot helyezzenek el a Népi Hősök Emlékművénél. A kínai hatóságok szemlátomást elejét akarják venni annak, hogy a gyász a kormány élleni politikai demonstrációvá váljon. Tajvanon hasonlóan riadókészültséget rendeltek el. Csiang Cö-min kínai elnök megtiltotta hivatali elődjének, Csao Ce-jangnak, hogy részt vegyen Teng Hsziao-ping búcsúztatásán. A száműzetésben élő dalai láma szombati nyilatkozata szerint Csiang Cö-min kínai államfő és pártfőtitkár, Teng Hsziao-ping hatalmának örököse sokat tehet a tibeti kérdés megnyugtató rendezéséért. Infravörös távcső - az ezredforduló után Látni fogja a láthatatlant A minap járta be a világsajtót és a tévékészülékek képernyőit a Hubble teleszkóp karbantartásáról szóló izgalmas hír. Az űrben lebegő szerelők különleges szerszámokkal javították a méregdrága és a tudomány számára felmérhetetlen szolgálatokat tevő szerkezetet. Kevesen tudják, hogy közben készül a Hubble-t is túlszárnyaló újabb teleszkóp. Előállításához 75 millió dollár hiányzik még, ám nem kisebb személyiség ígérte meg, hogy a pénz meglesz, mint Bili Clinton. A tervek szerint 2001- ben vagy 2002-ben pályára áll az új szuper űrtávcső. Míg a Hubble csak kellő megvilágításnál „lát”, addig testvéröccse az infravörös tartományban pásztázza majd az űr végtelenjét. Látni fogja a láthatatlant is. Például a hő nyomait, a láthatatlan porfelhőket. A tudósok azt remélik, hogy az új infravörös távcső válaszolni tud olyan izgalmas kérdésekre is, mint például mikor történhetett az úgynevezett ősrobbanás, amelyben megszületett a világegyetem. Vannak, akik egymilliárd év távolába helyezik az univerzum születésnapját, mások szerint legalább 15 milliárd éve történt az ősrobbanás. Az új teleszkóp két és fél évig kering majd a világűrben, de ha sikerül hatékonyabban megvédeni a „mennyei” hidegtől, akár öt évig is szolgálatban maradhat. (kenesei) Kábítószer receptre Meghökkentő svájci kísérlet Svájcban az Egészségügyi Világszervezet közreműködésével meghökkentő kísérletbe kezdtek: hatósági ellenőrzés mellett kábítószert adnak kábítószereseknek. A drogos mindent elkövet azért, hogy megszerezze a maga adagját. Mindezért képes lopni, csalni, zsarolni, testét árulni, vagy még súlyosabb bűncselekményeket is elkövetni. Szervezete kiköveteli a bódító mérget, ami viszont nagyon drága. Ebből az ördögi körből próbálja meg kiszakítani a svájci kísérlet azokat a drogosokat, akik józan óráikban fölismerték helyzetük tarthatatlanságát. Napi 15 frankért (tehát a feketepiaci ár töredékéért) orvosi receptre kapnak kábítószert, steril injekcióstűt. A szert nem vihetik ki a „patikából”, a helyszínen kell beadniuk maguknak, megelőzendő az üzletelést. Kötelesek viszont részt venni az orvosi vizsgálatokon, a pszichológusok által vezetett le- szoktató-átnevelő foglalkozásokon. Azzal, hogy a beteg nem kényszerül bűnözésre, és (ha van) jövedelme nagy része is megmarad, elkezd kiemelkedni az anyagi mocsárból, és nagy eséllyel jut munkához. A drogtól alig lehet teljesen megszabadulni, bárki bármikor visszaeshet. A svájci tapasztalat mégis biztató: az eddigi 248 kezekből egy év után csak né- hányan vettek ismét heroint, és csökkent körükben a bűnelkövetők száma is. FEB
