Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-24 / 46. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1997. február 24., hétfő Társasági (adó)élet. (k) A társasági adóról tart előadást Szolnoki Béla, a Pénzügymi­nisztérium osztályvezetője már­cius 3-án 10 órától, Békéscsa­bán. A városból elszármazott előadó a megyeháza nagytermé­ben a Számviteli Szakemberek Egyesülete, a Perfekt Rt. Adóta­nácsadók Klubja és a Könyv- vizsgálói Kamara megyei szer­vezeteinek tagjai előtt beszél majd. Szonáta-est. (m) A békés­csabai Zeneművészeti Szakkö­zépiskola Bartók termében ren­dezik meg február 25-én, ked­den 19 órakor Tóth István hege­dűművész szonáta estjét. Cson­tos J. Attila és Varga Zsolt köz­reműködésével Bach, Veracini, Mozart, Chopin és Paganini mű­veket adnak elő. Ajándékműsor, (h) A gyulai nyugdíjasoknak szervez szerkesztőségünk ajándékmű­sort február 26-án, szerdán dél­után a művelődési központban. A három órakor kezdődő prog­ramban fellép a Milla Trió Hu­mortársulat. Vidám, zenés mű­soruk után Balázs Pali nosztal­giaslágerekkel szórakoztatja a résztvevőket. A rendezvényen ingyenes tombolasorsolást tar­tunk. A délutáni programra belépődíj nincs. Szeretettel vár­juk a nyugdíjasokat, hozzátarto­zóikat és minden kedves érdeklődőt! Kigyulladt, (u) Szombaton hajnalban Csanádapáca külterü­letén egy Ford Escort típusú sze­mélygépkocsi fának ütközött és kigyulladt. A baleset következté­ben két személy súlyosan megsé­rült. Az anyagi kár400 000 Ft. „AZ ÁRU ÉRTÉKE EGYRE NŐ, AZ EMBE­RÉ MEG CSÖKKEN.” (GORKIJ) Biztosították a jókedvet Társastánc, Beatles-daiok és tortaeső a Fiumében Biztosított volt a jókedv a bizto­sítók szombati bálján Békéscsa­bán, a Hotel Fiume éttermében. A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége által szervezett első biztosítók bálját — a MTESZ képviseleté­ben — Gólya Pál nyitotta meg. Azt, hogy a bálon hány biztosí­tás köttetett, nem tudni, az vi­szont bizonyos, hogy biztosítói körökben hölgyeknél az ele­gáns fekete estélyi, uraknál a sötét öltöny a báli divat. A va­csora után a megyei művelődési központ társastán­cosainak műsora szórakoztat­ta az egybegyűlteket, akiket azután egy bécsi keringővei csábítottak parkettre a tánco­sok. A nyitó keringő után Czirok Mihály és zenekara táncoltatta meg a bálozókat, Beatles-, Illés- és Republic- nótákkal fokozva a hangulatot. Az éjfél előtti tombolahúzá­son valóságos tortaeső zúdult a vendégek nyakába, hiszen a pezsgők és egyéb ajándéktár­gyak mellett valamennyi, a bá­lon résztvevő biztosítótársaság tortát süttetett a jeles esemény­re. A tombolahúzást a Körösi Csorna Produkció egyik fele, Szvamosz Alexandrosz vezé­nyelte, humoros paródiákkal fű­szerezve a nyeremények átadá­sát. A tombola fődíját, egy öt­venezer forint értékű Scholtz Endre-festményt a művész sze­mélyesen adta át a nyertesnek. (y) Isten energiájával gyógyít? Vasárnap Békéscsabán, a me­gyei művelődési központban Oláh Imre, Isten energiájával távgyógyító természetgyógy­ász tartott ingyenes gyógyítás­sal egybekötött előadást. Oláh Imre elmondta, Isten erejével gyógyít, Jézussal együtt dolgo­zik, és amíg beszél, egyre na­gyobb gyógyulások fordulnak majd elő, és az előadást követő negyedik, ötödik napon a résztvevők érezni fogják az energia jótékony hatásait. Az előadáson ott volt a battonyai Lukács család is, akik szerint a természetgyógyász képességei némi kívánnivalót hagynak maguk után. Van egy nyolcéves kislá­nyunk, aki öt évvel ezelőtt egy későn észrevett influenza miatt agyhártyagyulladást kapott. Azóta tolókocsihoz van kötve, mozgásképtelen és vak — me­séli Lukács László, az édesapa. — Pénzt, időt nem kímél­tünk, mindent megtettünk an­nak érdekében, hogy meg­gyógyuljon. Külföldi kezelé­sekre vittük, természetgyógy­ászokat kerestünk fel, ered­mény nélkül. Az ember, ha a gyerekéről van szó kapaszkod­na mindenbe. Hirdetés alapján szereztünk tudomást a győri Oláh Bt-ről, szeptemberben elmentünk hozzájuk. Akkor egyperces ránézés után Oláh Imre 80 százalékban garan­tálta a kislány javulását. Pró­báltam rákérdezni, hogyan gyógyít, de azt válaszolta, ha azt akarjuk, hogy gyógyuljon a kislány, fizessük ki a keze­lés költségét, ha nem akarjuk, akkor menjünk el. Fizettünk. Azóta eltelt a három hónap, de akislány nem javult. Több­ször kerestük telefonon Oláh „Soha senkiről nem mondok le...” FOTÓ: SUCH TAMÁS Imrét, mindig azt a választ kaptuk, látja a javulást. Miért nem mondta meg már az ele­jén, hogy nem tud segíteni, re­ménytelen a helyzet, így csak a sebeket tépte fel. — A kezelés kezdetén min­denkivel szerződést kötünk — mondta Oláh Imre.—Két fon­tos dolog szerepel benne, hogy az orvosi kezelést ne mu­lasszák el, valamint az, hogy a kezelés bármikor abbahagy­ható, levélben leállítható. A már eltelt napok után 250 fo­rintot számítunk fel, a többi pénzt pedig visszafizetjük. A kislánynál a vékonybél, az aranyér és a rákos problémák kitisztultak, a sclerozis mul­tiplex félúton van a gyógy­ulásban. A kezelés alatt a szülők nem jeleztek rendsze­resen vissza. A sclerozis ese­tén nem garantáltam teljes ja­vulást, ilyen ígéretet nem tet­tem, hiszen ezekben az esetek­ben sok mindentől függ a gyógyulás. De soha senkiről nem mondok le, ezért a kislány kezelését is tovább folytatom, ingyen. Úgy gondolom azon­ban, jobb lett volna, ha a prob­lémát személyesen tisztázzák velem a szülők. Kovács Attila Nagy Lászlót köszöntötték Dr. Bölcskei Gusztáv püspök iktatta be szolgálatába Nagy László lelkipásztort fotó: such tamás Több száz hívő előtt indította el áldásával dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyház- kerület püspöke Nagy László gyulai lelkipásztort egyházkerü- leú, lelkészi, főjegyzői szolgálatába tegnap délelőtt a város református templomában. Az ünnepi istentisz­teleten, melyet a Gyula Televízió élő adásban közvetített. Bölcskei Gusztáv hirdetett igét. A püspök Máté evangéliumával példázva be­szélt az istenhez való tartozásról és arról a jézusi mércéről, mely a ke­resztyén élet alapja. — Közös könyörgéssel, imád­sággal és szeretettel fordulunk Nagy Lászlóhoz, a gyulai refor­mátus gyülekezet lelkipásztorá­hoz, aki a Tiszántúli Református Egyházkerület gyülekezeteinek, presbitériumainak bizalmából és akaratából az egyházkerület főjegyzőjévé választatott, s így hordozza most már közösen püs­pökkel, főgondnokkal, főjegyzői társával, több, mint négyszáz gyülekezettel és lelkipásztoraik­kal, iskoláinkkal, valamint óvo­dáinkkal együtt egyházkerüle­tünk örömét és gondjait—mond­ta a püspök áldást kívánó beszé­dében. Hasonló szavakkal köszöntöt­ték az új lelkészi főjegyzőt az egyházmegye elnökségének tag­jai, a gyulai presbiterek, a Gyulai Római Katolikus Egyházközség plébánosa, a város polgármeste­re, valamint a református gyulai iskola és óvoda növendékei. (mocsár) Tíz diák szavalt a megyei döntőben Szombaton rendezték Békéscsa­bán, a Jókai Színházban a közép- iskolásoknak kiírt országos Jó­zsef Attila szavalóverseny me­gyei, valamint a Ratkó József sza­valóverseny területi döntőjét. A József Attiía szavalóverseny me­gyei döntőjében tíz diák mérte össze tudását. Közülük ketten — Apáti Nagy Éva, a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakkö­zépiskola diákja, aki az első he­lyen végzett, és Szűcs Attila, a békéscsabai Európai Üzleti Szak­iskola tanulója, aki második lett — képviselik a megyét az orszá­gos döntőben, melyet áprilisban Tatabányán rendeznek meg. Har­madik lett Kocsis Beáta, a sarkadi Ady Endre Gimnázium diákja. A Ratkó József szavalóver­seny területi döntőjére Csong- rád és Békés megye középisko­láiból érkeztek versenyzők. A hét induló közül első lett és az országos versenyre továbbjutott Petróczi Katalin a mezőberényi Petőfi Gimnázium tanulója. Má­sodik Kukucska Nóra, Táncsics Mihály Gimnázium, Orosháza, harmadik Kajári Edit, Petőfi Gimnázium, Mezőberény. K. A. Tüntetést fontolgatnak a Bay-ért? Az ADRA segít, akinek tud A gyulai polgármester pénteki sajtótájékoztatójáról szombati számunkban megjelent tudósítás késztette a gyulai Bay gimnázi­um iskolaszékének egyik, szülőket képviselő tagját, hogy véleményüket közreadja. (Nevét és címét megadta.) — Aggodalom és pánik ta­pasztalható a szülők körében — mondta. — Messzemenően elé­gedettek vagyunk a Bay gimnázi­umban folyó munkával, nevelés­sel. Eljártunk a képviselő-testület üléseire, nyomon követtük az eseményeket. A polgármester és az alpolgármester azt ígérte, hogy megmarad az iskola, már csak helyet kell biztosítani. Iszonyat, ami itt történik. Szégyelljék ma­gukat azok a politikai csoportosu­lások, személyek, akik a fiatalság érdekei helyett a maguk érdekeit érvényesítik. Arra az elhatározás­ra jutottunk, hogy ha kell tünte­tünk, ha szükséges a nyilvános­ság elé állunk. Azt ígérte a képviselő-testület az állami tá­mogatás megpályázásakor, hogy idén szeptember elsejéig mindkét gimnázium elhelyezését megold­ja. Most azt olvassuk, hogy — garanciák nélkül — az 1998-as költségvetésben akarják szere­peltetni problémánk megoldását. Nem az Erkel gimnázium ellen beszélünk, amikor tiltakozunk, amiért egy hamis pályázat alap­ján semmizik ki gimnáziumun­kat. Nem félünk, tudatosan vállajuk a harcot gyermekeink ügye érdekében. K. A. J. Főként a romániai forradalom és a volt jugoszláviai háború során hal­lottunk az ADRA (Adventista Fej­lesztési és Segély Alapítvány) létezéséről. Szinte elsőként karolták fel, támogatták a megyeszékhelyen is a rászoruló menekülteket. Továbbra is működik Békés­csabán az ADRA Alapítvány, amely élelmiszer és ruhanemű segélyeket juttat a helyi szegé­nyeknek, menekülteknek, bete­geknek. A Hetednapi Adventis­ta Egyháztól független nemzet­közi segélyszervezet, de azzal összhangban fejti ki tevékeny­ségét. Olyan keresztény szere­tetszolgálat, amely hivatott és képes a segítségnyújtásra. Az anyagiak mellett igyekszik pó­tolni a lelki, erkölcsi és kulturá­lisjavak hiányát is. Humanitári­us elvei alapján etnikai, vallási hovátartozás.nélkül fejti ki poli­tikamentes tevékenységét. Ma­gyarországon 1991-től vannak jelen hivatalosan, Békéscsabán egy meglehetősen rozzant helyi­ségben osztják adományaikat heti két alkalommal. Az önkor­mányzat szociális bizottságának ígéretében bízva talán sikerül jobb székhelyet találniuk. Bár­kinek a segítségét, felajánlását szívesen fogadják és továbbítják rászorulóknak. Legújabb kezde­ményezésük tegnap volt, amikor a Magyar Király Sörözőben, a családsegítő szolgálat javaslata alapján, meleg ételt szolgáltat­tak térítésmentesen több magá­nyosnak és családnak. B. Zs. Miről álmodik Battonya? Gyulai vadászok bálja Békésen (Folytatás az I. oldalról) lesz könnyű, mert nem ismerjük a feltételeket. Az, hogy egy-egy önkormányzat megfelel-e vagy sem, csak utólag derül ki. —Az eredményről mikor ér­tesítik a pályázókat? — Valamikor év közben. De a költségvetésben szere­peltethető bevételként a forráskiegészítő támogatás. Az elmúlt években azt tapasz­taltuk, hogy mindig vannak olyan bevételek, amelyekre számíthatunk, de amelyek a költségvetésben nem tervez­hetők. Szóval amennyiben nyernénk az „önhikis” pályá­zaton, az önkormányzat mű­ködése biztosított lenne az 1997-es esztendőben is. — A vagyonértékesítés be­vételét mire kívánják fordíta­ni? — Vannak olyan felújítási és fejlesztési feladatok, ame­lyek tovább már nem halogat­hatok. A testület korábban ál­lást foglalt az energiaszektor­ban lévő részvényeink értéke­sítéséről. Erre természetesen csak megfelelő árajánlat ese­tén kerülhet sor. A Démász- részvényeink névértéke mint­egy 24, a Dégáz-részvényeké pedig 34 millió Ft. Az önkor­mányzatok összefogásának köszönhetően beszélgetésünk pillanatában úgy tűnik, hogy a Dégáz-részvényekre névérté­ken is lesz vevő. Ez esetben olyan tőkéhez jutnánk, amely éveken át fedezné fejlesztési céljainkhoz a saját erőt. A te­rületfejlesztési tanács és a közlekedési tárca pályázataira gondolok, amelyeken ezt a pénzt meg lehet háromszoroz­ni. Ha a következő években elkölthetnénk 100-110 millió Ft-ot fejlesztési céllal, az azért nagyon meglátszana városun­kon. — Milyen konkrét terveik vannak? — A költségvetésben ki­emelt feladatként szerepel a városellátó szervezet létreho­zása. Aztán ott vannak az évek óta lezáratlan útalapjaink vagy a katolikus temető előtti parkoló ügye! Ezek egy része belefér a „termelő infrastruk­túra” kategóriájába. Mint ahogy a Köztársaság utca folytatásában, a Landesmann- telep felé megépítendő elte­relő út is. Ez az új út mentesíte­né a határátkelő forgalmától a Somogyi utcát, illetve a város- t. Itt említem meg, hogy ha­sonló megoldáson gondolkoz­nak az orosháziak is. — Már csak Battonyát és Orosházát kellene valahogy összekötni egy jó minőségű út­tal. — Pontosan! Az egész dél­békési térségnek létérdeke, hogy kapjon egy főútvonalat, és hogy ezáltal bekapcso­lódjék az ország vérkeringésé­be. Az elgondolást magáévá tette Mezőkovácsháza, Kasza­per, Orosháza és több, kör­nyékbeli település önkor­mányzata. A készülő dél-bé­kési kistérségi fejlesztési programban ezt az elképzelé­sünket részletesen kidolgoz­tatjuk, és szeretnénk elfogad­tatni a megyei fejlesztési terv készítőivel, valamint a közle­kedési tárcával is. Ehhez lenne jó érv a Battonyát elkerülő út megépítése. Ekkor már nyu­godt lélelekkel harcolhatnánk azért, hogy az átkelőhelyen in­duljon el a határmenti térsé­gek, ezen belül a battonyai termelők árucseréjét lebonyo­lító kisteherforgalom —- mon­dotta Takács Dezső. Ménesi György A tízéves Gyulai Szolgáltató Va­dásztársaság jubileumi bálját tar­totta szombaton este Békésen, az I. Számú Általános Iskolában. Kocsor László elnök üdvözölte a jelenleg 110 tagot számláló társa­ságot, a majdnem háromszáz tagú vendégsereget. Külön kedves szavakkal köszöntötte az elnök a vadászfeleségeket, akik megér­téssel, türelemmel viselik a férjek távollétét, amikor a vadászat szó­lítja el őket otthonról. A hölgyek virágot is kaptak. Nótaénekesek szórakoztat­ták a mulatni vágyókat, Tóth Imre és társa gondoskodott a változatos, hangulatos zenéről. A menü természetesen vadhús­okból készült: este fácánleves, őzpörkölt, éjfél után vaddisznó­sült. Számos értékes tombola­tárgy lelt gazdára, a legmutató- sabbak a tortaköltemények vol­tak, a leghasznosabbak valószí­nűleg a vadászkellékek lesznek. Kocsor Lászlót, amikor a hangerő kicsit engedte, a szol­gáltatójellegről kérdeztem. — Társaságunk 1987. február 10-én alakult 15 fővel. A szolgál­tató a névben azt jelenti, hogy az alapítók felismerték a vadlelő­hely siralmas állapotát, a fasor, az erdősáv hiányát, és ezen akartak segíteni. Nem vártak meghívásra, hanem tették, ami a vadgazdálko­dásban kellett: erdőt, fasort tele­pítettek, segítettek például Bat­tonya, Nagyszénás, Csorvás, Okány, Zsadány fásításában, ma­gaslesek építésében, javításában. Saját koronglövő pályát is építet­tünk magunknak Gyula határá­ban, ezt gondozzuk, itt gyakoro­lunk. A vadászat munka, amellett sport, szórakozás... 1989-re már 150-en voltak, évente két-három lövészetet tartanak, minden évben bálát és 2 közgyűlést, főzéssel egy­bekötve. N. K.

Next

/
Thumbnails
Contents