Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22-23 / 45. szám

1997. február 22-23., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Éhségsztrájk az aradi börtönben Románia több büntetés-végre­hajtási intézetében. így az aradi börtönben is (éhség)sztrájkolnak az elítéltek. A tiltakozás Jilaván (Zsilava) kezdődött, és a bünteté­süket töltő rabok országszerte szolidaritást vállaltak a zsila- vaiakkal. De miért elégedetlenek sorsukkal a romániai börtönla­kók? Először is amiatt protestál­nak, hogy az új büntető törvény- könyv az eddigieknél nagyobb büntetéseket szab ki bizonyos bűncselekményekért, és szigorít­ja a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit; kifogásolják továbbá a börtönök már-már elviselhetetlen zsúfoltságát és az ítélethirdetések elhúzódását is. Ez utóbbi két ok nyilvánvaló, még a börtönparancs­nokok sem vitatják. Az aradi büntetés-végrehaj­tási intézet parancsnoka, Marin Bucur például évek óta szorgal­mazza a város szélén, az állat- és terménypiac mögött elhelyezett börtön zsúfoltságának felszá­molását. Észrevételeit idáig nem méltányolták, így nem csoda, hogy csütörtökön reggel a mint­egy 950 aradi elítélt kétharmada megtagadta a börtönkoszt elfo­gyasztását és a munkavégzést. Tegnap, pénteken ugyanígy folytatódott az aradi rabok tilta­kozása, csupán a nők voltak haj­landók kivonulni a munkahe­lyekre. A délutáni órákban a Bé­kés Megyei Hírlap azt az infor­mációt kapta a Jelen című aradi napilap munkatársától, Jámbor Gyulától, hogy a börtönparancs­nok szerint ma, szombaton nagy valószínűséggel helyreáll a rend a börtönben, a rabok többsége befejezi az éhségsztrájkot, és felveszi a munkát. Ménesi György Változások előtt az egészségügy Milyen átalakítások várhatók az egészségügy rendszerében? Hogyan alakul a finanszírozás? — többek között ezekről a kérdésekről esett szó tegnap Gyomaendró'dön az egészségügyi dolgozók szakmai fórumán, amelyre a szervezők dr. Kovács Pál országgyűlési képviselőt, volt népjóléti minisztert is meghívták. Mint az dr. Gedei Margit városi főorvos bevezetőjéből kiderült, Gyomaendrődön is nagy változá­sok előtt áll az egészségügy. Ha­marosan hozzálátnak a megszün­tetett szülőotthon épülete szak­rendelő-intézetté, illetve a mosta­ni tüdőgondozó alapellátási inté­zetté alakításához. így a most öt helyen működő intézmények két helyre kerülnek. Ez a lépés a jövőre nézve költségmegtaka­rítást, ugyanakkor magasabb el­látási színvonalat ígér. Az átala­kítást 15 millió forinttal támogat­ja a Népjóléti Minisztérium, s eh­hez a város további 27 milliót ad. A főorvos asszony elmondta még, finanszírozási gondok miatt a tüdőgondozót év közepén kény­telen lesz bezárni a város. Dr. Kovács Pál elmondta, sze­rinte halálos vétek, ha az egész­ségügyet négyévenkénti ciklu­sonként megpróbálják átalakítani, de ez igaz minden hosszú távon tervező rendszerre, így az oktatásra vagy a nyugdíjrendszerre is. — Ugyanakkor az sem helyes, ha csinálunk egy struktúrát és be­betonozzuk. Lehetővé kell tenni, hogy a szükségletet követő átala­kulás folyamatos legyen — mon­dotta dr. Kovács Pál, hangsúlyoz­va, az egészségügy olyan szakte­rület, amely életminőséget befo­lyásol, s amelyet hiba lenne poli­tikai kérdéssé degradálni. Cs. R. Mennyit ér egy megállapodás? Választás helyett delegálják a tb-önkormányzatok tagjait A miniszterelnök az ÉT-iilésen FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Megállapodás született tegnap az Érdekegyeztető Tanácsban a társadalombiztosítási önkormányzatok delegálásáról és ar­ról, hogy mielőbb lépéseket kell tenni a kollektív szerződések becsületének visszaállításáért. Horn Gyula miniszterelnök az általa kezdeményezett megbe­szélésen bejelentette: a kor­mány március 6-án beterjeszti az Országgyűlés elé azt a tör­vénymódosítási javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a tb- önkormányzatokat májusban, mandátumuk lejártakor ne vá­lasztással, hanem delegálással újítsák meg. Az előzetes konzultációkon az kristályosodott ki, hogy a testületekben ugyanazon szer­vezetek képviselői legyenek je­len a jövőben is, amelyek eddig részt vettek munkájukban. Pal- kovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének el­nöke kisebbségi véleményt fogalmazott meg. Eszerint a munkástanácsok, a Liga és a Keresztény Szakszervezetek Országos Szövetsége nem ért egyet a delegálással, és szigo­rúan ragaszkodik a választás­hoz. A szociális partnerek meg­állapodtak abban, hogy meg kell erősíteni az úgynevezett munkabéke intézményeit. Az elveket már több hónapja szakértői egyeztetéseken ké­szítették elő. A kollektív szer­ződések megkötésének ösz­tönzése érdekében szükséges­nek tartották, hogy az állami pénzeszközök odaítélésénél az alapvető gazdasági szempon­tokon túl az adott cégnél ve­gyék figyelembe a rendezett és a jogszabályoknak megfe­lelő munkaügyi megállapodá­sokat is. Csaknem minden fel­szólaló hangsúlyozta a kollek­tív szerződések nyilvántartá­sának bevezetését. A találkozón a munkaválla­lók képviselői részletesen megindokolták, hogy miért szántak a tanácskozáson erre a kérdésre hosszú perceket. A középszintű megállapodások a dolgozóknak mindössze 12 százalékát, és a helyi szintű egyezségek is csak 25 száza­lékát érintik. Emiatt mindig a munkavállalók húzzák a rövi- debbet. MSZP-elnökségi ülés. A Ma­gyar Szocialista Párt országos elnöksége a párt, valamint a ta­gozatok költségvetéséről tár­gyalt. Emellett foglalkoztak az országos választmány szombati ülésén szereplő témákkal is. Ennek kapcsán áttekintették a társadalombiztosítási önkor­mányzati választások kérdéskö­rét is. Kovács Bélára emlékeztek. Koszorúzási ünnepséget tartot­tak pénteken Kovács Béla egy­kori nemzetgyűlési képviselő, földművelési miniszter, a Füg­getlen Kisgazdapárt főtitkára budapesti emléktáblájánál a po­litikus letartóztatásának ötve­nedik évfordulója alkalmából. Törvénykezési program. Az Országgyűlés a jövő héten foly­tatja le a köztársasági elnök ál­tal megfontolásra visszaküldött törvények záróvitáját. Ameny- nyiben a parlamenti frakciók ehhez hozzájárulnak, akkor a Tisztelt Ház kedden délelőtt tárgyalja az összeférhetetlen­ségi törvényt. Az APÜSZ vádja. Az APEH Üldözöttéinek Szövetsége nevű szervezet tegnap újságírók előtt közölte, hogy új fejleményt tár­tak fel az adókártyaügyben. Ér­tesüléseik szerint a tender győz­tese, az MPC Card Systems Kft. informatikai igazgatója az Országos Rendőr-főkapitány­ság információs szolgálatának vezetője volt. Mesterséges kromoszóma. Az MTA Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intéze­tében olyan mesterséges em­lőskromoszómát fejlesztettek ki, amelynek hasznosítása for­radalmasíthatja, alapjaiban vál­toztathatja meg a biotechnoló­giát. A további kutatásokat és a találmány hasznosítását anyagi­lag támogatja egy kanadai vál­lalkozás is. Másról szól majd a politika A Szocialista esték sorozat ven­dégeként Orosházára látogatott Ágh Attila politológus, aki a szocialista liberális kormányzat három évéről beszélt. Szerinte ez a kormány felvállalt egy ne­héz válságmenedzselési folya­matot. Erre az időszakra esett a privatizáció, amit kevesebb dicsőséggel szolgált a politikai elit. 1998-ra radikálisan meg­változik a politikai élet, hiszen véget ér a privatizáció, másról szól majd a nagypolitika. A magyarországi többpárt­rendszer átalakulása kapcsán így fogalmazott az előadó: — Bármennyire is úgy tűnik, hogy az SZDSZ és az MSZP népszerűségvesztése a leglátvá­nyosabb napjainkban, az igazi változást mégis a jobbközép háza táján kell keresni. Ez ugyanis lassan becsúszik a Fi­desz mögé, tovább egyszerűsö­dik a többpártrendszer. Az 1998-as választásokon a Fidesz mögé orientálódik majd a kon­zervatív értelmiség is. A felelős és a felelőtlen ellen­zék kategóriáit így magyarázta a politológus: felelős az az ellen­zék, amely minden beruházásra, szociálpolitikai javaslatra nem­zeti politikát határóz meg, felelőtlen viszont az, amely csu­pán ígérget. Ágh Attila szerint jövőre—bár sokan tagadják—a legunalmasabb lesz egy MSZP— SZDSZ koalíció, de nem kizárt a Fidesszel való egyezségkötés sem. S hogy mi lesz addig? Kam­pányfelkészülés, ahol felélénkü­lés tapasztalható, a kormányzó pártokra viszont a lelassulás jellemző. Cs. I. (Folytatás az 1. oldalról) elhelyezése 1998-ban megoldó­dik —összegezte a polgármester azzal, hogy ellentétben különfé­le hangokkal, a város két gimná­ziuma, a pályázatok körül sem­miféle ügy nincs. A közlönyben az első pályázatot eredményte­lennek hirdették, a másodikat eredményesnek, bár mindkettő ugyanazt a célt szolgálta, a két A központi tájékoztatás nem helytálló, amely szerint még eb­ben a hónapban eljuthat a csalá­dokhoz az a nyomtatvány, amellyel a május 1-jétől folyósí­tásra kerülő családi pótlékot igé­nyelhetik. Mikó Imre, a megyei egész­gimnázium végleges elhelyezé­sét. A vizsgálat megállapította, a testület kimondta, minden ko­rábbi, a témában hozott döntése hatályát veszti. Február 19-én vizsgálatot rendelt el, tisztázan­dó, hogy az önkormányzatnál hibázott-e valaki a dokumentu­mok előkészítése, leírása során. Az ÁSZ-vizsgálat foglalko­zott az Erkel beruházási előké­ségbiztosító pénztár osztály- vezetője lapunknak elmondta, hogy miután a kormány csütörtö­ki ülésén fogadta el a módosított családipótlék-törvény végrehaj­tási rendeletét, a nyomtatványok még nem készülhettek el. A családok tehát nem kaphatják születeivel is. Az ajánlatok kéré­sének, a pályázatok bontásának és bírálatának folyamata megfe­lelt a közbeszerzési törvény előírásainak. Az öt ajánlattevő közül a gazdasági és a szakmai szempontok figyelembevételé­vel valóban a B AÉV ajánlata volt a legkedvezőbb — ismertette a vizsgálat megállapításait a pol­gármester. Sz. M. meg ebben a hónapban az igénylő nyomtatványokat, amelyek meg­rendelésére, elkészítésére ezután kerül sor. Az egészségbiztosító szándéka szerint kipostázza az érin­tetteknek a nyomtatványokat, ame­lyeknek elkészültéről tájékoztatjuk olvasóinkat. B. Zs. Csökken a kérőlapok ára. Március 10-étől kevesebbet kell fizetni az útlevélkérőlapért és az erkölcsi bizonyítvány igénylésére szolgáló nyomtat­ványért: 250, illetve 200 forint helyett mindössze 47 forintot. Az idén csaknem 380 ezer útle­vél érvényessége jár le, és vár­hatóan 400-450 ezren kémek erkölcsi bizonyítványt. Két letartóztatás. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrkapitányság eljárást folytat a helyi egészségbiztosí­tási pénztár két vezetőjével szemben különböző bűncse­lekmények elkövetésének gya­núja miatt. A két személyt a rendőrség február 17-én vette őrizetbe, de csak késve, a hír kiszivárgása után jelentették, amikor csütörtökön a Nyíregy­házi Városi Bíróság már elren­delte előzetes letartóztatásukat. Nincsenek még nyomtatványok Parlamenti bizottságok nehéz leckéje: tisztázatlan helyzetben tiszta vizet a pohárba A meghallgatott meg hallgat Alkotmányos előírás, hogy az állampolgárnak kötelessége az öt meghallgatásra hívó parlamenti bizottság tájékoztatása. Csak­hogy sehol nem lelhető föl rendelkezés arról, milyen szankció­val kell számolnia annak, aki az előírásnak fittyet hány. Növeli a parlamenti meghallgatások körüli jogi bizonytalanságot, hogy a magán- és üzleti titkok védelme is alkotmányos jog. Júniusban megyei sportnap Ilyen ellentmondásos helyzet­ben végezhetnek-e eredményes munkát a gazdasági, pénzügyi, politikai visszásságokat vizs­gáló parlamenti testületek? - tudakoltuk néhány ismert szak­embertől, politikustól. Halmai Gábor alkotmányjo­gász:- Az alaptörvény előírása el­lentmond a büntetőeljárásról szóló jogszabálynak, amely szerint senki sem köteles maga, vagy családtagja ellen vallani. Közfunkcióban nem lévő sze­mélyek - mint például Tocsik Márta vagy Budai György- jo­gosan mondhatják tehát, hogy üzleti és magántitkaikat nem osztják meg még egy parla­menti bizottsággal sem. Meg­oldást az jelenthetne, ha az alaptörvény rögzítené, hogy melyek azok az esetek, amikor az információ megtagadható. Bolya Lajos ügyvéd, a To- csik-ügyet vizsgáló bizottság szakértője:- Az oknyomozó és tényfel­táró feladatok megoldására vál­lalkozó bizottságok a házsza­bálynak megfelelően sok min­dent tehetnek: bárkitől informá­lódhatnak, betekinthetnek tit­kos iratokba, beszámoltathatják a nyomozó hatóságokat, de te­hetetlenek azokkal szemben, akik nem tesznek eleget a meg­hallgatásra szóló idézésnek. Ezért a vizsgálóbizottságok te­vékenységét mielőbb törvény­ben kellene szabályozni. Dávid Ibolya MDF-es képvi­selő:- Több nyugati országban pénzbüntetéssel vagy előveze­téssel kényszerítik a bizottsá­gok előtti megjelenésre a pol­gárokat, az információk elhall­gatásáért pedig a hamis tanú­zásnak megfelelő büntetés jár. Meggyőződésem, hogy néhány hónap alatt a mi parlamentünk is megalkothatná az idevonat­kozó paragrafusokat. Dörnbach Alajos, az alkot­mányügyi bizottság tagja:- Az ad hoc testületek jogo­sítványai mindenképp tisztá­zásra szorulnak. Egyesek haj­lamosak átesni a ló túloldalára: hatóságként faggatóznak, hol­ott ilyen szerepet nem szabadna vállalniuk. Ugyanakkor tény, hogy az informátor közremű­ködése nélkül nehéz tiszta vizet önteni a pohárba. Sajnos, ebben a parlamenti ciklusban már aligha kerülhet sor átfogó sza­bályozásra. Takács Mariann A Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete tegnap tartotta ülését Békéscsabán, a megyeházán, a Békés Megyei Munkaügyi Köz­pont, valamint amegyei testneve­lési és sportintézet képviselőinek részvételével. Fityik Pál, a megyei munka­ügyi központ sajtóreferense a 1996-os évről számolt be, majd az idei tervekről, lehetőségekről tájékoztatta a cigánylakosok egyesületének elnökségét. Be­számolójából kiderült: tavaly Bé­kés megyében a nyilvántartott munkanélküliek száma huszon­három- huszonötezer között inga­dozott, ami 13—15%-os munka- nélküli rátát jelent. Mint mondta, a cigányság többszörösen hátrá­nyos helyzetben szenved. A ta­valy megalakult Országos Köz­munkatanács feladatai között szerepel az elmaradott térségek lakóinak, a hátrányos helyzetű és tartós munkanélküli személyek foglalkoztatásának biztosítása. Az ülésen elhangzott: a me­gyei munkaügyi központ és a re­gionális munkaerőképző központ továbbra is kiemelten kezeli a ci­gány munkanélküliek problémá­ját, segíti a szakképzést, átkép­zést. Munkájukat az 1997. január 24-én megalakult megyei mun­kaügyi tanács is segíti. A napiren­di pontok megbeszélése közben szó esett a Szeghalmon június 14- én, hagyományosan — immár 14. alkalommal — megren- dezedendő cigánylakosok megyei sportnapjáról, valamint a szociális lakásépítési programról is. A cigá­nyok által lakott településeken 1998. december 31-éig kötelezően létrehozandó cigány családsegítő irodák megalapítását Drágos Jó­zsef, a megyei cigánylakosok egye­sületének elnökségi tagja szorgal­mazta. (Both) Számvevőszéki ellenőrzés Gyulán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents