Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

1997. február 21., péntek Heti gazdaság íi JÓ TANÁCSOK AZOKNAK, AKIK HAGYMÁS VIRÁGOKAT AKARNAK HAJTATNI Piaci körkép — Medcyesegyháza A MAGAS HŐTŐL SZÁRADNAK A VIRÁGOK Nárcisz: minél alacsonyabb a cserepes nárcisz gyökereztető terének hőmérséklete, annál lassabban és alacsonyabbra fejlődik a növény. A megfele­lő hőmérséklet a fajtától és a kívánt virágzási időtől füg­gően 9 és 2 °C. A hideg sza­kasz hossza is befolyásolja a szár hosszúságát. Nem ajánl­juk a 14 hétnél rövidebb hi­degkezelést. A cserép nagysága a hagyma méretétől és mennyiségétől függjön. A rövid szárú fajták, pl. a Tete, a February Gold ültetési hőmérséklete a január—február 15-i virágzáshoz, valamint az április 15-i virágzáshoz 5 °C; az utolsó 8 héten pedig 2 °C-ot kell tartani. A hosszú szárú fajtáknál, pl. Gold Medal, Carlton, a január és február 15. között nyílók ültetési hőmérséklete 5 °C, s az utolsó héten pedig 2 °C-ot kell tartani; a február és április 1. között nyíló­kat 2 °C-on ültessük. Cserepes liliom: ültetőkö­zegébe keverjünk 30 százalék­nyi homokot. Fakérget ne ad­junk hozzá. A talaj pH-ja 6—7 legyen. Osmocote Plus-szal trá­gyázhatjuk. A cserép nagysága a hagyma méretétől és mennyiségétől függjön. Fehér liliom — pompás virágot hoz cserépben is A BATTONYAI GAZDAJEGYZŐ SEGÍTSÉGÉVEL KÖNNYEBB A DÖNTÉS MÁR HÁROMSZÁZAN VÁLTOTTAK ŐSTERMELŐIT Battonya lakossága összességé­ben mintegy 15 ezer hektár föld­területen gazdálkodik. Tavaly a gazdajegyzői irodát hivatalos ügyben több mint 2 ezer 500-szor keresték fel a helybeliek. — A hozzánk betérő gazdák néhány perces, maximum félórás várakozás után teljes körű és szakszerű ügyintézést kapnak — mondja dr. Karsai József gazda­jegyző. — Nagyon nagy szüksé­gük van erre a segítségre, hiszen az idősebbeknek még egy postai pénzesutalvány kitöltése is gon­dot okoz, nemhogy a meglehe­tősen bonyolult kérdőíveké. Az elmúlt évben -különösen a gáz­olajtámogatások visszaigénylése jelentett nagy feladatot; munka­társaim, Angyal Józsefné és Ka­tona Jánosné jóvoltából ez csak­nem 14 ezer hektár termőterületre történt meg 1996-ban, s így majcF* 30 millió Ft maradt a településen. — Két munkatársát említette, viszont önön kívül hárman dol­goznak az irodán. — Igen. Az őstermelői igazol­ványok — február közepéig több mint 300-at állítottunk ki—és az új adózási szabályok változása miatt februártól a jogi jártasság­gal rendelkező Farkas Attila is az ügyfelek rendelkezésére áll. Mint ismeretes, 250 ezer Ft bruttó árbe­vételig nem kell igazolni a költsé­geket, és természetesen adóbe­vallást sem kell tenni. Ez battonyai viszonylatban általá­ban az 1-2 hektáron gazdálko­dókra, az évente néhány sertést értékesítőkre vonatkozik. —Tíz-tizenöt hektár árbevéte­le azonban már meghaladhatja a bűvös 3 milliós határt. —Hárommillió Ft árbevételig ajánljuk a tételes költségelszá­molást. Mint ismeretes a 3 millió­ból 60 százalékot, azaz 1 millió 800 ezer Ft-ot kell lefedni konkrét számlákkal. Felhívjuk ügyfele­ink figyelmét arra, hogy ha példá­ul csak 1 millió Ft-ról rendelkez­nek számlával, akkor a lefedetlen 800 ezer Ft olyan jövedelemnek számít, amely egyéb jövedel­mekkel összevonandó, és amely után személyi jövedelemadót kell fizetniük. Tehát ha valakinél eleve nyilvánvaló, hogy az év so­rán nem tud összegyűjteni 1 mil­lió 800 ezer Ft értékű számlát, akkor annak a költségátalányt ja­vasoljuk választani. — A paraszt ember általában állatot is tart, földet is művel. — Mindennapi munkánk so­rán azt tapasztaljuk, hogy a nö­vénytermesztéssel és állatte­nyésztéssel is foglalkozó gazdák­nál okoz igazán nagy fejtörést a választás. Az egyik esetben ez az adózási forma volna jó, a másik­ban meg az. „De kár, hogy nem lehet egyszerre kettőt is választa­ni!” Dehogynem! Viszonylag kis földterület és viszonylag jelentős állatállomány esetén a feleség vá­lassza állattenyésztésre a költ­ségátalányt, a férj pedig növény- termesztésre a tételes költségel­számolást! Ehhez persze az kell, hogy mindketten kiváltsák az őstermelői igazolványt, mert csak ekkor illetik meg őket a tör­vény által biztosított adókedvez­mények. Nem győzzük azonban hangsúlyozni a számlák gyűjté­sének, a megfelelő könyvelésnek a fontosságát a tételes költségel­számolást választók körében. Részükre olyan könyvelőt aján­lunk, aki csekény díjazás ellené­ben 50-60 gazdának folyamato­san intézi az adminisztrációt, fi­gyeli a számlákat, megkönnyítve ezzel a jövő évi adóbevallások elkészítését. Ménesi György BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Békéscsaba, Penza-etp. 5. 11—5601, Pf. 135. Telefon/fax: 36 (66) 324-976, 451-775 HÉTRŐL HÉTRE Kamaránk együttműködik román PARTNEREIVEL Napirenden a román—magyar határmenti gazdasági kapcsolatok Barabás Tibor, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara román referense, akivel a kamara romániai kapcsolatait tekintettük át: Előadások Orosházán Az adójogszabályokról. A Békés Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara orosházi irodája 1997. február 27-én 15 órakor konzultációs előadást szervez Az 1997. évi adó- jogszabályok változásai címmel. Előadó: a Békés me­gyei APEH munkatársa. Helyszín: Garden Klub Orosháza, Pacsirta u. 8. (volt üveggyári klub). * * * A társadalombiztosítás­ról. A Békés Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara orosházi irodája előadást szervez A társadalombiz­tosítás időszerű kérdései címmel egyéni és tár­sasvállalkozások részére. Időpontja: február 25-én 15 óra. Előadó: Süli Fe­renc nyugalmazott tb-jog- tanácsos. Helyszín: Oros­háza, polgármesteri hiva­tal nagyterme. További információ: Békés Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara orosházi iro­dája. Telefon: 06/68/311 - 750. v :— Kamaránknak már évek óta jól működő kapcsolatai vannak a romániai B ihar, Temes és Arad megyék társszervezeteivel. A közelmúltban e kör Beszter­cével bővült ki, de további tíz megye kamaráival — köztük például Krassó-Szörénnyel—is folyamatosan tartjuk a kapcso­latot. A felsorolásban említett első négy megye kereskedelmi kamaráival egyébként szerző­désekben is rögzítettük a tenni­valókat. — Mire terjednek ki ezek az együttműködési megállapodá­sok? —Egy-egy vállalkozás életé­ben sokszor döntő lehet, hogy milyen gyorsan tud információ­hoz jutni a megcélzott piacról. Manapság a hazai terepet sem könnyű áttekinteni, s ez különö­sen igaz azokra a vállalkozókra, akik külföldön, esetünkben Ro­mániában kívánnak értékesíte­ni, vagy vásárolni. A kamara­közi megállapodásaink éppen ezért azt célozzák, hogy az érin­tett megyék gazdasági életéről a felek gyorsan, s ami nem utolsó szempont, ingyenesen tájékoz­tassák egymást. E mellett olyan rendezvényeket szervezünk kö­zösen (kiállítások, üzletember­találkozók), amelyeken a két or­szág vállalkozói személyesen is találkozhatnak egymással, vagy bővíthetik tovább a már meglé­vő üzleti kapcsolataikat. — Mennyire tudnak élni me­gyénk vállalkozói az így felkí­nált lehetőségekkel? — Romániában — mint is­meretes — rendkívül bonyolult a gazdasági helyzet. Az új kor­mánynak szinte napi tűzoltással kell foglalkoznia, ami megnehe­zíti a kétoldalú kereskedelem fejlesztését. A vállalkozói szfé­ra, persze ha kitartó, megtalálja a számításait. A legnagyobb gond az importtal van, hiszen román késztermékre alig van szüksége Magyarországnak, rá­adásul minőségi problémák is vannak, a félkésztermékek ki­hozatala pedig rendkívül nehéz­kes. A kinti gazdaságirányítás ugyanis kontingentálja ezt az árucsoportot, s csak a kiviteli engedélyek beszerzését köve­tően lehet ilyen terméket kihoz­ni onnan. A szabályozók azon­ban ebben a szférában szinte egyik pillanatról a másikra vál­toznak, változhatnak, s ez sok­szor lehetetlenné teszi a jó üzlet­menetet. — Vagyis nem sok előnye származik a megyei vállalko­zóknak abból, hogy a közelünk­ben egy húszmilliós piac van... — Ezt azért nem mondanám, mert a nehézségek ellenére egy­re komolyabb szerepet vállal a magyar tőke aromán piacon. A napokban például olyan olasz ü/ípípitíhírekkel is tárraltam, akik kihasználva a mi jobb piac­ismeretünket és kapcsolatain­kat, éppen Békés megyén ke­resztül kívánnak hídfőt létesíte­ni Romániában. Db a két ország között a közelmúltban aláírt alapszerződés is tartalmazza a határmenti együttműködés fejlesztéséről szóló, szándéko­kat. Az új román kormány — készülve az Európai Unióba — szemmel láthatóan elsőrendű feladatának a gazdaság rendbe­tételét tekinti, s ez az új euro- konform gazdaságpolitika re­ményeim szerint, ha nem is rö­vid távon, de megnyitja a ma­gyar áruk előtt a román piacot, illetve megkönnyíti a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A megyei kamará­nak addig is az a feladata, hogy a menet közben mégis kínálkozó lehetőségeket maradéktalanul kihasználjuk, s közvetítsük azo­kat tagjaink számára. (N. Krausz — Körösvidéki Cégér, a Békés Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara Kht. havi lapja) Dióbéltől a dughagymáig A hideg, havas idő ellenére is kihozták áruikat a termelők a szerdai medgyesegyházi piacra. A termelők helybeliek, a kiske­reskedők Gyuláról és Mezőko- vácsházáról érkeztek, sőt Bé­késről egy élőhal-árus is bekap­csolódott a piaci forgalomba. A téli vitaminforrás közül a narancsféléket 170—200 forin­tért, a citromot 250-ért, az ana­nászt 400-ért, a kiwit 240-ért kí­nálták. A fejes káposzta 50, a kel 80 forintba került. A burgonyát 30, a zellert 150, a vöröshagy­mát 60, az almaféléket 50—100 forintért adták. A tojás a magán- termelőnél 13, a kereskedőnél 14 forint volt. A dióbél 800, a mák 350 és a szárazbab kilója 200 forint. Egy helyen szép pó­réhagymát kínáltak, darabját 50- ért, valamint a gomba kilója 300 forintba került. H. M. A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon az óbúza árai tovább estek, az új termés árai szilárdultak. Az ókukorica határidői, valamint az új termés és utáni hónapok szilárdultak. A takarmánybúza szintén szilárdul. Az árpa ó és új határidői markáns besszben vannak. Ä márciusi napraforgóért csak 33 200 Ft/t-át ígérnek, az őszi határ­időkre nem volt vevő. Élénk forgalom volt a sertés őszi nyitott határidőiben, megnyílt az EU vágósertés II. augusztusi határideje 234 FtÁg-on. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t Március 17820 ajánlati ársáv 17500-17820 17700—18300 17700-17820 Október 17800 17400 18000—18200 . Étkezési búza Ft/t Március 24380 24200-24400 24250-25000 24250-24400 Július 19000 18700-18750 19000-19400­T akarmánybúza Ft/t Március 23600 23600 23600-24000 23600 Takarmányárpa Ft/t Március 26560 26160-26560 26160-26960 26160 Napraforgó Ft/t Október 42100 EU vágósertés I., Ft/kg Március 216 214-216 216-222 216 EU vágósertés II., Ft/kg Március 208 200-203 204-208 Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai február 13. február 18. pénznem közép eladási közép vételi álfolyam I egységre,forintban " Angol font 283,51 281,12 283.80 286,48 Görög drachma (100) 66,24 65,30 65,97 66,64 Német márka 103,34 102,06 103,12 104,18 Olasz líra (1000) 105,44 103,53 104,59 105,65 Osztrák schilling 14,69 14,51 14,66 14,81 Svájci frank 119,99 117,15 118,40 119,65 Svéd korona 23,49 23,37 23,61 23,85 USA-dollár 173,71 174,03 175,62 177,21 ECU (Közös Piac) 201,38 198,69 200,73 202,77 Faipari kontaktnap Ungváron Az Ukrán Kárpátaljai (ungvári) Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Békés Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara 1997. március 27—28'-án nemzetközi faipari kontaktnapot tart, ahol a hazai üzletemberek megismer­kedhetnek Ukrajna faipari lehe­tőségeivel, üzletembereivel és a kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó törvényekkel. A résztvevők várhatóan Szlováki­ából, Csehországból, Lengyel- országból, Romániából és Uk­rajna Kárpáton túli terü­leteiről érkeznek. Részvételi díj: amennyiben az üzletemberek csak március 27-én tartózkodnak az üzletem­ber-találkozó helyszínén, úgy a részvételi díj 60 USD, amely magában foglalja cégismertető elhelyezését a katalógusban, ebéd, tolmácsolás, ukránok szervezési költségeit. Kétnapos tartózkodás esetén lehetőség van Ungváron szállást is foglal­ni (előzetes jelzés esetén), ám annak költségéről később tud­juk tájékoztatni Önöket. A díjat a helyszínen kell fizetni. A BMKIK tagjai számára — megfelelő számú résztvevő ese­tén — mikrobuszt szeretnénk bérelni, amelynek költségeit ka­maránk magára vállalja. Amennyiben felkeltettük érdeklődését jelentkezni lehet a BMKIK-nál: 324-976,451 -775, Hídvégi Katalin. Szakmai tanácskozás A SZAKKÉPZÉSRŐL A Békés megyei gazdasági kamarák és a megyei önkormányzat intézményfelügyeleti osztálya tisztelettel meghívják önt és a szakképzés irányításában dolgozó munkatársait a Szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésé­nek támogatásáról tartandó szakmai tanácskozásra. Program: 1. Az 1996. évi LXXVII. törvény és a várhatóan megjelenő végrehajtási utasítás értelmezése 2. Konzultáció Előadó: Bagics Lajos főtanácsos, MŰM főosztályvezető-he­lyettes Helyszín: B. M. Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala, Békéscsaba, Derkovits sor, földszinti nagyterem Időpont: 1997. március 11., kedd, 10.00 óra Tisztelettel kérjük, hogy megjelenésével és aktív közreműkö­désével járuljon hozzá a program sikeréhez. Az előadó konkrét kérdéseket vár, amelyeket a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetőjének (Zahorán Hilda tel./fax: 446-354,324-976,451 -775) 1997. március 5-ig küldjék meg.

Next

/
Thumbnails
Contents