Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

Gazdaságfejlesztési programok

T. Asztalos Ildikó, az IKIM államtitkára elmondta, hogy a gazdaság fejlesztése nem egy-egy iparág kiemelt kezeléséből áll. (10. oldal)

Piaci körkép

A hideg, havas idő ellenére is kihozták áruikat a termelők a szerdai medgyesegyházi piacra. A burgonyát 30, a zellert 150, a vöröshagymát 60 forintért adták. (11. oldal)

A Békés Megyei Hírlap Melléklete

Egy dévaványai család sikeres vállalkozása

Fűben-fában valuta

— Nagyon kevés ember mondhatja el magáról, hogy a munkája a hobbija. Ám szerencsére nekem ez a lehetőség megadatott — fogalmazott találkozásunkkor Szabó Ferenc, a

Fitowerk Kft. ügyvezető igazgatója.

A Körösök vidékén nagy hagyománya van a vadontermő, valamint a termeltetett gyógynövények gyűjtésének. A

dévaványai Szabó családnak ez adta az ötletet a Fitowerk Kft. családi magánvállalkozásként történő létrehozására. Megyénkben ez az egyetlen cég, amely a gyógynövények felvásárlása mellett azok feldolgozásával és értékesítésével is foglalkozik. A kft.-nek jelenleg már 40 főfoglalkozású alkalmazottja van. Az üzem folyamatos működését két alagutas és nyolc teremszárító biztosítja. Utóbbiakra azért van nagy szükség, mert a gyógynövények gyorsan rom- landóak, azokat 5-6 órán belül 45-50 C-fokon szárítani kell.

— Mikor és hogyan alakult meg a Fitowerk Kft. ? — kérdeztük az ügyvezető igazgatót.

— A kft.-t 1990 decemberében alapítottuk, 1,2 milliós forint alaptőkével. Három személlyel kezdtünk. Nekem akkor már volt némi gyógynövényes múltam. A 60-as évek végén a dévaványai ÁFÉSZ kereskedelmi vezetőjeként foglalkoztam gyógy növény fel vásári ássál, majd azt követően 22 évig a Drogunion Rt. dél-alföldi vezetőjeként tevékenykedtem. A fiam, ifjabb Szabó Ferenc pedig szakgyógyszerész, s ő ügyvezetőként segíti a kft.-t.

—Cégüknek mi a főprofilja ?

—A Fitowerk Kft.-t a többlábon állás jellemzi. Ezért a különböző gyógynövények termelésén és termeltetésén kívül a vadontermők begyűjtésével, szárításával és értékesítésével is foglalkozunk. Továbbá fűszer- növények termeltetését, feldolgozását és értékesítését, valamint virágkötészeti termékek előállítását is végezzük.

—A gyógynövényeket milyen vidékekről vásárolják fel, s kik a legnagyobb gyűjtőik?

— Dél-Magyarországról, a Nyírségből, a Dunántúlról, szinte mindenhonnan. Az országban 80 felvásárlónk tevékenykedik, rajtuk keresztül kapjuk a feldolgozáshoz szükséges

(Folytatás a 10. oldalon)

A vadrózsa termése, a csipkebogyó rengeteg C-vitamint tartalmaz; a rozmaring egyes bőrbetegségek, migrén, depresszió esetén hatásos, a málnalevélből készült teát pedig a szülés megkönnyítésére isszák. (Forrás:A Corvina nagy orvosságos könyve)

Hírháttér

Változik a világ gabonapiaca

A Nemzetközi Gabona Tanács legutóbb közzétett adatai szerint a világ búzatermelése a tavalyi 541 millió tonnáról az idén várhatóan 575 millió tonnára nő. A termelés több mint hatszázalékos emelkedése ellenére a felhasználás feltételezhetően csak 2 százalékkal lesz több. A világszervezet az 1997. júniusi zárókészlet nagyságát 102 millió tonnára becsüli, ami a korábbinál 7,4 százalékkal lesz magasabb.

Az Agrograin gabonapiaci prognózisából az is kiderül, hogy a világ gabonapiacán az elmúlt két esztendőben a fogyasztás meghaladta a termelést. Ennek köszönhetően a keresleti piacon a korábbi 100—120 dolláros búzaárak 1995 júniusától a 200 dolláros árszint fölé emelkedtek.

Az árak csökkenése az 1996197-es szezonra vonatkozó első vetésterület-becslések megjelenésével kezdődött. Mivel a jelentősebb vásárlók rövid távra kötöttek üzleteket, nem alakult ki keresleti nyomás, az árak tovább mérséklődtek. A búzapiac 1996 novemberében érte el a legalacsonyabb árszintet, azóta a jegyzések kisebb-nagyobb ingadozással 140 dollár körül mozognak.

Ä kukorica árszintje évek óta tonnánként 110 és 120 dollár között mozgott, robbanásszerűen a búzapiac szilárdu- lását követően erősödtek az árak. A csúcsot—153 dollárt —- tavaly júniusban érte el a tengeri, majd a tetőzést követően szeptemberre 124 dollárra, ezt követően 100 dollárra morzsolódtak le az árak. Az Agrograin 1997 első félévére a jelenlegi árszintet tartja valószínűnek.

A piacelemzők feltételezik, hogy az idén mind a nemzetközi, mind a hazai piacon kisebbek lesznek az ármozgások, bár ennek konkrét megítélését korainak tartják, hiszen az őszi gabonák vetésterületéről még csak becslések állnak rendelkezésre, a tavasziak vetése pedig még messze van. úgy vélik, az idei év kiszámíthatóbb lesz az előzőeknél, és a magyar gabonapiac képes lesz tükrözni a nemzetközi tendenciákat.

U. G.

Erdélyi István 48 éves, a szarvasi Gallicoop Baromfi- keltető és Feldolgozó Részvénytársaság vezérigazgatója. Sátoraljaújhelyi születésű, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen általános agrármérnökként diplomázik. Pályája az űjkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben indul. Telepvezető, majd főágazatvezető. Közben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen állattenyésztési szakmérnöki oklevelet szerez. 1990-től a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezethez kerül, ahol az új vállalkozások beindítása a feladata. ’92 júliusától a Gallicoop Rt. vezérigazgatója. Felesége, Gabriella agrármérnök, a Gallicoop Rt. takarmánykeverő üzemének igazgatóhelyettese. Gabriella lányuk kereskedő, István fiuk gimnazista.

Vezérállásban

— Előnye vagy hátránya származott a változatos pályakezdésből?

— Ha nem türelmetlen, akkor előnyére válik az embernek. Magam a termelés valamennyi szakaszát végigjártam, és most a vezérigazgatói beosztásból visszatekintve jól látom, illetve átérzem az egyes munkakörök buktatóit, nehézségeit.

— Ön nem az a típus, aki meghátrál a kihívások elől. Jelzi ezt, hogy öt évvel ezelőtt elvállalta az akkor negyedmilliárdos veszteséggel bíró rt. vezetését.

— Akkor senki nem hitte el, hogy ez a cég talpra tud állni. Volt pár álmatlan éjszakám, mielőtt elvállaltam a vezérigazgatói beosztást. A kihívások elől sosem hátráltam meg, de veszíteni sem szeretek. Vallom, ha az ember úgy odateszi magát egy-egy feladathoz ahogy azt kell, akkor az sikerülni is szokott. A gondolkodásmód, a piacpolitika, a termelőkkel való kapcsolatrendszer átalakításával két esztendő alatt sikerült ledolgozni a veszteséget. Azóta évente 150-170 millió forint közötti eredményt érünk el. Ám ehhez az eredményhez társak kellettek, egy olyan kollektíva, amely ezen a munkahelyen kialakult.

— A hírek szerint jövőre Jeruzsálem ad otthont a 10. Európai Baromfitenyésztési Konferenciának. Részt vesz-e rajta?

— Ha ez így lesz, mindenképpen. Izraellel lígyébként is szoros a kapcsolatunk. Épp egy hete tértem haza egy izraeli üzleti útról.

—Szeret utazni?

— Szeretek. Nyugat-Európát már több alkalommal is bejártam. Az utak egy része szakmai. Minden fontos szakmai eseményen ott vagyunk, például a kölni és a párizsi kiállításon is, ahol a világ valamennyi jelentős baromfitenyésztője, illetve vevője megjelenik.

— Mennyiben tapasztalat és mennyiben tudomány ez az ágazat?

— Ötven-ötven százalék. Fontos a tudás, de az legalább annyira, hogy azt hogyan tudom átültetni a hétköznapok gyakorlatába. Másként a tudás holt tőke.

— Vezetőként milyen elvárásai vannak kollégáival szemben, illetve mivel lehet kihozni a sodrából?

— A szakmai felkészültséget, igényességet, kreativitást nagyra becsülöm. A munkatársak legyenek elkötelezettek a cég iránt, továbbá hajlandóak mindig rendelkezésre állni anélkül, hogy ezért hálát várnának. Hogy mivel lehet kihozni a sodromból? Úgy gondolom, a legjobb, ha egy főnöknél ez sosem derül ki. Különösen személyi döntéseknél elengedhetetlen a megfontoltság. Az indulatot félretéve inkább alszom rá egyet-kettőt.

—A Gallicoop termékei közül van-e kedvence?

— A főzött, füstölt pulykamell.

—Esetleg el is készíti a konyhában?

— Nem, főzni halászlét szeretek.

—Mennyit törődik az egészségével?

— Nem sokat. Ha az ember reggel hétkor elindul és este hét óra, mire hazaér, nemigen tud az egészségével gondolni. Korábban azt hittem, annyit dolgozok, hogy annál többet már nem lehet. Tévedtem. Ráadásul ez a munka teljes szellemi lekötöttséggel jár.

—Egy utolsó kérdés. FI onnan merít erőt a munkához?

— A családdal való együttlétekből. Kezd hagyománnyá lenni, hogy évente kétszer elutazunk egy kis időre, negyedévente pedig hosszú hétvégéket szervezünk. Ilyenkor sokat beszélgetünk, nagyokat sétálunk, szóval úgy teszünk, úgy élünk, ahogy a hétköznapokon is kellene.

—Köszönöm a beszélgetést. Csath Róza