Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-14 / 38. szám

6 Heti gazdaság 1997. február 14., péntek Már olvadó a csúnya hó. (t) Lassan tavaszra tárhatunk ajtót-ablakot. A szántóföldi növénytermesztés­ben több gazdálkodó megkezdte a fej trágya kiszórását, ami egyben elősegíti a jégréteg olvadását is. A palántanevelő telepeken megkezdődtek az előkészítő munkák. A zöldségtermelők ezekben a hetekben készülnek fel az idei évre. A gyümölcsösökben megkezdődött a metszés FOTÓ: SUCH TAMÁS Hej, vállalkozók, vállalkozások! Emlékszem, decemberben minden olyan szép és jó volt. Aki kért, kapott. A vállalkozók, vállalkozások bőkezűbbek voltak, mint valaha. A békés, boldog új esztendőre szóló jókívánságaikért is képesek voltak szép kis summát letenni a médiák reklámasztalá­ra, pontosabban a helyiek szűkös kasszájába az ügyvezetők. Az ünnepek viszont elmúltak, a januárral újabb megszorítások léptek életbe, a vállalkozók most azon törik a fejüket, hogyan éljék túl a paragrafusok és jogszabályok legfrissebb útvesztőiben való eltévelygésüket. Mindenki oszt, szoroz, be­vall, vagy éppen elsumákol. Kiutat keres és mérlegel. Közben az intézmények, a civil szervezetek, a sportkörök a támogatókra, a szponzorokra és a bűvös 1 százalékra (is) várnak, hogy le-el- megfaragott költségvetésükből (ha egyáltalán van már ilyen 1997-re!) jusson egy kicsi erre is, meg arra is az idén. A minap az egyik cég — ki tudja, hányszor és hogyan megkör­nyékezett—-szponzorálásra felkért vezetője (miután udvariasan meghallgatta az egyik önkormányzati, közszolgálatiságot fel­vállaló intézményének kérő, könyörgő szavait) a saját oldalát is megvilágította: helyi adót fizet, nem is keveset. A cég gazdasá­gosan termel, elismert idehaza és külföldön is. Nehézségeik természetesen vannak, de nem verik nagy dobra, inkább azon fáradoznak, hogy azokat megoldják. Emberek százait foglalkoz­tatják, és arra törekednek, hogy dolgozóik a munkahelyen is jól érezzék magukat. S hogy munka után milyen a melós közérzete? Az se mindegy nekik, ezért nem sumákolják el az iparűzési adót. Mert remélik, hogy a befizetett milliókat a város hasznosan, a polgárok javát szolgálva használja fel. S ha már egyszer ő betette a közösbe a részét, szeretné azt oly módon viszontlátni, hogy alkalmazottja igazi szolgáltatást kap az önkormányzattól. Hej, de az önkormányzatnak se könnyű, hiszen egyre több feladatkör lyukas kasszájába kellene a forintokat igazságosan elosztania. Mindenki harapdálja az ujjait és nem érti, miért fáj mindegyik — egyre jobban?! Csete Ilona Mibe kerül a primadonna ruhája? (Folytatás az5. oldalról) lehetőségeiről. Mi egyébként mindig mindent megbeszé­lünk, mielőtt döntés születik. Évente 7—9 produkciót ter­vezünk. Ezek közül rangsoro­lunk, a kiemelt darabokra töb­bet fordítunk. Művészi értékét tekintve tavaly kiemelt, a tv által is közvetített darab volt Ibsen: A nép ellensége, az idén Szabó Magda: Az a szép, fényes nap, és Dürrenmatt: A fizikusok című darabja, Konter László igazgató rende­zésében. Ne feledjük, hogy ezek a színház rangját emelő produkciók, melyekhez a tele­vízió is hozzájárul, esetenként másfél millió forinttal. Sokat jelent, hogy jó kapcsolatunk van a Művészház Kft.-vei, amelynek révén több színvo­nalas operettet tudtunk bemu­tatni. Ilyen volt például a Marica grófnő, a Cirkusz­hercegnő és a Cigányszere­lem, sztár-szereposztással. Belefér a költségvetésbe egy stúdiódarab, amit a Vigadó­ban mutatunk be, és évadon­A mecénások 5 millió forint­tal segítették a színházat FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ként két, gyermekeknek szóló, bérletes előadás. — Apropó, bérlet. Mibe ke­rül egy bérlet, és hány előadásra szól? — Többféle bérlet létezik, a felnőtt ára 2000-1500-1000 forint és öt előadásra szól, az ifjúsági szintén öt előadásra érvényes, ára 1000-800-500 forint, a diákbérlet négy elő- adásos és 700-500-400 forint­ba kerül, a két előadást tartal­mazó gyerekbérlet 400 forint­ba kerül. — Térjünk vissza a gazdál­kodáshoz. Mennyi az egy pro­dukcióra fordítható költség? — Az előállítási költség, ami nem tartalmaz bért és egyebet, általában 1,5—2 millió forint, a kiemelt dara­bok, mint a már említett Fizi­kusok esetében ez 3 millió fo­rint. — A szóbeszéd szerint ez legalább háromszor ennyibe került... — Valóban többnek lát­szik, hiszen színvonalas, mí­vesen kidolgozott díszleteket állítottak elő Székely László tervei alapján a műszakiak, és ez a jó háttérkapacitásnak, a sok költségkímélő ötletnek tu­lajdonítható. Egy színház mö­gött minden esetben komoly termelőüzem áll, s a háttér­munkát minősíti, ha a néző egy fantasztikus díszletet lát, mi pedig kevés pénzből hoz­zuk ki azt. Vannak tehát drága és kevésbé drága produkciók. — Eszerint egyik darab húzza a másikat? — így is lehet mondani. A gyermekdarabok például ke­vésbé költségesek, míg az operettnél a ruhák előállítása drága. Ha a bevezetőben emlí­tett primadonna nagyestélyi­jére gondolok, az akár 100 ezer forintba is kerülhet. Csakhogy ezek a kosztümök átalakíthatok, újra felhasznál­hatók, sőt tovább is adhatók. Kaptunk például díszletet Zalaegerszegről, ahol a Sza­bin nők elrablását mutatták be előzőleg, a Kaviár és lencse díszleteit pedig mi adtuk to­vább Szegednek. Kis túlzás­sal, de előfordulhat, hogy Desdemona ruhájából készül majd Iluska köténye. Hiába, ilyen a világ. A pénz nagy úr! Sebaj, csak maradjon meg az a gyönyörű szép illúzió, amiért esténként érdemes be­ülni a színházba. Seleszt Ferenc Az UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSA AZ AGRÁRÁGAZATRA Magyarország európai uniós csatlakozása sokféle fórumon, és a sajtóban is időről időre köz­ponti téma. A belépéshez szük­séges feltételekről, szerkezet- átalakításról, minőségi váltásról pedig nem csak az érintetteknek, hanem a közvéleménynek is ér­demes minél többet tudnia. Egyes felmérések szerint Bé­kés megye 400 ezer lakosának a fele közvetlenül vagy közvetet­ten a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból él. Bizonyos, hogy az uniós csatlakozás ezt az ágazatot is érinti, és hosszas fel­készülést feltételez. Mindezek­re tekintettel a megyei képvi­selő-testület mezőgazdasági bi­zottsága „Az Európai Uióhoz való csatlakozás agrárpolitikai kérdéseiről” címmel előadás- sorozatot tervez a megye váro­saiban, amelynek keretében a té­máról ismert szakértők adnának tájékoztatást. Az elsődleges szándék, hogy a megye agrártár­sadalmának közérthető ismere­teket nyújtson a rendezvényso­rozat a csatlakozással kapcsola­tos felkészülési feladatokról, il­letve az EU-tagság Békés me­gye mezőgazdaságára gyakorolt hatásáról. Néhány terület a ter­vezett témák közül: Magyaror­szág és az EU közötti kapcsola­tok, különös tekintettel az agrár­kereskedelemre; agrárpolitikai dilemmák az EU-csatlakozással kapcsolatban; a „nyerő straté­gia” kidolgozásának lehető­sége; a magyar mezőgazdaság alkalmazkodási feladatai, a ver­senyképesség növelése; az in­tegrált vidékfejlesztés, mint az Unió Közös Agrárpolitikája re­formjának új útja, következteté­sek Magyarország számára. A sorozat anyagi hátterének biztosítása érdekében a megyei önkormányzat pályázatot nyúj­tott be a Külügyminisztérium­hoz, a tárcának az európai integ­ráció témakörében szervezendő rendezvények támogatására el­különített keretére. A rendez­vény 2 millió 150 ezer forintos költségéből 1 millió 780 ezret terveznek központi támogatás­ként biztosítani. A sorozatot anyagilag támogatja az Agrár­kamara, illetve a Mező- gazdasági Termelők és Szövet- kezetők Szövetsége. L. E. • • Ötszáz közmunkás dolgozhatna A mezőgazdaságilag művelt te­rületek termelésbiztonságának megőrzése, javítása, valamint a belvizek elvezetése, a vízkárok megelőzése, mérséklése a célja annak a pályázatnak, amelyet a megyei területfejlesztési tanács nyújtott be január végén a Mun­kaügyi Minisztérium közmun­katanácsához. A pályázatot a megyei önkormányzat terület- fejlesztési osztálya készítette elő, s közreműködött a megyék­ben működő három vízgazdál­kodási társulat. A megyei területfejlesztési tanács tavaly közmunkaprogra­mok elindítását határozta el 1997-től. Ezek között első he­lyen szerepel a megye egészét érintő belvízi veszélyeztetettség elhárítása. A pályázat rámutat, e veszélyeztetettségben rendkí­vüli fontosságú, hogy a vízfo­lyásmedrek, a belvízcsatornák működjenek. A funkciófenntar­tás érdekében a tervek között szerepel gazkaszálás, -gyűjtés, -égetés, iszaptalanítás, cserjeir­tás, a csatornák tisztítása, szer­kezetük védelme, a szivattyúte­lepek állagmegőrző karbantar­tása, korrózióvédelme. A fel­adatok elvégzéséhez 500 köz­munkást vennének igénybe, a munka áprilistól július végéig, illetve szeptembertől november végéig tartana. A területfejlesz­tési tanács 200 millió forintot pályázott meg a programban. Ä pályamunka rámutat: ha időben sikerül elhárítani a bel­vízveszélyt, akkor az állam mentesül a drága és energiaigé­nyes védekezés feladata alól. Nem mellékes, hogy a belvíz­károk elhárítása, mérséklése nyomán megfelelő talajállapot, ideális vízháztartás, optimális talajvízszint érhető el, végső so­ron pedig jó terméseredmények. László Erzsébet Békés megyében egyre nagyobb területet veszélyeztet a belvíz. A térségben elindított közmunkaprogramban első helyen szere­pel a belvízi veszélyeztetettség elhárítása, megelőzése Aktuális AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ÚJ ARCULATA AZ ADÓHIVATALBAN A megyeszékhelyen kialakított kulturált ügyfélfogadási helyek ünnepélyes átadása a múlt héten megtörtént az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igaz­gatóságán. Modem, ügyfélhívó­rendszer alkalmazásával olyan ablakos rendszert építettünk ki, ahol az egyes tevékenységek sze­rint biztosítva van külön-külön a tájékoztatás-adás, a bejelentke­zés, a változás-bejelentés, a be­vallásátvétel, javítás, a folyó­számla-egyeztetés, az adóigazo­lások kiadása. A rendszer egy hónapos beveze­tése után kedvező tapasztalatokkal rendelkezünk. A munkatársakat és az ügyfeleket is rendre, fegyelemre .kényszeríti”. A rendszer elfogad­tatását először a munkatársainknál kell kezdeni, majd az ügyfelek kö­vetkeztek. A vélemények rendkívül eltérőek voltak. Amikor viszont érzékelhető lett a kedvező változás, elfogadtuk, megszerettük ezt a rendszert. Előnyei az ügyfél számára: —nem kell sorba állnia, — leülhet, olvashat, kényel­mesen töltheti a várakozási időt, — sorra kerülésig elintézheti egyéb hivatalos ügyeit, — egyedül van a pultnál, nem zavarják a mögötte állók, — biztosítja a személyes, bi­zalmas, adótitok védelmét bizto­sító ügyintézést. A munkatársak számára: — jobb munkakörülmények, kevesebb stressz, — nem zavarják a sorban ál­lók, az emiatt kialakuló konflik­tusok, — kedvezőbb kapcsolat az ügyféllel. Az automatikus ügyfélhívó­rendszer működése Az ügyfélváróban elhelyezett készüléken a 9 lehetőség közül az ügyfélnek ki kell választania, hogy milyen típusú ügyet kell in­téznie. A megfelelő gomb meg­nyomása után az automata kiad egy sorszámozott jegyet, melyen több információ mellett a várako­zók száma is megtalálható, mely bizonyos szempontból irányadó a várható várakozási időre is. Amennyiben több típusú ügyet kell intéznie valakinek, több jegyet is válthat. Esetleg ha nem tudja eldönteni, hogy melyik gombot kell megnyomnia, segít­séget kérhet a portaszolgálattól, illetve a „3. tájékoztatás” szolgál­tatást kell igénybe vennie. Az ügyfélváró jól látható helyén van elhelyezve a számkijelző. A felső szám mindig az éppen következő sorszámot mutatja, az első szám pedig annak az ablaknak a szá­mát, ahol a sorszám tulajdonosát várják. A minden ablak mellett elhelyezett számkijelző mindig azt a sorszámot mutatja, melynek tulajdonosát az adott ablakhoz várják. A „9. egyéb szolgáltatás” igénybevétele esetén az illetékes ügyintézővel le kell szignáltatni a jegyet, és távozáskor le kell adni a portaszolgálatnál. Az 1996. évről benyújtandó bevallások határidejéhez köze­ledve egy-két hasznos tudnivaló­ra szeretném felhívni a figyelmet. A beadási határidő utolsó napján, február 17-én, hétfőn a 12 ablak­ból 9 áll rendelkezésre a bevallá­sok átvételére. Aki csak bevallá­sokat akar leadni, a „3. tájékozta­tás, bevallások átvétele” és a „6. bevallások javítása” gombot kell megnyomnia. Zavaró lehet, bár teljesen egyértelmű, hogy példá­ul 399 után ismét a 300-as sor­szám következik, és nem a 400, mert a 4. gombhoz már más tevé­kenység, a támogatások ügyinté­zése tartozik. Évek óta az a tapasztalatunk, hogy a bevallások nagyon hibá­sak. Az ügyfelekkel történő javí­tás esetén ismételten 9 ablak fog rendelkezésre állni, mégpedig úgy, hogy a 9607. és a 9653. számú bevallások egy helyen, a többi bevallások javításától elkü­lönülten fog történni. Az 1997. évi feladataink kö­zött továbbra is kiemelt helyen szerepel a kulturált ügyfélszolgá­latok fejlesztése oly módon, hogy szolgáltatásaink színvonala meg­feleljen a társadalmi elvárásoknak. Biztosítanunk kell az új kirendeltsé­gek — melyek megyénkben Szar­vason, Szeghalmon, Orosházán számítógépes összeköttetéssel ellá­tottak, Mezőkovácsházán a régi, hagyományos ügyfélszolgálat mű­ködik —integrálását, kibővített fel­adatok elvégzésének megoldását. Nóvéné dr. Mátrai Ágnes igazgatóhelyettes, APEH Békés Megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents