Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-14 / 38. szám
1997. február 14., péntek Heti gazdaság 7 A SZARVASMARHÁK SZIVACSOS AGYVELŐ-ELVÁLTOZÁSA — MAGYARORSZÁG MENTES Prionbetegségek, különös tekintettel a BSE-re Prionok által okozott megbetegedések állatokban Betegség Állatfaj Első megállapítás Surlókór Nyércek átoltható juh, kecske kb.1730 agyvelő-elváltozása nyérc 3947 Szarvasok sorvasztó v betegsége öszvérszarvas 1967 Macskák szivacsos jávorantilop 1979 agyvelő-elváltozása macska 1990 gepárd 1992 Egyéb szivacsos puma 1992 agyvelő-elváltozások 5 antilopfaj 3 macskaféle 1986—89 Prionok által okozott megbetegedések emberben CJD (Crentzfeldt—Jákob betegség) GSS (Gerstmann—Sträussler Scheinker betegség) NURU (nevető halál) Mivel a BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelő-elváltozása) változatlanul az érdeklődés középpontjában áll, lapunk szakembert kért fel, hogy tájékoztassa a közvéleményt a betegség lényegéről, elterjedtségéről, esetleges humánegészségügyi vonatkozásairól. A BSE az úgynevezett prionbetegségek közé tartozik. Mit nevezünk prionnak? Kis molekulasúlyú fehérjék, melyek mind az állati, mind az emberi sejtben normálisan keletkeznek, a sejt egyéb fehérjéihez hasonlóan. Az idegsejtek közti kapcsolatban játszanak szerepet. Keletkezésük után hamarosan áldozatul esnek a sejt fehérjeemésztő enzimjeinek, így a sejtben való felhalmozódásra nincs módjuk. A prio- nokban azonban létrejöhetnek mélyreható spontán változások (mutációk). A változás drámai eseménysorozatot indít meg, ugyanis az ily módon megváltozott prionmolekula ellenálló lesz a fehérjebontó enzimekkel szemben, s e körülmény lehetőséget teremt arra, hogy a prionok felszaporodjanak a sejtben. A felhalmozódott prionok károsítják a sejtet, ami egy idő után a sejt teljes pusztulásához vezet. A kóros prionmolekulák áthatolnak a sejtfalon és láncre- akciószerűen indukálják a normál prionmolekulák kórossá alakulását. A kóros prionok által létrehozott idegsejtpusztulás okozza az agyvelő szivacsos szerkezetét. Kísérletek igazolják, hogy a juh priontörzsek képesek voltak áttömi a juh, szarvasmarha faji határt. A tudomány mai állása szerint ez az áttörés magyarázza a BSE (a szarvasmarha szivacsocs agy- velő-elváltozásának) megjelenését. Az állatfajok és az ember közti faji határ áttörésének nincs semmiféle tudományos bizonyítéka. Juhok surlókórja: 1755-ben Nagy-Britanniában állapították meg, azóta Európa több országában és más földrészeken is előfordult. A betegség Magyar- országon 1964-ben fordult elő, az állományt felszámoltuk. A betegség lappangási ideje 2,5— 4,5 év (lappangási idő a fertőződés és a tünetek megjelenése közti időtartam). Az első BSE-esetek feltehetően 1985- ben jelentek meg brit szarvasmarha-állományokban (ideg- rendszeri megbetegedések). A megbetegedési esetszám növekedése miatt széles körű tudományos vizsgálatok kezdődtek, a növekedés tendenciája a 91-es évekre ugrásszerűen esetszám- növekedést jelzett. A betegség jellemzői: — a betegség lappangási ideje szarvasmarha-állományokban átlagosan 4—5 év (20 hónap—8 év szélsőérték), — állományban az állatok 3%-a betegszik meg, — klinikai tünetek tartama 2 hét és néhány hónap között (szélső érték 1 év), — a betegség közvetlen kontaktus útján nem terjed, — tejben és testváladékban nincs jelen, — méhen belüli fertőződés nincs, az embrió nem viszi tovább a beteg állatból, — izomszövetből nem mutatták ki, — az idegrendszerből mutatható ki, — a betegséget kizárólag az elhullott, leölt vagy levágott állatok agy velejének szövettani vizsgálatával lehet megállapítani. Az elmondottak miatt a betegséget 1988-tól bejelentési kötelezettség alá vonták, elrendelték a klinikailag gyanús állatok levágását és megsemmisítését állami kártalanítás mellett. Megtiltották a szarvasmarhák fejének és gerincoszlopának emberi fogyasztásra való fel- használását, megsemmisítését. A statisztikailag valószínűsített ugrásszerű esetszámnövekedés megalapozottnak bizonyult Nagy-Britanniában (1994 szeptemberéig 133 839 eset). A BSE megjelent (Csatomak-szigetek 524, Írország 123, Portugália 31, Svájc 205, Franciaország 13, Észak-írország 18, Dánia 1, Németország 4, Olaszország 2, Kanada 1 eset). A vizsgálatok megállapították, hogy a szarvasmarhák BSE-megbetegedéséért a juhokból származó kóros prion a felelős (faji határ áttörése), amely a járványtani nyomozások során a juhfehérjét tartalmazó takarmányon keresztül fertőzte a szarvasmarhát. E felismerést követően 1988 júliusában megtiltották a kérődzőkből származó hús- és csontlisztek etetését szarvasmarhákkal és más állatfajokkal. Felmerül a kérdés, miért éppen Dél-Angliában alakult ki a betegség. Egyrészt: az állattartók a tejtermelés fokozására a takarmányt állati eredetű fehérjével egészítették ki, az állati eredetű fehérjék közül a juhfe- hérje (nyilvánvalóan a faji rokonság miatt) különösen alkalmasnak bizonyult a tejtermelés fokozására. Másrészt: a 70-es évek végén a brit kormány megszüntette a takarmányipar állami felügyeletét. A takarmányipar takarékossági okok miatt energiatakarékos technológiára tért át úgynevezett nagy rizikójú anyagok (állati hullák, állati hulladékok) feldolgozása során. Elhagyták — további megtakarítási céllal —a termékek utólagos-sterilizálását is. Az alkalmazott technológia, a sterilizálás elhagyása a rendkívüli mértékben hőellenálló prionokat életben hagyta. A kérdést súlyosbítja, hogy Dél- Anglia juhállományai surlókór- ral jelentősen fertőzöttek. Azt hiszem, megállapíthatjuk a fentiek alapján, hogy a BSE megjelenése és járványszerű elterjedése emberi felelőtlenség eredménye. Mint említettem, az eddig végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a BSE-t okozó prion embert nem betegíthet meg, nem okozhatja a Crentzfeldt—Jakob betegséget. Az elmúlt év tavaszán a brit egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a Crentzfeldt— Jakob-féle betegség új formáját észlelték. Bár semmiféle bizonyíték nem volt a BSE-vel való kapcsolatra, mégis feltételezik, hogy ezek az emberek BSE-vel fertőződtek, szarvasmarhából származó agy-, gerincvelő fogyasztása miatt, amit még a fogyasztási tilalom előtt fogyasztottak. A bejelentés Európa- szerte valóságos hisztériát váltott ki. E hisztéria hatására hozta meg az Európai Unió az ismert intézkedéseket (importtilalom Nagy-Britanniából, a 30 hónaposnál idősebb mintegy 80 000 db szarvasmarha megsemmisítése stb.). A betegség Magyarországon mind ez ideig nem fordul elő, az ország mentességét nemzetközi ellenőrzés igazolta. A WHO 1996. áprilisi ajánlásait megelőzően megtettük az alábbi intézkedéseket Magyar- országon. — Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény a BSE-t bejelentendő betegségek közé sorolta, — Valamennyi idegrendszeri tünetek között elhullott szarvasmarha, juh és kecske agy velejének szövettani vizsgálatát el kell végezni. — Az állati hulladékok fel- dolgozási technológiája (133 °C, 20 percig, 3 bá nyomáson) alkalmas a prionok elpusztítására. Az alkalmazott technológia az EU előírásainak megfelel. — Magyarországon nem használnak hús- vagy csontlisztet szarvasmarha takarmányozására, helyette karbamid etetése terjedt el. — Az új Állategészségügyi Szabályzat a vegyes húslisztek felhasználását a szarvasmarha és juh takarmányozásában megtiltja. —A BSE-vel fertőzött országokból nem hozunk be kérődző állatokat. A hazai helyzet és az eddig megtett intézkedések alapján nyugodtan állíthatom, hogy a hazai lakosság nincs veszélyben. Dr. Joó Jenó' igazgató fó'állatorvos, Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző' Állomás A magyarországi szarvasmarha-állomány egészséges Piaci körkép — Vésztő Hónap közepén jobb A FORGALOM Az esős időjárás ellenére számtalan ember megfordult a tegnapi piacon. Árusok is akadtak szépszámmal, s most a vásárlóerőre sem panaszkodtak olyan sokan, mint korábbi ottjártunkkor. Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy így hónap közepén még több pénzük van az embereknek. Az árak viszont a többi nagyobb sárréti települések árainál általában valamivel kevesebbnek mutatkoztak. A termelők ezt azzal magyarázták, hogy aki valóban el akarja adni áruját, annak engednie kell. Ezért a legtöbb esetben a kis haszon is haszon elve érvényesül a piacon. A bőséges árukínálatból pedig jócskán lehetett választani. A zöldség és a répa kilóját 50-60 forintért, a céklát negyvenért mérték az árusok. Egy kiló szárazbab 200-250 forintba került. A dióbél kilójáért 600-650 forintot, a mákéért 400-at kértek a termelők. A tojást — nagyságtól függően — 13-14 forintért lehetett venni. A káposzta kilója 50 forint, a kelkáposztáé 100 forint volt. A szép nagy karalábé darabja mindössze 30 forintba került. Egy kiló vöröshagymáért 20 forintot kértek. Magyari Barna A Budapesti Árutőzsde hírei A hét elején továbbra is azok a nyerők, akik ősszel nem vásároltak be gabonát, kukoricát. Vesztenek azok a termelők, akik raktározással akartak „kaszálni” tavasszal. Az ártrend tovább is „bessz” minden gabonafélénél. A napraforgóban egy szerény „hossz” van minden őszi határidőben. Az azonnali piacon az étkezési búzát már csak 24 000 Ft/t-án keresik. A sertésárak közeli és távoli határidőinek emelkedése megállt, azonnaliba az EU vágósertés I-et 205 Ft/kg-on keresték. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Március 17740 17500-17750 17700-18100 17700-17750 Október 18060 17650-18100 18050-18450 18050-18100 Étkezési búza Ft/t Március 25300 24500-25300 25300 25300 Július 19600 19500-20000 19500-20300 19600—20000 Takarmány búza Ft/t Március 24700 24300 25100Takarmányárpa Ft/t Március 27350 27320-27350 28000 27350 Napraforgó Ft/t Október 42100 41700—42100EU vágósertés I., Ft/kg Március 218 216-218 217-224 217-218 EU vágósertés II., Ft/kg Március 208 204 208—212Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag A Magyar Nemzeti Bank VALUTAÁRFOLYAMAI február 6. február 13. pénznem közép eladási közép vételi álfolyam 1 egységreforintban Angol font 280,99 280,83 283,51 286,19 Görög drachma (100) 65,89 65,57 66,24 66,91 Németmárka 103,54 102,28 103,34 104,40 Olasz líra (1000) 105,15 104,38 105,44 106,50 Osztrák schilling 14,72 14,54 14,69 14,84 Svájci frank 119,57 118,74 119,99 121,24 Svéd korona 23,08 23,25 23,49 23,73 USA-dollár 170,89 172,12 173,71 175,30 ECU (Közös Piac) 200,88 199,34 201,38 203,42 Szám — Beszéd A FOGYASZTÓI ÁRAK 1997. JANUÁR HAVI ALAKULÁSA A fogyasztói árak 1997 januárjában 1996 decemberéhez képest 3,7%-kal, 1996 januárjához viszonyítva pedig 18,9%-kal emelkedtek. Egy évvel korábban, 1996. januárban 4,4%-ot tett ki a fogyasztói árak egy hónap alatti és 28,9%-ot a 12 hónap alatti, tehát 1995. januárhoz viszonyított növekedése. A januári 3,7%-os áremelkedésen belül — a rendelkezésünkre álló adatok alapján végzett számítások szerint — a központi ár- intézkedések kb. 1,9%-ot jelentettek. Ezen belül a főbb befolyásoló tényezők a járműüzem- anyag-árak, a szeszes italok, dohányáruk fogyasztási adójának emelése, valamint a telefon- és postadíjak, közlekedési tarifák áremelése volt. Ugyancsak központi árintézkedés — de ellentétes irányú volt—a kávé, a csokoládé, az arany ékszerek fogyasztási adójának csökkentése. Ezt azonban — az év végi vásárlások fellendítése miatt — részben már a decemberi árakban érvényesítették a kereskedők, így a januári árindexben ennek a hatása a vártnál kisebb volt. Januártól nőttek a víz, a csatorna, a szemétszállítás és a háztartási energia díjtételei. Ennek a fogyasztói árindexre gyakorolt közvetlen hatása azonban csak 1—2 hónapos késéssel, az emelt díjtételt tartalmazó számlák kézhezvételekor fog jelentkezni. 1997 januárjában az élelmiszerek ára az átlaggal azonos mértékben, 3,7%-kal nőtt. Ezen belül januárban nagyobb áremelkedés következett be a friss zöldség, főzelék (25,5%), a tej (12,6%), a sajt (9,7%), atejtermé- kek (9,2%), a gyümölcsfélék (8,7%), a tojás (6,8%), a vaj, vajkrém (5,5%) esetében. A burgonyánál az eddigi árcsökkenést növekedés váltotta fel, ára decemberhez képest 7,4%-kal nőtt. A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek ára 0,5, illetve 0,6%-kal, a háztartási energiáé — a jelzett okokból — januárban 2,5%-kal nőtt. Kiugróan magas a járműüzemanyag 10%-os árindexe. Januárban a gyógyszerek, gyógyáruk átlagosan 6,7 százalékkal drágábbak voltak, mint 1996 decemberében. A szolgáltatások 1 hónap alatti 4,6%-os áremelkedésében a központi, illetve önkormányzati intézkedések közvetlen és közvetett árnövelő hatása együttesen jelenik meg. Az átlagos árnövekedést jóval meghaladóan nőttek januárban a helyi tömegközlekedés (31,1%), a távolsági utazás (20,7%), a postai szolgáltatás (17,5%) és a telefonhasználat (7,4%) díjtételei. 12 hónap alatt az élelmiszerek az átlagosnál mérsékeltebben, 15,7%-kal drágultak. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a hal 41, a liszt 39, a baromfihús 29, a tojás és a tartósított gyümölcs 28, a kenyér és a száraztészta 27, a tej és a péksütemény 26, a sajt 25, a vaj, vajkrém 23 százalékkal volt drágább, mint 1996. januárban. Az átlagosnál kisebb volt viszont az áremelkedés a húskonzerv (8%), a sertéshús (5%), a párizsi, kolbász, hurka (4%), a marha- és borjúhús (3%) esetében. A burgonya 40%- kal, az alma 26%-kal és a sertésEGYES ÉLELMISZEREK FOGYASZTÓI ÁRAI Havi átlagárak (Ft) Termékek 1995. 1996. 1997. jan. okt. jan. okt. jan. 1 kg sertéscomb 545 609 589 631 614 1 kg sertésoldalas 405 473 460 495 483 1 kg bontott csirke 273 296 307 391 407 1 kg sertészsír 167 187 204 184 185 11 napraforgó-étolaj 146 180 184 199 215 1 kg normál kristálycukor 86 91 97 112 113 1 kg fehér kenyér 62 70 74 92 97 1 kg házi jellegű kenyér 67 74 80 98 102 1 kg rizs 72 132 148 152 152 11 tej (2,8%) 53 56 62 65 76 10 db tojás 115 117 128 152 164 10 dkg Omnia kávé 168 180 183 187 187 zsír 9%-kal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. A tartós fogyasztási cikkeknél átlag alatti (10,3%), a háztartási energiánál (25,6%), a ruházkodási cikkeknél (23,4%) átlag feletti volt az áremelkedés. A szolgáltatások (21,0%), az egyéb cikkek, üzemanyagok (20,1%), a szeszes italok, dohányáruk (19,5%) 12 hónap alatt bekövetkezett áremelkedése nagyjából átlagos volt. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
