Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-10 / 8. szám
6 Heti gazdaság 1997. január 10., péntek Szezon után. (t) A Magyar Cukor Rt. — ide tartozik az ácsi, az ercsi, a sárvári meÚett a két Békés megyei gyár, a mezőhegyesi és a sarkadi — pontosan december 29-én zárta az 1996-os szezont. A társaság öt gyárában összesen 1 371 911 tonna répát feldolgozva 167 213 tonna cukrot állítottak elő. A mezőhegyesi cukorgyár az 1996-os szezonban 280 ezer tonna, a sarkadi gyár pedig 292 211 tonna cukorrépát dolgozott fel 1997-től nyilvántartásban a kárpótlási földek 127 EZER RÉSZARÁNYFÖLDTULAJDONOS A MEGYÉBEN Ez év elején lezárul az utolsó kárpótlási földalapok kiosztása, és — ha sorsolással is — a rész- arany-földtulajdonokat is kiadják. Bár a földtulajdonok egy részének ingatlan nyilvántartásba vétele még folyik, a földtulajdonosokat ez nem érinti hátrányosan. — A célunk minden esetben az volt, hogy a tulajdonosok használni tudják a megkapott földet — mondta Kiss Sándor, a Békés Megyei Földhivatal vezetője. — Az első földalapból 44 ezer földrészlet született a megyében, ezek kitűzése és átadása száz százalékban megtörtént, és több mint fele már ingatlan-nyilvántartásba került. 1997 közepére a még hiányzó résznek is megtörténik a nyilvántartásba vétele, kivételt csak azok a földek képeznek, ahol valamilyen jogi akadály merült fel. A második földalap területei kitűzésre kerültek, tulajdonosaik használhatják azokat, a bejegyzések azonban nem történtek még meg. Terveink szerint azonban ebben az esztendőben valamennyit befejezzük majd. — Mi a helyzet a részarány- földtulajdonokkal? — A részarány-földtulajdonok sokkal több munkát adnak a földhivataloknak, mint a kárpótlási földalapok. Országosan a földkiadó bizottságok fele már befejezte munkáját, viszont nagyon sok gondot jelent és jelentett, hogy a bizottságokban általában államigazgatási gyakorlat nélkül dolgoztak a tagok. Bár a jószándék, a tenniakarás megvolt, a bizottságok nem mindig tudták a hatósági feladatokat hibátlanul elvégezni. — Jelenleg hol tartanak a részarányföldtulajdon-bejegy- zések? — A legfrissebb adatok szerint a megyében a földkiadó bizottságok 44 ezer határozatot hoztak, ebből 32 ezer alkalmas az átvezetésre, és jelenleg 24 ezer van átvezetve. A megyében a részarány-földtulajdonosok száma 127 ezer—ebben benne van a közös tulajdonú és az önálló ingatlan is —, gyakorlatilag tehát a földhivatalnak ennyi bejegyzéssel kell számolnia. A részarányföldtulajdonokról még annyit, hogy a kimérés költségeit ugyan a tulajdonosoknak kell állniuk, de ha az ingatlan-nyilvántartásba vétel megtörtént, a költségek egy része visszaigényelhető. Kovács Attila A MENEKÜLÉS útja a minőség (Folytatás az 5. oldalról) — Említette a piacpolitikát. Milyen tartalommal? — A leglényegesebb változás, amit évek óta folyamatosan próbálunk megvalósítani az az export csökkentése és a belföldi értékesítés kiszélesítése. Belföldön lényeges változás, hogy egyre több multinacionális áruházlánccal tudjuk felvenni a kapcsolatot, így közvetlen beszállítóikká válunk. Meggyőződésem, hogy hosszú távon csak akkor tudunk a piacon maradni, ha ezekhez az országot átfogó kereskedelmi láncokhoz csatlakozunk. Emellett a nagy tőkével rendelkező multinacionális feldolgozókkal szimbiózist (szervezeti együttélést) próbálunk meg kialakítani. Az idén szerencsére belföldi piacainkat sikerült lényegesen megerősíteni. — Tapasztaljuk, hogy más cégeknél is sorra jelennek meg hasonló termékek. Mit jelent az Önök számára a konkurencia? — Minden termékünknek igen erős a konkurenciája. Legélesebben a Túró Rudi esetében jelentkezik, főleg amióta a Dánon is belépett a gyártók közé. Velük, illetve a nagyvállalatokkal a saját fegyverünkkel vesszük fel a harcot. Olyan termékeket próbálunk fejleszteni, amelyek gyártója kizárólagosan csak a Zalka Tej Rt. Ilyen például a Xilites Túró Rudi, a Kálci és Cinki Rudi, valamint a már említett Fradi Rudi és még sorolhatnám. Szeretném kiemelni, hoy ezek a termékek a cég filozófiájának megfelelően az egészséges táplálkozást is szolgálják. Más termékcsoportnál (túró, tejföl, sajt...) a konkurenciát a minőség fokozásával szorítjuk vissza. Nyugodtan mondhatom, hogy ahol a termékeink eljutottak a vevőig, ott ragaszkodnak hozzá, sőt hajlandók többet is fizetni érte, mint más cég hasonló árujáért. Végeredményben a minőségi fejlesztés minden termékünkre vonatkozik, amelyre garancia a kapott ISO 9002 minőséggyártási tanúsítvány. Ezen az úton kívánunk továbblépni. Halasi Mária Lehetőség mezőgazdasági termelőknek A kistermelői tej minősítése Phare-tőketámogatás A laborban dől el az ára Az Európai Unió mezőgazdasági Phare programjának Beruházás Előkészítő és Elősegítő (IPP) programja ismét pályázható — tájékoztatta lapunkat Árgyelán György, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektmenedzsere. A mező- gazdasági termelőknek beruházásaikhoz tőketámogatást és ehhez kapcsolódó technikai segítséget biztosít a pályázati lehetőség, melynek első pályáztatása tavaly október elsején fejeződött be. Az I PP-támogatás a beruházás 25 százalékáig biztosít vissza nem térítendő tőketámogatást, maximum 20 millió forintig, emellé 20 százalékban saját erőt, a tőketámogatással megegyező mértékben pedig banki támogatást kell felmutatni, illetve igénybe venni. A banki támogatást a Mezőbank biztosítja. A pályázat nem támogat 5 millió forint alatti beruházásokat, és alapfeltétel, hogy a vállalkozó évi hárommillió bruttó árbevételt mutasson fel, a meglévő alkalmazottak létszámának felső határa pedig 21 fő lehet. A beruházások hitelkérelmének és pályázati anyagának kidolgozásához 80 százalékban vissza nem térítendő pénzbeli támogatást nyújt az IPP. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mind a pályázat előkészítésében, mind a benyújtásban segíti a pályázat után érdeklődő vállalkozókat — válaszolta kérdésünkre Árgyelán György. Célszerű azonban először a Mezőbankot felkeresni és meggyőződni róla, hogy biztosítot- tak-e a banki garanciák, mivel e nélkül nem fogadják el a pályázatot. Az érdeklődök január 31-éig regisztráltathatják magukat az alapítványnál, a pályázatokat pedig február 15-éig lehet benyújtani. A pályázatokat első körben a Mezőbank bírálja a hitelképesség szempontjából, majd Budapesten az IPP döntőbizottsága hozza meg a végleges döntést. A sikeres pályázóknak ez évben már meg kell kezdeniük a beruházás végrehajtását, és két éven belül be is kell fejezniük azt. K. A. A kistermelők tejét a múlt év végéig úgynevezett fizikai minősítési rendszerben vette át a tejipar. Hogy ez mit jelent? A tej fizikai I. osztályú, ha látható fizikai szennyeződésektől mentes és II. osztályú, ha ilyen szennyeződés található benne. Tehát a baktériumoktól hemzsegő tej is lehet I. osztályú, ha nem úszkál benne légy vagy szalma (esetleg trágya-) darabka, ha a gazda vagy a csar- nokos átszűri a tejet az átvétel előtt. A nagyüzemek tejét már több, mint tíz éve úgynevezett komplex rendszerben minősítik. Ez a rendszer a tej számos — a minőséget és ezzel együtt a feldolgozhatóságot, valamint a belőle készült termék minőségét valóban befolyásoló — tényezőt vizsgál és az árat a vizsgálat eredménye alapján határozza meg. 1997. január 1-jétől minden termelő tejét a komplex rendszer szerint veszi át a Hajdútej Rt. Dekádonként legalább egyszer mintát vesz, amelyet a nyerstej- minősítő laboratórium vizsgál meg. A vizsgálat eredménye határozza majd meg a tej árát. Jó minőségű terméket csakjó alapanyagból lehet gyártani — ez olyan örök igazság, amiről néha megfeledkezünk. A jó alapanyaghoz pedig a szakmájukhoz értő, a tej minőségét befolyásoló tényezőket ismerő és kézben tartó gazdákra van szükség. Az új rendszerre való átállás előtt hónapokkal a Hajdútej meghirdette az új rendszer bevezetését és a követelményeket. A cég szakemberei, országos hírű szakértők segítségével összeállítottak egy tájékoztató sorozatot arról, hogy pontosan mik is az új rendszer követelményei és hogyan, milyen módszerekkel lehet kiváló minőségű tejet termelni. A sorozat foglalkozik a tej minőségét befolyásoló tényezőkkel és egyszerű eszközöket, módszereket ír le, amelyekkel a minőséget a követelményeknek megfelelő szinten lehet tartani. A cég szakemberei falufórumokon vesznek részt, tájékoztatást adnak az új rendszerről, illetve válaszolnak a gazdák kérdéseire. A gazdasági növekedés és az infláció várható mértéke 1997-ben a posztkommunista országokban A gazdasági növekedés, illetve csökkenés üteme 1997-ben. Az ada- Az infláció várható üteme 1997-ben. Az adatokat az amerikai vétókat az amerikai vezető pénzügyi napilap, a Wall Street Journal Eu- zetö pénzügyi napilap, a Wall Street Journal Europe's közölte. Az rope's közölte. Az adatok százalékokban értendők. (TA SR) adatok százalékokban értendők. (TA SR) Aktuális Címke, hitelkártya, biléta - autópályadíjak Európában AUSZTRIÁBAN január elsejétől fizetni kell az autópályák és gyors- forgalmi utak használatáért. Az autósok évi, kéthavi és heti matricák között választhatnak. Ezek ára személyautónként 550, 150, illetve 70 schilling. A címkék az autóklubokban, postai hivatalokban, töltőállomásokon, határátkelőkön, dohányboltokban ésa pályadíj-tár- saságoknál kaphatók. (Jelenleg nálunk egyelőre a Magyar Autóklubnál lehet címkét venni.) Ausztrián kívül az ADAC-nál és a határközeli tankolóknál is beszerezhetők. Címkével nem rendelkező autósok 1100 és 8570 schilling közötti pénzbüntetésre számíthatnak. A következő szakaszokon a címkékhez a pályadíjbeszedőhelyeken pótlólagos díjat (dupla díj) kell fizetni; A9 Phyrn-autópálya a Bosruck- és a Gleinalm-alagútban (16 márka), A10 Trauern-autópá- lya a Trauern- és a Katschbergalagútban (20 márka), All Kara- vankák-autópálya a Karavankák- alagútban (13 márka), A13 Bren- ner-autópálya az egész szakaszon (16 márka) és S16 Árlberg-gyors- forgalmi út az Arlberg-alagútban. A pályadíjadatok egy személygépkocsival való szokványos útra vonatkoznak. OLASZORSZÁGBAN gyakorlatilag az úthálózat valamennyi szakaszán, összesen mintegy 5600 kilométeren pályadíjat szednek be. Díjmentesnek összesen 900 kilométer tekinthető, mindenekelőtt Dél- Kalábriában. A személygépkocsivezetők 100 kilométerenként 8,80 német márkának megfelelő összeget fizetnek. A díjakat a díjbeszedő helyeken készpénzzel vagy hitelkártyákkal lehet befizetni. Hitelkártyaként az úgynevezett Viacard van használatban és ezeket az információs központokban 50 ezer líráért (50 márka) lehet megvásárolni. Ezenkívül az úgynevezett távengedély birtokában a szokásos hitelkártvák is felhasználhatók. FRANCIAORSZÁGBAN az összesen 7400 kilométert kitevő úthálózatból mindössze 1100 kilométer a pályadíjmentes. Az autópályák használati díja szakaszokként és tarifákként változik. A pályák összesen kilenc társaság tulajdonában vannak. Beutazáskor egy bilé- tát kell kihúzni és távozáskor a pályahasználati díjat ennek alapján kell kiegyenlíteni. A párizsi közlekedési minisztérium adatai szerint a gépkocsivezető kilométerenként 0,30 frankot fizet. A Párizsból Saarbrückenbe vezető szakasz 40, a Párizs—Strasbourg szakasz pedig 51 német márkába kerül. Személyautók számára a legköltségesebb szakasz a Párizs—Menton útvonal, 1 ö 1,30 márkáért. SVÁJCBAN bel- és külföldi személygépkocsik vezetőinek 1985 óta kell fizetniük az autópályák használatáért — jelenleg 40 frankot. Cserébe az autós matricát kap, amely az adott naptári évre érvényes. A 97-es címkék már decembertől érvényben vannak és kaphatók is. Akit címke nélkül fülelnek le, 100 frank büntetést fizet. SPANYOLORSZÁGBAN az úthálózat 2033 kilométeres szakaszán kötelező a pályadíj. A pálya- használati díjak különbözőek: kilométerenként az autósnak 9 és 39,90 pezeta közötti összeget kell fizetnie. A legtöbb pályadíjköteles szakasz az ország északi és északnyugati részén található, továbbá a francia határ mentén keleten, le egészen Valenciáig. Az ország belsejében a négysávos utak csaknem mindegyike pályadíjmentes. A pályahasználati díjakat a díjbeszedő helyeken kell kifizetni. GÖRÖGORSZÁGBAN csak az északról délre és a keletről nyugatra vezető főutakon, továbbá a Peloponnészoszon Korinthoszból Tripolisz felé haladó autópályán kell csekély használati díjat fizetni. Az Athénból Korinthoszba vezető 90 kilométeres út egy személygépkocsi számára 500 drachmába kerül. A Korinthosz és Patrasz közötti 130 kilométeres szakasz használata 600 drachmába kerül. A pályadíjat az adott díjbeszedő helyen készpénzben kell kiegyenlíteni. CSEHORSZÁGBAN a bel- és külföldi autósok 1997-től 400 koronát fizetnek az autópályák használatáért. A címkéket a határátkelőkön és az erre kijelölt töltő- állomásokon lehet megvásárolni. LENGYELORSZÁGBAN eddig nem kellett autópálya-használati díjat fizetni, de tervezik, hogy az autópályák igénybevételéért kötelező pályadíjat vezetnek be. SZLOVÉNIA kis számú autópályáin a külföldi autósnak szakaszonként 5,60 és 35 schilling közötti összeget kell fizetnie. HORVÁTORSZÁGBAN egyes autópálya-szakaszok 12 és 70 schilling közötti összegbe kerülnek. SZERBIÁBA vagy MONTENEGRÓBA való beutazáskor a külföldi gépkocsik vezetőinek 2520 schillinget kell pótlólagos biztosításért és autópályák használatáért kifizetniük. A liorvát határ és a Belgrád közötti útszakasz igénybevételéért a külföldi rendszámú gépkocsi vezetőjétől 20 német márkát követelnek. SKANDINÁVIÁBAN az autópályák és az országutak díjmentesek. A három legnagyobb norvég városban, Oslóban, Bergenben és Trondheimben azonban díjat szednek az úthálózat használatáért. Oslóban a városközpontba való beutazás 12 koronába kerül.
