Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-10 / 8. szám
1997. január 10., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk - gazdaságunk • • Örökzöldek gondozása télen Ahhoz, hogy ilyen szépek legyenek, télen is gondjukat kell viselni A tűlevelű és a lomblevelű örökzöld fák, cserjék télen is zöldek, szépen díszítik kertünket. Mint a nevük is mutatja, a téli zord időjárásba, is folytatnak anyagcserét, tehát vízben oldott tápanyagokat vesznek fel, oxigént és vízgőzt adnak le. A fenyők, tuják, cédrusok, borókák télen nem a hidegtől, hanem a vízhiánytól szenvednek. A talaj átfagyott morzsái között a víz jég formájában van jelen. Ezt a növények gyökerei akkor sem képesek felvenni, ha átmenetileg a légtér hőmérséklete fagypont fölé emelkedik. Ezért hosszabb száraz periódus esetén, fagymentes napokon az örökzöldeket öntözzük meg. Különösen érzékenyek a vízhiányra az ősszel telepített örökzöldek. A kis fácskákat télen is folyamatosan figyeljük, ha szükséges, tömörítsük a talajt a gyökerek körül, és fagymentes időben öntözzük őket. Erős fagyok beállta előtt a talajt a gyökerek körül takarjuk le tőzeggel, egészséges avarral vagy bármilyen mulcsozásra alkalmas anyaggal. A vízveszteséget azzal is mérsékelhetjük, ha a déli oldalra árnyékolót állítunk fel. Ez megvédi az örökzöldeket a közvetlen napsütéstől, így kevesebbet párologtat a növény. Az árnyékolót nádból, évelő növények levágott szárából, kukoricavagy napraforgószárból köny- nyen elkészíthetjük. Hóesés után a cserjék, fenyők zsenge ágairól mindig rázzuk le a havat, ugyanis a nagy súly alatt az ágak könnyen letörhetnek. A magas növésű, oszlopos tujákat nem árt körbekötözni. Ezeknél a dísznövényeknél a hó súlya miatt nemcsak ágak törhetnek le, hanem az egész növény elgörbülhet. Garantált felvásárlási árak az idei esztendőben A kukorica áráról későrb döntenek Az agrártárca vezetője a minap jóváhagyta a tej és az állati termékek 1997. évi garantált felvásárlási árát. Az öt alapvető mezőgazdasági termék közül már csak a kukorica áráról nem döntöttek. A garantált felvásárlási ár garanciát jelent a termelőknek, hogy árujukat a meghatározott kvóta erejéig — a földművelésügyi miniszter által meghirdetett árakon — értékesíteni tudják. Az Agrárrendtartási Hivatalból származó információnk szerint jelenleg 15 ezer forintos árat ígérnek a búzáért. Az extra minőségű tejért literenként 37, az első osztályúért 34 forintot fizetnek. Az E minőségű vágósertés kilójára 190, az U minőségűre 176, az R minősítésűre 160 forintot garantál az állam. Az első fajtacsoportba tartozó, extra minőségű és első osztályú vágóbikára 190, a második fajtacsoportba soroltra 170 forint, a harmadikba tartozó — 250-450 kilogramm közötti — állatokra 154 forintos árgarancia lépett érvénybe. A 450 kiló feletti vágómarhák garantált ára 145 forint kilónként. U. G. Módosult a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló rendelet ’97-ben 85 és 812 forint között tisztítják a kéményeket Békés megyében Békés Megye Képviselő-testületének 16/1996. (XII.20.) KT sz. rendelete alapján módosult a megyében a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás igénybevételéről szóló 14/1995. (X.27.) KtT számú rendelet. A rendelet célja, hogy az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatással kapcsolatos körülményeket meghatározza. A rendelet — Békéscsaba megyei jogú város kivételével — Békés megye közigazgatási területére érvényes. A településeken fekvő valamennyi lakás, helyiség tulajdonosa, kezelője, használója, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, gazdálkodó vagy társadalmi szervezet, kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére. A közszolgáltatást a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat végzi. A szolgáltató köteles a kéményseprő-ipari közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében a rendeletnek megfelelően ellátni. A megyei képviselő-testület minden év október 30-áig dönt a következő évi díjtételekről. A szolgáltató a közszolgáltatást előzetes kiértesítés alapján végzi. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás igénybevéletére kötelezett köteles a kötelezően igénybe vett kéményseprő-ipari munkák díját a szolgáltatónak megfizetni. Az elvégzett szolgáltatásért járó díjat a munkavégzést követően a helyszínen készpénzben kell egyenlíteni. Amennyiben a szolgáltatáshoz szükséges előfeltételeket a szolgáltató részére nem biztosítják, illetve a szolgáltatás díját határidőben nem egyenlítik ki, a tulajdonosok szabálysértést követnek el és 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható- ak. A tulajdonos a szolgáltatással, munkavégzéssel kapcsolatos panaszát a szolgáltató telephelyén (Békés Megyei Tüzelés- technikai Vállalat, 5600 Békéscsaba, Árpád sor 52—54. Pf.: 132.), illetve a települési önkormányzatjegyzőjénél teheti meg. A Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat által kötelező közszogáltatásként végzett kéményseprő-ipari tevékenységek 1997. évi díjai: I. Folyamatosan kötelező kéménytisztítás Egyedi kémény — szilárd és olajtüzeléses 570 Ft/db/év — gáztüzelés 502 Ft/db/év Egyesített falú gyűjtőkémény — szilárd és olajtüzeléses 390 Ft/szint/év — gáztüzelés 358 Ft/szint/év Mellékcsatornás gyűjtőkémény — szilárd és olajtüzeléses 812 Ft/szint/év — gáztüzelés 716 Ft/szint/év Egyedi tartalékkémény 390 Ft/db/év Egyesített falú tartalékkémény 292 Ft/szint/év Központi üzemi kémény 85 Ft/fm/eset Gyárjellegű kémény 162 Ft/fm/eset II. Kéményégetés (egyedi kémény) 1820 Ft/db/eset A díjak 12 százalékos általános forgalmi adót tartalmaznak. Piaci körkép — Orosháza, Szeghalom Gyér a forgalom A heti piacok kisebb forgalmat bonyolítanak le Orosházán az új esztendő első napjaiban, heteiben. Találtunk azért néhány ritkaságnak számító csemegét is, mint például a gesztenye. Kilóját 500 forintért mérték, a gyönyörűen pirosló kaliforniai paprika darabjáért pedig 80 forintot kértek a kereskedők. A kígyóuborka ára (darabra) 130 forint körül változott. A burgonya szinte mindenütt egységesen 30 forint volt. A 17 forintos tojás mellett gombát láttunk 280 forintért, paradicsomot pedig 350-ért. A gyümölcsök közül alma (kilója 80 és 100 forint között mozgott), banán (160-200 forintért) és narancs (160-170 forintért) volt kapható csütörtökön. Szeghalmon az asztalok körül több centiméter vastag a jég és a hó. Bent a vásárcsarnok szinte teljesen megtelt árusokkal, ez nem is csoda, hisz ott jobb az idő. Ám a kinti asztalok mellett fázok elmondták: a vásárcsarnokban sokkal drágábbak a helyárak, mint a kinti asztaloknál, s kis haszonnál ez egyáltalán nem mellékes. A másik gondjuk pedig az, hogy ott szerintük túl sötét van, ezért ezt az utóbbi időben forgalomba került sok új fémpénzt nehéz megkülönböztetni. Hogy az árakról is tegyünk említést: egy kiló szárazbab 270-300 forintba került. Az alma kilójáért 60-100 forintot kértek, de volt olyan hely, ahol már 40 forintért lehetett egy kiló almát venni. A tojás darabja 15 forintba került, de azt reggel fél kilenckor már csak elvétve lehetett találni. A burgonyát pedig már 15, sőt 10 forintos kilónkénti áron is be lehetett szerezni. Csete Ilona, Magyari Barna A Budapesti Árutőzsde hírei • A keddi tőzsdenapon már harmadik napja emelkednek a gabonaárak, a napi 400 Ft/t-t kimentő mértékben, mind az ótermés mind az új termés nyitott határidőiben. • Ez a tendencia átterjedt az ótermésű kukorica határidőire, itt is limittel nőttek az árak. Most az eladók ideje jön, figyelni kell az árcsúcsot és ott eladni. • A napraforgó ez évi ossz. határidőiben újra van vevő, az elszámolóárak alatt mélyen. • A sertésárak márciusig tovább csökkennek, vevő csak a távoli határidőkre van. Itt a helyzet most a vevőknek kedvez, kérdés, hogy az eladók mit akarnak elérni az év második felében. Áru/Hó Elszámol óár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica (Ft/t) Március 20 020 19 270-20 070 20000-20 700 20000-20 700 Október 19 910 19 510 • Étkezési búza (Ft/t) Március 29 460 28 660-29 460Július 22 200 21 400-21 800 22 200-22 220 22 200-22 220 Takarmánybúza (FtA) Március 27 100 26 300-27 100Takarmányárpa (Ft/t) Március 30 100 29 700-30 100Napraforgó (Ft/t) Október 43 000 42 600 43 000-43 200EU-vágósertés I. (Ft/kg) Február211,00EU-vágósertés II. (Ft/kg) Január 207,00203,00-207,00Ballai Pál BÁT-tőzsdetag A Magyar Nemzeti Bank VALUTAÁRFOLYAMAI I997.január8. 1997. január 9. pénznem közép eladási közép vételi árfolyam I egységre, forintban Angol font 275,68 HA,2 276,8 279,56 Görög drachma (100) 66,04 65,4 66,1 66,83 Német márka 103,86 102,6 103,7 104,80 Olasz líra (1000) 105,70 104,9 106,0 107,07 Osztrák schilling 14,76 14,5 14,7 14,89 Svájci frank 120,07 118,4 119,7 120,97 Svéd korona 23,31 23,1 23,4 23,66 USA-dollár 162,51 162,0 163,6 165,23 ECU (Közös Piac) 201,51 199,6 201,7 203,76 Szám — Beszéd A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK 1997. ÉVI ADÓZÁSA Az 1996. évi LXXXIII. törvény januártól új fogalmat vezetett be a személyi jövedelemadózásban, a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. Mezőgazdasági őstermelő lehet az a 16. életévét betöltött magánszemély, aki saját gazdaságában a törvényben meghatározott mezőgazdasági termékeket állítja elő, e tevékenységére nem rendelkezik vállalkozó igazolvánnyal, de kiváltotta az őstermelői igazolványt. Az őstermelői igazolvány kiállítása a Magyar Agrárkamara feladata. 1997-ben a mezőgazdasági őstermelésnek nincs értékhatára, tehát nem lesz bevételi határ túllépés miatti vállalkozóvá válás. Adómentes 1997-ben a 250 ezer Ft-os bevételhatárig a mezőgazdasági termelésből származó bevétel. Eddig az értékhatárig, ha egyébként a törvény nem írja elő más miatt, bevallást sem kell adni. Viszont az ezt meghaladó bevétel esetén nincs adómentes rész. A teljes bevétellel szemben kell a költségeket érvényesíteni. A mezőgazdasági őstermelő kétféle módon számíthatja ki jövedelmét, tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával. 1/1. Tételes költségelszámolás alapján: Ezt a módszert alkalmazó csökkentheti bevételeit: ha legalább 50%-ban csökkent munka- képességű alkalmazottat foglalkoztat havonta 3000 Ft-tal, szakképző iskolai tanulóval kötött megállapodás alapján gyakorlati képzés esetén havi 6000 Ft-tal. A sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló és volt munkanélküli alkalmazása esetén az utánuk fizetett társadalombiztosítási járulékkal. A törvény 6. számú melléklete tartalmazza azokat a termékeket, amelyek őstermelői tevékenységből származónak minősülnek. Az őstermelők költségelszámolását a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. A mezőgazdasági őstermelő 1997-től ismét számolhat el amortizációt beszer-. zett tárgyi eszközeire és a nem anyagi javakra is. Új elszámolható költségek: a segítő családtag részére kifizetett díj, illetve ennek tb-járuléka, a közműfejlesztési és telefonfejlesztési hozzájárulás, a telefon, rádiótelefon, telefax beszerzésének, működtetésének költségei, üzleti utazás költségei, reprezentáció, útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 km átalány. A személygépkocsi amortizációja nem számolható el. Mezőgazdasági őstermelőnél nincs cégautó utáni adó. Szólni kell még a veszteség-elhatárolásról is. A keletkezett veszteséget az egyéni vállalkozók mintájára a következő 5. adóévben határolhatják el. A mezőgazdasági őstermelőt maximum 100 000 forint adókedvezmény illetimeg. A tételes költségelszámolást alkalmazók még a (költségként is elszámolt) könyvelői díjat is figyelembe vehetik adókedvezményként, de ezzel együtt nem haladhatja meg az adókedvezmény a 100 ezer forintot. 2. A mezőgazdasági őstermelő elszámolhatja jövedelmét a 10%-os költséghányad alkalmazásával is. Ebben az esetben az évi amortizációt és az előző évek elhatárolt veszteségéből 20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. Őt is megilleti a 100 ezer forint adókedvezmény. II. Az 1997. évben használt mezőgazdasági kistermelő fogalma eltér az előző évekétől. Az az őstermelő tekinthető kistermelőnek, akinek bevétele nem haladja meg a 3 millió forintot. A mezőgazdasági kistermelő fenti adózási módok mellett jogosult még tételes költségelszámolás esetén 40% átállási költséghányad elszámolására. Ez a költség- hányad a kedvezményekkel csökkentett bevétel 40%-a, de e költséghányad miatt a kistermelő nem képezhet veszteséget. Tehát ha számlákkal igazolt költsége 70%, akkor az átállási költséghányadból csak 30%-ot érvényesíthet. A mezőgazdasági kistermelőnek lehetősége van átalányadózás választására is. Ebben az esetben állattenyésztés esetén az adóalap 8%, egyéb őstermelői tevékenység esetén 20%. Az átalány- adózást alkalmazó kistermelő bevételétől függően fizeti adóját. Azok a mezőgazdasági terméket előállítók, akik 1997. III. 31. után sem váltják ki őstermelői igazolványukat, nem minősülnek őstermelőnek. Rájuk az önálló tevékenységet folytatók szigorúbb szabályai vonatkoznak. Tőlük a kifizetők élő állatok és állati termékek értékesítése esetén 4%, egyéb őstermelői tevékenység esetén 12% adóelőleget vonnak le. Nagyné Sztán Ilona, APEH Békés Megyei Igazagtósága ügyfélszolgálati osztály
