Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. januar 7., kedd G Élet a muzsika bűvkörében Gyűjti és megszólaltatja a zenét Gyulától Salzburgig Fényes nappal „rámolt” a szeghalmi betörő Földinh volt. (u) Ezen a napon született 1804-ben Po­zsonyban Csató Pál író, újság­író, fordító, az MTA tagja. Szé­kely földbirtokos családból származott. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd pap­növendék lett. 1824-tól jogi ta­nulmányokat folytatott. Toldy, Bajza és Vörösmarty haladó köréhez tartozott. 1831-ben akadémiai írnok lett. Egy ideig a Jelenkor c. lap szerkesztő­ségében dolgozott Helmeczy Mihály mellett. 1837-ben a Kisfaludy Társaság tagjává vá­lasztották. Utolsó éveiben személyeskedő harcot folytatott Bajza s az Athenaeum ellen. Kora egyik legnépszerűbb írója volt, igen kedvelték franciás könnyedségű novelláit és vígjá­tékait. Rendhagyó műsor, (cs) Az Orosházi Városi Televízió 1996 utolsó 3 hónapjában kezdte meg működését. Az önkor­mányzati intézmény sorsa kap­csán azonban 1997-ben ismét felvetődött a kérdés: hogyan to­vább? A város költségvetésének elfogadásáig csupán egy dolog biztos: pénz nincs. Amíg az érin­tettek választ kapnak és a bi­zonytalan biztossá válik, addig az operatőrök és a szerkesztők folytatják munkájukat szponzo­raik, támogatóik jóvoltából. AFEH-irak. Megváltoztak az APEH által közzétett motorbenzin és motorikus gázolaj árak 1997.ja- nuár elsejétől. Amennyiben a ma­gánszemély az üzemanyagot a közle­ményben szereplő' árak szerint szá­molja el, nem szükséges az üzem­anyagról számlát beszerezni. A ma­gánszemélyek jövedemeladójáról szóló törvény ugyanis felhatalmazza az APEH-et, hogy az üzermanyag árat közzétegye. Január elsejétől a következő' árak érvényesek: MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek: EN 91 ólmozatlan motorbenzin 135,50 forint/liter; ESZ-95 ólmozat­lan motorbenzin 139 forint/liter; ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 148 forint/liter. MSZ 19950 ólmozat­lan motorbenzinek: AB-98 ólmozat­lan motorbenzin 146,00 forint/liter. MSZ 1627 gázolaj: Gázolaj normál 129 forint/liter; AROL-2T motor­olaj 146 forint/liter. A gyulai és a megyei kulturális közélet ismert személyisége dr. Andódyné Pál Olga. Találkozik vele a könyvtárba járó, a hangver­senyek híve. Olga — számára így kedves a neve — hama­rosan nyugállománya idejé­hez ér, ám továbbra is számtalan terv foglalkoztatja. Olga a gyulai Mogyoróssy János Könyvtár zenei könyvtárosa 1985 óta, az 1989-ben alakult Erkel Fe­renc Társaság alapító tagja, a tár­saság választott jegyzője, 1996. március 16-a óta díszokleveles tagja. Ezenkívül minősített opera- és hangversenyénekes, olyan mű­vészek előtt tett vizsgát, mint Melis György, Palló Imre. Szép emléke 1972,amikoranemzetkö- zi Kodály Ária- és Dalversenyben a kecskeméti középdöntőben ab­ban a 40-es mezőnyben lehetett, ahol énekelt Sass Sylvia, Tokody Dona, Pászthy Júlia... — Számomra ez az egyik leg­nagyobb megmérettetés volt — emlékszik. — Később énektanár- nom, dr. Matusovszkyné Jenei Klára támogatásával jutottam el a filharmóniához, hogy kérjem ope­ra- és hangversenyénekesi minő­sítésemet. A nagy lélegzetű vizs­gára való felkészülésben Nátor Éva zongoraművész tanárnő segí­tett. A dalirodalomtól az ora- tórikus, egyházi áriákig 8—10 órában írták elő a tudnivalókat. Latinul, angolul, franciául, néme­tül kellett énekelni. Nem volt könnyű... — Volt egyszer egy népi zene­karokfesztiválja is... — Megnyertük az országos fesztivált Palotás Miklóssal, aki Békéscsabán, a Körös Hotel vezető prímása volt, testvére pe­dig, Dezső a békési Hordóban muzsikált. Sikerünket rádiófelvé­telek sokasága követte. —Azóta is gyakori koncerténe­kes Gyulán, Békéscsabán... — Olaszországban, Svájcban, a salzburgi dómban... Achim Er­zsébet, aki gyulai származású or­gonaművész, lassan 15 esztendeje barátom, istápol zenei munkám­ban, s meghív fellépni orgonakon­certjeire. A kőbányai katolikus templomban, ahol korrepetitor és orgonista, egyszer megénekelte­tett a kántor- karnagy előtt. Lassan tíz éve, hogy küldik a programot, a partitúrát. így lettem nem csak a budapesti templom szólistája, ha­nem vittek magukkal külföldi tur­Az éneklést nem hagyja abba FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER néikra is, ahogyan Rázga József Erkel-díjas karnagy úr ugyancsak majdnem két évtizede szólista­ként. A zene segítségével bejár­tam egész Európát. —Hogyan kezdődött ez a „ze­nés” életpálya? — Annak idején, mint képesí­tés nélküli pedagógus Lökös- házán tanítottam ének és orosz szakon. Felvételt nyertem az egri tanárképzőbe, ám igen magas szinten követelték meg a zongora­ismeretet. Négy évig tanultam zongorázni, voltak saját többszó­lamú kórusműveim, amelyeket le is tudtam jegyezni zongorakísé­rettel, s voltak sanzonjaim, meg­zenésítettem Ady-, József Attila- verseket... Más főiskolán nem kö­veteltek ilyen fokú zongoraisme­retet. Otthagytam az iskolát nagy szomorúságomra. Később, ami­kor a Körös Volánnál dolgoztam mint közművelődési előadó és könyvtáros, ösztönöztek a diplo­ma megszerzésére. Az egri főiskolán végeztem, mint pedagó­gia—népművelő szakos tanár. Akkor már megvolt a filharmóniai engedélyem. — Ezek után miért a zenei könyvtárosság? — Békéscsabán, az Építők Művelődési Házának igazgatásá­val próbálkoztam meg. Az udvar­ban két kocsma is működött, a művelődésről nem sok szó esett. Minél hamarabb el akartam jönni onnan. Egy év után megtudtam, hogy a gyulai könyvtárban meg­üresedett a zenei könyvtárosi ál­lás... Dr. Marsi Gyuláné, a mű­velődési osztály akkori vezetője biztatott, aki mint hajdani szak- felügyelő ismerte a szakképzetlen pedagógus lökösházi énekóráit, létrehozott kórusát. — Akkor most vége szakad az énekes könyvtárosságának? —Január 31-ével igen... Való­színűleg elköltözők a megyéből, a gyermekeim hívnak, számítanak a segítségemre. Bármerre is visz az utam, szeretném az Erkel Tár­saság ottani tagozatát megalakíta­ni, és néhány zenei bibliográfiát elkészíteni, például az orosházi születésű Hajdú Mihály Erkel-dí­jas zeneszerző összes művéét. Szeretnék egy szép márványtáblát szülőháza falára. —Az Erkel névnél és a bibliog­ráfiánál maradva, elkészítette a Himnusz szerzőjének bibliográfi­áját. — Az Erkel-bibliográfia kibő­vült, megváltozott a szerkesztési rendszere. Az új anyagok a gyulai múzeumban, a levéltárban, az Er­kel gimnáziumban voltak fellel­hetőek, illetve zenetörténeti kiad­ványok jelentek meg. Napvilágot láttak audiokazetták, rádiófelvé­telek. A bibliográfiát a megyei könyvtárban Csobai László lekto­rálta, majd Bónis Ferenc zenetör­ténész ajánlotta feltétlen megje­lentetésre. Több alapítványhoz pályáztunk, egyedül a Lukács­alapítványtól kaptunk némi anya­gi támogatást. Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató mégis bí­zik benne, hogy ebben az évben megjelenik a bibliográfia. Pál Olga még folytatja a régi polgári Ladics-házból a könyvtár­hoz került könyvek német és ma­gyar nyelvű leírását, a munkát négy éve kezdte el, szeretné befe­jezni. A megye könyvtárosainak szakszervezeti ügyvivője, ez a fel­adat is átadásra vár. Hozzákezdett a könyvtárban az Erkel-hangtéka kialakításához, havonta folynak a rádiós zenei vetélkedők, amelye­ket általános iskolásoknak tart, ugyancsak szeretné még egy ideig gondozni. A gyermekek körében végzett zenepedagógiai munkát igen szép feladatnak tartja, utódjá­nak is azt kívánja, hogy sikerüljön a korosztályt a zene bűvkörébe vonni. Több művelődési miniszteri kitüntetés birtokosa, népművé­szeti elismerése is van a Bőm Mik­lós vezette balassis időkből, ami­kor az együttes szólóénekese volt. Alapító tagja a gyulai Erkel és a békéscsabai Bartók kórusoknak. Az éneklést nem hagyja abba, sok örömet ad a léleknek. Ezt mások­nak is szeretné megszerezni a mu­zsikával, amely mint vallja, mind­ig gyógyít. Szőke Margit Többszázezer forintos kárral végződött betörésről számolt be Kucsera Lajos rendőr őrnagy, a Szeghalmi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője a teg­napi sajtótájékoztatón. December 20-án délelőtt 8 és 11 óra közötti időben Szeghal­mon, a Fáy-lakótelep egyik 3. emeleti lakásába ajtókifeszítés módszerével hatolt be ismeret­len tettes. A lakásban kutatott, majd onnan egy DAIGO SVR 510-es video recordert, video kazettákat, ruhaneműt, ékszert és egyéb használati tárgyakat tu­lajdonított el. Az okozott kár 224 ezer 750 forint. Mivel a nem szokványos be­törés nappali órákban történt, annak sikeréhez az emberi kö­zömbösség is szerepet játszott. Ezért a rendőrség kéri, hogy a társasházak lakói a jövőben job­Zajos napja volt tegnap a Gyulai Rendőrkapitányság közrendvé­delmi osztály munkatársainak. Egy, a városban élő idős hölgy ideggyógyászati kényszer­gyógykezelés alatt áll, ám a so­ros kezelésről megfeledkezett. A mentősök mentek érte, a hölgy azonban zárt ajóval fogadta őket. Ugyanígy jártak a segítsé­gül hívott rendőrjárőrök is. A kiérkező Karika Ferenc váltás­parancsnok kérésére sem nyitott ajót a bentlévő, noha tudott volt, a lakásában van. Nem maradt más hátra, minthogy a parancs­nok hívja a tűzoltókat... Az idős hölgy végül önként ült be a mentőautóba, amely elvihette a kórházi kezelésre. A gyulavári termelők igen­csak idegesek, mert állandóan dézsmálják hol a szenüket, hol a fájukat vagy az olajukat. A szó­ban forgó eset termelője is felin- dultan kereste reggel Karika Fe­renc körzeti megbízottat, amikor észrevette, hogy meglopták a szénkészletét. A részönkor­mányzati hivatalból hívták a Gyulán szolgálatot teljesítőt, akinek a termelő elmondta, hogy az elhullajtott széndarabok egé­szen a tolvaj házáig vezették. A kiérkező Tóth András és Papp Csaba törzsőrmestereket elkala­uzolta fóliájához, majd az árui­ban figyeljenek oda a lépcső­házakban lézengő idegenekre, óvják egymás értékeit. Szintén eddig ismeretlen elkövető hatolt be december 31 - éré virradóan a vésztői Bagoly­vár sörözőbe. Onnan dohány­áruval, italféleségekkel, édessé­gekkel és némi készpénzzel tá­vozott, mintegy 70 ezer forint értékben. December közepén egy okányi lakos tett feljelentést, hogy lakásának nyitott garázsá­ból a Stil 045-ös motoros láncfű­részt ellopta valaki. A kapitány­ság munkatársai január 3-án el­járást kezdeményeztek a fiatal­korúd. T., vésztői lakos és társai ellen, akik többrendbeli kerék­párlopásokkal és szerszámgé­pek — köztük az említett okányi láncfűrész — eltulajdonításával gyanúsíthatok. Magyart Barna kodó nyomokon a ház kapujáig. Bent aztán a rendőrök megtud­hatták a mamától, majd az általá­nos iskolából hazaérkező fiától, hogy mi történt. Kiderült, a mama biztatására ment szenet lopni a 14 éves fiú, aki szánon húzta hazáig a négy 20 literes vödröt. A szénnel teli vödrök többször leborultak útközben... A rendőrök a termelőnek 60 ki­logrammot adhattak vissza, a többit már elfűtötték a gyulavári lakásban. Ugyancsak a törzsőrmesterek mentek Gyula egyik lakótelepé­re is, ahonnan egy úr telefonált: két idős hölgy kiabál segítségért az erkélyről! A helyszínen a rendőröknek egyikük elmondta, hogy 3 napja be vannak zárva, nem találják a kulcsokat. Ön- gyilkossággal, az emeletről ki­ugrással fenyegetőzött, ha nem engedik ki azonnal! Lakatost hívni nem volt idő, a rendőrök hatósági tanúk jelenlétében be­rúgták a lakást, majd az idős höl­gyeket fogva tartó szoba ajtaját. Kiderült, maguk zárkóztak be, ám elfelejtették, hogy hová tet­ték a kulcsokat és hiába keres­ték. Elmondásuk szerint 3 napja nem ettek. A rendőrök a kiszaba­dítás után megkeresték hozzá­tartozójukat... Sz.M. Házig vezetett a széndarab Egy óceánnal arrébb... Munkatársunk amerikai úti élményei II. Iü Rich DeVos és Jay Van Andel, az Amway két alapítója csónak­kölcsönzéssel kezdte... Detroit Michigan legnagyobb városa a maga négymilliós lé- lekszámával, a legkevesebb időt mégis itt töltöttem. Ettől függet­lenül azonban sikerült megtud­nom néhány érdekességet róla. Az autógyártás fellegvára Vendéglátóim mesélték, hogy a Huron-tó partján fekvő várost 1710-ben francia telepesek alapí­tották. A városka kedvező fekvé­se miatt igen gyakran volt az egyes nemzetek küzdőtere. Har­coltak itt franciák, angolok, kana­daiak, amerikaiak és mindenek­előtt indiánok. Hosszú küzdelem után végül az 1812 és 1814 közöt­ti háború után az amerikaiak ve­tették meg a lábukat. Amikor a Ny/ tavakon megindult a gőzhajózás, Detroit rohamos fejlődésnek indult. A tűzhely- és a lovaskocsigyártás egyik hírne­ves helyszíne lett. E század elején azután ismét nagyot fordult a kocka, mert lovaskocsik helyett az autógyártás került a közép­pontba. Ä modem autógyártás „születésnapja” akkor volt, ami­kor Henry Ford elkészítette az úgynevezett T modellt. Gépko­csigyártással akkoriban már más­hol is foglalkoztak, ám ez volt az első futószalagon gyártott autó, ami óriási üzletet jelentett, hiszen az így gyártott autókat jóval ol­csóbban lehetett eladni. Jelenleg az amerikai autógyártás nagy né­gyese, a Ford, a General Motors, a Chrysler-Plymouth és az American Motors tart fenn nagy­üzemet a városban, s évente mint­egy kétmillió személykocsi gör­dül le a futószalagokról. Azóta Amerika több nagyvárosában is vannak gyáraik az említett cégek­nek, ám az „agyközpont”, a ter­vezés és a kereskedelmi irányítás székhelye továbbra is Detroit ma­radt. Az autógyártás sok külföldit vonzott ide. Volt munka és pénz, ami számos európainak jó megél­hetést, új életet nyújtott. Jöttek lengyelek, görögök, sőt magya­rok is... lábak az asztalon Kendra Bailey, vendéglátóm beldingi unokahúga a General Motors egyik lensingi gyárában dolgozott. (Lensing Michigan fővárosa.) Ebben a hat gyáregységből álló lensingi gyárban ötezer ember dolgozik. Itt gyártják a Pontiacot, a Buickot, az Olds Mobile-t és a Cavaliert. Kendra már nem dol­gozik a gyárban, mert a hosszú évek alatt végzett monoton sza­lagmunka tönkretette a csuklóit. A most 50 esztendős asszony azonban nincs elkeseredve. Igaz, hogy kétszer műtötték a kezét, és most nincs munkája, de a biztosítótól olyan sok pénzt kap minden héten, hogy igazán arany élete van — mint mondta. Kendrától nagyon sok mindent megtudtam az autógyártásról. Egy alkalommal el is vitt a volt munkahelyére, ahol szinte min­denkit ismert. Kezdetben lassan haladtunk a robotgépekkel fel­szerelt gyárban, mert az egykori kollegák tudni akarták, hogy van, mi történt vele, mióta nem dolgozik náluk. Azonnal feltűnt, hogy min­denki lazsál, volt olyan, aki a lábát is feltette az előtte lévő asztalkára, és úgy beszélgetett Kendrával. „Aki itt dolgozik, menthetetlenül meggazdagszik” — hallottam vissza Kendra ko­rábbi szavait, és nem értettem: ilyen munkafegyelemmel!? Hát ettől lehet jó Amerika — már éppen kialakítottam a nézete­met, amikor hirtelen egy merőben másik kép tárult elém: mindenki dolgozik, jönnek a fu­tószalagon a kocsik, és a szalag mellett álló munkásnak mind­össze néhány másodperce van, hogy ezt vagy azt a tartozékot felszerelje az autóra, máris jön a következő gépkocsi. Kendra ne­vetve világosított fel, hogy időközönként a munkások meg­állhatnak pihenni. A szünetet mindig egy kellemes gépzene jelzi, s ezt láthattam az első per­cekben, amúgy kemény munka folyik. Minden percben egy kész autó gördül le a futószalagról. Az óriási, több emeletes gyár egyik falán egy felirat állt, mi­szerint 1994-ben a gyár megkap­ta az Autók Királya címet, mert abban az évben itt állították elő a legtöbb autót, szám szerint 419 ezret. Egyébként általában is több autót gyártanak Lensing- ben, mint Amerikában bárhol máshol. Érdekességképpen megnéz­tem egy-két kész autó árát. Lát­tam 19 ezer és 17 ezer dolláros autókat is. Mit mondjak, ha fel­ajánlották volna, mint a cég ajándékát, biztosan nem ha­gyom ott... (Folytatjuk) Magyar Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents