Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-28 / 23. szám
1997. január 28., kedd TÜKÖR Békés megye ma bemutatkozik Bécsben Békés megye az ország délkeleti sarkában, a Körösök mentén és a régi Maros folyó hordalékán fekszik. Délkeleti határa 140 km hosszan a magyar—román országhatár, természetes határa nincs. Románia irányából nemzetközi vasúti fővonal biztosít közvetlen összeköttetést a megye és a főváros között, illetve azon keresztül Ausztria és Németország felé. Legfontosabb közúti útvonala a 44- es főút, amely Kecskemét felé, az E5-ÖS autópályához biztosít összeköttetést, illetve a 47-es főút, amely É—D irányú, Szegedet és Debrecent köti össze. Békés megye történelmi múltjából adódóan több nemzetiségű. Az itt élő magyar, szlovák, német, román lakosságot egymással toleráns szemlélet jellemzi. Színesek és gazdagok az itt élő etnikai csoportok szellemi és művészeti hagyományai. Nyelv- oktatásban főleg a német és az angol nyelv oktatása dominál. Mezőberény városában német tannyelvű gimnázium működik. Hans Beck, az Európai Unió budapesti képviseletének vezetője (képünkön balról) és Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke egy tavalyi Békés megyei programon fotó: lehoczky Péter A megyének jelenleg 75 közigazgatásilag önálló települése van, ebből 14 város és 61 község. A városok közül Békéscsaba a megyeszékhely, megyei jogú város rangot visel. Természeti erőforrások Az iparilag hasznosítható természeti erőforrások közül a megye fontos szerepet játszik az ország szénhidrogén-termelésében. Számottevő a homok- és agyaglerakódások előfordulása is, erre épült a régi hagyományokkal rendelkező építőanyag-ipar. A megye geotermikus adottságai rendkívül kedvezőek, 26 településen kisebb-nagyobb idegenforgalmi vonzású és jelentőségű termálvíz található, az energetikai célú hasznosítás a jelenleginél jóval több lehetőséget kínál. A termálturizmus számára is kiaknázatlan tartalékokkal rendelkezik a megye több települése. A megye természetes vizei a Körösök, a Berettyó és a folyókat övező holtágak, melyek kedvező feltételeket biztosítanak a turizmus számára. A folyók viszonylag tiszták, halállományuk gazdag. A megyében 15 országos jelentőségű és 120 helyi védettségű természetvédelmi terület található. A térség gazdag vadállománya jó feltételeket teremt a vadászat számára is. A lótenyésztésnek és a lovas programoknak Mezőhegyes térségében régi hagyománya, jól kiépített feltételei vannak. A megye gazdasági fejlődésében a mezőgazdaság és a hozzákapcsolódó élelmiszer- ipar mindig meghatározó volt, nem érdemtelenül minősítik ma is az ország éléskamrájának. Gazdasági szerkezet Békés megye az ország hagyományos agrártérségei közé tartozik, mezőgazdasági jellegű. Gazdasági életében meghatározó szerepet játszik az ipar és a mezőgazdaság, bár a ’90-es években súlyuk csökkent, a tercier ágazatok, a szolgáltatás egyes területein dolgozók számának növekedése mellett. A politikai rendszerváltást követően gyors ütemű változásoknak lehettünk tanúi a gazdasági élet minden területén. Megkezdődött a gazdasági szerkezet átalakítása, számottevő új vállalkozás jött létre, a régi típusúak zöme átalakult. A megyei székhelyű iparban 1995-ben közel 29 000, a nagyüzemi mező- gazdaságban alig több, mint 10 000, az építőiparban 2300 ember dolgozott. A munkából kikerült széles tömegeket a tercier szektor nem tudta teljesen felszívni, így jelentős képzett szabad munkaerő-kapacitással rendelkezünk. A megyében 1995. év végén több, mint 2100 jogi személyiségű vállalkozás működött, az 1990. évinek közel háromszorosa. A legtöbben a kereskedelem, a javítás, az ipar, a mezőgazdaság és közlekedés területén tevékenykednek. A külföldi vállalkozók érdeklődése megyénk iránt is megmutatkozott, de sokkal kisebb súllyal és tőkenagysággal, mint a főváros és a nyugati megyék esetében. Megyénkben 1993 végén 188 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, 72%-kal több, mint két évvel korábban. Ezek 45%-a teljes egészében vagy többségében külföldi tulajdonban van, 1994-ben 40, 1995-ben pedig további 36 külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult. A megyében három osztrák érdekeltségű bank és 10 más bank nyújt pénzügyi szolgáltatásokat a vállalkozók és a lakosság számára. A megye ipara A megye iparára a mezőgazdaságra épült élelmiszeripar, valamint a régi hagyományokra visszatekintő textíliák és ruházati termékek gyártásának túlsúlya a jellemző. A megyében szinte csak feldolgozóipar van, ezen belül a létszám egy harmada élelmiszerek és italok, egynegyede textíliák és ruházati termékek gyártásával foglalkozik, de jelentős még a gépiparban és az építőanyag-iparban dolgozók száma is. Országosan is kiemelkedő szerepe van az élelmiszeripar több ágazatának (baromfi- és sertésfeldolgozás, cukor-, malom- és tartósítóipari termékek gyártása). Szarvas városban az amerikai központú PIONEER cég 1996- ban létesített egy világszínvonalú hibridkukorica-vetőmagfel- dolgozó üzemet, mely a végső kiépítettségi állapotában a jelenleg 5000 hektáron megtermelt alapanyag kétszeresét lesz képes feldolgozni. A megye síküveg- és tető- cserép-gyártása az országos termelés jelentős mennyiségét adja, a papír- és nyomdaipari termékek gyártása pedig — a Kner Nyomda révén — országos hírű. Az 1991—93. évek jelentős termelés-visszaesését 1994— 95-ben már kismértékű növekedés követte, ami továbbra is csökkenő létszám mellett következett be, így a termelékenység az utóbbi két évben emelkedett. A megye ipara nyitott, összes értékesítéséből az export aránya 1995-ben 34%-ot tett ki, ami az országos átlagnál magasabb. Leginkább exportorientált a textíliák és ruházati termékek gyártása, ahol ez az arány 66% feletti. Agrárkutatás A megye az agrárkutatásban országos jelentőséggel bír. Szarvason működik a nemzetközileg is elismert Öntözési Kutató Intézet és a Haltenyésztési Kutató Intézet. A kutatásban és a szakképzésben is fontos szerepet tölt be a debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági. Víz- és Környezetgazdálkodási Kara, valamint a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem szarvasi arborétuma. Békéscsabán a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatások központja alföldi intézetének osztálya említhető. Keresetek és jövedelmek A megye megfigyelt szervezeteiben foglalkoztatottak havi bmttó átlagkeresete 1995-ben 34 000 forint volt, de ez a vidéki átlagtól 1500 forinttal, az országostól pedig 5800 forinttal marad el. Viszonylag alacsony keresetek vannak a mezőgazdaság, az ipar, a szálláshelyszolgáltatás, a vendéglátás, az egészségügy és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén. Az elmúlt négy évben a szellemi munkát végzők keresetnövekedése meghaladta a fizikaiakét, a fizikaiak bmttó keresete 60%-a, a nettó keresete 66%-a volt a szellemieknek. A megyében 1995-ben a férfiak bruttó fizetése 24%-kal haladta meg a nőkét. A dél-alföldi régióban megfigyelt háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme 7, nettó jövedelme 6%-kal marad el az országostól, így a megye lakossága potenciálisan is kisebb vásárlóerőt képvisel az országosnál. Foglalkoztatási szerkezet A megye 421 ezer fő lakó- népességéből 1990 elején 173 ezer aktív kereső, 111 ezer inaktív kereső és 123 ezer eltartott volt. Az aktív keresők 29%-a az iparban, 27%-a a mezőgazdaságban, 12%-a egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás területén, 10%-a a kereskedelemben, 6%-a a közlekedés, posta es távközlésben, 5%-a a közigazgatásban, 4%-a az építőiparban dolgozott. Munkaerő-felmérés alapján Békés megyében az aktív keresők száma 1994-ben 144 ezer főre volt tehető. A legnagyobb létszámnak továbbra is az iparés a mezőgazdaság biztosít munkalehetőséget. A munkanélküliek száma a megyében 20 000 fő körül ingadozik, térségenként és településenként szembetűnő eltéréseket mutat. A szabad munkaerő 62%-a férfi, 38%-a nő, 37%-uk szakmával, 12%-uk szakmát adó középiskolával rendelkezik, 2%- uk pedig felsőfokú végzettségű, képzésük folyamatos és fontos feladat a megyében. Közlekedés A megye áru- és személyszállításában szinte kizárólagos helyet foglal el a vasút és a közút. A folyami hajózás elhanyagolható, a légi közlekedés kialakításához régebben történtek kísérletek, de gazdaságtalan volta miatt megszüntették, bár Békéscsabán megvan a lehetősége kisebb repülőgépek fogadásának. A felújított Békéscsaba— Budapest vasútvonal megtartotta nemzetközi jellegét, az áru- és személyszállítás zöme ma is ezen bonyolódik. A megyében a közutak hossza 1445 km, ebből 77 km elsőrendű és 149 km másodrendű főút. A településeket összekötő utak teljes egésze, a településeken belüliek részben szilárd burkolatúak. A megye az országosnál sokkal kiépítettebb kerékpárút-há- lózattal rendelkezik, jelenleg 100 km kerékpártúja van, ami az országosnak 1/10-e. Közműellátottság A lakásokat már mindenütt bekapcsolták a villamosenergiahálózatba, a vezetékes gázellátás területén a megye az utóbbi években jelentős fejlődést ért el, így 1996. év végén 68 településünk, a települések több, mint 90 százaléka rendelkezett gázzal, 1997 végére teljes körű ellátás várható. A közüzemi víz- és csatornaellátás területén tapasztalhatók a legnagyobb különbségek. A megyében minden település rendelkezik közüzemi vízellátással, a víz minősége egy-két település kivételével megfelel az EU-szabványnak, közcsatorna- hálózat viszont a településeknek több, mint kétharmadában — főként a kistelepüléseken — nincs. Az utóbbi években nagy előrelépés történt a telefonellátás javításában, 1994 végén az állomások száma meghaladta a 45 000-t. Az összes főállomás 85%-a be van kapcsolva a nemzetközi távhívó-hálózatba is, 1997 végére feltehetően kínálati piac alakul ki e területen. A mobil és rádiótelefonok száma 1996 végén megközelítette a 7000 készüléket. Társadalmi szolgáltatások A kötelező alapfokú oktatás feltételeit 123 általános iskola biztosítja, ahová közel 38 500 gyermekjár. A megye 41 középiskolájában összesen 11 500 diák tanul, 57%-uk szakközépiskolában, 43%-uk gimnáziumban. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a nyelvi tagozatok (főként német és angol) iránt, működik német, román, szlovák tannyelvű gimnázium és megjelent a felekezeti oktatás is. Közel 100% a középfokú végzettséget megszerzettek száma, mert legalább a szakmunkásképzőt csaknem valamennyi fiatal elvégzi. A megyében jelenleg hat felsőfokú oktatási intézmény működik, összesen 2634 hallgatóval. A megye fiataljai jórészt nem a megye területén található felsőfokú oktatási intézményekben tanultak. Az egészségügyi alapellátás a háziorvosi szolgálaton belül biztosított, a szakorvosi ellátást a rendelőintézetek és a szakorvosi gondozók végzik. A fekvőbeteg-ellátásban a megyének hat kórháza van, közel 3000 működő ággyal, közülük legnagyobb a gyulai és a békéscsabai kórház. Környezetvédelem A megyében 1991—94 között 3,5 milliárd forintot fordítottak környezetvédelmi beruházásokra, kétharmadát a termőföld és víz védelmével kapcsolatos beruházások tették ki. A vízvédelemre fordított összeg közel 40%-a szennyvíztisztító létesítmények bővítését szolgálta. Egyre fontosabb szempont az itt élők számára is az esztétikus pihenési célokat szolgáló felüdítő környezet, az élővilág, ezen belül az erdőállomány, vad- és halállomány védelme. A rendszeres hulladékgyűjtés 1994-ben 31 település közel 74 ezer lakására terjedt ki, ez az összes lakás 45%-a. Az ártalmatlanításuk hagyományos módon, 32 lerakóhelyen történik, ugyanis a megye nem rendelkezik égetőművel. Békéscsabán, Békésen, Gyulán és Orosházán végzett rendszeres mérések alapján a megye a legkevésbé szennyezett levegőjű megyék közé tartozik, a Körösök Magyarország legkevésbé szennyezett folyói. Fűtési idényben a kéndioxid-szennyezettség meg sem közelíti a megengedett alsó határértéket. Idegenforgalom A megye potenciálisan rendelkezik mindazon vonzó elemekkel, amelyek iránt a nemzetközi és a hazai turizmus érdeklődést mutat. A megye vonzó tényezői a gyógy- és termálvíz, a háborítatlan természet és vízpart, a horgászat, a vízi turizmus és a kerékpárturizmus, a galériaerdők, a vadtenyésztés és vadászat, a Békés megyei táj szépsége. Természeti adottságai, kastélyai és azok parkjai, természetes élővilágának gazdagsága, műemlékei, kulturális programjai, továbbá a Körösök völgye adottságai alkalmassá teszik a megyét intenzívebb idegenforgalom fogadására. Potenciálisan adottak — szállás, gasztronómia és a szolgáltatás minőségi javítása mellett — gyógyulás, a rekreáció, a vadászat, a horgászat, a vízi sport és a vízi túrázás lehetőségei. Következtetések A megye határmentisége negatív és pozitív is egyben. Hátrányát a tervgazdálkodás éveiben szenvedte meg, amikor a településhálózat egyenetlenségeit, örökölt hiányosságait, infrastrukturális elmaradottságát központilag nem igazán támogatták vagy nem akarták felszámolni. Ebben a rendszerváltást követően komoly előrelépés történt. A megye centruma 100 km-re van a legközelebbi autópályától. A határmenti fekvés miatt ugyanakkor előnyös kereskedelemre és együttműködésre van mód nemcsak a román, hanem más kelet-európai vállalkozókkal is. A keleti (főként orosz, ukrán, moldáv és balkáni) területek a megye vállalkozói számára potenciális piacot jelentenek, és az ország nyugati és középső területeivel szemben relatív közelséget, amit a megyében eddig kialakult eredményes kapcsolatok is igazolnak. E szempont a már itt lévő és a jövőben ide jönni szándékozó külföldi befektetők számára sem elhanyagolható. A megye jövőbeni kapcsolatait nagymértékben könnyíti majd a 44-es főút négysávosra történő bővítése, az új Tisza-híd megépítése, valamint a békéscsabai repülőtér tervezett fejlesztése, amely lényegesen meggyorsíthatja a főváros megközelítését. Az agrártermelés természeti feltételei a megyében rendkívül jók — különféle növények termesztésére is mód van —, az élelmiszer-feldolgozásnak és más ipari tevékenységeknek régi hagyományai és kapacitásai vannak. A szakképzett munkaerő rendelkezésre áll, ezért más feldolgozó-ipari tevékenységek is indíthatók. A környezetet nem terhelik nagyobb ipari szennyező források. A megye kiváló geotermikus viszonyai, a meleg vizek kedvező sóösszetétele az egész megye területén lehetővé tenné a gyógyfürdők létesítését, viszonylag tisztának mondható természetes vizei, tájvédelmi területei sokféle turisztikai lehetőséget hordoznak. Támogatásra ajánlott programok 1. Mezőgazdasági termékfeldolgozó kombinát, Szeghalom 2. Falusi vendégfogadó építése, Szeghalom 3. Autószalon és autószerviz létesítése Orosházán, Euro-Unior 4. AzAKG Rt. exportárualap-bővítésének finanszírozása, Orosháza 5. Diszkontáruház és sütöde, Békés 6. A HISZI MAP Kft. településtérképek és megyeatlaszok bővítéséhez szükséges számítógépes háttér kiépítése, Gyula 7. Zalka Tej Rt. termékszerkezetének átalakítása a gépi technológia korszerűsítésével, Nagybánhegyes 8. Környezetvédelmi beruházás, Mezőberény, Modul Vasszerkezeti Kft. 9. Agrármarketing-centrum (AMC), Békéscsaba 10. Nagybani piac, Békéscsaba 11. Regionális logisztikai szolgáltató központ, Békéscsaba 12. Ipari park, Békéscsaba, I—II. fázis 13. Termálfürdő, Békéscsaba 14. Kommunális hulladéklerakó rekultivációja, Békéscsaba 15. A békéscsabai repülőtér fejlesztése
