Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-22 / 18. szám
1997. január 22., szerda Sarkadi Tükör(kép) 15 Eredményes évet zárt a Ceres Alapítvány Az ISTENNŐ ELLENSÉGE Sarkad térségében négy évvel ezelőtt hozták létre az úgynevezett Ceres Alapítványt. Akik jól ismerik az ókori mitológiát, azok könnyen következtethetnek az alapítvány tevékenységére is. Ceres ugyanis a rómaiaknál ugyanazt jelentette, mint a görögöknél Déméter istennő. (A mitológia szerint Déméter volt a híres alvilági királyné, Perszephoné anyja.) Déméter pedig a földből sarjadó növényi élet, főleg pedig a gabonatermelés istennője. Ennek latin megfelelője tehát a Ceres, akiről a Sarkad térségiek elnevezték az alapítványukat. Az alapítók annak idején azt a célt tűzték ki, hogy ingyenes vagy kedvezményes földhasználati lehetőséggel segítik mindazokat, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, és nem vetik meg a mezőgazdasági munkát. Az alapítvány tevékenysége „próba szerencse” alapon indult, ám ma már a kormány és a szaktárca által támogatott országos programmá nőtt. Rajki Tóth Lászlóval, a január 1-jével újraválasztott kuratórium titkárával a legutóbbi eredményekről beszélgettünk. —Az új kuratórium, melynek elnöke továbbra is Petri Gábor, a mezőgyáni általános iskola igazgatóhelyettese maradt, már összeült az idén, és értékelte a legutóbbi eredményeket—mondta Rajki Tóth László. — A tavalyi évben kísérleti jelleggel bevezettünk egy új programot. Az eddig támogatottak közül kiválasztottunk harminc olyan családot, akik kitartóbbak, szorgalmasabbak és rászorultabbak voltak a többieknél. Számukra belterjesebb, jóval több munkát igénylő növényeket biztosítottunk, amelyek — megfelelő gondoskodás esetén — nyilván több hasznot is hoztak. A családokat nemcsak a gyakorlati munkában, de elméleti téren, előadásokkal, tréningekkel is igyekeztünk, és igyekszünk ma is segíteni. Az elméleti ismeretek átadása jelenleg is folyik. A harminc induló családból 21 család maradt a ringben, ők voltak a legkitartóbbak. Megtanítjuk őket a vállalkozási alapokra, arra, hogy hogyan lehet őstermelővé válni, melyek a szabadtéri kertészet és a gyógynövénytermesztés legfontosabb alapismérvei. A tavalyi esztendő kiértékelésénél szó esett az időjárásról is, amely az elmúlt évben a Ceres Alapítvány legnagyobb ellensége volt. A szabadföldi paradicsom jó része és az újonnan telepített olajtök 20—30 százaléka kirohadt a viszontagságos időjárás következtében. Ennek ellenére nem zártak rossz évet az úgynevezett agrocaritas-programban részt vevők. Szemben a hagyományos termelők 80—90 ezer forintjával, ők még így is 120-—130 ezer forint értékű nyereséggel zárhattak. Az agrocaritaszosokkal együtt mintegy 300 család részesült Ceres-támogatásban tavaly Sarkad térségében. Ebből több mint 170 család volt a sarkadi. Mint Rajki Tóth László elmondta, az idén tovább folytatódik az agrocaritas-program. Az ebben részt vevő családok számát szeretnék felemelni legalább negyvenre. S hogy kik lesznek ezek, arról az önkormányzat népjóléti osztályának és a családsegítő központnak a véleményezése után a kuratórium dönt majd. Előnyben vannak persze ott, ahol mindkét házastárs munkanélküli, ahol sok gyermek él vagy valami más ok miatt hátrányos helyzetbe került a család. — Közös cél — hangsúlyozta a kuratórium titkára —, hogy kikerülve a Ceres szárnyai alól minél többen tudjanak megállni a saját lábukon. Számításunk szerint az agrocaritasban részt vevők két-három éves gyakorlati és elméleti támogatás után már segítség nélkül is képesek gazdálkodni, s ennél nagyobb eredményt elképzelni sem lehet. Újdonság volt még a Ceres életében tavaly a hajdani Szellőző Művek csarnokának a megvásárlása. Itt szárítóüzemet alakítottak ki. A cél az, hogy ebben az- évben sokkal nagyobb kapacitással dolgozzon a szárító. Az olajtök és a gyógynövények szárítását közhasznú munkások alkalmazásával végzik. A kapacitásnövelés egyúttal azt is jelenti, hogy egyre nagyobb tételben tudnak majd bérszárítást vállalni. A másik kitűzött cél az olajtök felfuttatása. Nyugaton a tökből illatszert, gyógyszert és étolajat készítenek. Mivel ennek a növénynek biztos piaca van, a tavalyi rossz időjárás okozta kellemetlenségek miatt nem szabad feladni a tök termelését —vélték a kuratóriumban. Sőt, a Ceresen kívüli kistermelőket is ösztönözni kellene az olajtök termesztésére, s velük szintén szerződést kellene kötnie az alapítványnak. Végül néhány iránymutató adatot adott meg a kuratórium titkára. Eszerint a Ceres Alapítvány összesen 504 hektár földön gazdálkodik a térségben. Ebből Sarkadon 384 hektár szántó és 21 hektár saját telepítésű erdő található. (Mezőgyánban 86 hektáron, Újszalontán pedig 34 hektáron gazdálkodnak.) Az 504 hektárnyi összterületből 150 hektárt ingyen kap az alapítvány a sarkadi, illetve a mezőgyáni önkormányzatoktól. A bérelt földek nagysága: 333 hektár. A Sarkadon lévő 21 hektárnyi erdőben nyárfát és vegyes lombú fákat telepítettek. A négy helyszínen lévő telepítéseket az alapítvány nevéről stílusosan Ceres-erdőnek nevezték el. Az alapítvány a fennállása óta több mint 30 millió forintot nyert pályázatokon. Páratlan színháztörténeti kincs A sarkadi születésű, világhírű tenorista, Kónya Sándor tavaly, az augusztus 20-ai ünnepségen vehette át a polgármestertől a Sarkad díszpolgára címet A Sarkadról elszármazott világhírű operaénekesről, Kónya Sándorról ma már legendák keringenek a szülőhelyén. A saját korosztálya azt meséli róla, hogy amikor gyermekkorában elcsavargott a Köröshöz játszani, és megéhezett, csak hazakiáltott a település másik végében lakó édesanyjának: „Édesanyám, indulok, felteheti az ebédet!”, és a mama meghallotta a fia szavát, mert annak olyan erőteljes hangja volt. Hogy igaz vagy nem igaz a történet, azt ma már senki sem firtatja, csak szorgalmasan továbbadja, mint valami ereklyét. A hímeves művésszé érett Kónya Sándor 1966-os hazalátogatására még sokan emlékeznek. Akkor még élt az édesanyja is. A találkozó, melyet Simon Ferenc, az 1-es számú iskola akkori igazgatója szervezett, jól sikerült. Egyetlen tüske maradt csupán a sarkadiak- ban: a művész menedzsere nem engedte meg, hogy Kónya Sándor együtt énekeljen a híres sarkadi zenésszel, Csúnya Jóskával. Hazalátogatása után a művész tovább rótta a világ országait, és nagyon kevés remény volt rá, hogy valaha is visszatér Sarkadra. A falubeliek azonban nem nyugodtak. Látni akarták őt. Először Képíró Sándor könyvtárvezető, majd utódja, Tímár Imre vették fel a kapcsolatot ismét az operaénekessel. Az állandó utazása miatt azonban hosszú ideig reménytelen maradt az élő kapcsolat. Az időközben várossá alakult település azonban nem tett le a kapcsolat felújításáról. 1995 elején született a gondolat, hogy Búza Barna után Kónya Sándort kellene megtisztelni a „Sarkad város díszpolgára” címmel. Molnámé Zolnai Mária művelődési munkatárs kapta a feladatot, hogy „előkerítse” a világból Kónya Sándort. — Nem ment könnyen — mesélte Molnámé. — Élőször egy budapesti rokonához jutottam el, akiről azt hallottam, tudhatja a művész címét. Sajnos neki is hónapokig kellett nyomoznia, mire megszerezte az operaénekes steinhudi lakcímét. Megpróbáltam hívni a kapott német számot, s legnagyobb megdöbbenésemre három csengetés után maga Kónya Sándor vette fel a telefont. Mindketten meghatódtunk. Én attól, hogy a hónapokig keresett világhírű művész van a vonal túloldalán, ő pedig attól, hogy valaki a szülőhelyéről keresi. Innen már felgyorsultak az események — állította a polgár- mesteri hivatal munkatársa. Kónya Sándor örömmel fogadta a meghívást Sarkadra, és az augusztus 20-ai ünnepség keretében átvette a város díszpolgára címet. Még a telefonbeszélgetések során kiderült, a művész és felesége eladják a német lakásukat, és Ibizára költöznek. S minthogy a sarkadiak régi álma, vágya volt egy Kónya- emlékszoba felállítása, a művész már szisztematikusan csomagolt a költözködés során. Minden olyan tárgyat, kosztümöt, plakátot, amely a legnagyobb szerepeihez kapcsolódott, eljuttatott Sarkadra. A művész adományát rendezgető Banner Zoltán művészettörténész és a megyei múzeum munkatársai szerint páratlan színháztörténeti kincs birtokába jutott Sarkad ezáltal. A város méltó helyet szeretett volna találni az értékes adomány elhelyezéséhez. A volt Kónya házra gondoltak először, ám mivel annak megvásárlására egyelőre nincsenek meg a feltételek, a volt MHSZ épületét jelölték ki az emlékszoba felállítására. (Ezért az önkormányzat bérleti díjat fizet.) Ugyanebben az épületben helyezik el azokat a műalkotásokat is, amelyeket a Sarkadról elszármazott vagy Sarkadon élő művészek ajánlottak fel az évek során a városnak. A folyamatosan szaporodó (eddig több mint száz) alkotást időszaki kiállítások keretében tekinthetik meg majd az idelátogatók. A Kónya-emlékszoba és a városi képtár megnyitását március 15-ére tervezi a várost vezető testület. Kiadvány Sarkadról A térség rendőre A sarkadi önkormányzat által szorgalmazott Sarkad Közművelődéséért, Oktatásáért, Sportjáért és Művészetéért Közalapítványt tavaly szeptemberben jegyezték be a cégbíróságon. Az alapítvány célja Sarkad köz- művelődési, oktatási, sport- és művészeti életének fejlesztése, személyi és tárgyi feltételeinek javítása, a tehetségek kibontakoztatásának elősegítése. Az alapítók nem titkolt vágya, hogy az alapítvány segítségével egy térségre kiterjedő művészeti, kulturális centrumot hozzanak létre. Emellett szeretnék meghonosítani a mecenatúrát a város szellemű fejlődésének elősegítésére. Mint Hódosi József, a kuratórium elnöke elmondta, a legközelebbi céljuk egy Sarkadról szóló kiadvány megszerkesztése és kiadása. Egyelőre ennek részeit szeretnék megpályáztatni. Mint megtudtuk, ezzel kapcsolatban a közeljövőben felhívást tesznek közzé a helyi sajtóban. Lehet pályázni Sarkad oktatás- történetének feldolgozására, Sarkad sporttörténetének megírására, a volt sarkadi cégérek összegyűjtésére és így tovább. A feldolgozásra az alapítvány elegendő időt hagy a pályázóknak, hiszen fél évtől másfél évig dolgozhatnak az adott részleteken. A sarkadi képviselők 1994- ben határoztak arról, hogy létrehozzák a „Sarkad és Térsége Közbiztonságáért Alapítványt”. Az alapítványt még ugyanebben az esztendőben bejegyezte a cégbíróság. A cél az volt, hogy a sarkadi kapitányság illetékességi területéhez tartozó településeken segítik a bűnözés megelőzését, a közbiztonság megszilárdítását, a kapitányság személyi és tárgyi feltételeinek javítását. A kitűzött célok találkoztak az érintett települések lakosságának és elöljáróságának egyetértésével. Az alapítvány a sarkadi önkormányzat által felajánlott 220 ezer forintos tőkével indult, és ma csaknem egymillió forintnyi vagyonuk van. (Az alapító annak idején meghagyta, hogy az alapítvány vagyonát úgy kell felhasználni, hogy az sohasem csökkenhet 100 ezer forint alá.) A kuratórium legutóbbi elnökségi ülésén határozat született arról, hogy megalapítják „A térség rendőre” címet, amely emlékplakettel és másfél havi áltagkeresetnek megfelelő pénzjutalommal jár. Az első kitüntetés tervezett átadásának időpontja az április 24- ei rendőrnap. A kitüntetést a kuratórium elnöke adja át ünnepélyes keretek között.
