Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-22 / 18. szám
16 Sarkadi Tükör(kép) 1997. január 22., szerda Az ŰJTELEKI LELKÉSZ KARÁTJAI V Uj TEMPLOM, ŰJ REMÉNYSÉG A sarkadi újteleki református templom felújítását 1994-ben kezdték el, s templomszentelést tavaly szeptemberben tartották. Nagy Zoltánnal, az újteleki egyház lelkészével a múltról és a jövőről beszélgettünk. — Mielőtt Sarkadra jöttem, Budapesten teljesítettem menekültügyi szolgálatot — nyúlt vissza a kezdetekhez a református lelkész. — Mintegy két-há- romezer erdélyi menekült gondja felett bábáskodtam, s ebben a feladatban bizony eléggé elhasználódtam. De ezzel együtt megtanultam magamból kilépni, és a mások sorsát átérezni. A három-négy éves szolgálat után elérkeztek számomra a megpihenés évei, azonban nyugdíj helyett arra vágytam, hogy újra közösségi szolgálatba léphessek. így kerültem Sarkadra, ahol legnagyobb meglepetésemre a nyugalom helyett problémák vártak. Életveszélyes állapotú templom, a falain szakadások, a gyülekezetben ugyanez. S a gyógyítás feladata rám várt. Őszintén megmondom, volt bennem egy kis félsz, hogy vajon képes vagyok-e segíteni. Képes vagyok-e fizikailag, lelkileg és egzisztenciálisan végigvinni a templom felújítását és megteremteni a gyülekezeti egységet. A kényszer és a Jóisten azonban segített nekem. S bár az egyik barátom azt mondta: „a templomfelújításba belehalsz”, ma már elmondhatom, túl vagyunk rajta. Igaz, hogy az EKG-val nem dicsekedhetek, de a Jóisten által megadott sikerek újult erőt adtak nekem. A templomszentelés után jólestek Szabó László alpolgármester biztató szavai: „Ha az életedben mást sem csináltál volna, mint ezt, már akkor is sokat tettél!” Nagy Zoltán elmondta, hogy a hajdani újteleki templomból már csak a falak a régiek, minden egyebet kicseréltek vagy felújítottak. Új az aljzat, a torony, a bejárati kistorony, a járdák, a kerítés, s belül a bútorzat. Mindez összesen hatmillió forintba került. S hogy ez a pénz összejött, az köszönhető a helyi ön- kormányzatnak, a gyülekezetnek, az egyházmegyének, a német és svájci barátoknak, kiváltképpen a lelkész Zürichben élő fiának, aki majdnem másfél millió forintot ajánlott fel a templom felújítására. A lelkész hálával említette meg Béres István gyulai építész- mérnök, egyházmegyei gondnok nevét is, aki a két éven át tartó munkálatokat vezette. — A templom mellett van még egy alkotás Sarkadon, amire büszke vagyok, s amit egy kicsit a magaménak is érzek — folytatta aztán.—Ez az Árpád lovas szobor, amit az unokaöcsém, Adorján Endre szobrászművész készített. Valahányszor elmegyek a Szent István téri bronzjószág mellett, mindig melegséget érzek a szívémben. A templom és a szobor az én sarkadi karátjaim... Az újteleki lelkipásztor ezek után a jövőről beszélt. Mint mondta, szeretné, ha hamarosan bevezethetnék a fűtést és a hangosítást a templomba, ezek ugyanis — anyagiak híján — ezidáig elmaradtak. Egy szebb orgonáról is álmodozik, amit a fia ígért a gyülekezetnek, és a templom körüli parkosításról, amelyhez már megérkeztek a földcsomók a cukorgyárból. A Körösháti temetőt hársfákkal szeretnék benépesíteni, majd pedig egy ravatalozót igyekeznek megteremteni. — Persze számomra a „kőhajlék” után a lelki hajlék építése lenne az igazán fontos — hangoztatta. — Az új „műhelyben” új embert kellene kovácsolni, ahol új reménységek születnének. Sokat emésztem magam a közközöny miatt. Gyakorta foghíjasak a székek az istentiszteletek idején, jó lenne, ha kicsi lenne a templom. Sokak szerint nem számít az ember világnézete. Szerintem viszont ahol a hit megromlik, ott megromlik az erkölcs, a gazdaság és a közélet is. Azt kívánom a jövőben, hogy a politikusaink államférfivá, országunk hazává, vezetőink szolgálattevőkké és népünk családdá, testvérekké váljanak. A magam részéről nem készülök nagy sétáló nyugdíjas évekre, szeretnék szolgálni, amíg erre erő és oxigén adatik számomra... Szeretnék segíteni a lelkileg megfáradtakon, ezért tervezem a néhány évvel ezelőtt abbamaradt telefonos lelkise- gély-szolgálat újraindítását. Az új kőhajlék után a lelki hajlékot kell építeni—mondta az újteleki lelkész Kilencvenhatmillió forintot -nyertek Szemétmentes település Sarkad városa az önkormányzatiság első pillanatától kezdve térségben gondolkodik. A volt sarkadi járás 12 települése rendszeres találkozóiból alakult ki mára az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Társulás. — Sajnálattal tapasztaljuk — mondta Tóth Imre, a körzet egyetlen városának polgármestere —, hogy a statisztikai hivatal és más érdekeltségek adminisztrációs módszerekkel szét akarják rajzolni Békés megye elsőként megalakult kistérségét. Ennek ellenére mi továbbra is együtt maradtunk, hiszen a gyakorlatban mi tizen- ketten összetartozunk. Az összetartozást jelzi, hogy az 1996-os megyei területfejlesztési alapból a térség a célelőirányzatból 12,7 millió forintot, a kiegyenlítő támogatásból pedig 83,4 millió forintot nyert. Összesen tehát 96 millió forint került így a sarkadi körzetbe. —Mielőtt pályáztunk volna, kiderült—folytatta a polgármester —, hogy néhány kistelepülés nem tudja felmutatni azt az önerőt, ami a pályázat benyújtásához szükséges lett volna. Lojalitásunkat bizonyítja, hogy Sarkad ezen településeknek kamatmentesen megelőlegezte az önerő rájuk eső részét. A pályázaton nyert pénzekből támogatták a gázprogramot azon településeken, ahol korábban elmaradt ez a beruházás. Sarkadon a „szemétmentes város” programját finanszírozták belőle. Egy modern szemétgyűjtő autót (16 millió forint!) és 800 darab lakosság által kölcsönözhető szemétgyűjtőt vásárolt a város. Maga a szemét- szállítás ingyenessé vált Sarkadon, így remélhetően tisztább és rendezettebb településen élhet majd a lakosság. Emellett az átmenő nemzetközi forgalom előtt sem kell szégyenkeznie a városnak. A konkrét változások mellett egy térségfejlesztő tervdokumentációt is készítettek a pályázati pénzből. Sarkadra vonatkozóan ez a következőket jelenti: a városon átvezető utak mellett kerékpárutakat terveznek, hogy a határátkelőhely irányába biztonságosabb legyen a közlekedés; a város központjában egy forgalmi csomópont készül; szennyvíz-gerincvezetéket terveztetnek, valamint egyéb útépítési terveket (például Sarkad és a határátkelőhely közötti szakaszon, a külterületi út mentén kerékpárút-tervet) finanszíroznak a pályázaton nyert pénzből. Egy másik útépítési terv már az egész térséget érinti. Ez nem más, mint az Újszalonta és Mezőgyán közötti közel hat kilométeres út megépítésének a terve. Ha a terv valaha valósággá válik, Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt lakossága is közvetlenül juthatna a határátkelőhöz, nem beszélve arról, hogy ezen községek évtizedek óta tartó zsáktelepülés jellege is megszűnne. Köszönöm hirdetőpartnereim együttműködését: MARGITTAINÉ FILYÓ KATALIN Telefon: 450-450, 06 (20) 291-775. A melléklet a HUNGÁRIA INFO Békéscsaba, Kétegyházl út 18, sz, alatti üzemében készült. vállalkozó KÖZPONTI NAPKÖZIS KONYHA, SARKAI). A lakosság részére ebéd-, vacsoraszolgáltatással egész évben rendelkezésre áll! iixmI i i:t i i/íő. vacsora 112 i t/kt'í. Családi rendezvények vendéglátását előjegyzés alapján vállalja. f Előjegyzés: (66) 375-249. §• SZ/K VÍZTÖLTÉS és BUBORÉK vegyesbolt Sárosé Gábor Kétegyházl Takarékszövetkezet Sarkadi Kirendeltsége, Kossuth u. 10—12. Telefon: 375-611. Szolgáltatásaink: '* lakossági hitelfolyósítások "*■ lakossági folyószámla-kezelés '* közületek és kisvállalkozások folyószámla-kezelése '* rövid és hosszú lejáratú, kedvező kamatozású betétformák •* lakás célú megtakarítások. Élelmiszer, kenyér, tejtermék, vegyi áruk, italok, stb. széles választékban. Nyitva tartás: 6—19 óráig. A hét minden napján. 5720 Sarkad, g Vasút u. 8. a lel.: 06 (60) 388-664. AZ 1. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN BÉRELHETŐ: Cím: Sarkad, Kossuth u. 17. Telefon: (66) 375-159. ♦ oktatásokra, tanfolyamokra két számítástechnikai terem, 16 gép AT 286, 14 gép AT 386 hálózatba kötve ♦ Előadásokra tantermek ♦ Családi rendezvényekre 80 férőhelyes ebédlő.
