Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-22 / 18. szám

14 Sarkadi Tükör(kép) 1997. január 22., szerda Toronyavató a város szívében A LÁTHATATLAN ÉPÍTMÉNY Az önkormányzat a belvárosi és az újte­leki református templomok felújítását összesen több mint ötmillió forinttal tá­mogatta A sarkadi református egyház 1992-ben határozta el a nyolc fiatomyas (népszerű nevén a ki- lenctomyú) belvárosi reformá­tus templom tetőszerkezetének felújítását. Hamar kiderült, ez annál is inkább időszerű, mert a toronysüveg állapota életveszé­lyessé vált. Mint Kalmár János lelkész elmondta, a felújításért létrehozott alapítvány első tá­mogatója a helyi önkormányzat volt. Az önkormányzatot a refor­mátus hívek, a lakosság és a Sar­kadról elszármazottak pénzado­mányai követték. így kerülhetett sor 1996. október 23-án arra az ünnepi istentiszteletre, amelyen a református egyház köszönetét mondott a támogatóknak a to­rony felújításáért. A sarkadi bel­városi templom annak idején az Európában egyedülálló fiator- nyas linzi templom mintájára épült. A linzi építmény azonban 1880-ban leégett, és mivel ere­deti állapotában már nem került felújításra, a sarkadi vette át a hírnevét. Nem véletlen tehát, hogy a belvárosi egyház hívei imáiba foglalta a mostani felújí­tást végző tasi bádogosmester, Zsirka István nevét. A református lelkipásztor be­szélt a jövőbeli tervekről is. Mint mondta, ebben az évben (a támogatás mértékétől függően) a templom és a torony szigetelé­sét, a falainak külső, belső fel­újítását szeretné elvégeztetni az alapítvány. — Abban a bizalomban akar­juk folytatni a munkát, hogy a kért támogatások úgy az egyház, mint az önkormányzat részéről az idén is megérkeznek — foly­tatta a tiszteletes úr. — Ha a külső-belső munkákon sikerül­ne túljutnunk ebben az évben, úgy 1998-ban talán megoldhat­nánk az orgona restaurálását és a toronyóra beépítését. Tudjuk, a mai anyagi viszonyok mellett a legtöbben csak arra a célra aján­lanak fel adományokat, ame­lyek igazi értéket képviselnek. Mi úgy gondoljuk, Sarkad cent­rumában ilyen tartós nemzeti ér­téket képvisel ez a templom. Kalmár János a templom szemmel is látható szépülése mellett hangsúlyozta: ennél is nagyobb kincs az az építmény, amelyet csupán érezni lehet, de látni nem. Ez pedig nem más, mint a re­formátus egyház által kiépített emberi kap­csolatrendszerek. — Sajnos manap­ság az emberi kapcso­latok is hasonló álla­potban vannak, mint a mi templomtornyunk volt, ezért nagy szük­ség van azok „restau­rálására” — állította a lelkész. — A temp­lom felújítása mellett tehát az emberi kap­csolatok felújítását is célul tűztük ki. Véle­ményünk szerint na­gyon fontos kérdés a felekezeti határok át­lépése. Mi vala­mennyi felekezettel igyekszünk jó kap­csolatot fenntartani, ennek érdekében minden hónap utolsó vasárnapján közös istentisztele­tet tartunk valamelyik sarkadi felekezetnél. De ezt példázza az e héten tartó ökumenikus imahe­tünk is. Ezen ahéten valamennyi felekezettel együtt imádkozunk a világ békéjéért és az egységé­ért. Személyes példámmal is igazolni tudom, nem a felekezeti hovatartozás, hanem az emberi kapcsolat a meghatározó. Az egyik legkedvesebb ismerősöm, barátom ugyanis Kovács József gyulai plébános, akihez — em­beri tulajdonságai miatt — kö­zelebb kerülhettem, mint né­mely református kollegámhoz. Kalmár János ezek után azokról az emberi kapcsola­tokról beszélt, amelyeket a kö­zelmúltban épített ki az egy­házuk. Elmondta például, hogy sok fiatalnak az életéből hiányzik a jó társaság és a be­szélgetés. Őrömmel újságolta, hogy egyre több sarkadi főiskolás, gimnazista vagy szakmunkástanuló találta meg a helyét péntek délutánonként a Habakukkról elnevezett re­formátus csoportjukban. Több mint húszán vannak, akik ál­landóan jönnek, de sokszor ennek duplájára duzzad a lét­szám az alkalmanként eljárók­kal. Ritkaságszámba megy a mai világban egy másik csoportosu­lásuk is: a fiatal házasok közös­sége. Egyelőre nyolc-tíz házas­pár találkozgat egymással. Kö­zös programokat, beszélgetése­ket szerveznek házaknál vagy a gyülekezeti teremben. Örvende­tes — állapította meg Kalmár János —, hogy vannak közöttük értelmiségi házaspárok is. A csoport jelenleg az „önépítő” fá­zisban van, és mostanában ép­pen a névadáson törik a fejüket. A harmadik ilyen kapcsolat- építő csoportja az egyháznak a nőszövetség. A közelmúltban 23 nő tett esküt arra, hogy — segítve az önkormányzat és a családsegítő központ munkáját — a belvárosi református egy­ház területén nyilvántartják és segítik a rászorultakat és a bete­geket. — Úgy gondolom, hosszú tá­von mindezek sokkal nagyobb épülést hoznak majd a város tes­tében, mint maga a templom fel­újítása — hangoztatta a belváro­si lelkész. Elkerülhetetlen elkerülő út Sarkad és a romániai Nagyszalonta között 1992- ben született szomszédvárosi kapcsolat. Az el­múlt évek tapasztalatai azt mutatják, a kapcsolat működőképes, fejleszthető és fejlesztendő. Sar­kad megítélése szerint azonban a fejlődés érdeké­ben az eddiginél magasabb szinten kellene célokat kitűzni a két településnek. A sarkadiak javasolták például, hogy mindkét település forduljon a saját megyéje önkormányza­ta felé, hogy Békés és Bihar intenzívebb kapcsola­tot építsen ki egymással. Indítványozták, hogy Sarkad és Nagyszalonta tegyen meg mindent azért, hogy még ez év első felében megszülessen a települési szövetség a két kistérség (Sarkad és Szalonta térségei) között. A városok pedig készít­senek közös fejlesztési projektet, s ennek mentén nyújtsanak be közös pályázatokat a térségfejlesz­tést célzó nemzeti és nemzetközi pénzalapokhoz. Szintén a sarkadiak javaslata volt, hogy a két város kezdeményezze az érintett állami szerveknél: a határátkelőn legalább a két ország között induljon el a súlykorlátozott teherforgalom. Ezzel párhuza­mosan Sarkad kérni fogja az érintett magyar tárcá­tól, hogy állami finanszírozással létesüljön elkerü­lő út Sarkad városa mellett. A sarkadiak megítélé­se szerint a vasúti forgalmat is bővíteni kellene a két ország között, különösen a teherforgalom újra­indítását érzik időszerűnek. Sőt, véleményük sze­rint megfontolandó lenne a hajdani „Alföld— Fiume” vasút mai keretek közötti újraélesztése is. Operaénekes volt a névadó Nagy Edittel, a sarkadi Kónya kórus vezetőjével egy bombari­adó ideje alatt találkoztunk. A sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola ének—magyar tanára a töb­bi pedagógussal együtt a gimná­zium ebédlőjébe szorult. Mint mondták, visszaemlékezésük óta ez a harmadik bombariadó a suliban. S miközben az igazga­tóhelyettes a hiányzók névsorát és a dolgozatírás órákat gyűjtö­gette, Nagy Edittel a pedagógus kórus megalakulásáról és működéséről beszélgettünk. — Több mint két évvel ezelőtt egyetlen alkalomra (az idősek karácsonyára) gyűltünk össze és tanultunk meg dalokat — mondta a karvezető. — Ami­kor a következő év őszén ismét felkértek bennünket, hogy ugyanezen az ünnepen énekel­jünk, felmerült bennünk az ál­landósulás kérdése. Mivel mindannyian lelkesedtünk az ötletért, hamarosan ismertté vál­tunk, mint pedagógus kórus. Később csatlakoztak hozzánk mások is, és mára összeállt az a tizenegy tagú csapat, amellyel az elmúlt évben 19 alkalommal léptünk fel különböző rendezvé­nyeken. Időközben felvettük a városból elszármazott világhírű operaénekes, Kónya Sándor ne­vét. A tenorista maga is öröm­mel üdvözölte az elképzelésün­ket. Nagy Edit elmondta, hogy a név mellett két másik dologra is büszkék. Az egyik, hogy nekik — szemben más kórusokkal — nincs hiányuk sem basszusból, sem tenorból. A másik, hogy nemcsak az éneklés öröme tartja össze a társaságot, hanem a ba­rátság is, amely időközben ki­alakult közöttük. A kórusnak (amely sokat kö­szönhet Rázga Józsefnek, a csa­bai Zeneművészeti Szakközép- iskola nyugalmazott igazgató­jának) titkos terve, hogy még az idén megszerezzék a minősítést. A Kónya kórus tagjai (balróljobbra) Nagy Edit karvezető, Balogh Katalin, Kiss Erzsébet, Nagy Ferencné, Vágó Éva, Lukács Istvánná, Endrédi Károly, Soós Mihály, Házi Benjámin, Nagy Ferenc és Tímár Imre. (Középen látható a névadó Kónya Sándor és felesége, valamint Tóth Imre polgármester) SARKAD VAROS ik ajánlata: "» 5 szobás, 14 fő részére (2 + 1 férőhelyes szobák) hideg, meleg víz, tusoló, WC, társalgó, színes tv. Kis létszámú családi rendezvé­nyeket 30 főig vállalunk. Érdeklődni: a(66^75-249-e^elefonom •» Jó szórakozást kíván a HANGULAT Presszó tulajdonosa, Murok Ferenc. Egész évben várjuk kedves vendégeinket baráti HANGULATTAL, udvarias kiszolgálással. Sarkad, Ady E. u. 27/A. Nyitva tartás: mindennap 7—22 óráig. s Telefon: 06 (60) 301-414. 1 Axiális, radiális ventilátorok, hőlégfúvók, tetőventilátorok, faipari elszívók, szárítók, bográcsok 7 l-es, 14 l-es és 28 l-es, napenergiával működő kerti zuhanyzók, mezőgazdasági eszközök gyártása. Cím: Sarkad, Tanya 5. sz. Pf.: 18. Telefon: (66) 375-833. Telefon/fax: (66) 375-373. KÖZÜLETI ES LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS. (50188) Sétány 5720 Sarka«, Béke sétány Telefon: (66) 375-44_. Gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, vita­minok, gyermektápszerek, babaápolási cik­kek, gyógyászati segédeszközök, gyógyhatá­sú termékek, gyógykozmetlkumok, állat- gyógyászati készítmények, gyógypremlxek izéles választékban. íyltva tartás: hétfőtől péntekig 7.30— 18.00, szombaton 8.00—13.00 óráig.-: V Tg Állandó ügyeleti szolgálat. $ „Az átváltozás Ij. . varázsa" 97mbßn iS — fodrászat — kozmetika SARKAD, — hajanalitika Lejáró n. 3. Egyéniség a hétköznapokra. Bejelentkezés: NYITVA TARTÁS: telefon: 06 (30) 530-868. hétköznap 7—19 óráig. Gyors és közvetlen készpénzfelvétel bankkártyával az OTP Bank Rt. Sarkadi Fiókja kártyaelfogadó terminálján. Pénztárj órák hétfőn: 7.30—16.30 óráig, keddtől csütörtökig: 7.30—15 éráig, pénteken: 7.30—12.00 éráig. Sarkad, Szent István u. 5. £ Telefon: (66) 375-725, 375-977. f MARHÁS LAJOS gépjárműtechnikus, autószerelő mester, villamossági szerelő mester. 5720 Sarkad, Vasút u. 56. Telefon: (66) 375-106. Keleti, nyugati személygépkocsik, jár­művek, vegyes használatú tehergép­járművek teljes körű kis- és nagyjaví­tása, műszaki vizsgára felkészítése, vizsgáztatása, KPM ügyintézése rövid határidővel. PETROCUUM Petro-Canada termékei széles választékban kaphatók1. (49M4| Vállalkozók, figyelem! A Sarkadi Vásártér Kft., Sarkad, Vásár tér 3. (MOL-kút mögötti) piactéren 7, illetve 10 m2-es, közművel ellátott pavilonok bérelhetők. Várjuk továbbá olyan vállalkozók jelentkezését, akiknek tárolási gondjaik vannak, mivel a Vásár téren bértárolási lehetőséget biztosítunk zárt és szabadtéri módon. VAGYí Érdeklődni: személyesen vagy a 375-884-es telefonon lehet. VÁSÁRTÉR KFT.

Next

/
Thumbnails
Contents