Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-22 / 18. szám
A LÁTHATATLAN ÉPÍTMÉNY AZ ISTENNŐ ELLENSÉGE ÚJ TEMPLOM... Kalmár János, a sarkadi belvárosi református egyház lelkésze hangsúlyozta: a templomtoronynál is nagyobb kincs az az építmény, amit csupán érezni lehet, de látni nem... (14. oldal) A négy évvel ezelőtt alakult Ceres Alapítvány tavaly új programot indított, amelynek az agrocaritas elnevezést adták. A programban kezdetben 30 rászorult család vett részt. A több munkát igénylő', belterjesebb növényeket termesztő kiválasztottak több pénzt vihettek haza, mint a hagyományosan támogatottak. (15. oldal) A hajdani.sarkad-teleki református templomnak már csak a falai a régiek. Az elmúlt két évben minden egyebet kicseréltek. (16. oldal) Tavaly az október 23-ai ünnepségen adták át a városnak Sarkad új jelképeit (címert, zászlót és pecsétet). Ekkor avatták fel a háttérben látható, bronzból készült Árpád lovas szobrot is függő szalag és a rajta lógó medalion szintén arany. A sisakkorona ötágú, három arany levelében egy-egy zafír-, a közbeeső szárnyakon' pedig rubinkő van. A korona abroncsán három rubin között négynégy lóhere alakban elrendezett smaragdkő látható. A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst színűek. A KÉPVISELŐK 300 ÉVRE TERVEZTÉK leírása: Sarkad címere álló, négyeit, csúcsaiban csapott, csücs- kös talpú reneszánsz pajzs. A pajzs jobb felső, kék mezejének zöld udvarán enyhén jobbra fordulva ezüst, népies ruházatban, fekete övvel, aranyos szegélyű vörös süveggel földműves áll, előre kinyújtott karjában földig érő aranykeresztet tart, balját egy balra forduló, részben takarásban lévő eke vörös szarván (melyről fekete istráng lóg le) nyugtatja. A bal felső vörös mezőben természetes színű, fekete tollazatú, kiterjedt szárnyú, fegyverzett aranyos karmú, arany koronával ékesített sasfióka lebeg, amely vörös csőrében smaragdköves aranygyűrűt tart. A jobb alsó vörös mező vörös boltíves, arany kapuzatú ezüst bástyája felett, balra kinyúló, természetes színű, vágott páncélos bal kar, aranyos mar- kolatú, ezüst pengéjű szablyát emelve lebeg. A bal alsó kék mezőben hullámos ezüst pólya felett, zöld fészekben kiterjesztett szárnyú ezüst pelikán, csőrével mellét tépve, kiserkent vörös vércseppjeivel három fiókáját táplálja. Apajzsra enyhén jobbra forduló, kék és vörös bélésű, aranyos pántozatú tornasisak került elhelyezésre, amelynek szegecsei, a nyakán Még a jelenlegit megelőző képviselő-testület döntött arról Sarkadon, hogy tájékozódni kíván egy esetleges új címer terveztetéséről és bevezetéséről. Tóth Imre polgármester felkérésére dr. Takács Péter tanszékvezető egyetemi docens elemezte az akkoriban használt címert. Szakértői véleménye szerint az heraldisztikai szempontból erősen kifogásolható. Az 1994. évi választásokon új összetételű testület került a város élére. E testület tagjai ismét napirendre tűzték a címerügyet. Dr. Takács Péter professzor ekkor is megerősítette, a település címere nem felel meg a címertan szabályainak, ezért szakmai szempontból kiigazításra, megváltoztatásra szorul. A testület ezek után tervezőt és kivitelezőt keresett. Ennek során hamarosan kapcsolatba kerültek a szegedi Poszt-Art Címer- és Éremtervező Stúdióval. (A stúdió egyben az Országos Település Címertár szerkesztősége is!) A sarkadi címer megváltoztatásához, illetve az esetleges új címer elkészítéséhez ők adták a legmegfelelőbb árajánlatot, s emellett a legnagyobb garanciát is a szakmai és esztétikai szempontokhoz. Takács Péter professzor pedig a következő „útravalóval” búcsúzott a testülettől: „Úgy döntsenek, hogy 300 év múlva se kelljen megtagadnia senkinek Sarkad címerét!” A tervekből pedig — ha nem is viták nélkül —, de hamarosan megszületett a mai új címer. Az új jelképeket, a címert, a zászlót és pecsétet tavaly, az október 23-ai ünnepség keretében mutatták be először Sarkad lakosságának. íme a képen látható új címer Sarkad új címere most már mindenféle szempontból megfelel a heraldisztika szabályainak Paradicsom a város közepén A sarkadi önkormányzat úgy döntött, nem várják ki, mi lesz a túlvilágon, még e világon megteremtik az „édent”. A név már adott volt, hiszen hosszú évek óta így nevezik a város mértani középpontjában lévő tavat, csak éppen a körülmények hasonlítottak az elképzeléseinkben élő pokolhoz. A sás, a nád, az iszap, a rothadás és főként az ezekkel járó kibírhatatlan bűz már régóta nem volt méltó az Éden-tó elnevezéshez... Az önkormányzat tervezett, a szerencse kedvezett, a kivitelező dolgozott (és dolgozik jelenleg is), úgyhogy ma már szinte a felismerhetetlenségig megszépült a tó, pedig még korántsem a végleges képet láthatják a sarkadi állóvíz mellett elhaladók. A múltról és a jövőről Tóth Imre polgármesterrel, majd Czeglédi Andrással, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Azt hiszem, nem sok olyan tó van Békésben, amely egy település mértani középpontjában, ráadásul nemzetközi átmenő forgalom mellett fekszik — mondta a polgármester. — A tó értékét növeli az is, hogy a közelben található a vásártér, a MÓL 2000 üzemanyagtöltő állomás és a városi sportpálya. Látható tehát, hogy városunk szégyenfoltja volt ez a tó a jelenlegit megelőző állapotában. Amikor először felmerült a tó mellett folyó Gyepes-csatorna mederrendezésének kérdése, nem véletlen, hogy az Éden-tó is a tárgyalások középpontjába került. — Mind a Gyepes, mind az Éden-tó állapota évtizedes gond volt a településen — mondta Czeglédi András. — A vizek rendezésére már az 1970-es években megfogalmazódott egy terv. Akkoriban még Sarkadon volt a KÖVIZIG üzemmérnöksége, s annak egy sarkadi dolgozója — önszorgalomból! — kidolgozott egy rendezési tervet. Ebből sajnos csak annyi valósult meg, hogy a tavat és a Gyepest elválasztották egymástól, ám az iszapkotráshoz hozzá sem fogtak. Legközelebb 1990-91-ben vetődött fel újra komolyan az Éden-tó iszaptalanításának kérdése. Próbálkoztunk egy PHA- RE-pályázattak azonban nem nyertünk. Később a tó már az alapfeladatát (esővízelvezetés) sem tudta ellátni. Ekkor állapodtunk meg a KÖVIZIG-gel, hogy a Gyepes és az Éden-tó rehabilitációját együtt kell elvégezni. A KÖVIZIG és a szakminisztérium segítségével mára már sokkal idillibb körülményeket láthatnak a lakosok és az erre látogatók. A tárgyalások 1995 novemberétől folytak. A következő év tavaszán készen voltak a tervek, nyáron pedig elkez- • dődhetett a munka. Czeglédi András konkrétan is felsorolta, mi mindenen jutottak túl mára. Megszüntették például a tó feltöltő műtárgyát, s helyette egy ürítő műtárgyat létesítettek. Kiszárított állapotban iszapkotróval elvégezték a partmenti sávok iszapkotrását, a tó közepéről pedig szivattyús iszapkotrással távolították el az iszapot. A tó mentén kikotorták a Gyepes csatornát, rőzsefo- nással mederszűkítést hajtottak végre, a korábban elvadult nádas helyén ma fűnyíróval lehet karbantartani a partot. Hátravan még a tavon egy feltöltő műtárgy létesítése, amelynek a friss víz adagolása a feladata. Mivel a Gyepes vízminősége nem megbízható, ezért teljesen elválasztották egymástól az Édent és a Gyepest, így a tóban állandó vízszint tartható. Ez azért is fontos, mert a tavon nyáron horgászparadicsomot szeretne működtetni az önkormányzat, és a halaknak — mint tudjuk — nem mindegy, hogy van-e körülöttük víz vagy sem. Ehhez hasonlóan fontos kérdés a vízutánpótlást szolgáló feltöltő műtárgy kialakítása, am it az önkormányzat — hogy egyúttal látványos megoldás is legyen — szökőkút- szerűre tervez. Ugyanebben a tervezési szakaszban van a tó körüli közvilágítás ügye is. A tó MOL-kút felőli, mintegy 20 méter szélesen feltöltött partszakaszán pedig létrehozzák az úgynevezett Millecentenáriumi Emlékparkot, amely várhatóan Sarkad egyik legszebb zöldövezete lesz. Az önkormányzat időközben megkérte a halászati jogot is, és a megállapodások szerint a városgazdálkodási irodán keresztül fogja működtetni a tavat. Tóth Imre polgár- mester szerint így biztosabb, hogy az itteni lehetőségeket (nyáron horgászat, télen kor-- csolyázás) az egyszerűbb lakosok is élvezni tudják. (Egy vállalkozó talán szigorúbb anyagi feltételekhez kötné a tó igénybevételét.) A haltelepítést a szarvasi Halászati Kutató Intézet szakmai segítségével végzik majd. A HAKI-val egyébként (egyelőre szóbeli) megállapodást kötött az ön- kormányzat. Eszerint a kutatóintézet folyamatosan szakmai segítséget nyújt a sarkadi önkormányzatnak, és a tavat mindkét fél megyei minta horgásztónak tekinti. A sarkadiak elképzelése szerint a tó és a Millecentenáriumi Emlékpark átadására a május elsejei majális kapcsán kerülne sor, amennyiben a kivitelezőnek az időjárás megengedi, hogy időben befejezze a munkálatokat. « Az iszapkotrás után megszépült az Éden tó Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária A fotókat a sarkadi Balogh & Balogh Bt. készítette
