Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-07-08 / 286. szám

1996. december 7-8., szombat-vasárnap KÖRKÉP Karácsony előtt megnyílik az M5-ÖS új szakasza Személykocsiknak 8,60 Ft kilométerenként Várhatóan december 20. és 22. között adják át a forgalomnak az M5-ÖS autópálya Budapest— Kecskemét közötti szakaszát, s további egy hét elteltével kerül sor az autópályadíj bevezetésére —mondta pénteken az MTI-nek Harmath László, az Alföld Kon­cessziós Autópálya Rt. vezér­igazgató-helyettese. Az átadás­ra kész autópálya két-két sávos, mindkét oldalán leállósávval, segélykérő telefonokkal, jege- sedés-előrejelző rendszerrel és zártláncú televízióhálózat­tal. Az autópálya mentén két új rendőrségi objektumot, továbbá zaj- és vadvédő falakat is építet­tek. A várható úthasználati díj a Budapest—Kecskemét közötti szakasz teljes — mintegy 100 kilométeres — hosszán a sze­mélygépkocsiknak 860 forint lesz. Ez kilométerenként 8 forint 60 fdlér, szemben az M1 -es au­tópálya kilométerenként 30 fo­rint körüli tarifájával, ami egye­dülállóan magas Európában. Továbbra is ingyenesen hasz­nálhatók az autópálya Buda­pest—Gyál-Budapest, Buda­pest— Inárcs—Budapest, Gyál—Inárcs—Gyál, Lajos­mizse—Kecskemét—Lajos- mizse szakaszai. Személygép­kocsi kategóriába tartoznak a 3,1 méternél kisebb tengelytávú járművek, beleértve az utánfutót vontató személygépkocsikat is. Az alapdíj 1,1-szeresét fizetik majd a maximum kéttengelyes könnyű tehergépkocsik 3,1 mé­tert meghaladó tengelytáv ese­tén. A közepes tehergépkocsik legalább egy pár dupla kerékkel, valamint az autóbuszok a tarifa 1,7-szeresét, a nehéz tehergép­kocsik pedig a 4-szeresét fizetik. A koncessziós társaság az útpá­lya gyakori használóinak, i I letve az M5-ÖS körzetében lakók szá­mára díjkedvezményre jogosító kártyát kíván bevezetni, amely a bankkártyákhoz hasonlóan mű­ködik és bármelyik fizető­kapunál feltölthető lesz. A szlovák nyelv oktatásáról tájékozódott Ondrej Nemcok, Szlovákia ok­tatási minisztériumának állam­titkára tegnap megyénkbe láto­gatott, hogy a szlovák kisebbsé­gi nyelvoktatásról szerezzen konkrét tapasztalatokat. Az ál­lamtitkár Békéscsabán, a Szlo­vák Kultúra Házában kérdé­sünkre elmondta: a magyaror­szági Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium és a szlovákiai Oktatási Minisztérium vezetői a napokban véglegesítik az 1997—99-es időszakra vonat­kozó közös munkatervüket, és ebben figyelembe veszik a Bé­kés megyei szlovákság képvi­selőinek véleményét is. Ondrej Nemcok kiemelte: a szarvasi szlovák általános isko­lában, a Brunszvik Teréz Óvó­képző Főiskolán, valamint a bé­késcsabai Körösi Csorna Sán­dor Főiskolán is meggyőződ­hetett arról, hogy nagy lépést tet­tek előre megyénkben a szlovák nyelv oktatásában, illetve e té­ren a pedagógusok képzésében, így megállhat az a folyamat, mely a szlovák kisebbség nyel­vének — az identitástudat egyik legfontosabb elemének — elha­lásához vezetett volna. Az ál­lamtitkár visszatérve a két illeté­kes minisztérium munkater­véhez szólt arról is, hogy ebben kiemelt hangsúlyt helyeznek az ösztöndíjasok, pedagógusok, tudományos kutatók, illetve a tankönyvek, taneszközök cseré­iére is. Ny. L. Nem hisznek a jóslatokban Az Orosháza Városért Választá­si Szövetség és az MDF oroshá­zi szervezete évadzáró gyűlését tartották tegnap este, ahol elsőként az Orosházi Krónika kétheti lap főszerkesztője szá­molt be a 13 kiadást megért új­ság anyagi helyzetéről. Elmond­ta, eddig nyereséget ugyan nem produkáltak, de a nullszaldós költségvetés is már biztató. S hogy a jövőben a lap eltarthassa önmagát, Nédó Géza kérte a megjelentek anyagi hozzájáru­lását. Dr. Varga István ország- gyűlési képviselő az ország poli­tikai helyzetét elemezve így fo­galmazott: — Az 1996-os év a leg­rosszabb éve volt a rendszervál­tást követően Magyarországnak. Nem hiszek azoknak a jóslatok­nak, melyek szerint olyan növe­kedés indulna meg, ami akár csak stabilizálná is a polgárság helyze­tét. Nem hiszek a reálbérek növe­kedésében, az értékálló nyugdí­jakban. A legtragikusabbnak azt tartom, hogy a lakosság 50—60 százaléka a szegénységi küszö­bön él, egyharmada pedig a létmi­nimum határán. Cs. I. Péksütemények bő választéka Naponta 15 ezer darab péksütemény készül üzemükben A mezőberényi Német Pékség Bt. nem szorul bemutatásra megyénkben. A sütőipari vál­lalat tegnap áru- és eszközbe­mutatóra invitálta meg az érdeklődőket Békéscsabára, a Fiume Szállóba. A cég jelen van az egész országban, a me­gyén kívül Csongrád, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyékben érdekeltek, va­lamint a Dunántúlon és Buda­pesten is. A társaság 1981 őszén alakult, azóta hatalmas változásokon ment át, tudtuk meg Egri Jánostól, a pékség munkatársától. Ma több, mint húsz különböző formátumú és ízesítésű péksüteményt ké­szítenek. Hajtogatott és leve­les tésztával dolgoznak, na­ponta 15 ezer darab péksüte­mény készül üzemükben. Bemutatták a pékség által gyártott és forgalmazott termé­keket, valamint a december ele­je óta bevezetett új termékcsalá­dok (kiflik, zsemleáruk, és szál­lodai reggeli sütemények) is megkóstolhatok voltak. A ter­melés gépesített, a társaság jelentős beruházással mélyhű­tött technológiára tért át. Cél­juk, hogy vásárlóik a nap min­den szakában friss pékárut fo­gyaszthassanak. (Both) A mezőhegyesi vállalkozókért Vállalkozói napot tartott tegnap Mezőhegyesen a Békés Megyé­ért Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány és annak helyi alirodája. A Centrál emeleti dísztermében megjelent vállalkozókat Kassai Béla polgármester és Csík And­rás, az alapítvány ügyvezető igazgatója köszöntötte. Utalva a rendezvény iránti csekély érdeklődésre, mindketten hang­súlyozták, hogy éppen a sajátos hagyományokkal rendelkező Mezőhegyesen lenne a legna­gyobb szükség a BMVA szol­gáltatásaira, információira. Akik megtisztelték részvéte­lükkelafórumot, és végighallgat­ták az előadó menedzsereket, igazolták a fenti állítást. Kretz Adám az alapítvány szaktanács- adói tevékenységéről és tanfo­lyamairól, Krátkiné Andó Agnes a mikrohitel-konstmkcióról, Ku- csera Mihálypedig a vállalkozók információval való ellátásáról beszélt.Argyelán György részle­tesen szólt többek között a mező- gazdaságot érintő fejlesztési projectekiől: a gépkörökről, az értékesítési-beszerzési szövet­kezetekről, a kistérségi progra­mokról, a közraktározásról, az agrármarketing fontosságáról. A termeltetési lehetőségek közül az olajtök-, a cukorrépa-vetőmag-, valamint a gyógy- és fűszernö­vény-termesztésben rejlő lehető­ségekre hívta fel a figyelmet. Az előadásokat követő fóru­mon a BMVA munkatársai be­mutatták számítógépes adatbázi­sukat, és praktikus tanácsokkal látták el a kérdezőket. Hangsú­lyozták, hogy hasonló gondok esetén a mezőhegyesi alirodától ugyanilyen szakszerű és pontos válaszokat kaphatnak. Éljenek a lehetőséggel! — biztatták a meg­jelenteket. M. Gy. Csaknem ötezer csirke égett a gyarmati ólban — Füzesgyarmaton, a Toldi utca 4/a. szám alatt kigyulladt egy csirkeól, melyben csaknem ötezer csirke tartózkodik — kaptuk a jelzést tegnap hajnali 5 óra 12 perckor, tájékoztatta la­punkat Nagy István tűzoltó őrnagy, a szeghalmi tűzoltóság parancsnokhelyettese. A tüzet a ház asszonya ész­lelte először. Amikor hajnal­ban belépett a mintegy 250 négyzetméter alapterületű csirkeólba, azt tapasztalta, hogy az egyik Alke típusú műanya (ami tulajdonkép­pen egy gázégővel ellátott reflektorból áll) alatt körül­belül két méter átmérőjű körben ég a szalmaalom. Ezt követően szólt a férjé­nek. Ám mire a férfi az ólba ért, már nagyon elterjedtek a lángok, így a tüzet — minden erőfeszítése elle­nére — már nem tudta víz­zel megfékezni. Értesítették a helyi önkéntes tűzoltókat, és a szeghalmiakon kívül a karcagi és püspökladányi tűzoltóságot is. A szeghalmiak — a füzes­gyarmati önkéntesekkel közö­sen — eloltották a tüzet. Az eset során mind a 4580 naposcsirke bent égett, az ól födémé és a tető palája is a tűz martalékává vált. Az anyagi kár igen jelentős. Magyari Barna Emlékbizottsági ülés. A Hon­foglalás 1100. Évfordulója Em­lékbizottság kedden meghall­gatja a bizottság elnökének, Magyar Bálint kultuszminisz­ternek a beszámolóját az évfor­duló megünneplésére vonat­kozó kormányhatározat végre­hajtásáról. Az ülésen felszólal dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is, aki szakmai-tudományos szempontból értékeli az ez év­ben megtartott ünnepi esemé­nyeket. Napirenden a ratifikálás. Az Országgyűlés a jövő héten előreláthatóan napirendre tűzi a magyar-román alapszerző­dés ratifikálását. A vitában nem szólal fel Tőkés László, mert a házszabálytól való elté­rést a koalíció nem támogatta. Kóródi Mária alelnök el­mondta még, hogy a t. Ház a jövő héten ismét háromnapos ülést tart. A képviselők dönte­nek az atomenergia-törvény­ről, a tudomány helyzetével kapcsolatos országgyűlési ha­tározati javaslatról és a tb-ala- pok idei pótköltségvetéséről. Jól fizet a turizmus. Az Orszá­gos Idegenforgalmi Bizottság jelentése szerint hazánk turiz­musból származó devizabevé­tele az idén várhatóan 2,1-2,2 milliárd dollárt tesz ki. Ebből mintegy 2 milliárd dollár már befolyt a vendéglátók kasszá­jába. Ajándék egyetemistáknak. A Microsoft Magyarország mint­egy félmillió forint értékű prog­ramcsomaggal ajándékozta meg a Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete ma­gyarországi tagozatát. A prog­ramcsomagnak része a cég há­lózati és internet szoftvere is. A hallgatók ennek segítségével csatlakoztatják majd a magyar közgazdasági egyetemeket és főiskolákat á nemzetközi in­formációs rendszerhez. „Rendőrpalota”. A Magyar Demokrata Fórum közlemény­ben cáfolja, hogy a pártnak köze lenne a Teve utcai rendőr­ségi székház építésével kapcso­latos jogügyletekhez. A közle­mény szerint az MTV Kriminá­lis című műsorának csütörtöki adása olyan összefüggésben említette a pártot, mintha a be­ruházásban az MDF-nek érde­keltsége lett volna. Horn Gyula a TV2-n. Horn Gyula kormányfő lesz a ven­dége a TV2 programján vasár­nap délután fél háromkor kez­dődő Új Reflektor Magazin című műsornak. Erről az ér­dekvédelmi magazin főszer­kesztője, Ilkei Csaba tájékoz­tatta az MTI-t pénteken. A fél­órás műsorban a miniszterel­nök a nézők levélben feltett kérdéseire válaszol. A pályázat ötletadója Schéner Mihály festőművész volt Kossuth Mikulása A Kossuth Szövetség és a Békés megyei önkormány­zat művészeti pályázatot hir­detett a megye 6—14 éves tanulóinak. A jelentkezők egy témában egy pályamun­kát küldhették be november 20-áig a Kossuth Szövetség címére. Textilre, fára készült festményekkel, verssel, no­vellával fafaragással pályáz­hattak a diákok „Mikulás és karácsony” témakörben. A pályázat ötletadója Schéner Mihály Kossuth-díjas festő­művész volt. A beérkezett négyszázharmincöt munkát szakmai bíráló bizottság ér­tékelte. A zsűri tagjai között volt dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. A pályáza­ton résztvevő legjobbakat tegnap a békéscsabai Jókai Színházban megrendezett Mikulás-ünnepségen jutal­mazták. Az ünnepséget a medgyesegyházi általános iskola és a művelődési köz­pont közös kulturális ren­dezvénye tette színesebbé. A Kossuth Szövetség feladata: Kossuth és kora történelmi és kegyeleti ha­gyományápolása, a közmű­velődési hagyományok őrzése, valamint a tehetség- kutatás és -gondozás — hangsúlyozta Gavlik István, a Kossuth Szövetség orszá­gos elnöke. E szellemiség és a nagy hazafi előtti tisztelgés jegyé­ben a szövetség országos el­nöksége koszorút helyezett el tegnap Békéscsabán, a Kossuth-szobor előtt. A ren­dezvényen az országos szö­vetség a Békés megyei Kos­suth hagyományápoló kö­zösségek szervezéséről is tárgyalt. A Kossuth Szövet­ség Békés megyei szerveze­tének titkára Nagy Béla, Medgyesegyháza polgár- mestere lett. B. I. Freddie Mercury-díjasolt. Az AIDS elleni küzdelem hazai legjobbjai közül többeket - orvost, pszichológust, aktivistákat és egy HIV-fertőzöttét - tüntetett ki a betegségben el­hunyt zenészről elnevezett díjjal tegnap Budapesten Kökény Mihály népjóléti államtitkár. A Magyar AIDS Alapítvány elismerését eddig 22-en kapták meg. fotó: feb/hatlaczki balázs

Next

/
Thumbnails
Contents