Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-06 / 285. szám
II Heti gazdasáG 1996. december 6., péntek Mélyszántás, (t) Az átlagosnál jóval szárazabb novembert hagytunk magunk mögött: a lehullott csapadék mennyisége átlagban a 10 millimétert sem érte el. A megkésett talajmunkákat így pótolni lehetett, ugyanakkor az őszi vetésekre hiányzott a csapadék. Szántanivaló még mindig bőven van, a gépek magányosan róják a köröket a télies határban fotó: lehozcky Péter Egy édes szenvedély (Folytatás I. oldalról) reggeli teát is ezzel édesíti. Bosszankodik is eleget azon, hogy a sajtó és az egészségügy miért nem népszerűsíti jobban ezt az étket. — Külföldön nagyobb rangja van a méznek. Az étkezési kultúrához hozzátartozik, hogy ne hiányozzék reggelente az asztalról. Elgondolkodtató az is, hogy idehaza a fogyasztók többsége szinte csak az akácmézet keresi. Ma már egyre kevesebb van belőle, mert az akácerdők javát kiirtották. A most telepített akácosok pedig 25—30 év múlva lesznek jó mézelők. A vegyes méz és a repceméz is igen értékes, ám ezeket inkább külföldön adják el. Kevesen ismerik az olajfűz mézét. Jellegzetes aromája, finom illata vetekszik az akácéval. Méhészeti adatok néhány megyéből Méhcsaládok Méhészetek száma száma Békés 26826 690 Jász-NagykunSzolnok 26390 633 Csongrád Bács20048 445 Kiskun 68137 1318 Somogy 68705 1499 Amíg beszélgetünk, a ház asszonya, Edit néni finom süteménnyel kínál bennünket. Mint mondja, a férje édesszájú, a kedvence a mézestorta és a mézes- puszedli. Ez utóbbiból, amikor elindul a méhekkel, egész szakajtónyit visz magával. A méz az emberiség legősibb tápláléka. Hússal, tejjel, növényekkel, különféle magvakkal együtt ősidők óta fogyasztjuk. A mézet a mézelő méhek a növények nektárjából vagy a leveleken található édes nedvekből gyűjtik, majd saját mirigyváladékukkal vegyítve átalakítják és lépekbe ömlesztve mézzé érlelik. 100 gramm méz előállításához egymillió virág és 15 ezer méh kell — írja A méz és az egészség című könyvében dr. Nicolae N. Mihallescu. — Ősidők óta ismeretes az is, hogy a méz és a méhkas más termékei, nem csak tápláléknak jók, de betegségek gyógyítására is alkalmasak. A történelem legkorábbi írásos emlékei, mint például a mezopotámiai kultúrához tartozó agyagtáblácskák is említik egyebek közt a mézet, mint orvosságot. Az ókori görög-római írások Védő János gyerekkora óta méhészkedik ugyancsak figyelmet szentelnek e témának. Arisztotelész hatkötetes tanulmányt írt kizárólag a méhek életéről és a méhészeti anyagokról. A méhszurkot (propoliszt), mint a viasz egy sajátos fajtáját zúzódásos sérülésekre, és gennyes sebekre ajánlja, a fehér mézet szembetegségre és friss sebekre. Dioszkoridész görög orvos és növényismerő „Gyógyanyagokról” című munkájában a mézet olyan szerként tartja számon, mint ami a különféle sebeket, továbbá a csömört. A magyar méz sorsa (1995-ös adat) tonna Hazánkban termesztett méz összesen 15500 Export 12500 Ebből: Németország 5300 Olaszország 2650 Franciaország 970 19 egyéb ország 4580 Hazai becsült fogyasztás 3000 fül-, szem-, torokfájást, mell- és vesebajt gyógyítja. Csaknem egyetemes hatású gyógyszernek, panáceának tekinti a mézet. A 20. század első harmadáig a vegyi és a gyógyszerészeti tanulmányok, valamint a receptgyűjtemények a mézet 23 különféle készítmény alkotóelemeként tüntetik fel, nem beszélve a viaszról, amely 42-nél több kenőcsben szerepelt. A méz később világszerte kimaradt a receptgyűjteményekből, csak a fehér viasz tartja napjainkig helyét a gyógyszerészetben. Az orvosok, biológusok, vegyészek és gyógyszerészek azonban nem mondtak le arról, hogy továbbra is kutassanak gyógy- anyagok után a természetben sőt, fokozott érdeklődéssel fordultak a méhkaptár, a természet eme kincsestára felé. Ennek a figyelemnek köszönheti létét a méhészeti anyagokon alapuló gyógymód, az apiterápia. Csath Róza A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Helyi vállalkozói csoport nem jelentkezett A szakképzési törvény 1995. évi változását követően jött létre az Országos Szakképzési Tanács (OSZT). A tanács munkájában a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák, az iskola- fenntartók és a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselői vesznek részt. A tanács tevékeny szerepet vállalt a szakképzéssel kapcsolatos döntések kialakításában. Munkája során mind a szakképzés irányításával kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekkel foglalkozott. Az OSZT állást foglalt a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének a szakképzés fejlesztésének érdekében történő elosztásáról is. Az állásfoglalásokat a munkaügyi miniszter változtatás nélkül jóváhagyta, s a következő fontosabb pénzügyi következményekkel járó döntéseket hozta: 1100 millió forintot biztosított a szakképzés decentralizált fejlesztésére; Az előző évek fejlesztési programjának befejezéseként autóelektronikai eszközöket kapott hat iskola 40 millió forint összegben. Az eszközöket a minisztérium közbeszerzési eljárás segítségével szerezte be; 85 millió forint juttatásával megteremtette az alapját a Leonardo da Vinci program megindításának; Kamatmentes kölcsönt nyújtott három alkalommal összesen mintegy 37 millió forint értékben. A decentralizált támogatás elosztása az iskolák és a gazdálkodó szervezetek között, valamint a pénzkifizetések várható alakulása (e Ft) Megye Iskolák Gazdálkodó szervezetek 1996. évi megyei keret Baranya 21 600 15 800 37 400 Bács-Kiskun 34 742 20 240 54 982 Békés 29 109 12 800 41 909 Borsod-Abaúj-Z. 52 050 36 200 88 250 Csongrád 28 652 20 359 49 011 Fejér 38 940 7 200 46 140 Győr-Moson-Sopron 45 517 5 213 50 729 Hajdú-Bihar 25 500 31 500 57 000 Heves 27 442 11 461 38 902 Jász-Nagykun-Sz. 29 222 20 340 49 562 Komárom-Eszterg. . 26 358 10 569 36 927 Nógrád 13 548 7 835 21 383 Pest 57 701 3 697 61 398 Somogy 25 656 13 440 39 096 Szabolcs-Sz.-Bereg 19 300 34 348 53 648 Tolna 12 370 14 527 26 897 Vas 24164 7 287 31451 Veszprém 29 896 12 700 42 596 Zala 28 545 7 300 35 845 Budapest 217 136 19 864 237 000 Összesen 787 448 312 680 1 100000 A VÁSÁRCSARNOK MEGÉPÜL OROSHÁZÁN Hetek óta nem látni mozgást Orosházán, a Könd utcai vásárcsarnok építkezési területén. (Képünk tanúsága szerint is igen kihalt a terep — a szerk.) A kereskedői lendület is megtört a sok bizonytalansági tényező hallatán. A minap azt hallottuk, meg kell várni a testületi ülést, ahol napirendre kerül a téma. így történt. Zárt ülésen vitatták meg a képviselők, mi legyen a vásárcsarnok sorsa. A végeredményről Fetser János polgármestert kérdeztük: — Erezzük és tudjuk, az emberek mostmár csak az önkormányzatban bíznak. Ezért is döntött úgy a testület, hogy a piaci beruházás mögé áll. Megbízta a városfejlesztési bizottság elnökét a piaci beruházás feltételeinek kidolgozásával. December közepére, a következő testületi ülésre készülnek el ezzel. A bizottsági elnökök készítik elő az ARCONEX többségi tulajdonának kivásárlását, ők tesznek ajánlatot a polgármesternek a szerződés aláírására. Miután a Piac Kft. 100 százalékig az önkormányzat tulajdonába kerül, mindenképpen megépül a vásárcsarnok. — A testület elvetette, hogy a megvalósításra külföldi befektetőt keressen, helyi vállalkozói csoport pedig nem jelentkezett. Úgy kell a végére járnunk a dolognak, hogy az elszámoláskor költségvetési pénzzel nem lehet megfinanszírozni — mondta a polgármester, akitől azt is megtudtuk, hogy elképzelhető formai változás, lehet, hogy az emelet nem épül meg, a szerkezeti módosításokat előtte viszont át kell tekinteni. Természetesen a határidő is módosul: 1997 első hat hónapjában épülne meg a csarnok. Csete Ilona Ezen a területen 5 évig építési tilalom volt (Orosháza — Könd utcai piactér). A lakóházak hónapokkal ezelőtt egyik napról a másikra tűntek el. A kisajátítások után hétköznap és hétvégén tereprendezést láttak a polgárok, ám egy idő óta minden munkával leálltak a vásárcsarnok építői. A decemberi testületi ülés után konkrétan kiderül, mi lesz az emeletesre álmodott beruházás sorsa fotó: lehoczky PÉTER Aktuális A VAD MÉG MINDIG NEMZETI KINCS Az országgyűlés 1996. június 18- ai ülésén meghozta — a vadásztársadalom által már közel egy évtizede várt — a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt. A törvény előkészítését hosszas szakmai vita előzte meg, végül a parlamenti pártok megegyezésének eredményeként az új vadászati törvényt a földtulajdonjoghoz kötött vadászati jog alapján alkották meg, a vad azonban állami tulajdon maradt. A törvény 1997. március elsejei hatályba lépésével minden korábbi, a vadászati jog átengedéséről szóló megállapodás, határozat, haszonbérleti szerződés megszűnik. Ezzel gyakorlatilag az egész országban megváltoznak a vadászterületi határok, új, területtel rendelkező vadásztársaságok alakulhatnak. Békés megyében a változások 53 földterülettel rendelkező, 10 bérkilövő vadász- társaságot és közel félmillió hektárnyi vadászterületet érintenek. A törvényből adódó feladatokról és lehetőségekről a Békés Megyei Vadászszövetség elnökhelyettes fővadászával, Nagy Sándorral beszélgettünk. — Milyen volt a törvény fogadtatása a megyében? — A földtulajdonosaik részéről bizonyos közömbösség volt tapasztalható. Köszönhető ez talán annak, hogy az új törvény a vadászati jog gyakorlását több szabályzóhoz köti, mint eddig. A jövőben évente vadvédelmi hozzájárulást kell fizetni, 3000 hektáronként kötelezően hivatásos vadászt kell alkalmazni. A mezőgazdasági, erdei és gépjárműkárokat a társaságok kötelesek megtéríteni. Jelentős összeg a hektáronként fizetendő haszonélvezeti díj is, és természetesen állni kell az adó- és tb- terheket. Ezek nagy anyagi megterhelést jelentenek, és ez nem készteti arra a földtulajdonosokat, hogy maguk gyakorolják vagy bérbe adják a jogokat. A megyében az előkészítő munkát az esetek nagy többségében a vadásztársaságok indították be, akik a törvényi lehetőségeket kihasználva gyűjtötték össze a földtulajdonosok szándék-, illetve lemondó nyilatkozatait, hogy meglegyen az alapjuk arra nézve, hogy a vadászati jogokat megszerezzék. — Mi volt a földtulajdonosok feladata? — A tulajdonosoknak az FM hirdetményeinek kifüggesztése után, és azokat figyelembe véve gyűléseket kellett összehívniuk, ahol dönteniük kellett az igényelt vadászterület határairól, közös képviselőt kellett választaniuk, és meg határozták azt is, hogy milyen formában kívánják a vadászati jogot gyakorolni, illetve kinek kívánják azt bérbe adni. A gyűléseken a vadászterület nagyságától függően, a földtulajdonosok több mint felének, valamint az adott település jegyzőjének kellett részt vennie. A gyűlések igénylései után az új vadászterületek határait az FM-hivatalok húzzák majd meg. — Megszűnnek-e vadásztársaságok a megyében? —Nem. Tapasztalataink alapján a földtulajdonosok gyűléseinek többsége általában egy, már működő vadásztársaságra ruházta a vadászati jogokat, de alakulóban vannak új vadásztársaságok is. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a földtulajdonhoz kötött vadászatijog nem jelenti azt, hogy a földtulajdonos • automatikusan vadászhat a területen. Az állami vadászvizsga megszerzése még mindig kötelező. Bár a törvény hatásai még nem felmérhetőek, és most talán még több a kérdés, mint a válasz, az biztos, hogy vadállományunk nemzeti kincs, amit nem szabad elherdálni. A törvény alapját képező elv, mely a földtulajdonhoz köti a vadászati jogot, ennek az értéknek a megőrzésében, gyarapításában ezentúl nemcsak a vadászokra, de a földtulajdonosokra is nagy felelősséget hárít. Földtulajdonosoknak és vadászoknak közös célja kell legyen, hogy a méltán világhírű magyar vadállomány és vadászati kultúra továbbra is fennmaradjon. Hiszen egy-egy vadásztársaság kapcsolataival, vadászterületének idegenforgalmi vonzerejével meghatározó értéke lehet egy településnek, régiónak. Kovács Attila
