Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-06 / 285. szám
1996. december 6., péntek Heti gazdaság in Kertünk — portánk — gazdaságunk Télen se tétlenkedhetünk December elején újítsuk fel és rakjuk ki a madáretetőket. Barkácsolhatunk odú, süvegtetős, ablaktetős madáretetőt. Hideg időben vagy amikor mindent hó borít, gondoskodjunk a madarak etetéséről. A télen etetett madarak szívesen fészkelnek tavasszal kertünkben.A cinkék, vörösbegyek, feketerigók, kertünk biológiai növényvédői, rengeteg rovarkártevőt, rovartojást szednek össze, és ezek az „ingyenmunkások” télen se gítségre, etetésre szorulnak. Különféle magvakkal, ma- dárelesággel etethetünk. Különösen előnyösek az olajtartal- múak, a napraforgómag, tökmag. Faggyút és nem sózott szalonnát is adhatunk. Folyadékot alma-, vagy zöldségdarabok formájában adjunk a madaraknak. Száraz kenyérrel ne etessünk, mert megnedvesedve megsava- nyodik és bélhurutot okoz, a madarak ebben el is pusztulhatnak. Amennyiben kertünkben tűztövis található, annak termése egy ideig igen hálás takarmány a madaraknak. Nerr hiányozhatnak kertünkből a tűlevelű és lomblevelű örökzö dek, fenyők, álciprusok, borókák, tuják, tiszafa, babérmeggy. mahónia, magyal és társai. A legutóbbi tél nagy károkat okozott a növényekben, de arra is volt példa, hogy sok-sok hektár fiatal fenyves lett a hótörés áldozata. Intenzív havazás esetén, gyakran tisztítsuk meg növényeinket a hótól. Télen időnként tartsunk kertszemlét! Az áttelelésre szánt petrezselymet és a fiatal fák föld feletti részét a mezei pocok egész télen károsíthatja. A tartós hó beállta előtt csapdázzuk ki a rágcsálót vagy védekezzünk Redentin 75- tel, lakott területen kívül pedig Arvalinnal. Ellenőrizzük a kerítést, és a nyúlvédelem ellen felrakott műanyag hengereket vagy hálókat. December hónapban kevesebb munkája akad a kertész- kedőknek, ezért olyan munka- igényes feladatot is elvégezhetünk, mint a mézgásodott farészek kezelése, a macskaméz eltávolítása. A le nem metszhető részek mézgacsomóit, éles késsel alaposan ki kell kaparni, egészen addig, amíg az egészséges részhez nem értünk. Ezután ecseteljük le valamilyen réztartalmú szer (Rézoxiklorid 50 WP, Champion 50 WP) tömény oldatával. Ha a réztartalmú szer a sebhelyen beszáradt, kenjük be Cellciddel, fabalzsammal, Vulneronnal, esetleg fémmentes olajfestékkel. A mézgáso- dást is jobb volna megelőzni, mint gyógyítani. A csonthéjas fák: cseresznye, meggy, kajszi- barack, őszibarack, szilva, ringló, hajlamosak a mézgakivá- lasztásra. A macskaméz képződését elősegíti a fák sérülése, gombafertőzöttség, mészhiány és a magas talajvízszint. A csonthéjas gyümölcsfák nem kedvelik, ha a talajvíz hosszabb időre a gyökérzónára kerül „lábvizet” kap, emiatt levegőtlen viszony alakul ki. A csonthéjasok telepítésénél gondoljunk a mézgásodást kiváltó tényezőkre. Magas talajvízszintű területre ne telepítsünk ilyen fákat. A savanyú talajt rendszeresen meszezzük, ügyeljünk arra, hogy csonthéjas fáink ne sérüljenek vagy ha sérültek, kezeljük a sebeket. Piaci körkép — Békéscsaba, Orosháza Drágul a paprika, paradicsom Békéscsabán, a Vásárcsarnokban már az elmúlt szombati heti piac forgalma jelezte: megkezdődött az ünnepi készülődés. Több a nézelődő, a tájékozódó háziasszony, de napról napra több a vásárló | is. A tegnapi napon a következő árak határozták meg a vásárcsar- 1 nők kínálatát: burgonya 25—30 forint/kilogramm; vöröshagyma 25—40 Ft/kg: fejes káposzta 25 Ft/kg; lila káposzta 80 Ft/kg: savanyú káposzta 80—100 Ft/kg: karalábé 25—35 Ft/db; karfiol 100—120 Ft/kg; sárgarépa40—60 Ft/kg; petrezselyem 50—70 Ft/kg; zeller 25—40 Ft/db; uborka (fóliás kígyóuborka) 350 Ft/kg; paradicsom 250 Ft/kg; fehér húsú tv-paprika 20—40 Ft/db; hegyes zöld 10— 25 Ft/db; saláta 30 Ft/fej; tojás 15—15 Ft/db; alma 40—90 Ft/kg; narancs 160 Ft/kg; banán 150 Ft/kg; mandarin 260 Ft/kg. (t) * Az orosházi heti piac határait már nehéz meghúzni. A sátrasok a Könd utca minden zegzugát kihasználják. A minap az egyik j orosházi kereskedő fordult hozzánk alábbi panaszával, kezében egy nyugtát szorongatott. — Ezt Kalocsán kaptam, 500 forintról állították ki, de Gyulán hasonlót kapok, ha kifizetem az iparűzési adó átalányát. Én orosházi vagyok, itt egyszer kifizettetik velem ezt az adónemet, egyes településeken újra megsarcolnak. Vajon a helyi önkormányzat tervez-e hasonló szankciókat a vidéki árusokkal szemben? Panaszosunk kérdésével Kovács Györgyöt kerestük meg a városházán: —Az orosházi önkormányzatnak a helyi adórendelet megalkotásakor nem volt célja a vidékiek megadóztatása annak ellenére, hogy erre törvényi lehetőség van. Úgy látszik, néhány városban be is vezették ezt. A jövőre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy 1997-ben a testület nem kívánja módosítani az orosházi adórendeletet. Fetser János polgármester kiegészítésként elmondta, hogy a belvárosi piac átépítése, átrendezése után valahogy méltányolják az orosházi kereskedők jelenlétét. Elképzelhető, hogy ők kevesebb helypénzt fizetnek majd, hogy ne szenvedjenek hátrányt. Csete Ilona A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon kiegyensúlyozott volt a piac. A záródott decemberi határidőket az alábbi árakon teljesítik: kukorica: 19 800 Ft/t, búza: 27 850 Ft/ t, takarmánybúza: 27 200 Ft/t, árpa: 27 760 Ft/t, napraforgó: 36 400 Ft/t, Eu vágósertés I.: 200 Ft/kg, Eu vágósertés II. 183 Ft/kg-on. Az azonnali piacon az étkezési búzát 25 000 Ft-on keresték, az eladók 28—29 000 Ft-ra tartották. A sertés kilóját 202—208 Ft-on kínálták az eladók, tovább is pang a piac. TÁP- ÉS TAKARMÁNYÁRAK KEVESERB LESZ A BRÓKER, DE... A takarmányokon belül a főbb takarmányok és tápok árai az elmúlt hónapban az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés Ar (Ft/100 kg) Szélső értékek Takarmánybúza 2900 2800—2950 Takarmányárpa 3000 2900—3100 Zab 3150 3000—3450 Kukorica 2050 1800—2250 Szója 7200 6950—7300 LucermJiszt 2900 2200—3000 Korpa 2250 2100—2300 Vérliszt —* 82% feh. tart. 10 300Húsliszi — 63% feh. tart. 7600 • Csontliszt — 48% feh. tart. 5600Tejelőtc héntáp 3800 3300—3900 Borjú iridítótáp 4000 3600—4250 Növéndékmarhatáp 3400 3350—3650 Hízótáp 3500Süldőtáa 3800 3200—3950 Malac tej poros prestarter—PURINA 9500Malac granulátum 5150Kocatáp 3400Baromi indító 5600Baromi nevelő 5300Baromfi befejező 4900Jércetáp 3950Háztáji tojótáp 3600Zabosliba táp 3150Pulykái ídító 5250Pulyka befejező 4950 A tömegtakarmányok esetében jellemzően az alábbi árak alakultak ki: Fűszéna 860 600—1000 Lucerna széna 1600 1400—1700 (Forrás: Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal) Új törvény született a forgalmazásról, a tó'zsdéról, a befektetési szolgáltatásokról. Ideje, hisz sok volt a csalás. Az értékpapírvásárló biztonsága a tólcepiac működésének alapja. Az új törvény általános hatása az lesz — mondták lapunknak a tőzsdevilág vezetői —, hogy kiszorulnak a kevéssé tőkeerős, „felszívódásra” hajlamosabb cégek (a kicsik) és megnő a nagy bankok szerepe. „Bejönnek a tőzsdére a nagy pénzek.” Beépítettek néhány „biztonsági övét”: részvényt csak az bocsáthat ki, aki legalább 2 éve működik, befektetési társaságnak legkevesebb 1 milliárd forintnyi jegyzett tőkét kell felmutatnia. A törvény szerint a brókerház köteles megvizsgálni, hogy az általa ajánlott ügylet, befektetési konstrukció megfelel-e ügyfele piaci ismereteinek, kockázatviselő képességének, esetenként kockázatfeltáró nyilatkozatot kell tennie. A szolgáltató cégek kötelesek kapcsolódni a most létrehozandó Befektetővédelmi Alaphoz. Új, s talán eleinte bizonytalanságot kiváltó fogalom a „dematerializált értékpapír”. Külföldön ez már bevett módszer: nem papírra nyomott, hagyományos értékpapírt kapunk pénzünkért, hanem csupán egy számlát, egy elismervényt a megvett értékről. Ugyanolyan ez, mint a bankbetét, vagy a folyószámla. Ugyanúgy, ahogy van elektronikus pénz, létezik elektronikus értékpapír is. Kinek-kinek ezt az értékpapírszámláját terhelik meg — ha például részvényt vesz —, vagy itt írnak neki jóvá, ha elad. A „fogyasztó”, azaz a papír tulajdonosa, természetesen ugyanúgy ad megbízatást brókerének, ugyanúgy szabadon rendelkezik, mint eddig. A számlaszerződést a tulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, jogai nem csökkennek. A befektetőnek tehát szabályos ügyfélszámlája lesz. Kevesebb lesz az ügynök, a bróker, de nagyobb és megbízhatóbb lesz a tőzsde. Gubcsi Lajos Hó Elszámoló ár Kukorica Ft/t Vételi ajánlati Eladási ársáv Üzletkötés Március 20 100 19 700-19 950 20 290-20 500Október, 97 22 000 Étkezési búza Ft/t 20 600-21 000Március 29 000 28 850—29 000 29 000-29 650 29 000 Július, 97 22 260 Takarmánybúza Ft/t 21 600-22 000 22 000-22 400 22 000 Március 28 200 27 800 28 700Takarmányárpa Ft/t Március 28 400 28 400Napraforgó Ft/t Október, 97 43 100 42 600—43 100 43 100-A3 300 EU vágósertés I., Ft/kg Január 215 EU vágósertés II., Ft/kg Január 202 202—203 Ballai Pál, BÁT-tó'zsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai november28. december 4. pénznem közép eladási közép vételi árfolyam 11 egységre, forintban Angol font 270,3 266,14 268,82 271,50 Görög drachma (100) 67,0 66,01 66,68 67,35 Német márka 105.4 103,74 104,80 105,86 Olasz líra (1000) 106,4 105,43 106,49 107,55 Osztrák schilling 14,9 14,75 14,90 15,05 Svájci frank 124,6 122,41 123,66 124,91 Svéd korona 24,1 23,87 24,11 24,35 USA-dollár 160,9 161,64 163,23 164,82 ECU (Közös Piac) 203,2 200,43 202,47 204,51 Szám — Beszéd A FŐ BERUHÁZÓ A MEGYÉBEN A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ IPAR A megye gazdasági szervezeteinek a be ruházási teljesítményértéke 1996 első félévében mintegy 3,7 milliárd forint volt, amely folyóáron számítva 3,7%-kal több az egy évvel ezelőttinél. A megye beruházásainak í 64%-át adó vállalkozások teljesítményértéke 2,4 milliárd, a költségvetési, társadalom- biztosítási szervezeteké pedig 1,3 mii iárd forintot tett ki; az előbbi 12,7%-kal nőtt, az utóbbi 9,4%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek létszám-kategóriánkénti beruházásaiban tovább folytatódott az előző negyedévben tapasztalt jelentős arányeltolódás. Januárjúniusban a beruházásoknak pontosan a felét a 300 főnél többet foglalkoztató szervezetek, 36%-át az 51 —300 fő közöttiek és 14%-át az 50 főnél kisebb létszámúak teljesítették; az egy évvel korábbihoz képest az első kategóriába tartozó szervezetek beruházásainak az aránya erőteljesen csökkent, az utóbbiaké viszont emelkedett. A beruházások teljesítményértékének tevékenység szerinti összetételét tekintve továbbra is a mezőgazdaság és az ipar a fő beruházó, de emellett ez évben a szállítás, posta és távközlésben és a kereskedelemben is jelentős nagyságrendű volt a beruházások értéke. A beruházások ágazatonkénti változása mind tendenciájában, mind pedig mértékében igen eltérően alakult. Az egy évvel korábbihoz viszonyított növekedés a kereskedelmi, a közigazgatási, a pénzügyi és az egyéb közösségi szolgáltatás gazdasági ágba tartozó szervezeteknél, a csökkenés viszont az oktatási, az egészségügyi fejlesztéseknél volt a legnagyobb. A kereskedelmi beruházások értéke az ötszörösére, a közigazgatási és az egyéb közösségi szolgáltatási fejlesztéseké a négyszeresére, a pénzügyi tevékenység beruházása több mint a két és félszeresére bővült. Ugyanakkor az oktatási beruházások az egy évvel korábbinak az egyötödére, az egészségügyi fejlesztések pedig valamivel több mint egyharmadára estek vissza. A beruházások anyagi-műszaki összetételén belül az építési beruházások értéke 13%-kal nőtt, a gépi beruházásoké egy, az egyéb beruházásoké viszont 10%-kal lett kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Mindezek következtében módosult az összetétel: az építés aránya 37-ről 40%-ra emelkedett, a gépeké 57-ről 54-re csökkent, az egyéb beruházásoké pedig lényegében nem változott. 1996. első félévében a megye gazdasági szervezetei 2,4 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe, az egy évvel korábbinál — folyóáron számítva—8,4%-kal többet. Az üzembe helyezések 32%-a mező- gazdasági, 37%-a ipari, 14%-a szállítási és 17%-a egyéb jellegű volt. A megye gazdasági szervezeteinél az év első hat hónapjában az immateriális javak értéke (vagyoni értékű jogok, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, alapítás-átszervezés aktivált értéke) 54 millió forint volt, ebből szoftverekre 46 millió forintot fordítottak. Az üzemgazdasági beruházások értéke 1996. I. félévében 221 millió forint volt; ennek 70%-a gépi és 30%-a egyéb jellegű volt. Az értékesített tárgyi eszközök értéke 392 millió forintot tett ki. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága) A gazdasági szervezetek negyedévenkénti beruházásai
