Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-20 / 297. szám
II Heti gazdaság 1996. december 20., péntek ÁPRILISTÓL TÜKÖR IS KÉSZÜL OROSHÁZÁN Egy éve történt, (t) Tavaly ilyenkortájt kezdődött, valahol a hegyekben. A karácsonyi esőzések után áradtak a Körösök, érkeztek az egyre aggasztóbb hírek, mígnem az évszázad legveszélyesebb, súlyos gazdasági károkat okozó árvizével kellett megküzdeniük a vízügyi szakembereknek és mindazoknak, akik ebben a rendkívüli helyzetben valamilyen feladatot elláttak, közreműködtek, segítettek. Felvételünk azt az időszakot örökítette meg, amikor a mérgesi szükségtározóból visszafelé hömpölygött a víz LEHOCZKY PÉTER FELVÉTELE (ARCHÍV FOTÓ) A '96-OS KAMATTÁMOGATÁS ÖSSZEGE NEM VÁLTOZIK Mérsékelni a közterheket A kis- és középvállalkozások — kizárólag termelő beruházásokra — az idén összesen egy milliárd forintot kaptak, 1997-re pedig 1,8 milliárd forintot szavazott meg számukra a parlament. T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkára elmondta azt is, hogy ebben az évben a tárca 540 millió forint kamattámogatást ítélt meg félszáz pályázónak, és ők összesen 4 milliárd forint hitelt vettek fel. Elsősorban ipari, építőipari és turisztikai szálláshelyek létesítését támogatta a tárca. A jövő évi összegről még nem született döntés, a kamattámogatás összege azonban várhatóan az ideihez hasonló mértékű lesz. A pályázatot január végén hirdetik meg. Az államtitkár hangsúlyozta: az IKIM felvázolta azokat a feladatokat, amelyekkel a kormánynak az elkövetkezendő években elő kell segítenie a kis- és középvállalkozások életben maradását, illetve fejlődését. A legfontosabb feladat a magas adó- és közterhek, az adminisztrációs kötelezettségek fokozatos és jelentős mérséklése. Lényeges a tőkehiány és a finanszírozási gondok enyhítése, a kedvezményes hitelkonstrukciók kidolgozása, valamint a vállalkozók információellátásának, oktatásának és képzésének javítása. A pénzügyi tárcával és az OMFB-vel közösen már hozzákezdtek a kockázati tőkefinanszírozás szabályozását és ösztönzési rendszerét magában foglaló törvény kidolgozásához; tervezetét várhatóan 1997 májusában nyújtják be a kormánynak. Javaslatot készített a tárca egy kisvállalkozói bank létrehozásáról, amelyet a Corvin Bankra alapoznának, ám erről a kormány hoz döntést. (Folytatás az 1. oldalról) akkor, de ez esetben hosszú távú megoldást kellett keresni. A Hunguard az elsők között, s még a rendszerváltás előtt, ’88 végén vegyes vállalatként alakult, nem feledve azt a gondolatot, hogy a floatüveg termelése túlmegy Magyarországon. Olyan partnert kerestünk tehát, aki a marketingjét, az eladási lehetőségét, stratégiáját is hozza. A piac oldaláról történt egy nagy csuklás, hiszen a KGST-piacok úgymond garantáltak voltak, majd a szervezet megszűnt, s emiatt nagyobb távolságokra kellett szállítanunk az üveget az első időszakban. így a kezdeti évek veszteséget hoztak. —Mikor lendült át a nyereség oldalára az orosházi üzem? — A negyedik évében. A floatüveggyárak között a Hunguard, kapacitásával — annak ellenére, hogy 500 tonna üveget termel és olvaszt naponta — nem a nagy üzemek közé tartozik. A többi európai gyár elsősorban építészeti célokra készíti az üveget. Mi azt éreztük, hogy a távolság miatt nehezen tudunk építészeti üveget eladni, éppen ezért 3 milliméternél vékonyabb üveget kezdtünk gyártani, amit a nagy gyártók nem szeretnek csinálni. Ä kollégáim 2 milliméteresnél is vékonyabb üveg gyártásában szereztek tapasztalatot, így a profilunk jelentős része olyan termékekből áll össze, amelyet gépkocsi-szélvédőüvegek készítésére használnak fel. Bár jelentős a szállítási költség, mégis nagy vevőink vannak Angliában, Belgiumban, és a környező gépkocsi- üveg-gyárak Németországban, Lengyelországban szintén fontos partnereink. El kell mondanom, az első két év kemény munkával hozott egy nagyon fontos piaci részt, az ármozgásokat nekünk is követnünk kell, a lényeg azonban, hogy a vevőink elégedettek. A gépkocsiüvegek mellett a 2 milliméteresek másik része képüvegnek készül. —Igazgató úr, Ón mikor hallott először arról, hogy a wolfeni gyár vezetésével is megbízzák? — A gyomaendrődi Körösi Halász Szövetkezet 4124 hektár vízterületen (amely a Fehér-, a Kettős-, a Sebes- és a Hármas- Körösökre, a Berettyókra, holtágakra és csatornákra vonatkozik) folytat halászati tevékenységet. Intenzív ragadozóprogramunk keretében 1990-től évente nagy mennyiségű harcsát, süllőt, csukát telepítettünk a vizekbe, pótolva a vizek rossz minősége és az élőhelyek beszűkülése miatt szinte már teljesen megszűnt természetes utánpótlást — mutatja — A wolfeni gyár Németországban, Lipcsétől nem messze található, 260 millió márkás beruházás volt. 1995 szeptemberétől neveztek ki a gyár élére, de előtte májusban már hallottam a tervről. Erre azért kerülhetett sor, mert az orosházi kollégák, a vezetők, a dolgozók nélkülem is megoldják a napi feladatokat, nagyon jó szakemberek. A Guardian vezetői bíznak az orosházi gyárban, erre az alapot a működése nyújtotta, és feltételezem, a bizalom a személyemhez is fűződik. A wolfeni az ötödik gyár az életemben, valahogy ezt hozta a sors a számomra. — Igaz, hogy a Guardian európai szervezetében Ón a második ember, aki két gyárat is vezet? be a gazdaságot Kiss Sándor, a halászati szövetkezet vezetője. A továbbiakban megtudtuk azt is, hogy 1992-ben elkezdődött a holtág-karbantartó ivadékolás, melynek célja a holtág eutro- fizáció megállítása-visszaszorí- tása céltudatos halivadékolással. Ahol szükséges, a mechanikai módon történő beavatkozást követi az ivadék kihelyezése. Az idei évben a két program hatásaként a halászok kezelésében lévő holtágak zöme megtisztult a növényi vegetációtól, halászati. — Igen, a spanyolországi két gyár élén is egy igazgató áll, neki annyival egyszerűbb a dolga, hogy azok az üzemek 200 kilométerre vannak egymástól, az orosházi és a wolfeni ezerre. — Milyen újdonságokra, jövőbeni lépésekre készülnek az orosházi gyárban? — A Guardian legfrissebb döntése értelmében a spanyolországi gyárból áttelepítjük az ottani tükörgyártósort Orosházára. Ez a tükörsor méretében és minőségében egyaránt vezető helyet foglal el majd Közép-Kelet- Európában. A beruházás további egymillió dollárt igényel itt, és körülbelül 25 embernek ad majd munkát, illetve egymilliárdos hozzáadott értékkel toldja meg az horgászati célnak megfelelővé vált. A mostani esztendőben 6498 horgász és 427 kisszerszámos halász váltott területi engedélyt a Körösi Halász Szövetkezet vizeire. A szövetkezet ebből adódó halasítási kötelezettsége több mint 11,5 millió forint. Kihelyeztek 313 ezer darab csukát, 138 ezer 400 darab süllőt, 318 ezer darab harcsát, félmillió darab amurt, 2,3 millió darab pontyivadékot, és mintegy 10 ezer kilogramm fogható méretű pontyot. Ezeknek az ivadékolásoknak az eddigi tevékenységet. A tükörsor várhatóan 1997 áprilisában indul. További tervünk, hogy igyekszünk az ipari feldolgozott termékkört bővíteni, hogy a vevőink ne csak floatüveget kapjanak, hanem igényeik szerint más terméket is. Ha például két láda tükör kell a hat láda floatüveg mellett, ezt is megkaphassák. Bevonatos üvegeket most is Luxemburgból szállítunk ide, hogy néhány ládával kiszolgálhassuk a vevőinket. Most szervezzük, hogy az indiai gyárból bronzüvegeket hozunk, szintén a partnereink igényeit kielégítendő. Az a célunk, hogy minél tökéletesebb szervizzel álljunk vevőink szolgálatára. László Erzsébet összértéke csaknem 16 millió forint. Ezen kívül a halászok még 3,2 tonna tenyészkárászt és 42,3 tonna növényevő halat is kihelyeztek. Ezek összértéke újabb 6,5 millió forint. így a Körösi Halász Szövetkezet ebben az esztendőben a következő évek halfogásának megalapozására csaknem 22,5 millió forint értékű ivadékolást végzett. Kiss Sándor megemlítette azt is, hogy a szövetkezet halőrei idén 527 személy ellen tettek feljelentést halászati-horgászati szabálysértés miatt. Magyari Barna Nehezebben vett 1 kiló kenyeret, mint ELADOTT 10 MILLIÓ MÁRKÁT Az ügyvezető igazgató büszkén emlegette kollégáit, akik kiváló szakemberek, jól felkészültek, és folyamatosan képezik magukat. Erre jobb példát talán keresve sem találhattunk volna Luxemburgban, a grevenmarcheri Luxguard-gyárban, ahol az orosházi üzemből „elszármazott” Filó Krisztinával találkoztunk. — Váratlanul ért az ajánlat, miszerint a Guardian európai központjában dolgozhatsz? — Először váratlanul ért, de mire kidolgoztuk az eljövetelem részleteit, megszoktam a gondolatot. Tavaly március-április táján hallottam, hogy a Guardian Europe tervezi: központosítanak Luxemburgban, néhány kollégát idehívnak, s talán én is jövök. Véglegessé júliusban vált a terv, és augusztustól dolgozom itt. Európában több gyárunk van, a pénzügyi menedzselésük a Guardian döntése szerint innen, Luxemburgból történik. Eddig a gyárak saját magukat menedzselték. — Mióta dolgozol az üvegiparban? — A pénzügyi és számviteli Szerződése a luxemburgi központtal határozatlan időre szól, vagyis addig, amíg a gyárnak és Krisztinának tetszik... A SZERZŐ FELVÉTELE főiskolát 1990-ben végeztem el Zalaegerszegen, s azonnal a Hunguardnál kezdtem dolgozni, pénzügyi területen. Először a vevőkkel és a bankokkal foglalkoztam, aztán kértem, hogy szeretnék a pénzügyben tovább haladni. Megígérték, hogy a lehetőség szerint megkapom ezt a feladatot. — A kiválasztás Orosházán történt, vagy Luxemburgban mondták meg, hogy néhányakkal együtt Filó Krisztina jöhet Grevenmarcherbe ? — A luxemburgiak kérték. — Milyen információk alapján? — Tetszett nekik a munkám. Itt ugyanazt csinálom, mint otthon, Orosházán, tudták, hogy szeretem. Amikor felvetődött, hogy ki utazzon Luxemburgban, egyértelműen rám szavaztak a kollégák. —A nyelv nem okozott problémát? — A gyárban mindenki angolul beszél, ez nem okozott gondot. A magánéletben már igen, mert a boltokban többnyire franciául és németül beszélnek. Amikor tehát egy kiló kenyeret akartam venni, gondom volt, mikor 10 millió márkát adtam el, semmi problémám nem volt. —Mennyi időre szól a megbízatásod? — Határozatlan időre kötöttük a szerződést, vagyis, amíg a gyárnak és nekem tetszik. Utána meglátjuk... (e) Harcsa, süllő, csuka, amur és ponty Ha halászni akarnak, előbb telepítenek Aktuális Decemberben befejezik tevékenységüket a földkiadó bizottságok Azok a földkiadó bizottságok, melyek 1996. december 31- éig nem tudják befejezni a részarány-földtulajdonok kiadását, a folyamatban lévő, de még jogerős határozattal le nem zárt ügyeket át kell, hogy tegyék a Földművelésügyi Hivatalhoz. A hivatal azután az 1993. évi II. tv. 4/B paragrafus (5) bekezdése alapján a földkiadásokról nyilvános sorsolással dönt. Békés megyében a szövetkezetek használatában lévő részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldek és a szövetkezeti tagoknak — 20—30 aranykorona értékben —juttatott földek kiadására 79 földkiadó bizottság alakult. Bár a parlament a törvényi hátteret megalkotta, a bizottságok működését nehezítette az anyagi, technikai eszközök hiánya. Tapasztalatok szerint azok a földkiadó bizottságok működtek a leghatékonyabban, és a legkevesebb panasz ott volt, ahol az önkormányzat és a szövetkezet anyagilag és emberileg is támogatta a bizottság munká- ját. A megyében június 30-áig a muronyi, a szarvasi Ady és a Tessedik termelőszövetkezetek, valamint a gyomaendrődi Viharsarok földkiadó bizottságai fejezték be munkájukat. Három megyei bizottság működésképtelenséget jelentett be, és folyamatban lévő ügyeiket át kell, hogy tegyék az FM- hivatalhoz. Közülük egy azonban már újra összehívta a bizottságot, hiszen a földtulajdonosoknak is érdeke, hogy ne a sorsolás határozza meg a földkiadás helyét, hanem a jelenleg még ideiglenesen birtokba vett területekre adja ki a bizottság a végleges földkiadási határozatot. A megyében még működő hetvenkét földkiadó bizottság ígérete szerint decemberben befejezi munkáját, ehhez azonban az évből még hátralévő néhány napban megfeszített ütemben kell dolgozniuk, tekintve, hogy december 31 -én lezárul a bizottságok munkája. A megyei Földművelésügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a földkiadó bizottságok határozatai ellen beadott fellebbezésekben legnagyobb százalékban a földtulajdonosok a földrészletet terhelő meliorációs költségek jogosságát, illetve mértékét kifogásolták. A meliorációs költséget a földterületen végrehajtott korábbi állami beruházások adják, több tulajdonos azonban vitatja, ezeket a költségeket neki ki kellene fizetni, és ezért néhányan bírósághoz is fordultak. A meliorációs költség mértékének megállapításához a földkiadó bizottságok a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomást kérhették fel, mint szakhatóságot. A fellebbezések kisebb hányada a kiadott föld művelési ágát nehezményezi, amennyiben az nem száz százalékban szántó, illetve a kiadott részarányföldtulajdon helyével nem ért egyet. A földkiadó bizottságok azokon a településeken voltak a legnehezebb helyzetben, ahol a termelőszövetkezet felszámolására felszámoló biztos lett kijelölve. Néhány esetben az is nehezítette ilyenkor a helyzetet, hogy a felszámoló biztos nem helyi szakember volt, ilyenkor egyes kérdések tisztázása több hetet, illetve hónapot is igénybe vett, ami a bizottságok munkáját lassította. A megyében a részaránytulajdonosok száma 127 237 fő, ebből több mint ötvenezer részarány-földtulajdonos nyújtott be igénylést, tulajdonának önálló ingatlanná alakítására. Közel huszonhétezren rendelkeznek jogerős földkiadó-bizottsági határozattal. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett határozatok száma húszezer körül van. A januárban elkezdődő sorsolások egységes lebonyolítására a Földművelésügyi Minisztérium pályázatot írt ki. A programról és a lebonyolítások mikéntjéről a földkiadási sorsolásban részt vevő szakemberek a jövő év elején kapnak tájékoztatást. A földtulajdonosok érdeke azonban mindenképpen az lenne, ha a földkiadó bizottságok még ebben az évben meghoznák a még hiányzó jogerős határozatokat. Kovács Attila
