Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

1996. december 17., kedd MEGYEI KÖRKÉP Egy pezsgős vasárnap délután A fenti cím elsősorban a pezsgő hangulatú programra vonatko­zik, amelyet dr. Mészáros Piros­ka, a Réthy Pál Kórház főorvosa kezdeményezett és szervezett a megyeszékhely orvosai, egész­ségügyi dolgozói szamára a bé­késcsabai belvárosi iskola uszo­dájában. Az F. Hoffmann La Roche svájci gyógyszergyártó cég képviseletében dr. Kőnigné Makkos Tímea nyújtott segítsé­get a sikerhez. Az éppen százesztendős cég tíz esztendeje honos gyártmányaival Magya­rországon és számos egészség- ügyi továbbképző konferencia szponzora. A családi délutánt, ismerkedést jelentő programot szeretnék a jövőben más jellegű, hasonló rendezvények sorával bővíteni. (d) Számítógépes rendszer a battonyai határőröknek A Határőrség által felfedett lo­pott gépkocsiknak csaknem 40 százalékát az Orosházi Határőr Igazgatóság területén fogják el. Ebben az évben az orosházi­ak 181 személlyel szemben jártak el gépjárműlopás bűn- cselekménye miatt. Ehhez 800-850 gépkocsit kellett fo­kozottabb ellenőrzés alá von­niuk. Battonyán az idén 49 darab, külföldiek által ellopott gép­járművet derítettek fel, ami gyakorlatilag megegyezik a többi átkelőhely felderítési át­lagával — tudtuk meg tegnap Badics András alezredestől, az igazgatóság határforgalmi osztályvezetőjétől, miközben várakoztunk az Europcar Inter Rent nevű nemzetközi autó- kölcsönző hálózat magyaror­szági leányvállalatának, a Denzel Autófenntartó Kft.-nek a képviselőire. A cég francia- országi központja egy komp­lett IBM számítógépes rend­szert ajándékozott a battonyai határátkelőhelynek. — Annak az 5 ellopott Mer­cedes gépkocsinak, amelyet a battonyai határőrök jóvoltából kaptunk vissza, az együttes ér­téke mintegy 100 millió Ft! Természetes, hogy örömmel járulunk hozzá az átkelőhely technikai fejlesztéséhez — mondotta Mohos Péter flotta­igazgató. Az adományt átvevő Badics alezredes válaszbeszé­dében kiemelte: Az Europcar Inter Rent ajándéka a csúcstechnikát képviseli. Értéke mintegy 600 ezer Ft fotó: kovács Erzsébet — A jogsértő cselekmények ellen csak fejlett technikával lehet eredményesen harcolni. A Határforgalmi Főosztály lét­rehozott egy dokumentációs központot, ahol a különböző okmányfajtákat CD-re viszik. Ezért a határforgalmi kiren­deltségeket is ellátják olyan számítógépekkel, amelyek a CD-t is tudják olvasni, így a központi adattár segítségével a hamis okmányok pillanatok alatt kiszűrhetők lesznek. Kö­szönjük az Europcar csúcs- technikát képviselő ajándékát, az itt dolgozó kollégák jól fog­ják hasznosítani a lopott autók és egyéb jogellenes cselekmé­nyek felderítésében. Ménesi György A kellő körültekintéssel járt-e el az újságíró, amikor Messziről jött emberek címmel „tényfeltáró” munkába kezdett? A tényfeltárás buktatói Bár főszerkesztői ígéretet kap­tam, hogy Kiss A. János leg­újabb gyulai sorozatára adott reflexióimat a másnapi számban leközlik, azonban válaszaim vélhetően gyengítették volna a sorozat további fejezeteinek ha­tását, így érthető módon azok leközlése elmaradt. Most, hogy a sorozat véget ért, nyitván nem reflektálhatok az eredeti terjedelemben, mert az újságolvasó számára épp olyan követhetetlenné válna a fonál, mint az eredeti riportban. Mi tehát a lényeg? A fejlesztésekhez, befekteté­sekhez nem ötletekre, hanem ki­dolgozott tervekre van szükség. Olyan megvalósíthatósági (üzle­ti) tervekre, amelyek lehetséges befektetőknek, bankoknak a kezé­be adhatók. Nagyobb a bizalom az olyan tanulmányok iránt, ame­lyeket ismert, netán világcégek készítettek él. Ezek a tervek per­sze nem kis pénzbe kerülnek, kér­déses, hogy az önkormányzat fel tudja-e vállalni ezek finanszíro­zását. Azzal is számolni kell, hogy az elkészült tanulmánytervek ne­tán soha nemfognak megvalósul­ni. Ismert viszont, hogy külföldi kormányzati pénzalapok (példá­ul British Know How Fund—ez nem alapítvány, ahogy Kiss A. János fordítja!), és az Európai Unió is az ilyen tervek elkészíté­sét anyagilag támogatja. Feltétel viszont az, hogy a felkészítésért felelős cég olyan vegyes vállalat legyen, amelyben a külföldi (nyu­gat-európai) fél több, mint 51 százalékban tulajdonos. Ezért került sor erre a bizonyos Jelké­pes szerződésnek” a megkötésé­re, mert így a tervkészítés hiint- egy finanszírozhatóvá válik. Eb­ben a külföldi fél is részt vállal, így neki közvetlen érdeke fűződik annak megvalósításához. Miben is döntött eddig a gyulai önkor­mányzat? Abban, hogy létreho­zott egy olyan angol—magyar vegyes vállalatot, amelyben az angol fél részesedése 51 száza­lék. A társasági szerződés szerint a kft. minden vagyoni kérdésben csak 75 százalékos szavazati többséggel dönthet, azaz nem ke­rülheti meg az önkormányzatot, annak szavazata híján döntése­ket nem hozhat. A gyulai fejlesztési projekt el­készítésében, ami az önkor­mányzatnak egy fillérjébe sem került, eddig a következő cégek vettek részt: Healey and Baker, McBains, Mott McDonald, Nichols Transportation, Daiwa Bank Europe. Az újságíró tény­feltáró munkája akkor lett volna teljes, ha ezen vállalatok cégbí­rósági adatainak is utánanéz — erről valamilyen okból nem ol­vashattunk a lapban. Kiss A. János makacsul szugerálja az olvasót: a gyulai önkormányzat külföldi kézre akarja juttatni a családi ezüstöt: egy olyan előterjesztést citál, ami soha nem került a képviselők elé és még bizottsá­gok sem tárgyalták. Megmarad további egyeztetésre, változta­tásra váró műhelymunkának, mint ahogyan az utóbbi hat év­ben igencsak száznál több a ha­sonló esetek száma. Az újság te­hát egy olyan „színdarabról” írt kritikát, amelyet sohasem tűztek műsorra. Ezért látjuk értelmet­lennek erre a kritikára válaszol­ni. Szó nincs ingyenes tulajdon­ba adásról. A „zsírosfalatokat” meghagytuk az újságírónak, aki vérbeli kritikusnak bizonyul, mert egy újabb darabról is ír, amelyet nem látott ugyan, de a műsoifüzete eljutott hozzá. Ar­ról a pihenőházi találkozóról van szó, ahol az angolok adtak tájékoztatást eddigi felméréseik eredményéről, terveikről és amelyre a sajtó is hivatalos volt. Kiss A. János kritikai észrevéte­lei így aztán a műsoifüzet he­lyesírási hibáira és rajzainak vonalvezetésére szorítkoztak. A tényfeltáró munka eredmé­nyeképpen az újságíró olyan igazságokat fedez fel, aminek semmilyen jelentősége nincs, il­letve amelyek közimsertek (pél­dául az aláírási címpéldányt hitelesítő közjegyző újpesti, hogy a Harold-ot angolul Harry-nek becézik, hogy az ügyvédnő Coddnak a felesége, hogy a negyvenes éveinek végét taposó Fudge a hatvanadik évé­hez:(!?) közelít, hogy Gellén Ven­cel, a polgármesteri hivatal munkatársa tette a dolgát, köz­reműködött a cégbejegyeztetési eljárásban, hogy\ mikor, mennyi pénz érkezett a kft. bankszámlá­jára v.ö. banktitok, hogy a Codd és Társai Kft. nem egy fényűző palotában dolgozik, hanem egy lakásban rendezték be irodáju­kat, hogy az angolok egy buda­pesti bérelt lakásban tartózkod­nak, ha Magyarországra jön­nek.) Sajnálatos azonban, hogy számos valótlan állítás is beke­rült a riportba. Az angol­fejlesztők nem készítettek tervet a csabai repülőtéren kialakítan­dó bevásárlóközpontra, a brit külföldi tanácsadó szolgálat tengerentúli fejlesztési admi­nisztrációként emlegetése kissé megmosolyognivaló, amit az új­ságíró a BESO-ról ír, abból mindössze négy betű igaz. A tényfeltáró munka addig már nem terjed ki, hogy megállapít­sa: a Business Design Group céget Malcolm Fudge jegyezte, és hogy a polgármesteri szán­déknyilatkozat utolsó mondatát is lefordítsa, miszerint mindeh­hez képviselő-testületi döntés szükséges. Persze tisztában vagyok az­zal, hogy válaszommal sem az újságírót, sem a szerkesztőséget nem győztem meg. Nem is tűztem ki magam elé ilyen célt, de talán az újságolvasók közelebb jutot- takaz igazsághoz. A kérdés tehát Tiem az, hogy elherdálják-e a vá­ros vagyonát, hanem az, hogy végre elindul a település a fejlődés útján. Lebenszky Attila, Gyula város polgármestere * A buktatók tényfeltárása Lebenszky Attila megpróbálja menteni a menthetőt. Mellébe­szél. Miközben nem válaszol lé­nyegi kérdésekre. Például: a saj­tótörvény előírásai ellenére mi­ért nem tették lehetővé, hogy a cikksorozat megjelenése előtt feltehessük pontosító kérdésein­ket? (Napokon át „elérhetetlen” volt a polgármester úr, nem vála­szolt interjúkészítési üzenetünk­re, Gellén Vencel elmondása szerint megtiltották számára a nyilatkozattételt, mondván, másnap sajtótájékoztatón — melynek bizony nem az a szere­pe, hogy egy konrét ügy részle­teit bogozgassuk — tegyem fel a kérdéseimet, kedden viszont ki­derült: a sajtótájékoztató elma­rad...) Ilyen előzmények után úgy gondolta a polgármester úr, hogy van erkölcsi alapja a követelőzésének? A város első embere elfelej­tett szót ejteni arról, hogy miért nem a testület határozatában megjelölt céggel kötött szerző­dést? (Ha módot adott volna rá — miként kötelesége —, meg­kérdeztük volna azt is: tudatában van-e annak, hogy a testüléti ha­tározatokban foglaltaktól eltérő cselekvésnek milyen jogi követ­kezményei lehetnek?) Szó nél­kül elmegy amellett is, hogy mi­ért nem tőkeemelésként tervez­ték bevinni a káeftébe a millárdos városi vagyont, s mi­ért ingyenesen, tulajdonba adás­sal? Mellesleg: a későbbi befektetők nyilván nem a közös káefté vagyonát növelnék gyulai beruházásaikkal. (Nevetséges dolog az az állítása, hogy egy idén szeptembereleji röpke gon­dolat lett volna az egész: egy év óta a polgármester írásos nyilat­kozata, az angoloknak a város vezetésével történt megbeszélé­seire hivatkozó tervezetei eleve a nullértéken történő tulajdonba adással számolnak.) Lebenszky Attilának egy sza­va sincs ahhoz, hogy partnerük „referenciamunkáinak” többsé­géről kiderült, hogy nem valós állításokat tartalmaznak. Miként —láthatóan—az sem rendítette meg, hogy egy mindössze 100 angol fonttal alapított, még a kö­zelmúltban is ezzel a 25 ezer forintnyi összeggel rendelkező cég ajánlkozott a város fölé növő partnernek. A bizalom továbbra is töretlen? Nézzük a levél állításait! Ér­dekes, hogy az 51 százalékos angol szavazattöbbség e levél­ben felhozott indoka „kifelejtő- dött” az április 15-ei testületi ülésen felhozott érvek közül... Ami a néhány felsorolt vállalko­zás cégbírósági adatainak ellenőrzését illeti, megint nem arról beszél a polgármester úr, amiről tiszte szerint kellene: va­jon miért nem néztek utána part­nerük (pontosabban a vizsgált időszakban állandóan más né­ven emlegetett partnereik) működőképességének, tőkeere­jének, megjelölt referenciáinak? Illene legalább valami magyará­zattal szolgálnia a nyilvánosság­nak, a gyulai adófizetőknek, vá­lasztóinak. Szemenszedett tévedés a pol­gármester úrnak az az állítása, hogy a képviselő-testületet vá­dolnám a város vagyonának kül­földi kézre juttatásával. A soro­zat senkit sem vádol semmivel, egyszerűen csak felsorolja a fel­tárt tényeket. Másrészt szá­munkra nem a testület mulasztá­sainak, cselekedeteinek tűnnek a leírt visszásságok. Úgy gon­doljuk, a polgármester úr—kel­lemetlenül érezvén magát — a testület háta mögé próbál elbújni (ismét). A polgármester úr néhány nem jelentős körülmény felna­gyításával igyekszik elbagatelli­zálni a lényeget. Azért vegyük ezeket is sorra! Fudge úr 1937. december 26-ai születési dátu­mát abból az aláírási címpél­dányból jegyeztük ki, melyet Malcolm Fudge egy újpesti közjegyzőhelyettes előtt, 1996. július 5-én aláírt. Az eljárásban tolmácsként közreműködő: Harold Adam Codd... A többit talán velük kellene tisztáznia. De vajon a polgármester úr miért tünteti ki figyelmével e semmi körülményt, miközben szótlanul elslisszol érdemi kérdések mel­lett? Meglepő nagyvonalúság Lebenszky Attila részéről azt ál­lítani, hogy Gellén Vencel a pol­gármesteri hivatal részéről „tet­te a dolgát”: éppenséggel nem találtunk írásos felhatalmazást, mely révén jogosulttá válhatott volna a cégbejegyzési eljárás­ban való részvételre. (A káeftét érintő eme közreműködésre egyébként egyedül az ügyvezető hatalmazhatta volna fel, ez már nem a polgármesteri hivatal kompetenciája volt.) Banktitkot emleget a polgármester: „Az igazolást az ügyfél kérésére cég­bírósági bejegyzéshez adtuk ki.” — áll a bank levelében. A levél pedig abba a dossziéba került, mely éppenséggel azt a célt szol­gálja, hogy bárki számára nyil­vános információkat adjon... Mi azt kérdeztük — s arra nem kap­tunk választ —, hogy vajon mi­ért „Gellén Vencel Gyulai Regi­onális Fejlesztő Kft. Gyula” e levél címzettje, amikor úgy tud­tuk, hogy a nevezett nem alkal­mazottja a káeftének, s nem ren­delkezett az illetékestől szárma­zó eseti meghatalmazással. Ar­ról már nem is szólva: egy alap­vizsgát tett köztisztviselőtől el­várható, hogy egy nyilatkozat­ból a nem valós részeket — ügy­véd, jogi képviselő — húzza ki. S ha már kikényszeríti belőlünk, hadd szóljunk még valamiről!' A képviselő-testület 61/1996. (IV. 15.) számú, jegyzőkönyvben rögzített határozata—mint írtuk — a Central European Properties Jersey céget (bt-t, kft.- t„ rt.-t?) jelölte meg angol szerződő félként. Ám a cégbíró­sághoz Gellén Vencel által 1996. augusztus 14-én benyújtott, egy olvashatatlan aláírással és a hiva­tal 16. számú körbélyegzőjével hitelesített, iktatószámmal ellá­tott és augusztus 13-án kelt jegyzőkönyvi kivonatban már a Central European Holdings sze­repel. Polgármester úr! Ön minek minősítené azt, amikor ilyesmi esik meg egy közokirattal? A BESO-ra vonatkozó információ­inkat Nagy-Britannia budapesti nagykövetségétől kaptuk. A Bussiness Design Group Keres­kedelmi Arculattervező Kft. évtizedeleji, a Magyar Postánál meglepő hirtelenséggel véget ért, „Malcolm Fudge jegyezte” te­vékenységét az 1994-ben alapí­tott CÉH Ltd vagy „leszárma­zottjai” referenciamunkájaként említeni enyhén szólva..., szóval az. Ilyesmi nem zavarja Gyula város első emberét?! (Egyéb­ként Fudge úr részesedése e hangzatos nevű, ugyancsak 1 millió forinttal alapított káeftében: 100 ezer forint, s a cégjegyzésre hatodmagával volt jogosult.) Végül: nem az a fontos, hogy a szerkesztőséget meggyőzte-e a polgármester úr magyarázkodá­sa, hanem az, hogy az ügy összes körülményéről miként véleke­dik a közvélemény, az adófizető, a választó. Továbbá az, hogy a lakosság választott képviselői az árnyaltabb kép birtokában mi­lyen döntéseket hoznak. A felelősség ugyanis innen kezdve már tényleg az övék. Kiss A. János ITTA. WEST EU 900 ni AGY MEGLEPE Vegyen PHILIPS mobiltelefont WesteI 900 előfizetéssel és II NYERHET NAPONTA! ^részlet? AKCIÓNKBAN 4 0.000 Ft-ot TAKARÍTHAT MEG! WESTEL 900 Telemarketing: 06-1/265-9090. 06-30/30-30-30. 06-30/800-000 A további részleteket megtudhatja az értékesítési helyeken. *Szállító az OPEL GOMBOS Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents