Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-13 / 291. szám
Heti gazdaság 1996. december 13., péntek Csak semmi (kű)hó! (t) Hogy ki emlékszik a tavalyi hóra? A közútüzem — pontos és hivatalos néven: Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság — mindenképpen, ugyanis az utóbbi tíz év legnehezebb tele volt az 1995—96-os: november 3—4-étől március 20-áig adott munkát a hó, ajég. A tavalyi tél 50 millió forintba került, ami 20 millióval több az átlagosnál. Az idén még nem kellett bevetni az indulásra kész hóekéket, vagyis egy jó hónapot már megtakarított nekünk az időjárás fotó: lehoczky Péter Sínen a regionális vasutak A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOKNAK KÖZTES SZEREPET SZÁNNAK Kijelölni a kitörési pontokat Határtalan Illetőségek? címmel tudományos tanácskozást tartott a közelmúltban a Körösi Csorna Sándor Főiskola Közgazdasági Intézete regionális és településgazdasági tanszéke, valamint a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyulán. A téma a területfejlesztés és a határmenti magyar— román gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzete, a lehetőségek számbavétele volt. A rendezvény egyik előadójaként a tanácskozáson Schweriner János, az Országos Területfejlesztési Központ regionális igazgatója a márciusban elfogadott területfejlesztési törvény első tapasztalatairól szólt. Az Országos Területfejlesztési Tanács várhatóan az év végéig megalakul, a megy ei területfejlesztési tanácsok rövid idő alatt létrejöttek és működnek. A regionális fejlesztési tanácsoknak köztes szerepet szánnak, a budapesti, illetve a balatoni régióét kötelezően létre kellett hozni a törvény értelmében, a többi helyen a megyék elhatározásán múlik. (Folytatás az I. oldalról) felügyelet rendszerét, az egyes szakszolgálatok és a regionális vasutak közötti kapcsolatrendszert is. Egyértelművé kell tenni a regionális vasutak jogait, kötelességeit és felelősségét. — Úgy gondolom, ha ezekre a felvetésekre érdemben válaszolunk, a kedvező folyamatok a szállítási teljesítményekben is megjelennek, senki sem fogja megkérdőjelezni a regionális vasutak szükségességét. Juhász Márta, a békéscsabai TÉTI értékesítője: — A békéscsabai TÉTI működési területén két regionális vasút — a vésztői és a mezőOlvasmány a Új köntösben, egységes arculattal jelent meg ismét a Mezőgazda Kiadó nagy sikerű ábécé-sorozata: A metszés ábécéje, A növényvédelem ábécéje és A növényszaporítás ábécéje. A metszés ábécéjéből megtudhatjuk, mikor és miért metsszünk, megismerhetjük e munka legalkalmasabb eszközeit. Külön fejezet foglalkozik a gyümölcsfák és bokrok, a szőlő és a díszfák, díszcserjék metszésével. A növényvédelem ábécéje összefoglalja hogyan védjük meg növényeinket a különböző hegyesi — üzemel. Vonzáskörzetükben eredményesen működő mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzemek találhatók. A TÉTI üzletkötői jól együttműködnek a regionális vasutakkal. Közösen rendezünk fuvaroztató ankétokat és a partnereket is közösen keressük fel. Például a vésztői Nudel Meister Tésztaipari Kft. is ily módon kapcsolódott be a vasúti szállításba. A közös munka eredménye, hogy újabban a mező- hegyesi cukorgyárba is vasúton jut el a mészkő. Elmondhatom: a regionális vasutak üzletvezetői jó partnerek. TÉLI NAPOKRA betegségekkel és kórokozókkal szemben. Mivel és mikor védekezzünk, milyen védőfelszerelésthasz- náljunk a permetezéskor? A növényszaporítás ábécéje az oltást, a vetést és a dugványozást ismerteti meg az olvasókkal, a szaporítóanyag begyűjtésétől a már kikelt, megeredt, meggyökeresedett növények további kezeléséig. Sok hasznos és közérthető rajz és ábra teszi szemléletessé a leírtakat. A könyvek megrendelhetők a Futár Szakkönyvszolgálatnál (1300Budapest, pf. 126). A regionális igazgató Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyék területfejlesztését koordinálja. A tanácskozás szünetében megyénk kilátásairól kérdeztük. Elöljáróban elmondta, hogy hasznosnak, szükségesnek tartja a rendezvényt: a korábbi államközi kapcsolatok után a határmentieket kell előtérbe helyezni. Azon szereplőkét, akik a múltban, a jelenben és a jövőben építették, építik a kapcsolatokat, átjárva a határokat. — Úgy érzem, az a gazdasági szereplői réteg, az a szint, amelyből talán a legnagyobb hiány van Magyarországon, a nagy multinacionális cégek és a kisvállalkozók közöttiek, melyek 25 és 200 személy között foglalkoztatnak, vagyis a középvállalkozói kör meglehetősen fejletlen. Nagyon nehezen indulnak ma az országban, s működésükhöz a határmenti kapcsolat nagymértékben hozzájárulhat. A világon az 50 meghatározó multinacionális cég közül 30 már itt van MagyarorImpozáns épületegyüttes látványa töri meg a rendezetlen, gazzal benőtt táj egyhangúságát. Kihaltnak tűnik az egész környék, ha nem beszéltük volna meg a találkozást, magam is azt hinném, hogy eltévedtem. De a cím stimmel: Békéscsaba, Csorvási út 27. sz. Beleszólok a kaputelefonba, hangtalanul nyílik az elektromos vezérlésű kapu. A termelőcsarnokban kellemes meleg, csend fogad, akár egy klinikán. Pedig ez egy reflexiós üveggyártó nagyüzem termelőcsarnoka. Előttünk a gyártásvezérlő központi számítógép, köröttünk fénylő üvegtáblák sokasága, Körbejárunk a termelési részlegben, majd Nekraszov Szergej ügyvezető igazgatóval kényelmesen berendezett irodáján beszélgetünk. — A békéscsabai székhelyű TLS Kft. nem ismeretlen az osztrák és német piacon sem. A több mint két éve megalakított szolgáltató, ipari és kereskedelmi kft. a kezdetektől fogva síküvegszágon. Letelepedtek, s jórészük termelői cég is. Ám telepítési politikájukba nagyon nehezen tudunk beleavatkozni. Feltehetően az ország viszonylag fejlett, vagy számukra kedvező térségeit választják. Azonban az a vállalkozói kör, amely a multinacionális cégek mögött sorakozik fel vagy esetleg szállíthat be nekik idővel, annak telepítési lehetősége sokkal nagyobb, jobban kihasználhatjaahatármenti- ségből adódó kapcsolatokat. Békés megye is építhet a romániai forrás- és piaclehetőségekre. A nyert többletenergia segíthet felfuttatni a vállalkozásokat. Ez azért is fontos, mert a Békés megyei vállalkozások több mint 90 százaléka 10 személynél kevesebbet foglalkoztató. A pici, sérülékeny vállalkozásoknak legalább egy részét jó lenne, ha sikerülne erőteljesebbé fejleszteni —mondta. — Gyakran mondják, Kecskeméttől már egy másik ország kezdődik. E terület elmaradottságán hogyan lehetne segíteni? gyártással foglalkozik — tudom meg Nekraszov Szergejtől, a TLS Kft. ügyvezető igazgatójától. — A vállalat a közelmúltban—igen komoly beruházással — fényvisszaverő üveggyártásra specializálódott. Reflexiós üveg előállításával Európában ma három nagy cég foglalkozik, hiszen ez bonyolult technológia. Jelenleg az országban egyedülálló eljárással dolgozunk. A békéscsabai székhelyű TLS Kft. által gyártott REFLETHERMüveg egyedülálló Európa-szerte, bár hasonló bevonattal ellátott üveget több cég is gyárt, de ezeket csak bevonattal befelé, thermoblokkban lehet elhelyezni. A REFLETHERM gyártásánál használatos üvegalapanyag az orosházi Hunguard Float Üveggyár terméke. Az eljárás lényege, hogy a síküveg egyik oldalára természetes fémből lévő bevonat kerül — magyarázza az ügyvezető igazgató—, ami olyan tartós és kemény, hogy a REFLETHERM típusú üveget bevonatával kifelé, külső üveg— Vitatnám az elmaradottságot, tapasztalataim ezt ennyire erősen nem igazolják vissza. Ahogyan kelet felé megyünk valóban létezik az infrastruktúrában és más statisztikai mutatókban egyfajta elmaradottság, ám éppen Békés megye, s annak bizonyos térségei üdítő színfoltot jelentenek, kedvezőbb helyzetben vannak. így Gyula környéke, s a közép-békési térség. Békés megyében döntően nagyobb lélekszámú települések vannak, sok a város, melyeknek viszonylag jó iskolarendszerük van, így főleg a humán erőforrásokban hátrány nincs vagy kevésbé létező. —Ettől azonban nem lesz jobb sem az út, sem a telefon. — Valóban, átkelve a Tiszán érzékelhetően nehéz a közúton Békéscsabát megközelíteni, ám hiszem, hogy viszonylag rövid időn belül az infrastrukturális elmaradások pótolhatók. Gondolok arra, hogy egy Európai Unióbeli tagság kapcsán a legtámo- gatottabb programok éppen ezek intenzív fejlesztésére szolgálnak. Ha a frissen felvett tagországokat tekintjük, azokban gőzerővel a vasút-, közút-, autópályaépítések folynak. Nem azt mondom, hogy ezzel meg kell vámunk az EÜ-tagságot, ám ha néhány év türelem még van bennünk, az itt élőkben, akkor ezen idő alatt megoldódik a kérdés. Addig is, ha a meglévő, egyéb erőforrásokkal — a humánra, a ként lehet használni. A természetes fémbevonat pedig sokszorosan előnyös: átengedi a természetes, kellemesen szűrt nappali fényt, de visszaveri az égető napsugarakat. A bevonat szelektív szűrőként viselkedik, nagy áteresztőképességű a látható fény tartományában, ugyanakkor erősen szűri a káros hatású napsugarakat és az infravörös sugárzást. Az üveg alapanyagot magasvákuumban gázplazmás eljárással készítik elő, utána, szintén magasvákuumban pár mikronnyi vastagságú ütánnitritet visznek a már előkészített felületre. A termelés számítógép-vezérlésű, beépített ipari számítógépek ellenőrzik a munkafolyamatokat. A reflexiós gazdasági kapcsolatokban lévő erősségre, a térségfejlesztésre vonatkozó programokra gondolok — elkészülünk, többet segít a létesülő út és más infrastruktúra. — Miben látja Békés megye kiugrási pontját? — A megyének sok adottsága van, ezekből kell kiindulni. A jövő év kiemelkedő feladata lesz, hogy minden megyének el kell készítenie a területfejlesztési koncepcióját, ennek alapján programját. Ébben kell kijelölni a fontos kitörési pontokat, elsősorban az itt élőknek. Gondolom, itt kitüntetett szerepe lesz a mezőgazdaságnak, a biotechnológiának, a középvárosok fejlődésének, mert ezek az uralkodó településtípusok. —És az idegenforgalom? — Ha reálisak vagyunk, e területen Békés megyének szerényebb szerepe lesz, de bizonyos idegenforgalmi programokat szépen fel lehet fejleszteni. A minap találkoztam a Szarvasra és térségére elkészített idegen- forgalmi programkoncepcióval: kiderült, hogy vannak olyan elemek e térségben, melyek jól hasznosíthatók és nem is azok, melyekre elsőként gondolnánk. Nem az arborétum lenne az első vonzerő, hanem inkább a vadászat, a lovagoltatás, az ehhez kapcsolódó turizmus olyan lehetőségekkel bírnak, melyek jelenleg kihasználatlanok. Szőke Margit üveggyártás mellett biztonsági és golyóálló üveg-, valamint ther- mopan üveggyártással is foglalkoznak. A REFLETHERM alkalmazásával érdekes és újszerű épület- homlokzatok alakíthatók ki, mindemellett jó hőszigetelő, egyaránt alkalmas középületek és magánlakások üvegezésére is. Both Imre A SÍKÜVEG ECYIK OLDALÁRA FÉMBEVONAT KERÜL Fényvisszaverő, tartós és kemény Aktuális Földárverések januárban — „aki kapja, marja”? Januárban kalapács alá kerülnek a még hátralévő kárpótlási földalapok. Bár az árverésre kerülő 200 hektárnak a többszörösére lenne szükség, hogy legalább a kárpótlási jegyek 10-15 százalékát felszívja, ezek az utolsó és talán a legértékesebbnek tartott területek melyekre licitálni lehet majd. A békési parasztemberek földszeretetét jelzi, hogy sokan még a kedvező ajánlatok ellenére sem cserélték be kárpótlási jegyeiket részvényekre, így sokan több mint százezer forintnyi kárpótlási jegycsomaggal érkeznek az árverésekre. A kárrendezési hivatal vezetője, dr. Gondos József elmondta, az árverések első fázisa 1994. május 31 -én lezárult. Hatmillió aranykorona értékben 228 ezer hektár föld került licitre, ennek 72 százaléka el is kelt. A megmaradt területek visszakerültek a termelőszövetkezetekhez, és az 1992. évi II. törvény értelmében a tagok között feloszthatták azokat. A kárrendezési hivatal minden településen több árverést is tartott. Legkevesebbszer hat alkalommal jelentek meg, de volt olyan település is, ahol 51 alkalommal rendezték meg a licitet. A megyében 53 884 a földtulajdont szerzettek száma. Az átlagos birtoknagyság 4,8 hektár, ezen belül a 0,1 hektáros törpebirtok és a 600 hektáros óriásbirtok is megtalálható. A Il-es kárpótlási földalap kijelölése késedelmet szenvedett. 1993 helyett gyakorlatilag 1995-ben kapták meg a hivatalok a földterületek listáit, ami általános megütközést keltett, hiszen a jogszabályok szerint 20 százalékos nagyságrendben kellett volna szövetkezeti tulajdonú földterületet kijelölni kárpótlásra, ez azonban valamiért két százalékra olvadt. A megyében például 1,6 százaléknyi az a földterület, ami szövetkezeti tulajdonú földként lett árverésre bocsátva. Ezekre a földekre az eredeti tervek szerint bárki licitálhatott volna, egy jogszabály-módosítás miatt azonban — bár a Il-es földalap nagy részét 1995 végén, 1996 elején elárverezték — bizonyos földek még nem kerülhettek kalapács alá. Gondot jelentett, hogy a Il-es földalapba olyan területek is bekerültek, melyekre a települési önkormányzatok is igényt tartottak. Ezeket az igényeket azonban több esetben elutasították, így most több önkormányzat is pereskedik. A kilátásokról csak annyit, hogy Békés megye egyik legértékesebb földterületéért — a szarvasi OKI—HAKI területe —, mely az I-es földalapba tartozott, 1992 óta folyik a pereskedés. A kárrrendezési hivatal azokban az esetekben, mikor közművek miatt tartottak igényt a vitatott területekre, támogatta az önkormányzatokat, általában pedig azt az elvet próbálták képviselni, hogy a jelenleginél jóval több kárpótlási föld kellene. A január elejére kitűzött árveréseken kicsi, de értékes területekért szállnak ringbe a kárpótlási jegy tulajdonosok. A kárrendezési hivatal több esetben ajánlatot tett: a földterületet az igénylők között felosztják, hogy minden jegytulajdonos földhöz jusson. Az ajánlat azonban nem talált meghallgatásra, így félő, hogy a liciteken az „aki kapja, marja” elv érvényesül majd. A sors fintora, hogy míg az első menetben kalapács alá került földek irreálisan alacsony, 500 forint körüli áron találtak gazdára, az utolsó területek árai valószínűleg a csillagokba szöknek majd. Tótkomlóson például tíz-egynéhány hektárra több mint háromszázan licitálnak majd, és közülük többen 100 ezer forint fölötti kárpótlási jeggyel rendelkeznek még mindig. A forgalmi érték változásait az is jelzi, hogy míg a szövetkezeti földeknél a tagi részarányok értéke két éve 500 forinton mozgott, addig most 2000, 2500 forint körüli az áruk. Bár a megye északi területein alacsonyabbak a földterületek árai, a városok térségében 15—20- szorosára nőttek a földárak. Kovács Attila Nekraszov Szergej a gyártásvezérlő központi számítógép előtt fotó: such tamáí
