Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-13 / 291. szám
1996. december 13., péntek Heti gazdaság ni Kertünk — portánk - gazdaságunk A mikulásvirág fellevelei 18— 22 fokon hónapokig színesek maradnak, ha a virág az ablak közelében áll és langyos vizet kap. A mérsékelten fűtött lakásokban ritkábban öntözzük, és vigyázzunk arra, hogy a hűvösebb napszakban ne maradjon víz a cserépalátétben. Elvirágzás után a fellevelek lassan elvesztik színüket, lehullanak. Visszavágva a növény új oldalhajtásokat hoz, amelyek vízben is gyökeresednek, majd tőzeges talajba, cserépbe ültethetők. Érdemes tápanyagot tenni a talajba. (Jó hatású az Osmocote plus golyócska, kiegészítve Wuxal levéltrágyával.) Begyökeresedés után csípjük vissza a növényeket, majd amikór mód van rá, vigyük ki a szabadba, a fák árnyékába és süllyesszük a cserép szintjéig a talajba. A VIRÁG NEVE: MIKULÁS Augusztus végén, szeptember elején kerüljenek ismét a lakásba, és gondoskodjunk róla, hogy csak természetes fényt kapjanak. Készítsünk sötétítő zacskót csomagolópapírból, kartondobozból, ezt húzzuk rá a növényekre délután öt órakor, majd reggel hétkor vegyük le róluk. A sötétítésre legalább hat hétig szükség van a fellevelek színesedéséhez, a virágzáshoz. A párát kézi permetezővel vagy párologtatóval pótoljuk. Vigyázzunk, ha egy-két alkalommal elfelejtjük fölhúzni a sötétítőt — különösen a kezelés elején —, a szobai villanyvilágítás megzavarja a fejlődést! Pirosló leveleivel az ünnepi asztalnak is dísze lehet a mikulásvirág Battonya, Békéscsaba, Kevermes, Szarvas A HELYI ADÓK ÉS AZ ADÓFIZETÉSI MORÁL Milyen helyi adók terhelik a település lakóit, mire számíthatnak a következő' esztendőben, no és milyen az adófizetési morál? Erről tájékozódtak munkatársaink a héten a megye néhány településén. BATTONYÁN Takács Dezső polgármester véleménye szerint az emberek mindig jó adófizetők voltak, s így van ez ma is, azzal a megszorítással, hogy manapság elsősorban az idősebb korosztályhoz tartozókra vonatkozik a megállapítás; az adózók mintegy 80 százaléka tesz határidőre eleget fizetési kötelezettségének, a jövedelempótló támogatásban részesülők, a munkanélküliek és a kisnyugdíjasok közül alacsony jövedelmük miatt több mint 700- an élveznek mentességet. Ennek ellenére 1996. első háromnegyed évében a tervezett 14 millió Ft helyett 15,96 millió Ft folyt be helyi adókból a város kasszájába. A „túlfizetés” a vállalkozói mentességek megszűnéséből, új vállalkozások belépéséből, illetőleg az 1995. évre vonatkozó adóelszámolásokból, valamint a hátralékok megfizetéséből adódik. — Összességében ez azt mutatja, hogy a helyi polgárok még a mostani nehéz körülmények között is igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek. A testület a közelmúltban emelte 3 ezer 600 Ft-ra a lakossági kommunális adót. A 600 Ft-tal megemelt adó magában foglalja a szemétszállítás díját is. Ezt a lakosság elfogadta, mindössze egy-két szélsőséges vélemény hangzott el emiatt. Az iparűzési adó (az árbevétel 6 ezreléke) és a vállalkozók kommunális adója (főállásban 2, mellékállásban 1 ezer Ft) már problémásabb. Jelentősebb, a költségvetést befolyásoló adófizetőnk nincs is ebben a kategóriában. A gyengén álló vállalkozók, illetve cégek haladékot kémek, késve vagy egyáltalán nem fizetik be adójukat. A testület egyébként következetesen elutasítja a mentességet kérőket, hiszen a város üzemeltetéséhez, az intézmények fejlesztéséhez minden fillérre szükség van. Fejlesztésekre a helyi adókból nem futja Battonyán — tudtuk meg Takács Dezső polgármestertől. BÉKÉSCSABÁN a közelmúltban tartottak érdekegyeztető vitát a helyi adókkal kapcsolatban, hiszen a helyi ön- kormányzat a napokban tervez változtatásokat. Eddig három adónem érintette a békéscsabaiakat: a gazdasági tevékenységre használt építmények után építményadót kellett fizetni, ennek a maximuma 300 forint volt négyzetméterenként. Januártól a bankok, pénzintézetek, biztosítók 900 forintot, az italkiméréssel foglalkozók, játék- és pénzautomatákat üzemeltetők 600 forintot, az irodák 300 forintot fizetnek majd a tervek szerint. Az iparűzési adó mértéke eddig 1 százalék volt a bankok, biztosítók, italboltok, játékautomatákat üzemeltetők esetében, 4 ezreléket fizettek a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kétmillió forint bevétel felett, és minden egyéb vállalkozó nyolc ezreléket. Mindegyik számot két ezrelékkel kívánják emelni januártól, ám ezek a számok még változhatnak a decemberi közgyűlés döntése alapján. A gépjárműadó mértéke a törvény adta lehetőségek legalacsonyabb határán áll (400 forint/100 kilogramm), ennek emelése mindeddig nem került szóba, mint ahogy nem tervezik magánszemélyeknek szóló adó bevezetését sem. Ha a számadatokat nézzük: Békéscsaba költségvetésében 1996-ra 496 millió forint adóbevételt irányoztak elő, ebből december elejéig 476 millió forint jött be. Várható, hogy a december 20-ai feltöltésnél a hiányzó húszmillió forint is befolyik. Annak ellenére, hogy közel 120 millió forintos kintlévőséget tartanak nyilván — és ennek fele olyan csődbe ment vállalkozásoké, melynek behajtása gyakorlatilag lehetetlen. Az adófizetési morál hetvenszázalékos — a nem fizetés leggyakoribb oka a figyelmetlenség. Amíg a „nagy adók” befizetésének határidejére a sajtó és minden egyéb fórum is felhívja a figyelmet, a helyi adóról szeretnek megfeledkezni a vállalkozók, főként azok, akik nem fizetnek könyvelőt—aki erre a kötelezettségre is felhívja a figyelmet. KF VERMESEN már az előző képviselő-testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindenképpen szükség van helyi adókra, ezek hiányában a lakosság egyszerűen elszokik attól, hogy részt vállaljon a település közterheiből. Bevezetésekor, 1992-ben a kommunális adót 800, az iparűzésit pedig 1 ezerFt- ban határozták meg, s ezek az összegek a mai napig változatlanok. A telefon- és a gázhálózat fejlesztéséig senki sem kapott mentességet. Az önkormányzat jelenleg havonta többet fizet ki különféle segélyekre, mint amennyi éves szinten a helyi adókból származó (kb 1,5 millió Ft-ra tehető) bevétele. SZARVASON a helyi adótörvény alapján négy helyi adónem létezik: a helyi iparűzési, a kommunális, az építmény- és az idegenforgalmi adó. A város idén összesen 93 millió forintos adóbevétellel számol. Ebből november 30-áig 90 millió folyt be — tájékoztatott Jambrik Ramola, az önkormányzat pénzügyi osztályvezető-helyettese. Mint azt a számok jelzik, az adóbevallási kötelezettségüknek eleget tett polgárok adófizetési morálja igen jó. Jambrik Ramola elmondta, az önkormányzatnak a jövőben arra kell nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy feltárja azt a kört, akik bevallási kötelezettségüket elmulasztották. Az ellenőrzési tevékenységet két adónemre: a kommunális és az építményadóra kívánják koncentrálni. Az ellenőrzési tevékenységet a földhivatallal együttműködve képzelik el. Hozzáfűzte, adómérték-emelést jövőre nem tervez az önkonnány- zat. Sőt azt fontolgatják, hogy az iparűzési adó tekintetében bővítik a kedvezmények körét. Antal Gyöngyi — Csath Róza — Ménesi György ___________Piaci körkép - Békéscsaba___________ It t a fenyő — a luc métere 500 FORINT Napról napra lemérhető a békéscsabai vásárcsarnok forgalmán, hogy közeledik az ünnep. A hét elején a virágpavilonok körül mutatkozott nagyobb érdeklődés, köszönhetően elsősorban a Judit-nap- nak, de az ünnepi asztalra kerülő ételek, sütemények hozzávalóit is viszik már a háziasszonyok. A felhozatal összességében bőséges, az árak az ünnep közeledtével feltehetően változnak majd a kereslet-kínálattól függően. A héten drágult a kígyóuborka és a paradicsom, megjelent a déligyümölcs-árusok- nál a kókuszdió, a friss ananász, a tisztított mandula. Egyre kevesebb, így drágább a zöldségpiacon a karfiol. Most lássuk a tegnapi árakat: a kígyóuborka kilója 350 Ft, a paradicsom 280 Ft/kg, a karfiol 140-150 Ft/kg, a burgonya 25-30, a vöröshagyma 24-40 Ft/kg, a fehér káposzta 20-25, a lila káposzta 60-80, a savanyított káposzta 80-100 Ft/kg, a karalábé darabja 25- 30 Ft, a sárgarépa 50-60 Ft/kg, a petrezselyem 50-70 Ft/kg, a zeller darabja 40 Ft, a fehér paprika darabja 20-40 Ft, a hegyes zöld 10-40 Ft, egy fej saláta 30 Ft, a spenót kilója 150 Ft, a gomba 250-280 Ft/kg. A gyümölcspiacon az alma 45-90 Ft/kg, a körte 160-170 Ft/kg, a szőlő 350 Ft/kg, a narancs 160-220 Ft/kg, a banán 150-170 Ft/kg, a mandarin 260 Ft/kg, a citrom 220 Ft/kg, a kókuszdió darabja 130 Ft, az ananász darabonként 400 Ft, a tisztított mandula 2200 Ft/kg, a mák 350-400 Ft/kg, a dióbél 6-700 Ft/kg. A tojás darabja 14-15 Ft. Megnyílt a héten a fenyőpiac is: a Gazdabolt melletti parkolóban árulják a zömmel megyénkben nevelkedett örökzöldet. Egy 1,5 méteres, gyökeres ezüstfenyőért 2 ezer forintot kémek, a gyökeres és a vágott lucfenyő métere egyaránt 500 forint, és vasárnap érkezik feketefenyő, ennek métere 1000 forint körüli lesz. Alkudni persze lehet és tanácsos is. T. I. A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon elsöprő „bessz” volt minden közeli és távoli határidőben és cikknél, limitet estek az árak eladói nyomásra. De kivételt jelent, hogy a 97. évi őszi napraforgóárak októberre, novemberre nőnek, megnyílt a december 45 ezer Ft/t áron. A sertésárak minden nyitott határideje mélyrepülésben van, nem látszik ennek a „bessz”-nek a vége. Csökken a nyitott kötésállomány. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Március 19300 19 300 19300 19300 Október, 97 Étkezési búza Ft/t 20600 20 600 20 600 20600 Március 27 800 ._ Július, 97 21200 21200 21200 21200 Takarmánybúza Ft/t Március 27100 27 100 27 100 _ Takarmányárpa Ft/t Március 28400 28400 . . Napraforgó Ft/t Október, 97 44000 44000 44000 44000 EU vágósertés I., Ft/kg Január210EU vágósertés II., Ft/kg Január 194194Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai decemher4. december 12. pénznem közép eladási közép vételi álfolyam 1 egységre,forintban Angol font 268,82 266,1 268,7 271,47 Görög drachma (100) 66,68 66,2 66,8 67,55 Németmárka 104,80 104,7 105,7 106,83 Olasz líra (1000) 106,49 105,8 106,8 107,95 Osztrák schilling 14,90 14,8 15,0 15,15 Svájci frank 123,66 122,7 124,0 125,26 Svéd korona 24,11 23,7 23,9 24,18 USA-dollár 163,23 161,5 163,1 164,73 ECU (Közös Piac) 202,47 201,6 203,6 205,72 Szám — Beszéd Békés megye a kilencedik a sorban Bűnözés 1996. január—szeptemberben országosan az előző évivel közel azonos számú, mintegy 310 ezer bűncselekmény elkövetése vált ismertté, ennek 3 százalékát, 9954-et Békés megye területén követték el. A bűncselekmények száma területenként igen eltérően alakult: a főváros után Pest, Hajdú-Bihar és Borsod megyében volt a legmagasabb, Nóg- rád és Vas megyében pedig a legalacsonyabb. A százezer lakosra jutó bűncselekmények alapján az előzőhöz képest a változás, hogy a fővárost megelőzte Pest megye, s őt követte Hajdú- Bihar megye, a sort Somogy és Nógrád megye zárta. Békés megye ez utóbbi mutató alapján a megyék rangsorában a kilencedik helyen állt. Békés megyében az ismertté vált bűncselekmények száma csökkenő tendenciájú volt, azonban a következő három hónap kedvezőtlen eseményei folytán megváltozott a tendencia, s így a január—szeptemberben elkövetett összes bűncselekmény már mintegy 5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. A bűncselekmények 1996. I—III. negyedévben is meghatározó hányada (országosan és a megyében egyaránt 78 százaléka) volt vagyon elleni. Számuk az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5, illetve 10 százalékkal emelkedett. A vagyon elleni cselekmények közül a lopás, a betöréses lopás és a csalás volt a leggyakoribb. A személy elleni bűncselekmények száma az egy évvel korábbinál ugyan kedvezőbb volt, az e cselekmény-kategóriába tartozó élet elleni bűncselekmények száma azonban erőteljesen növekedett. Békés megyében az év eddig eltelt időszakában 12 emberölési kísérlet és ugyancsak 12 befejezett emberölés bűncselekmény volt, amelyek az egy évvel korábbihoz képest hatszoros, illetve 71 százalékos növekedést mutatnak. A közlekedési bűncselekmények száma csökkent, s ezen belül az ittas vezetés miatti és a halált okozó baleseteké is kevesebb lett. A közrend elleni bűnesetek száma viszont az országos csökkenéssel szemben a megyében növekedett. A gazdasági bűncselekmények száma is növekedett, különösen az embercsempészet nőtt a kétszeresére. Az ismertté vált elkövetők száma a megyék többségében, így Békésben is csökkent. A bűnelkövetők közül országosan 38, a megyében 36 százalékot tett ki a büntetett előéletűek aránya; a visszaesőké pedig 15, illetve 13 százalék volt. A bűnelkövetőknek országosan valamivel több, mint egyötöde, a megyében pedig közel 20 százaléka az alkohol, illetve valamilyen drog hatása alatt követte el a bűncselekményt. Közülük természetesen az alkoholfogyasztók aránya volta magasabb. A bűnelkövetők nemenkénti aránya az előző évek tendenciájának megfelelően alakult: országosan a férfi-nő arány 89 és 11 százalék, a megyében 90 és 10 százalék. Békés megyében a bűnelkövetők 13 százaléka fiatalkorú, 31 százaléka fiatal felnőtt korú és 56 százaléka felnőtt korú volt. Országosan az előbbi kettő alacsonyabb, így az utóbbi természetesen magaA bűnelkövetők korosztály szerinti összetétele 1996.1—III. negyedév B Fiatalkori! B falai fein ön □ Felnőtt | sabb arányt képviselt. 1996. január—szeptemberben országosan 2556gyermekkorú bűnelkövetővel szemben kezdeményeztek a hatóságok eljárást; számuk az egy évvel ezelőtti időszakénál kevesebb. Békés megyében ezeknek a gyerekeknek a száma 54 volt, s kedvező, hogy az egy évvel ezelőttinek még a felét sem érte el. (FORRÁS: KSH BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁGA)
