Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-30-12-01 / 280. szám

1996. november 30.-december 1., szombat-vasárnap KÖRKÉP ÉÉS MEGYEI HÍRLAP Különvélemény. A parla­mentnek benyújtott törvényja­vaslattól eltérően Magyar Bá­lint kultuszminiszter nem tartja alkotmányosnak, hogy a köz­célú egyházi intézmények — csak azért mert egyháziak —, kimaradjanak abból a kedvez­ményezető körből, amelynek javára az állampolgárok fel­ajánlhatják személyi jövede­lemadójuk egy százalékát. Titok vagy közérdek? Az ÁPV Rt. köteles a kezelésében lévő közérdekű adatok megis­merését lehetővé tenni - állapí­totta meg az adatvédelmi biz­tos. Majtényi László a privati­zációs miniszter kérésére fo­galmazta meg álláspontját a magánosítás adatainak kezelé­sével kapcsolatban. Eszerint az üzleti titok kérdése csak a pá­lyázatok beérkezésénél és érté­kelésénél merülhet fel. Hivatalos értékelés. Az ok­tóber végén megrendezett Ma­gyar Filmesek Világtalálkozója - a résztvevők és a hazai, il­letve a nemzetközi sajtóvissz­hang szerint — sikeres volt. Az esemény 86-90 millió forintba került, amelynek felét az állam fedezte. Száztíz meghívott ma­gyar származású művész közül megtisztelőén sokan, hetvenha- tan jöttek el. Mérföldkő. A hazai turizmus fejlesztésében meghatározó év­nek bizonyult 1996 - hangoz­tatta az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter egy pénteki konferencián. Fazakas Szabolcs elmondta: a tavalyinál mintegy 30 százalékkal na­gyobb turisztikai bevételre tesz szert az ország. Az ágazat szá­mára biztató, hogy a jövő évi adótörvények további kedvez­ményeket adnak az idegenfor­galmi vállalkozásoknak. Munkanap-áthelyezés. A kormány azt javasolja a minisz­tériumoknak, a központi és te­rületi államigazgatási szervek­nek, hogy december 23-át, hét­főt december 21-én, szomba­ton, december 24-ét, keddet de­cember 28-án, szombaton dol­gozzák le. Mindkét esetben cél­szerű, ha szombaton a pénteki rendnek megfelelően történik a munkavégzés. A kormány fel­kéri az egyéb munkáltatókat is, hogy vizsgálják meg, alkal- mazhatják-e a ezt a megoldást. Pénzek szétválasztása. Az orvosegyetemek finanszírozási gondjainak tisztázására ad hoc bizottságot hoznak létre az or­vosegyetemek rektorai, az érin­tett tárcák, valamint az egész­ségbiztosító szakértői. A teg­napi megbeszélésén egyetértet­tek abban: a jövőben szét kell választani a gyógyító és az ok­tató munkára szánt pénzeket az orvostudományi egyetemek támogatásánál. Leváltották a rendőrség vezetőit A miniszterelnök kemény lépésre szánta el magát A Miniszterelnöki Hivatal péntek este közleményben tudatta, hogy Horn Gyula miniszterelnök döntő változásokat hajtott végre a rendőrség vezetésében. A közlemény kiemelte, hogy a kormányfő nagyjelentőségű döntéseit Kuncze Gábor belügy­miniszter előterjesztésére hozta meg. A miniszterelnök felmentette beosztásából Pintér Sándor al­tábornagyot, országos rendőr- főkapitányt, Túrós András ve­zérőrnagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiz­tonsági főigazgatóját és Va- lenta László vezérőrnagyot, az ORFKgazdasági főigazgatóját. Felmentettetovábbaőodrác.vA'ű János vezérőrnagyot, Budapest rendőrfőkapitányát is. A közlemény szerint a mi­niszterelnök és koalíciós he­lyettese - értékelve a közbiz­tonság helyzetét - arra a közös elhatározásra jutott, hogy hala­déktalanul meg kell újítani az Országos Rendőr-főkapitány­ság vezetését. V éleményük sze­rint - elismerve a rendőrség eddigi vezetésének erőfeszíté­seit - személyi változtatásokra van szükség a bűnözés terje- déseelleni fellépés, és aközbiz- tonság javítása érdekében. A tájékoztatás szerint a mi­niszterelnök Forgács Lászlót, Borsod-Abaúj-Zemplénmegye rendőrfőkapitányát szándéko­zik országos rendőrfőkapitány- nyá kinevezni, ezért kezdemé­nyezte, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága hallgassa meg a jelöltet. Az ORFK ideiglenes vezeté­sére Ignácz István bűnügyi fő­igazgató kapott megbízást, a megüresedett tisztségek betöl­tésére pedig az új főkapitány tesz majd javaslatot a belügy­miniszternek. „A miniszterelnök és a bel­ügyminiszter az elhatározott személyi változásoktól a rend­őrség megújulását várja, to­vábbá összehangolt és határo­zott cselekvést a Magyar Köz­társaság törvényes rendjének és közbiztonságának erősítése ér­dekében" - szól a közlemény. Egész terrorcsapatnak elegendő fegyverarzenál egy taxiban Kuncze a rendőrvezetők leváltásáról Mint a Leváltották a rendőrség vezetőit című cikkünkben beszámo­lunk róla, a miniszterelnök - a belügyminiszter javaslatára - felmen­tette az országos rendőrfőkapitányt, az ORFK közbiztonsági vala­mint gazdasági főigazgatóját és a budapesti rendőrfőkapitányt. A bejelentést követően Kuncze Gábor tájékoztatót tar­tott. A belügyminiszter a rendőrségen belüli gazdálko­dási problémákkal, a testüle­ten belüli fegyelem megrom­lásával és a fővárosi bűnözési hullámmal indokolta a pénteki leváltásokat. Kijelentette: az ő feladata, hogy a kialakult helyzetben végrehajtsa a szükséges lépé­seket. Ha ezek nem hozzák meg a kívánt eredményeket, akkor az ő felelőssége is föl­vethető. A miniszter jelentős szervezeti változásokat helye­zett kilátásba a Belügyminisz­tériumban és a rendőrségen. * Egész terrorcsapatnak ele­gendő fegyvert, lőszert talál­tak a rendőrök csütörtök éjjel 11 óra után egy taxi csomag­tartójában Budapesten. Erről tegnap - pár órával felmentése előtt — Bodrácska János tájé­koztatta a sajtót. Állampolgári bejelentés alapján követték a taxit a bu­dapesti rendőrök. Amikor a jármű a Lehel út 23. számú ház előtt megállt, igazoltatták a benne ülő két utast. A cso­magtartóból csaknem 30 darab kézigránát, három időzítő­szerkezet, műanyag dobo­zokba csomagolt TNT-robba- nóanyag, egy RPG M-80 tí­pusú páncéltörő gránát és a hozzá való töltet került elő. Ezt követően a rendőrség őrizetbe vette E. Gyulát és Z. Attilát, akik elmondták, hogy egy jugoszláv állampolgártól vásárolták a fegyvereket, és azokból kilenc darabot már továbbadtak. Ezenkívül E. Gyula lakásán - egy Somogy megyei településen - találtak egy amerikai Stringer típusú, vállról indítható rakétát. Nem a polgármester gmk-ja tartozott Szeghalmon a képviselő-testü­let októberi ülésén az EÜTERV Gmk (melynek a polgármester a tulajdonosa) azon szerződését támadta három képviselő — dr. Tóth Imréné, Eiler Ferenc, Miklya Jenő —, melyet a volt kommunális üzem udvarának bérletére az önkormányzattal még tavaly júliusban kötött Ko­saras Béla polgármester. A három képviselő akkor több mindent kifogásolt, a pol­gármester pedig úgy vélte, hogy a támadás alaptalan. Hisz igaz, hogy ő kevesebb bérleti díjat fi­zetett, mint azt a képviselők sze­retnék, ám cserébe több esetben ingyen bocsátotta gépeit az úgy­nevezett „házibrigád” rendelke­zésére. Azon az ülésen a képviselők kezdeményezésére ad-hoc bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy az kivizsgál­ja, melyik fél is tartozik a másik­nak. Az ad-hoc bizottság tevé­kenységéről készített jegyző­könyvet a tegnap esti testületi ülésen dr. Oláh Ernő jegyző is­mertette. Ebből kitűnt: a bizott­ság megállapította, hogy az EÜTERV Gmk, illetve az ott működő házi brigád anyagait jól elkülönítetten tárolták a telepen. A bérleti szerződést november 30-ai hatállyal — a polgármes­ter kezdeményezésére — fel­bontották. Ezzel egy időben a bizottság megállapította, hogy nem az EÜTERV Gmk tartozik, hanem az önkormányzat részéről a gmk-t illeti meg 163 ezer forint. A jegyzőkönyvet csupán egy bizottsági tag, dr. Tóth Imréné nem volt hajlandó aláírni. A képviselő asszony ezt a tegnapi ülésen indokolta is. Majd ismételt kommentálásra nem kapott szót, azt a polgár- mester megvonta tőle. Magyari Barna Gyulaiak a középkorban Corvin János herceg 1496-ban bocsátotta ki Gyula város privilé­gium-levelét. Áz 500 éves évfor­dulón emlékülést rendeztek teg­nap este a Mogyoróssy könyv­tárban, melyet dr. Erdmann Gyu­la megyei levéltárigazgató nyitott meg. Bácskai Vera egyetemi ta­nár az akkori Gyula társadalmá­ról, gazdaságáról szólva kifejtet­te, a város már a XIV. század elején a környék egyik legnépe­sebb települése volt. Később vá­sártartási jogot kapott, országos vásároknak is helyet adhatott. Keresekedelmi csomópont, ura­dalmi központ, virágzó kézmű­vesipari al rendelkezett. A mező­városok között az élmezőnyben volt, de a szabad királyi városi jogokért hiába folyamodott. Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója előadásában elmondta: bár a sza­bad királyi városok több szabad­ságjoggal rendelkeztek, a privilé­gium-levél tanúsága szerint a kö­zépkorban nem volt rossz gyulai polgárnak lenni: védelmet nyúj­tott az önkényeskedés ellen, a vá­rosbírónak több jogkört biztosí­tott. A város polgárainak igen ke­vés robotot kellett teljesítenie, melyek közé nem tartozott a fizi­kai munka vagy a terményszol­gáltatás. Megengedett volt a kéz­művesek szabad letelepedése, a ház adásvétel, az erdőhasználat, s a vásártartáson túl vámkiváltsá­got is kapott a város. Az emlék­ülést Dusnoki József gyulai le­véltáros előadása zárta a közép­kori Gyula kialakulásáról. Sz. M. Négymilliárd forint vár kiosztásra Karácsony előtt kézhez kapják a bérkiegészítést a pedagógusok A pedagógusok egyszeri bruttó tízezer forintos bérkiegészí­téséről csütörtökön hozott kormánydöntés végrehajtását nagy várakozás előzi meg az iskolákban. A juttatással kap­csolatos fontos részleteket, így az erre a célra rendelkezésre álló pénz elosztásának módját, a kifizetés időpontját a kabi­net nem határozta meg. A legfontosabb tennivalókat a következő napokban elkészülő végrehajtási rendelkezések rögzítik majd. Ezt megelőzően azonban az Országgyűlésnek jóvá kell hagynia a kabinet előterjesztését, hogy az ön- kormányzati iskolákban fog­lalkoztatottak bérének megfe- jelésére szánt csaknem 4 mil­liárd forintot az általános tarta­lékból kifizethessék. Jóváha­gyás esetén megvan az esély arra, hogy az érintettek még karácsony előtt hozzájussanak a bérkiegészítéshez. Mint megtudtuk, szakszer­vezeti kezdeményezés, illetve figyelemfelhívás adott ösztön­zést a kormányzati lépéshez. A Pedagógusok Szakszerve­zete e hét elején jelezte a kabi­netnek, hogy a bérmegállapo­dásban az idei esztendőre rög­zített 19,6 százalékos béreme­lés csak mintegy 14-15 száza­lékra teljesült. Értesülésünk szerint való­színűleg azt sugallják majd az illetékesek, hogy az átlag bruttó 10 000 forintot minde­nütt differenciáltan osszák fel: az önkormányzatok az intéz­mények, az iskolaigazgatók pedig munkatársaik között dif­ferenciálhatnak. Ugyancsak helyben dönthet­nek arról, hogy egyedi kifize­tésként adják-e át a kiegészítést, vagy a fizetéssel együtt. Az adólevonás szempontjából azonban ennek különösebb je­lentősége nincs. (der) Lezárják a költségvetés vitáját Szót kaphat-e a parlamentben Tőkés László ? A Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, hogy Tőkés László felszólalhasson a ma­gyar törvényhozásban, a ma­gyar-román alapszerződés ratifikációs vitájakor. A döntést az Országgyűlés házbizottsága jövő csütörtökre halasztotta, mert egyelőre sem Tőkés László, sem az RMDSZ álláspontja nem ismert. Füzessy Tibor alelnök a ház­vezetés szokásos pénteki sajtó- tájékoztatóján elmondta, hogy a kormány benyújtotta a zsidó­kárpótlás végrehajtására vonat­kozó törvényjavaslatot, vala­mint azt az előterjesztést, amely a költségvetési törvény módosí­tásával lehetővé teszi, hogy a közoktatásban dolgozók egy­szeri rendkívüli juttatást kapja­nak. Deutsch Tamás (Fidesz) 78 támogató aláírást mellékelt ah­hoz a javaslathoz, amely szerint az ÁPV Rt.-nek be kell szá­molnia munkájáról a törvény- hozásnak. Ami a jövő heti törvényho­zási munkát illeti: hétfőn, ked­den és szerdán lesz plenáris ülés. Várhatóan lezárja a Ház a költségvetés részletes, valamint a tb-költségvetés általános vitá­ját. Beszámolót vitatnak meg a képviselők a magyar tudomány helyzetéről is. Á mostani ütemterv szerint elképzelhető, hogy a törvény- hozás december 19-én tartja utolsó idei plenáris ülését. Gálvölgyi senkit nem akart megbántani a görbe tükörrel Jóóóóó reggelt, Taszár Gálvölgyi János legutóbbi te­levíziós paródiája nagy vissz­hangot és meglehetősen ve­gyes érzelmeket váltott ki a közönségből, kivált a somogyi nézőkből. A taszáriak még egy reggeli rádióadásban is hangot adtak a műsor fölötti háborgásuknak. A népszerű színész-parodistával a szokat­lanul heves kritikáról beszél­gettünk.- A görbe tükör arra jó, hogy másokon, vagy éppen időnként magunkon nevessünk. Ezt min­denki elfogadja. De most miért pont Taszár elé tartotta a gör­be tükröt, miért nekik kívánt jóóóóó reggelt?- Azt hiszem, ez világos: ott állomásoznak az amerikai ka­A jelenség izgatott fotó:Feb tonák. Azt mégsem mondhat­tam, hogy jó reggelt, Szatymaz.- Bizonyára tudja, hogy min háborodtak fel a helybeliek?- Nem igazán, mert távol állt tőlem a szándék, hogy meg­bántsam őket.- Engem, mint parodistát a jelenség izgatott. Régóta figyel­tem a híradásokban, micsoda nimbusz lengi körül az IFOR katonáit, és ez milyen, szemmel látható változást hozott a szürke hétköznapokban.- Van tanulsága az esetnek az ön számára?- Igen. A voltaképp érthető érzékenységen kívül legköze­lebb nemcsak a közszemé­remre, hanem az ál szeméremre is tekintettel kell lennem. Bánt, hogy némelyek azt hitték, bán­tani akarok. Megnyugtató vi­szont, hogy azok sem voltak kevesen, akik megértették a poénokat. -bob Civil különvélemény az 1 százalékról A pártok is bekerülhetnének a támogathatók körébe? A személyi jövedelemadó egy százalékának közcélú.fel- használásáról folyó vitában a lényegi kérdésekről alig esik szó a társadalom nyilvánossága előtt. A Társadalmi Ér­dekegyeztető Tanács sajnálatos és súlyos hibának tartja, hogy a civil szervezetek dolgában épp az érintettek véle­ménye számít a legkevésbé. Kemény László politológus, a TÉT szakértője lapunknak adott nyilatkozatában ki­emelte: az egy százalék sza­bad felajánlása nem pusztán anyagi jellegű gesztus, ha­nem a társadalmi szerveze­tek megmérettetése, az adó­fizetők sajátos, évenkénti szavazása. Nyilván annak a civil szervezetnek adnak legna­gyobb támogatást, amelynek tevékenységét a leghaszno­sabbnak ítélik. Ebből kiin­dulva társadalmi vitára kel­lene bocsátani a törvényter­vezetet és a jogszabályt a ci­vil szervezetek véleményé­nek figyelembevételével cél­szerű megalkotni. Jelenleg még az sem vilá­gos, miért pont 1 százalék a felajánlható összeg - mondja Kemény László. - A támoga­tási arányt ugyanis attól kel­lene függővé tenni, hogy mi­lyen széles azoknak a szerve­zeteknek a köre, amelyek felhasználhatják. Ismereteim szerint viszont az SZDSZ által frissiben be­nyújtott törvényjavaslatból kimaradtak például a nagy- családosok, a munkanélkü­liek, az egészségkárosodot­tak szervezetei - pedig meg­győződésünk, hogy feltétle­nül helyük volna az adóforin­tokkal segíthetők között. Ugyanakkor érdemes mér­legelni a gondolatot, hogy a pártokat se zárják ki a támo­gathatók köréből. így ugyanis finanszírozásuk és egyben működésük az adófi­zető polgárok voksértékű tá­mogatásától függne. Bozsó Bea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents