Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

II Heti gazdaság 1996. november 29., péntek Megnyílt a Jókai Áruház, (c) Stílszerűen Jókai Áruház néven nyitott új, 100 négyzetméteres üzletet a minap a Kelpo Bt. a békéscsabai Jókai utcában. Pflanzner Tibor kereskedelmi igazgató elmondta: elsősorban élelmi­szereket árusítanak, de kínálatukban megtalálhatók a ve­gyi áruk, háztartási cikkek, gyerekjátékok is. A piac közel­sége és üzleti filozófiájuk arra sarkallta őket, hogy kedvező árakon kínálják termékeiket, az áruválaszték széles le­gyen. Folyamatos akciókkal is szolgálnak a vásárlóknak, termékbemutatókkal egybekötött kóstolókat rendeznek, például a ConAvis készítményeiből. Tervezik, hogy hama­rosan olyan termékeket — például tisztító- és mosószere­ket — is megtalálhatnak majd a Jókai Áruházban a vásár­lók, melyeket országosan is csak a Kelpo Bt. forgalmaz. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Földéhség Csorváson Csorváson a részarányterületek kimérése 1990. március 16-án kezdődött és a mai napig tart. A földterületüket kiméretők már saját területükön gazdálkodnak, a többiek még várnak a határo­zatokra. (A földkiadó bizottság a feltételek hiánya miatt máig sem tudta feladatát elvégezni. A törvény hibái, a kellő szakérte­lem, az anyagi feltételek és az állami szerepvállalás hiánya mi­att nem sikerült a területet fel­osztani az igénylők között.) A Csorvási Gazdák METÉSZ vál­lalva a 600 ezer forintos költsé­get, szakértőkkel elvégeztette a terület felmérését, így várható, hogy a bizottság az év végéig eleget tud tenni kötelezettségei­nek. Kisebb zökkenőkkel, de vi­szonylag békésen zajlott le a községben a kárpótlás folyama­ta. E célra az állami tulajdonú földekből az I. és a II. kárpótlás kapcsán összesen 1780 hektár került felosztásra. A szövetke­zeti tulajdonból 1920 hektár, összesen 3700 hektár került licit alá. A kárpótlási igényüket be­nyújtó csorvásiak maradéktala­nul földhöz jutottak zömében 600-700 forintos aranykoronán- kénti árfolyamon. A nem Csorváson jogosult kárpótoltak 150 hektár tulajdonjogát tudták megszerezni az utolsó árveré­sen. Hozzávetőleges adatok szerint (az új tulajdonosok föld- hivatali bejegyzése még tart) a csorvási határ összes területe 7800 hektár, ebből a magyar ál­lam tulajdonában egyéni bérlők által hasznosított terület 450 hektár, az önkormányzat tulaj­dona mintegy 30 hektár, a terület zöme pedig (7320 hektár) ma­gántulajdonba került. Ez utóbbi­ak vagyonértéke mai árfolya­mon számolva is 600-700 millió forint—tudtuk meg a legutóbbi testületi ülésen, ahol Dénes Ist­ván, a mezőgazdasági bizottság elnöke tájékoztatta a megjelen­teket a földtulajdon-viszonyok alakulásáról. Csete I. ÄZ ARANY ÚTJA A VILLANYSZÁMLÁIG (Folytatás az /. oldalról) augusztustól működik. — Ka­rácsony előtt érdekesen alakul a forgalom, hiszen több cégnél ekkor adnak jutalmat, 13. havi fizetést. így ők általában elma­radnak. Megjelennek azonban teljesen új ügyfelek. Arra is szá­mos példa akad, hogy karácsony előtt beadják az ékszereket, de mindent megtesznek azért, hogy szilveszterre ki tudják váltani. Januárban nő meg igazán a for­galom, hiszen az ünnepeken so­kan kiköltekeznek. A napi ügyfélszám a Lázár zálogházban eléri az 50—60-at. Vannak, akik egy-kétezer forin­tos ékszerüket hozzák, de jelen­tek meg már 600 ezer forintos hajcsattal, 90 grammos pecsét­gyűrűvel is. Olyan is előfordult, hogy szülő érdeklődött, hoztak - e be egy általa leírt ékszert, mert eltűnt otthonról, de sejti, ki áll­hat az eset mögött. A becsüsök az ügyfelet ha akarnák, se tud­nák kiadni — ugyebár név nél­kül zajlik az üzlet —, de olyan felvilágosítással szolgálhatnak, hogy hasonlót láttak. Ha a cse­mete — természetesen 18 év felettiről van szó — nem váltja ki az ékszert, és a türelmi idő is lejárt, a szülő több esetben is visszavásárolja értékesítés előtt a családi ékszert. A becsüsök többször találkoztak olyannal is, hogy piaci hamisítványt hoztak be. Az ügyfél azonban még a szokásos beazonosítás után sem nekik hitt. Szóval, a zaciban megfordul sokféle ember. Abban meg­egyeznek, hogy általában nem az örömtől repesve lépnek be. De a zálogházi történetek nem is erről szólnak. Nyemcsok László Rekordot döntöttek a kovácsházi Hortseed babfajtái Küzdelem a létért, a piacért Ha a vetőmag szakmában a jelenkort minősítem kellene, legtömörebben úgy tudnánk jellemezni, hogy a kihívások éveit éljük. A mezőkovácsházi Hortseed Magszaporító és Szolgáltató Kft. alapításának 20. évében jár, mégis nap, mint nap bizo­nyítani kell a termékek — zöldségvetőmagvak — verseny- képességét és a cég hosszú távú elhivatottságát a piaci verseny­ben. Mit jelent a vetőmagpiaci versenyhelyzet a cégnek? — kérdeztük dr. Varga Sándor igazgatót. — Egy „maroknyi magyar” küz­delme a létért, a jövőt jelentő piaci részesedésért a külföldi világcé­gekkel szemben. Akik ugyan egymással is versenyeznek, de — mint tapasztaljuk — amikor kell, hallatlan fegyelmezett össze­fogásra és fellépésre készek. —A Hortseed Kft. eddig is jól állta a sarat, amit tények bizo­nyítanak. A legfrissebb informá­ció szerint a Toldáson tartott szárazbab fajtavizsgálaton is kiemelkedően teljesítettek. Mi­lyen eredmények várhatók? — 1996-ban az Országos Mezőgazdasági Minősítő Inté­zetnél (OMMI) bejelentett és or­szágos fajtavizsgálatban részesí­tett szárazbab fajtajelöltek telje­sítményvizsgálatában (12 fajtaje­lölt) a mezőkovácsházi kft. ne- mesítési eredményeivel kettős rekordot állított fel. Egyrészt 3 fajtajelöltet egyetlen más cég sem szerepeltetett a vizsgálatban, másrészt az első három helyen végeztek a mi fajtajelöltjeink. A Kovácsházi Barna 3,24 t/ha, a Réka 3,13 t/ha és a Kovácsházi kéneső 3,10 t/ha termésátlagot produkált. Természetesen az ada­tok a tordasi fajtakísérleti állomá­son születtek, de négy különböző helyszín (Tordas, Újmajor, Boly, Kisvárda) vizsgálati adatait dol­gozzák fel számítógépen az OMMI szakemberei. Ezek előzetes, friss információk, még nem tekinthetők végleges sor­rendnek, hisz a fajtavizsgálatok 3 évig tartanak. Az azonban már tény, hogy a nyert adatok alapján az idén a négy vizsgálati helyszín összesítő eredményei szerint is az első három helyen végeztek a kö­zi vezető hazai vöröshagymafajták egyike a Piroska, amellyel aranyérmet nyert a cég az Újvidéki Vásáron. De a hagyma már nem számít sikernövénynek, a vertikumnak minden szereplője csalódott vácsházi fajtajelöltek. A nemesí­tésben mindhárom jelölt esetén 50—50 százalékban Szűcs Ár­páddal vettem részt. — Váltsunk a babról a hagy­mára, mint a cég másik korábbi sikernövényére. Mi a helyzet e téren? — A vöröshagyma már nem számít sikemövénynek, sőt ki­fejezetten kudarcok fűződnek a nemrég „hungaricum”-ként számon tartott termesztéséhez, forgalmazásához. Csalódott je­lenleg minden szereplője a hagymavertikumnak, de nem kecsegtetőek a jövő évi kilátá­sok sem. Ebben a helyzetben némi gyógyírt jelent, hogy az „Újvidéki Vásár” termékbemu­tatóján a Piroska vöröshagyma fajtánk aranyérmet kapott. Most már csak azt szeretnénk, a fel­halmozódott hagymamag-kész- leteket tudnánk „aranyra” válta­ni. Egyszóval a kihívások folya­mata hatja át a mindennapjain­kat — summázta az eddigi ered­ményeket a cég igazgatója. (Halasi) A KÖTEGYÁNI ÜZEMGAZDÁSZ A FŐVÁROSBAN FOLYTATJA AZ A HAT HÓNAP SORSDÖNTŐ VOLT A kötegyáni származású békés­csabai üzemgazdász, Balogh Ilo­na alig egy hónapja tért vissza Németországból, a Carl Duis- berg Gesellschaft (CDG) által szervezett féléves tanulmányúi­ról. Az 1949-ben alapított, nem­zetközi továbbképzéssel és vezetőképzéssel foglalkozó szer­vezet fő célkitűzése, hogy Kö­zép- és Kelet-Európábán, vala­mint a fejlődő országokban olyan vezető gazdasági szakembereket képezzenek, akik az adott ország és Németország közötti kereske­delmi kapcsolatokban meghatá­rozó szerepet játszanak. Balogh Ilona a következő ta­pasztalatokkal tért haza a fél­éves tanulmányúiról: — A CDG országonként és évenként nyolc-tíz személynek ad lehetőséget e továbbképzés elvégzésére. Nem könnyű kijut­ni, mert nem csak néhány éves szakmai tapasztalat, megfelelő nyelvtudás és felsőfokú végzett­ség kell hozzá, hanem komoly felvételi procedúrákon is át kell esni. Ennek ellenére minden ambiciózus gazdasági szakem­ber figyelmét szeretném felhív­ni erre a nem mindennapi lehetőségre. Kiderült ugyanis, hogy 1992 óta, mióta Magyaror­szágról is szerveznek szakem­bereket Németországba, én vol­tam az egyetlen Békés megyei... Lokálpatrióta vagyok, és bár CDG-nél szerzett oklevéllel a következőkben Budapesten fo­gok dolgozni, szeretném, ha mi­nél többen próbálnák meg ezt a lehetőséget Békésből. Jövőre a Hajdú-Bihar Megyei Vállalko­zásfejlesztési Központon ke­resztül lehet jelentkezni. Balogh Ilona elmondta, hogy ez a hat hónap sorsdöntő volt az életében, ezért is szeretné meg­osztani a nyilvánosság előtt a tapasztalatait. A tanulmányút egy kéthetes kölni szeminári­ummal indult — mesélte —, majd mindenki egy-egy híres német cégnél szerzett szakmai gyakorlatot. O a mannheimi Felinához került. Három hónap után ismét közös szeminárium­mal folytatódott a kurzus, majd újabb gyakorlat következett. A félévet egyhetes vizsgaidőszak zárta, ahol ki-ki megszerezhette a CDG-diplomát. Ez az oklevél arra jogosít, hogy a tulajdonosa vezető beosztást nyerhet bár­mely német—magyar érdekelt­ségű cégnél. — Korábban a békéscsabai Univerzál Rt.-nél dolgoztam, ahol nagyon szerettem ugyan, de most rengeteg jobbnál jobb állásajánlat közül választhatok, ami természetesen minden am­biciózus fiatalnak óriási kísértés — állította. — Ezek után talán nem meglepő, ha azt mondom, úgy döntöttem, engedek a kísér­tésnek, és ezután a fővárosban folytatom... —ria Aktuális Másfél milliárdos befizetendő adóhiány a megyében Békés megye adózási szempont­ból a mintegy 130 ezres élő adó­alanyi körével a közepes megyék egyike. Nyilvántartásaink alap­ján a megszűnt vállalkozások száma meghaladja a 22 ezret. 1996-ban összesen 20 583 ellen­őrzés lefolytatására került sor Bé­kés megyében. A vizsgált vállal­kozásoknál több, mint kétmilli­árd forint adókülönbözet került megállapításra, melyből a befi­zetendő adóhiány összege meg­közelíti a másfél milliárd fo­rintot. A feltárt adóhiány után 739 millió forint adóbírság és kése­delmi pótlék kerül kiszabásra. A kiemelt adónemek közül a legmagasabb összegű adóhiányt áfa adónemben állapítottuk meg, összesen 685 millió forint érték­ben. Jelentős megállapítások születtek TÁNYA-ban (mintegy 316 millió forint összegben), és fogyasztási adóban is (248 millió forint). A legalacsonyabb mérté­kű megállapítás a személyi jöve­delemadóban volt, ahol 110 mil­lió forint összegben találtunk sza­bálytalanságot, a jogszabályok­tól eltérő gyakorlatot. Az egyéb adónemek tekintetében összesen 119 millió forint adóhiányt állapí­tottunk meg, ahová a játékadót, munkavállalói és munkaadói já­rulékot, az útalapot és a jogtala­nul igénybe vett támogatásokat stb. soroljuk. 1996-ban a kiutalás előtti vizs­gálatok száma meghaladta a 3500 darabot. 2834 személyi jö­vedelemadó-bevallás ellenőrzé­se során több, mint 200 millió forint személyi jövedelemadót tartottunk vissza a jogtalanul igénybe vett kedvezmények mi­att. Az általános forgalmi adó és a különböző támogatások esetében pedig a visszatartott, ki nem utalt összeg közel 300 millió forintot tett ki. Operatív tevékenységünk során több, mint 1500 darab vizs­gálatot végeztünk, mely magá­ban foglalja a nyugta-, számla­adási kötelezettség ellenőrzését, a piac-, közterületi ellenőrzé­seket, a preventív ellenőrzéseket, a közérdekű bejelentések kivizs­gálását, valamint a különböző adatgyűjtéseket is. E vizsgálata­ink során 53 millió forint mulasz­tási bírság kiszabására került sor. 1996-ban is „sláger” az úgy­nevezett fiktív számla, azaz a gazdasági esemény nélkül kibo­csátott számlák. Ezek a számlák szinte kivétel nélkül az áfa­visszaigénylés és a különféle tá­mogatások igénybevétele miatt készültek. Vizsgálataink során tapasztaltuk azt is, hogy a vállal­kozások egy részénél a számla mögött van ugyan gazdasági ese­mény, azonban az nem a számla- kibocsátóhoz ‘ kapcsolódik és gyakran nem is a számlában fel­tüntetett termék vagy szolgáltatás áll mögötte. Előfordult olyan eset is, amikor az adózó az áfa-vissza­igénylési lehetőség megnyíltát egy darab tehergépkocsi „értéke­sítésével biztosította”, míg a be­szerzéseit terhelő áfát négy darab Mól Rt. nevére kiállított számlá­val igazolta. A vizsgálat megálla­pította, hogy a tehergépjármű tu­lajdonjogában semmiféle válto­zás nem történt, csupán a tulajdo­nos társaságaiban (hat darab) kör- beszámlázta azt. A VPOP bevo­násával történt helyszíni ellen­őrzés során megállapítást nyert, hogy a számlákon szereplő 141 ezer liter gázolaj helyett a tartá­lyokban víz található, melynek tetején néhány centiméter olaj úszott. A szorult helyzetben lévő ügyvezető elismerte, hogy hami­sított bélyegzővel maga készítet­te a ránézésre kifogástalannak tűnő számlákat, s így próbált meg áfát visszaigényelni. Jelentős számú vállalkozás esetén tapasztaltuk azt, hogy hosszabb ideje semmiféle tevé­kenységet nem folytatnak, gyak­ran a képviselők, alkalmazottak vagy tagok sem találhatók meg. Több, külföldiek által alapított társaság csak azért alakult, hogy a tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez szükséges munka- vállalása biztosított legyen. Ta­lálkoztunk olyan társasággal is, melynek „gazdasági tevékenysé­ge” csupán abból állt, hogy a kül­földi tag által apportként behozott nagy számú régi évjáratú sze­mélygépkocsikat értékesítette. Ellenőrzéseink során az idén egy új jelenséget tapasztaltunk, mely az elkövetkezendő időben is figyelmet érdemel. Az adó­alanyok úgy próbálták adófizeté­si kötelezettségüket csökkenteni, illetve „0” forinthoz közelíteni, hogy papíron kiléptették az árut külföldre, de az oda nem érkezett meg vagy a külföldre kiszállított termék visszahozatalakor derült fény arra, hogy a „megutaztatott” áru értéke nagyságrendekkel alatta maradt a számlán, vámok­mányok szereplő összegnek. Szabóné Juhász Ilona ellenőrzési igazgatóhelyettes APEH Békés megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents