Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-29 / 279. szám
II Heti gazdaság 1996. november 29., péntek Megnyílt a Jókai Áruház, (c) Stílszerűen Jókai Áruház néven nyitott új, 100 négyzetméteres üzletet a minap a Kelpo Bt. a békéscsabai Jókai utcában. Pflanzner Tibor kereskedelmi igazgató elmondta: elsősorban élelmiszereket árusítanak, de kínálatukban megtalálhatók a vegyi áruk, háztartási cikkek, gyerekjátékok is. A piac közelsége és üzleti filozófiájuk arra sarkallta őket, hogy kedvező árakon kínálják termékeiket, az áruválaszték széles legyen. Folyamatos akciókkal is szolgálnak a vásárlóknak, termékbemutatókkal egybekötött kóstolókat rendeznek, például a ConAvis készítményeiből. Tervezik, hogy hamarosan olyan termékeket — például tisztító- és mosószereket — is megtalálhatnak majd a Jókai Áruházban a vásárlók, melyeket országosan is csak a Kelpo Bt. forgalmaz. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Földéhség Csorváson Csorváson a részarányterületek kimérése 1990. március 16-án kezdődött és a mai napig tart. A földterületüket kiméretők már saját területükön gazdálkodnak, a többiek még várnak a határozatokra. (A földkiadó bizottság a feltételek hiánya miatt máig sem tudta feladatát elvégezni. A törvény hibái, a kellő szakértelem, az anyagi feltételek és az állami szerepvállalás hiánya miatt nem sikerült a területet felosztani az igénylők között.) A Csorvási Gazdák METÉSZ vállalva a 600 ezer forintos költséget, szakértőkkel elvégeztette a terület felmérését, így várható, hogy a bizottság az év végéig eleget tud tenni kötelezettségeinek. Kisebb zökkenőkkel, de viszonylag békésen zajlott le a községben a kárpótlás folyamata. E célra az állami tulajdonú földekből az I. és a II. kárpótlás kapcsán összesen 1780 hektár került felosztásra. A szövetkezeti tulajdonból 1920 hektár, összesen 3700 hektár került licit alá. A kárpótlási igényüket benyújtó csorvásiak maradéktalanul földhöz jutottak zömében 600-700 forintos aranykoronán- kénti árfolyamon. A nem Csorváson jogosult kárpótoltak 150 hektár tulajdonjogát tudták megszerezni az utolsó árverésen. Hozzávetőleges adatok szerint (az új tulajdonosok föld- hivatali bejegyzése még tart) a csorvási határ összes területe 7800 hektár, ebből a magyar állam tulajdonában egyéni bérlők által hasznosított terület 450 hektár, az önkormányzat tulajdona mintegy 30 hektár, a terület zöme pedig (7320 hektár) magántulajdonba került. Ez utóbbiak vagyonértéke mai árfolyamon számolva is 600-700 millió forint—tudtuk meg a legutóbbi testületi ülésen, ahol Dénes István, a mezőgazdasági bizottság elnöke tájékoztatta a megjelenteket a földtulajdon-viszonyok alakulásáról. Csete I. ÄZ ARANY ÚTJA A VILLANYSZÁMLÁIG (Folytatás az /. oldalról) augusztustól működik. — Karácsony előtt érdekesen alakul a forgalom, hiszen több cégnél ekkor adnak jutalmat, 13. havi fizetést. így ők általában elmaradnak. Megjelennek azonban teljesen új ügyfelek. Arra is számos példa akad, hogy karácsony előtt beadják az ékszereket, de mindent megtesznek azért, hogy szilveszterre ki tudják váltani. Januárban nő meg igazán a forgalom, hiszen az ünnepeken sokan kiköltekeznek. A napi ügyfélszám a Lázár zálogházban eléri az 50—60-at. Vannak, akik egy-kétezer forintos ékszerüket hozzák, de jelentek meg már 600 ezer forintos hajcsattal, 90 grammos pecsétgyűrűvel is. Olyan is előfordult, hogy szülő érdeklődött, hoztak - e be egy általa leírt ékszert, mert eltűnt otthonról, de sejti, ki állhat az eset mögött. A becsüsök az ügyfelet ha akarnák, se tudnák kiadni — ugyebár név nélkül zajlik az üzlet —, de olyan felvilágosítással szolgálhatnak, hogy hasonlót láttak. Ha a csemete — természetesen 18 év felettiről van szó — nem váltja ki az ékszert, és a türelmi idő is lejárt, a szülő több esetben is visszavásárolja értékesítés előtt a családi ékszert. A becsüsök többször találkoztak olyannal is, hogy piaci hamisítványt hoztak be. Az ügyfél azonban még a szokásos beazonosítás után sem nekik hitt. Szóval, a zaciban megfordul sokféle ember. Abban megegyeznek, hogy általában nem az örömtől repesve lépnek be. De a zálogházi történetek nem is erről szólnak. Nyemcsok László Rekordot döntöttek a kovácsházi Hortseed babfajtái Küzdelem a létért, a piacért Ha a vetőmag szakmában a jelenkort minősítem kellene, legtömörebben úgy tudnánk jellemezni, hogy a kihívások éveit éljük. A mezőkovácsházi Hortseed Magszaporító és Szolgáltató Kft. alapításának 20. évében jár, mégis nap, mint nap bizonyítani kell a termékek — zöldségvetőmagvak — verseny- képességét és a cég hosszú távú elhivatottságát a piaci versenyben. Mit jelent a vetőmagpiaci versenyhelyzet a cégnek? — kérdeztük dr. Varga Sándor igazgatót. — Egy „maroknyi magyar” küzdelme a létért, a jövőt jelentő piaci részesedésért a külföldi világcégekkel szemben. Akik ugyan egymással is versenyeznek, de — mint tapasztaljuk — amikor kell, hallatlan fegyelmezett összefogásra és fellépésre készek. —A Hortseed Kft. eddig is jól állta a sarat, amit tények bizonyítanak. A legfrissebb információ szerint a Toldáson tartott szárazbab fajtavizsgálaton is kiemelkedően teljesítettek. Milyen eredmények várhatók? — 1996-ban az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél (OMMI) bejelentett és országos fajtavizsgálatban részesített szárazbab fajtajelöltek teljesítményvizsgálatában (12 fajtajelölt) a mezőkovácsházi kft. ne- mesítési eredményeivel kettős rekordot állított fel. Egyrészt 3 fajtajelöltet egyetlen más cég sem szerepeltetett a vizsgálatban, másrészt az első három helyen végeztek a mi fajtajelöltjeink. A Kovácsházi Barna 3,24 t/ha, a Réka 3,13 t/ha és a Kovácsházi kéneső 3,10 t/ha termésátlagot produkált. Természetesen az adatok a tordasi fajtakísérleti állomáson születtek, de négy különböző helyszín (Tordas, Újmajor, Boly, Kisvárda) vizsgálati adatait dolgozzák fel számítógépen az OMMI szakemberei. Ezek előzetes, friss információk, még nem tekinthetők végleges sorrendnek, hisz a fajtavizsgálatok 3 évig tartanak. Az azonban már tény, hogy a nyert adatok alapján az idén a négy vizsgálati helyszín összesítő eredményei szerint is az első három helyen végeztek a közi vezető hazai vöröshagymafajták egyike a Piroska, amellyel aranyérmet nyert a cég az Újvidéki Vásáron. De a hagyma már nem számít sikernövénynek, a vertikumnak minden szereplője csalódott vácsházi fajtajelöltek. A nemesítésben mindhárom jelölt esetén 50—50 százalékban Szűcs Árpáddal vettem részt. — Váltsunk a babról a hagymára, mint a cég másik korábbi sikernövényére. Mi a helyzet e téren? — A vöröshagyma már nem számít sikemövénynek, sőt kifejezetten kudarcok fűződnek a nemrég „hungaricum”-ként számon tartott termesztéséhez, forgalmazásához. Csalódott jelenleg minden szereplője a hagymavertikumnak, de nem kecsegtetőek a jövő évi kilátások sem. Ebben a helyzetben némi gyógyírt jelent, hogy az „Újvidéki Vásár” termékbemutatóján a Piroska vöröshagyma fajtánk aranyérmet kapott. Most már csak azt szeretnénk, a felhalmozódott hagymamag-kész- leteket tudnánk „aranyra” váltani. Egyszóval a kihívások folyamata hatja át a mindennapjainkat — summázta az eddigi eredményeket a cég igazgatója. (Halasi) A KÖTEGYÁNI ÜZEMGAZDÁSZ A FŐVÁROSBAN FOLYTATJA AZ A HAT HÓNAP SORSDÖNTŐ VOLT A kötegyáni származású békéscsabai üzemgazdász, Balogh Ilona alig egy hónapja tért vissza Németországból, a Carl Duis- berg Gesellschaft (CDG) által szervezett féléves tanulmányúiról. Az 1949-ben alapított, nemzetközi továbbképzéssel és vezetőképzéssel foglalkozó szervezet fő célkitűzése, hogy Közép- és Kelet-Európábán, valamint a fejlődő országokban olyan vezető gazdasági szakembereket képezzenek, akik az adott ország és Németország közötti kereskedelmi kapcsolatokban meghatározó szerepet játszanak. Balogh Ilona a következő tapasztalatokkal tért haza a féléves tanulmányúiról: — A CDG országonként és évenként nyolc-tíz személynek ad lehetőséget e továbbképzés elvégzésére. Nem könnyű kijutni, mert nem csak néhány éves szakmai tapasztalat, megfelelő nyelvtudás és felsőfokú végzettség kell hozzá, hanem komoly felvételi procedúrákon is át kell esni. Ennek ellenére minden ambiciózus gazdasági szakember figyelmét szeretném felhívni erre a nem mindennapi lehetőségre. Kiderült ugyanis, hogy 1992 óta, mióta Magyarországról is szerveznek szakembereket Németországba, én voltam az egyetlen Békés megyei... Lokálpatrióta vagyok, és bár CDG-nél szerzett oklevéllel a következőkben Budapesten fogok dolgozni, szeretném, ha minél többen próbálnák meg ezt a lehetőséget Békésből. Jövőre a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Központon keresztül lehet jelentkezni. Balogh Ilona elmondta, hogy ez a hat hónap sorsdöntő volt az életében, ezért is szeretné megosztani a nyilvánosság előtt a tapasztalatait. A tanulmányút egy kéthetes kölni szemináriummal indult — mesélte —, majd mindenki egy-egy híres német cégnél szerzett szakmai gyakorlatot. O a mannheimi Felinához került. Három hónap után ismét közös szemináriummal folytatódott a kurzus, majd újabb gyakorlat következett. A félévet egyhetes vizsgaidőszak zárta, ahol ki-ki megszerezhette a CDG-diplomát. Ez az oklevél arra jogosít, hogy a tulajdonosa vezető beosztást nyerhet bármely német—magyar érdekeltségű cégnél. — Korábban a békéscsabai Univerzál Rt.-nél dolgoztam, ahol nagyon szerettem ugyan, de most rengeteg jobbnál jobb állásajánlat közül választhatok, ami természetesen minden ambiciózus fiatalnak óriási kísértés — állította. — Ezek után talán nem meglepő, ha azt mondom, úgy döntöttem, engedek a kísértésnek, és ezután a fővárosban folytatom... —ria Aktuális Másfél milliárdos befizetendő adóhiány a megyében Békés megye adózási szempontból a mintegy 130 ezres élő adóalanyi körével a közepes megyék egyike. Nyilvántartásaink alapján a megszűnt vállalkozások száma meghaladja a 22 ezret. 1996-ban összesen 20 583 ellenőrzés lefolytatására került sor Békés megyében. A vizsgált vállalkozásoknál több, mint kétmilliárd forint adókülönbözet került megállapításra, melyből a befizetendő adóhiány összege megközelíti a másfél milliárd forintot. A feltárt adóhiány után 739 millió forint adóbírság és késedelmi pótlék kerül kiszabásra. A kiemelt adónemek közül a legmagasabb összegű adóhiányt áfa adónemben állapítottuk meg, összesen 685 millió forint értékben. Jelentős megállapítások születtek TÁNYA-ban (mintegy 316 millió forint összegben), és fogyasztási adóban is (248 millió forint). A legalacsonyabb mértékű megállapítás a személyi jövedelemadóban volt, ahol 110 millió forint összegben találtunk szabálytalanságot, a jogszabályoktól eltérő gyakorlatot. Az egyéb adónemek tekintetében összesen 119 millió forint adóhiányt állapítottunk meg, ahová a játékadót, munkavállalói és munkaadói járulékot, az útalapot és a jogtalanul igénybe vett támogatásokat stb. soroljuk. 1996-ban a kiutalás előtti vizsgálatok száma meghaladta a 3500 darabot. 2834 személyi jövedelemadó-bevallás ellenőrzése során több, mint 200 millió forint személyi jövedelemadót tartottunk vissza a jogtalanul igénybe vett kedvezmények miatt. Az általános forgalmi adó és a különböző támogatások esetében pedig a visszatartott, ki nem utalt összeg közel 300 millió forintot tett ki. Operatív tevékenységünk során több, mint 1500 darab vizsgálatot végeztünk, mely magában foglalja a nyugta-, számlaadási kötelezettség ellenőrzését, a piac-, közterületi ellenőrzéseket, a preventív ellenőrzéseket, a közérdekű bejelentések kivizsgálását, valamint a különböző adatgyűjtéseket is. E vizsgálataink során 53 millió forint mulasztási bírság kiszabására került sor. 1996-ban is „sláger” az úgynevezett fiktív számla, azaz a gazdasági esemény nélkül kibocsátott számlák. Ezek a számlák szinte kivétel nélkül az áfavisszaigénylés és a különféle támogatások igénybevétele miatt készültek. Vizsgálataink során tapasztaltuk azt is, hogy a vállalkozások egy részénél a számla mögött van ugyan gazdasági esemény, azonban az nem a számla- kibocsátóhoz ‘ kapcsolódik és gyakran nem is a számlában feltüntetett termék vagy szolgáltatás áll mögötte. Előfordult olyan eset is, amikor az adózó az áfa-visszaigénylési lehetőség megnyíltát egy darab tehergépkocsi „értékesítésével biztosította”, míg a beszerzéseit terhelő áfát négy darab Mól Rt. nevére kiállított számlával igazolta. A vizsgálat megállapította, hogy a tehergépjármű tulajdonjogában semmiféle változás nem történt, csupán a tulajdonos társaságaiban (hat darab) kör- beszámlázta azt. A VPOP bevonásával történt helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a számlákon szereplő 141 ezer liter gázolaj helyett a tartályokban víz található, melynek tetején néhány centiméter olaj úszott. A szorult helyzetben lévő ügyvezető elismerte, hogy hamisított bélyegzővel maga készítette a ránézésre kifogástalannak tűnő számlákat, s így próbált meg áfát visszaigényelni. Jelentős számú vállalkozás esetén tapasztaltuk azt, hogy hosszabb ideje semmiféle tevékenységet nem folytatnak, gyakran a képviselők, alkalmazottak vagy tagok sem találhatók meg. Több, külföldiek által alapított társaság csak azért alakult, hogy a tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez szükséges munka- vállalása biztosított legyen. Találkoztunk olyan társasággal is, melynek „gazdasági tevékenysége” csupán abból állt, hogy a külföldi tag által apportként behozott nagy számú régi évjáratú személygépkocsikat értékesítette. Ellenőrzéseink során az idén egy új jelenséget tapasztaltunk, mely az elkövetkezendő időben is figyelmet érdemel. Az adóalanyok úgy próbálták adófizetési kötelezettségüket csökkenteni, illetve „0” forinthoz közelíteni, hogy papíron kiléptették az árut külföldre, de az oda nem érkezett meg vagy a külföldre kiszállított termék visszahozatalakor derült fény arra, hogy a „megutaztatott” áru értéke nagyságrendekkel alatta maradt a számlán, vámokmányok szereplő összegnek. Szabóné Juhász Ilona ellenőrzési igazgatóhelyettes APEH Békés megyei Igazgatósága
