Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-29 / 279. szám
1996. november 29., péntek Heti gazdaság iii Kertünk — portánk — gazdaságunk Zöldségek téli tárolása November végére már csak az a néhány növény (például a kelbimbó, a póréhagyma, a kelkáposzta) marad a házi veteményeskertekben, amelyek a nagyobb lehűléseket is károsodás nélkül átvészelik. A többi remélhetőleg már a tárolókba került, s nem a hó alatt várja, hogy hasznossá váljék. Az előrelátó kertész azonban ezeket a hidegtűrő zöldségeket is felszedi, hogy az erősebb talaj menti fagyok idején a kiásásuk ne okozzon különösebb gondot. Ha nem is fagymentes, de olyan helyre kell elhelyezni a zöldségeket, ahol védve vannak a szélsőséges időjárástól. A többszöri átfagyás, kiengedés ugyanis nagymértékben rontja a tárolhatóságukat és a minőségüket. Kertészeti szakemberek szerint a tárolók hőmérsékletére is nagyon kell ügyelni. A leggondosabban átválogatott és a legegyszerűbben tárolt zöldségféle is bemelegedhet, s ha ezt időben nem veszi észre a kiskerttulajdonos, az egész termés néhány nap alatt elrohadhat. Ennek megelőzése érdekében célszerű időközönként szellőztetni, illetve átválogatni a télire eltett zöldségeket. Rendkívüli közgyűlést tartott a héten a BÁT Kiállta a próbát, merészen tör fölfelé Rendkívüli közgyűlést tartott november 27-én a Budapesti Árutőzsde. Az ezt követő sajtó- tájékoztatón hallhattunk friss információkat a közgyűlés elé került témákról és szóba került néhány új elképzelés is. A tájékoztatót Keresztesi Szergej, a Tőzsdetanács elnöke vezette, egyes témákról pedig Kelemenné Viski Katalin vezérigazgató, illetve dr. Pongrácz Tibomé dr. Varga Andrea ügyvezető igazgató szolgált információval. A nyolcadik évében járó BÁT a közép-európai térség egyetlen dinamikusan fejlődő és funkcionáló határidős tőzsdéje. Ami az idei év 11 hónapját illeti, a Budapesti Árutőzsde az 1995-ös rekordok évét messze túlszárnyalva, 675 milliárd forintos és 4 000 000 kontraktus volument meghaladó forgalmával igen előkelő helyezést foglal el a világ tőzsdéi között. A pénzügyi szekció, és egyben a BÁT történetének eddigi legnagyobb napi forgalmát 1996. március 29-én élte meg. A pénzügyi szekció forgalma ezen a napon: 91 722 kontraktus kereskedelmével, 12,89 milliárd forint értékben. A gabonaszekció július 22-én állította be történetének legnagyobb napi forgalmi rekordját: 2,007 milliárd forint értékben kereskedtek ezen a napon a brókerek gabonafélékre, és az üzletek 85 százaléka malmi búzára köttetett. Elhangzott még egyebek között, hogy 1997-ben —'a BÁT szédületesnek minősített növekedése jóvoltából — 1997-ben Budapesten tartják a Fejlődő Piacok Határidős Tőzsdekonferenciáját. A rendkívüli közgyűlés határozott az opció bevezetéséről. A konstrukciót kidolgozták, jogilag rendezett a háttér, és ha a technikáját sikerül kidolgozni, feltehetően 1997 szeptemberéig beindul az opciós kötés is a BÁT-on. Tervezik a BÁT-on az elektronikus kereskedelmi lehetőség megteremtését, és friss hír az is, hogy 1997. január 1-jétől a gabonaszekció a 3 naposról az 5 napos tőzsdehétre tér át. Tóth Ibolya Mezőgazdasági összeírás december 1—I6-a között Hatvanezer gazdaságot keresnek fel A mezőgazdasággal foglalkozó mintegy 1,2 millió egyéni gazdaság tevékenységéről, termelésének erőforrásairól, azok használatáról, továbbá termelési eredményeiről a KSH reprezentatív feltételek keretében gyűjt információkat. A mintába került gazdaságokat a számláló- biztosok személyesen keresik fel. Ez év december 01. napja és december 16. napja között újra kopogtatnak az összeírok a gazdaságoknál és megkérdezik őket az állatállományukról, az 1996. évi növényi és kertészeti eredményeikről, továbbá gép- és eszközállományukról. A közepes és nagyméretű gazdaságoktól még további információkat is kémek. Ezeknél tudakozódnak még a vágóállat- és állati termék termelésükről, gyümölcs- és szőlőtelepítésükről és kivágásukról, valamint a főbb mezőgazdasági termékeik fel- használásáról. A felkeresendő gazdálkodók számára nem ismeretlen a mezőgazdasági összeírások gyakorlata, hiszen januárban állatállományukról, vágóállat- és állati termék termelésükről, földterületükről, 1995. évi növénytermelési eredményeikről; áprilisban állatállományukról, júniusban vetésterületükről, augusztusban sertésállományukról kért a KSH adatokat. A gazdálkodók tehát már kellő rutinnal rendelkeznek az adatszolgáltatást illetően, amely változatlanul kötelező. (A gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra kerülnek felhasználásra, az egyedi adatokat a KSH a törvényi előírásoknak megfelelően, szigorúan titkosan kezeli, ahhoz más szervezet vagy természetes személy nem férhet hozzá.) Az összeírás az ország 743 települését érinti és azon kereken 60 ezer gazdaságot, az egyéni gazdálkodók 5 százalékát. A mintába került gazdaságok köre ugyanaz, mint az eddigi felvételeké volt. A Központi Statisztikai Hivatal kéri a gazdaságokat, hogy — amiként az eddigi felvételek során is tették — támogassák az összeírok munkáját, kérdéseikre adjanak objektív, pontos válaszokat, hozzájárulva ahhoz, hogy valósághű információk állhassanak rendelkezésre az egyéni mezőgazdálkodásról. Ez a mezőgazdasági termelők saját érdeke is, hiszen megalapozott agrárpolitikai döntések csak a mezőgazdaság helyzetének reális ismeretében hozhatók, és a piacgazdálkodás hatékony működéséhez is elengedhetetlen, hogy a piac szereplői (termelők, feldolgozók, kereskedők, a mezőgazdaság számára iparcikkeket, gépeket, eszközöket stb. előállítók) kellő ismeretek birtokában lehessenek. Piaci körkép — Orosháza, Szeghalom A BŐSÉG ZAVARA Ahogy azt már megszokták az orosházi vásárlók, a csütörtöki heti piacon bőséges választékkal várták őket a kereskedők. Almát szinte minden árus kínált 40 és 60 forint közötti áron, a téli körtéért is 40 forintot kértek. A déligyümölcsök közül narancsot is egyre több helyen lehetett látni. Kilóját 170 forintért mérték, míg a banánt 150-ért. A szőlő kilónkénti ára 140 forint volt. Paradicsomért 160 és 200 forintot kellett fizetni. Hosszú sor kígyózott minden „káposztás” előtt. A savanyított „vitaminbombát” 90-100 forintért kínálták Orosházán. Egy fej saláta ára 20 forint volt. Elfogadható áron talált gazdára a burgonya is. A kisebb tételeket 25 és 30 forintos kilónkénti áron lehetett megvenni. (A zsákos kiszerelés ennél lényegesebben olcsóbb.) A gombát 260-280 forintért mérték, míg a holland — másfél kilóra is megnövő — retek kilója 60 forintba került. Egy üveg virágmézért 360 forintot kértek. * Nem volt nagy tolongás tegnap a szeghalmi piacon. A nyirkos időben vevő hiányában az árusok velünk' is szívesen beszélgettek. A zöldség és a répa kilóját 40-50 forintért, a vöröshagymát 30 forintért, a karfiolt és káposztát 35-50 forintért mérték az árusok. A szárazbab kilójáért 240 forintot, a dióbélért 700 forintot kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára — minőségtől és nagyságtól függően — 10 és 25 forint volt, ám volt, ahol egy paprikát már 6 forintért is lehetett venni. Az alma kilójáért 60-70 forintot (ám volt olyanhely, ahol már 40 forintért lehetett egy kiló almát venni), a mákért 350-et kértek a termelők. Az ötven-hatvan dekás sült tökök darabját 30-40 forintért kínálták az árusok. A tojások darabja 16 forintba került. Fél liter tejfölt 130 forintért, fél kiló túrót 140 forintért lehetett venni. Egy pár tyúk 1400 forintba, egy pár gyöngytyúk 1200-ba került. A hatkilós pulykákért pedig 2000 forintot kértek. A kért összegeket a termelők a magas takarmányárakkal indokolták. Csete Ilona Magyari Barna A Budapesti Árutőzsde hírei Az étkezési búza ez évi termés határidői egészen májusig esnek. A kukorica 96. évi termésének minden nyitott határidője nőtt egészen júliusig. A takarmánybúza 97. évi újtermése csökken, az árpa emelkedik. A napraforgó 97. évi őszi határidői emelkedtek. A sertéspiacon végig tart a bessz. 2—4 forintot estek a sertésárak 97 decemberéig, ami 264 forinton zárt. Azonnali sertést 202—206 forinton adták volna, de vevő nem jelentkezett rá. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t December 19810 Július’97 21300 Étkezési búza Ft/t December 28180 Július’97 21860 Takarmánybúza Ft/t December 27200 Takarmányárpa Ft/t December 27750 Napraforgó Ft/t December 36400 EU vágósertés I., Ft/kg 19010-19800 19750-19810 19750-19800 20780-22300 21300-22300 21300-22300 28180 28180-28980 18180 21860-21900 21860-22660 21860-21900 26800 27600 ' 27800 27750-27800 27800 35610-36400 36400 36400 December 204 - 204 EU vágósertés II., Ft/kg December 200 - 200 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai novemberll. november 28. pénznem közép eladási közép vételi árfolyam 1 egységre,forintban Angol font 266,5 267,6 270,3 272,98 Görög drachma (100) 67,1 66,3 67,0 67,69 Német márka 106,0 104,3 105,4 106,49 Olasz líra (1 (XX)) 106,3 105,3 106,4 107,50 Osztrák schilling 15,0 14,8 14,9 15,13 Svájci frank 125,2 123,4 124,6 125,91 Svéd korona 24,0 23,8 24,1 24,37 USA-dollár 158,6 159,3 160,9 162,56 ECU (Közös Piac) 203,7 201,1 203,2 205.26 Szám — Beszéd Gazdasági szervezetek Békésben N 'KJ N crt 200 A regisztrált vállalkozások számának alakulása 1991 1992 1993 1994 december 1995 1996 június Q Társas vállalkozás ü Egyéni vállalkozás 1996. június végén 32 536 regisztrált gazdasági szervezet volt a megyében, az egy évvel korábbinál 2, az 1995. decemberinél 3 százalékkal kevesebb. Kedvező azonban, hogy mind volumenében, mind pedig arányaiban nőtt a működő szervezetek száma. A működő gazdasági szervezetek kilenctizedét a vállalkozások adják, számuk az év első hat hónapjában 5 százalékkal nőtt, ezen belül a társas vállalkozásoké lényegesen jobban, mint az egyéni vállalkozásoké. A regisztrált és a működő szervezetek közötti különbség zöme az egyéni vállalkozásoknál mutatkozik, ami feltételezhetően nagyobb részt a szünetelő vállalkozások magas számával magyarázható, ugyanakkor azok száma sem elhanyagolható, amelyeknek a megszűnését az egyéni vállalkozás volt tulajdonosa elmulasztott bejelenteni. 1996. június végén a működő társas vállalkozásoknak 47 százaléka betéti társaság, 38 százaléka korlátolt felelősségű társaság, 6 százaléka szövetkezet és 9 százaléka egyéb vállalkozás. Ez utóbbin belül, bár folyamatosan csökkenő számban, de még mindig van ún. átalakulásra kötelezett (főként vállalat) és megszűnő vállalkozás (többségében gazdasági munkaközösség) is. A szövetkezeteknek valamivel több, mint a fele mezőgazdasági jellegű. A működő egyéni vállalkozásokon belül meghatározóak a kisiparosok és a kiskereskedők (36, illetve 38%). Az előbbiek száma az előző év decemberihez képest 2 százalékkal csökkent, az utóbbiaké lényegében nem változott. A zömében ingatlanügyletekkel foglalkozó szellemi szabadfoglalkozásúak száma jelentősen, 29, a mezőgazdasági vállalkozóké mérsékeltebben, 7 százalékkal növekedett. 1992.január Lés 1996.június 30. között összesen 101 vállalkozással szemben rendeltek el csődeljárást,közülük 10 vállalati, 50 gazdasági társasági, 40 szövetkezeti és egy egyéb formában működött. A csődeljárások egyharmada mezőgazdasági, 32 százaléka ipari és 35 százaléka építőipari, kereskedelmi, szállítási és ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozásokat érintett. A befejezett csődeljárások száma december óta nem változott, felszámolása 25, megegyezéssel 61, és egyéb módon 12 esetben ért véget az eljárás, így az időszak végén már egyetlen vállalkozás ellen sem folyt csődeljárás. Az említett időszak alatt 294 vállalkozás került felszámolási eljárás alá. többségük ipari és kereskedelmi gazdasági társaság. Végelszámolás alá 134 vállalkozás került. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága)
