Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

BF.KF.S MFfrYFI HÍRÜP -------------------­A /T T?/^1 \ZT7T 17/1 DFI7D MbLrYEl K.UKKbr 1996. november 29., péntek Rokkantak foglalkoztatása. A Budapesti Regionális Szellemi Forrásközpont ez évben indította a fogyatékosok foglalkoztatását országszerte. E lehetőség elsősorban a 67%-os rokkantakat érinti, akik még nem lépték át a nyugdíjkorhatárt. Kovács Istvánná, a Békési Szociális Otthon főnővére, aki a PHARE-program tagja is, e központ által megkezdte a foglalkoztatásnak, szervezését és beindítását a megyénkben is. így Békésen 20, Kamuton 10 rokkant ember már dolgozik. A kamuti asszonyok és férfiak — Földesi István elnök jóvoltából — a helyi szövetkezet volt irodájában kaptak helyet. A tágas épületben frottír, illetve plüss darabokból szabják és varrják a szőnyegnek való alapanyagot. Később szövőszéket is szállítanak az alapanyag kész termékké szövésének céljára. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET / Agnes és különleges angyala Föidinh volt. (t) Ezen a na­pon hunyt el 1931-ben Mező­hegyesen Espersit János ügy­véd, újságíró. A kolozsvári egyetemen tanult. Ügyvédi gya­korlata mellett sokat írt a Makói Újságba, 1910-től mint a Makói Független Újság felelős szerkesztője a polgári demokrá­cia, a liberalizmus eszméit ter­jesztette. 1919 januárjában visszavonult a közélettől. A Ta­nácsköztársaság megdöntése után bíróság elé állították. In­ternáló táborból való szabadu­lása után átvette a Makói Újság szerkesztését, amely nevét később Makói Reggeli Újságra változtatta. 1913-ban barátsá­got kötött Juhász Gyulával, 1921-ben József Attilával. Második kiadás, (i) A Vésztő története című monog­ráfia újbóli kiadását tervezi a nagyközség önkormányzata. Ebben a kiadásban némi tartal­mi módosításokra — főleg az 1945—60 közötti időszakra vonatkozóan — is sor kerül majd. Fotókiállítás, (t) Polonka Gergely első önálló fotókiállítá­sa nyílik ma este 18 órakor Bé­késcsabán, a Lencsési Közössé­gi Házban. A tárlatot Boldog Gusztáv, a Berekméri Zoltán Fotóklub vezetője nyitja meg. Sertéskesergó. (cs) A ser­téstartók számára bizonyára ismerősen cseng a név: Négyhús Bt. A vállalkozás nevében K. Gy. kunágotai lakos (jelenleg előzetes letartóztatásban van) Békéssámsonban, Mezőkovács- házán, Kardoskúton, Dombegy­házán termelőktől sertéseket vá­sárolt fel kéthetes fizetési határidővel. Kezdetben minden­ki jól járt, ám ahogy telt, múlt az idő, a pénzüket nem látták vi­szont a gazdák. Az azóta már rendőrségre került ügynek eddig 50 sértettje van, az okozott kár meghaladja az 5 millió forintot. Az Orosházi Rendőrkapi­tányság munkatársai kérik mindazokat, akik érintettek az ügyben és még nem hallgatták meg őket, jelentkezzenek a kapi­tányságon. Mucsi Ágnes nevét nem most ír­juk le először a lapban. Pár esztendővel ezelőtt rajzai Tokióba jutottak, akkoriban erről adtunk hírt. A kislányból azóta ifjú hölgy lett, s most ismét hallat magáról. — Mi történt veled az elmúlt években? — Hat esztendeje rajzolgatok és festek. Igyekszem minden pá­lyázaton részt venni, hiszen ez egyfajta „erőfelmérő” számomra. Az országban többször, több he­lyen állították ki munkáimat, s ez számomra nagy öröm. —Úgy tudom, meglepetés ért a közelmúltban... — Többszörösen is. Április­ban a Magyar Televízió pályáza­tot hirdetett Találjuk ki Magyaror­szágot! címmel. Gyermek és felnőtt kategóriában lehetett részt Az idén városi rangot kapott Elek történetének megírásával 1974-ben foglalkoztak először. Az akkori kiadvány azonban nem tekinthető teljes értékű műnek. Egy korábbi testületi ülésen felvetődött egy telepü­léstörténeti tanulmány kiadása. Ági a Szív Tv-nek küldte el angyalát fotó: such tamás venni, prózával, verssel, rajzzal. Két rajzzal pályáztam én is. Aztán sokáig csönd volt. Az első megle­petés akkor ért, amikor az osztály­A néhány évig tartó tudomá­nyos munka előreláthatólag 2—3 millió forintot igényel. A képviselő-testület minapi ülé­sén határozat született Elek vá­ros története című helytörténeti kiadvány megjelentetésére. Az önkormányzat jövőre e célra társaim szóltak, benne vagyok a Nők Lapjában, mint első helye­zett. A második akkor, amikor he­teket kellett arra vámom, hogy erről értesítsenek... —Mivel jár egy ilyen országos első helyezés? — Bruttó húszezer forintot kaptam. —Hogyan telnek hétköznapja­id? —Tanulással. Az evangélikus gimnázium másodikos tanulója vagyok. —Mi lesz a következő megmé­rettetés? — A Szív Tv hirdetett rajzpá­lyázatot a Kelly Family zenekar egyik videoklipjéhez. Egy külön­leges angyalt rajzoltam, s küldtem el. Várom az eredményt... B. V. 300 ezer forintot szavazott, a további kiadásokat az elkö­vetkező években kívánja bizto­sítani. A 20 tagú szerkesztő- bizottság vezetőjévé dr. Havassy Pétert, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatóját ké­rik fel. (b) Elek város helytörténete Megkérdeztük olvasóinkat Mit kérdeznének meg a miniszterelnöktől? Túri Klára, 20 éves, gyulai tanuló: — Elöljáróban azt kérdez­ném meg tőle, hogy sajnálja-e azt a személygépkocsit, ame­lyikben szerencsétlenséget szenvedett? Azután megkérdez­ném, mondja, kedves miniszter- elnök úr, mi lesz velünk fiatalok­kal, pályakezdő fiatalokkal? És mi lesz velünk, ha egyszer meg­öregszünk és nyugállományba vonulunk? Mert ott Budapesten, a Parlamentben, mindig minden rendben van, csak itt, az élet „hétköznapjaiban” érzünk óriá­si feszültséget. Schrijfert István, 24 éves, gyulai munkanélküli: — Ha lehetőségem lenne rá, azt kérdezném meg a miniszterelnöktől, hogy miért nem emelkedik a családi pótlék, a munkanélküli segély, a szociá­lis juttatás, a nyugdíj nagysága? Amikor a megélhetési költségek nap mint nap emelkednek. Nem vagyok szakember, de legalább 30—40 százalékos módosításra lenne szükség. Aztán azt kérdez­ném meg, hogy a miniszter úr miből építette fel a 100 milliós villáját? Misurda Agnes, 18 éves, gyulai tanuló: — Engem nem érdekel annyira a politika, de azt érzem, hogy nem mennek jól a dolgok. Véleményem szerint az adófizető polgárok olyan képviselőket választottak, akik jobbítani, szebbíteni szeretnék életünket. Ezért inkább azt kér­dezném meg a miniszter- elnöktől, hogy hol és miért pont ott szeretne lakni? És akkor, amikor valamilyen döntést ír alá, beleképzeli-e magát a má­sok „bőrébe”? Nagy Ágota, 16 éves, gyulai ta­nuló: — Zavaros, terhes világban éljük le fiatal éveinket. Ahogy elnézem a dolgokat, mi nem fog­juk tapasztalni Louis Armstrong dalrefrénjét, miszerint szép a vi­lág. Mit kérdeznék meg a miniszterelnöktől? Talán azt, hogy miért ilyen nagy a munka- nélküliség, és miért ilyen alacso­nyak a bérek, miért nem gondol többet a fiatalokra, az idő­sebbekre? És szerinte így mit hoz ajövő? (b) FOTÓ: SUCH TAMÁS Szakmát tanulók társadalombiztosítása A megyei egészségbiztosítási pénztár osztályvezetője, Opauszki Éva tájékoztatott bennünket arról, hogy az utób­bi években gyökeresen meg­változott szakmunkástanulói társadalombiztosítás feltételei hogyan alakultak. Véleménye szerint is érdemes áttekinteni, hogy a szakmát tanulók közül kik a biztosítottak, kiket kell bejelenteni a társadalombizto­sításba. — Kik tartoznak az ösztön­díjas szakmunkástanulók köré­be? — Akiknek beiskolázása a 30/1986./IX.1./MM rendelet alapján legkésőbb 1993. szep­tember 1-jén, vagy azt megelőzően kezdődött és ta­nulmányait még az 1996/97-es tanévben is folytatják. Akik 1993. szeptember 1-jén kezd­ték tanulmányaikat (elméleti­leg 1995/96-ban végeztek) kö­zülük csak néhányan nem tud­ták 3 év alatt befejezni a tanul­mányaikat. Ha még mindig ta­nulnak, ők biztosítottak, érde­kükben az ösztöndíjat folyósí­tó szervnek bejelentési és havi 450 forint járulékfizetési köte­lezettsége van. — Hallottunk a tanulószer­ződésekről is. — Az 1994. szeptember 1- jén vagy azt követően beisko­lázott szakmát tanulók közül csak azok a biztosítottak és be­jelentésre kötelezettek, akik tanulószerződéssel rendelkez­nek. Ilyen szerződés azokkal köthető, akik tanulmányaikat szakközépiskolában, szak­munkásképző iskolában vagy szakiskolában folytatják és a 16. életévüket betöltötték. A gyakorlati képzési időre a tanulószerződést a területi szakmai kamaráknál lehet megkötni. A szerződés a gaz­dálkodó szerv (egyéni vállal­kozó) és a tanuló vagy törvé­nyes képviselője között kötendő. — A tanulószerződéses diá­kok biztosítottnak számítanak? — Igen, őket a gyakorlati képzést biztosító szervnek (egyéni vállalkozónak) kell bejelentenie a társadalombiz­tosításhoz és utánuk 42,5%-os járulékot kell fizetni. Ezektől a szakmát tanulóktól is le kell vonnia 10%-os egészségbizto­sítási és nyugdíjjárulékot. — Mi a fizetendő járulék alapja? — A törvény a gyakorlati képzés idejére kötelezően kifizetendő díjazást állapít meg a tanulószerződéssel rendelkező részére. A járulék alapja tehát a tanulószerződés keretében kifizetett személyi jellegű juttatás. Vannak tanu­lók, akiknek az iskolája köt a gyakorlati képzésre megálla­podást a gazdálkodó szervezet­tel. A nyári gyakorlati időre az ő esetükben is kötelező a díja­zás, egyébként pedig fizethet a gyakorlati képzést biztosító valamilyen díjazást. Az ő ese­tükben nem beszélhetünk tanulószerződésről. Ezek a ta­nulók nem biztosítottak és be­jelentési, járulékfizetési köte­lezettség sincs velük kapcsola­tosan. B. Zs. Dráguló utazás Orosháza belvárosában a helyi járatos autóbuszok mellett az átmenő helyközi járatok is bizto­sítanak utazási lehetőséget a te­lepülésen belül. Ennek ellenére az utasforgalom az idén alapo­san csökkent. A Körös Volán Rt. bevételei között jelentős arányt képviselt az önkormányzati támogatás 1996-ban, de az rt. számít 1997- ben is az anyagi hozzájárulásra. Ennek mértékéről, valamint a helyi menetrend szerinti autó­busz-közlekedés díjáról tárgyal­tak szerdán az orosházi képvi­selők. Az önkormányzati támogatás a döntés értelmében 1997-ben 7 millió 200 ezer forint lesz. Az előre megváltott menetjegy 52, az autóbuszon váltott jegy 70, az egyvonalas havi bérlet I ezer 48, az összvonalas havi bérlet 1 ezer 318, a tanuló, illetve nyugdíjas havi bérlet pedig 427 forint lesz jövőre Orosházán. (esete) Még van autó, még van hitel! Még idei áron a '97-es modellek: Amíg a készlet és a hitel tart! CÍM: s SEAT Frankó, Békéscsaba, Berényi út 95. Telefon: (66) 443-208. (46794)

Next

/
Thumbnails
Contents