Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

HÍM MEGYE! KÖRKÉP 1996. november 4., hétfő Megkérdeztük olvasóinkat Az oklevelet az osztrák külügyminiszter írta alá Mária Terézia sikerre vezette Fontosnak tartják a természetvédelmet? Varga Zoltán, 38 éves, békés­csabai számítógép-programozó: — Kedvelem a természetet és nagyon fontosnak tartom vé­delmét. Városunkban kevés a zöldövezet és hiánya nagymér­tékben érződik. Kirándulni saj­nos nem nagyon érek rá, de ami­kor csak tehetem, szeretek a szabadban tartózkodni. A vá­rosgazdálkodásnak nagyobb fi­gyelmet kellene fordítania a parkok, parkerdők karbantar­tására, hisz ez városunkban eléggé elhanyagolt a nyugati országokéhoz képest. A zöld te­rületek elhanyagolásával ve­szélyeztetettek védett állataink, növényeink léte is. Holló István, 32 éves, gyulai programozó: — Kedvelem a természetet, de alig van időm a szabadban lenni. Számomra a hegyek, a fák testesítik meg a természetet, imádom az erdőket. A termé­szetvédelemmel kapcsolatban elsősorban az emberek mentali­tása kéne, hogy megváltozzon, tudatára kellene ébredjünk, ter­mészeti adottságaink értékének. Az egyszerű természeti népektől volna mit tanulnunk, ők ugyanis nem a természetet alakítják az elképzeléseiknek megfelelően, hanem ők próbál­nak meg beilleszkedni az adott környezetbe. Varga Edit, 32 éves, békéscsa­bai tanár: — Szerintem fontos, akárhol is él az ember, hogy vigyázzon a természetre. Akár városban, akár a szabadban egyaránt kötelessé­günk óvni a kömyezeeét, hisz enélkül a Föld már óriási szemét- tároló volna. A gyerekekkel már iskoláskorban meg kell szerettet­ni a környezetvédelmet, ugyanis környezetünk elhanyagolása később beláthatatlan következ­ményekkel járhat. A város terüle­tén a parkok, játszóterek állapo­tán javítani kellene. Jó, hogy a közvélemény és egyre gyakrab­ban foglalkozik a természetvéde­lemmel. Kraszkó Pál, 57 éves, békéscsa­bai tervező építész: — Nagyon szeretem a termé­szetet, ha időm van, kirándulni járok a Holt Körös partjára vagy Szanazugba. A város területén több zöldövezetre volna szük­ség, a meglévők pedig több fi­gyelmet érdemelnének. Az erdők növény- és állatvilága is több gondozást igényelne, ugyanis ritka és védett állatfajok eshetnek nemtörődömségünk áldozatául. Fontosnak tartom, hogy a fiatalság már iskolásko­rában tudatában legyen a termé­szeti értékeknek. B. I. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A szeghalmi Péter András Gim­názium Magyarországról egye­dülállóan már idén tavasszal be­kapcsolódott az idei osztrák millenium megünneplésébe. Ak­kor a szeghalmi diákok az oszt­rák testvérgimnázium tanulóival közösen előbb Szeghalmon, majd Ausztriában ünnepeltek. Most szintén az osztrák milleniumhoz kapcsolódó szép sikerekről adhatunk hírt. Auszt­ria fennállásának 1000. évfordu­lója alkalmából az osztrák kül­ügyminisztérium nemzetközi közép-európai versenyt hirde­tett. A felhívásra a Péter András Gimnázium két negyedikes di­ákja, Hrivnák Hajnalka és Hamza Katalin még márciusban elküldte pályázatát. Az ered­ményhirdetés során kiderült: az említett nemzetközi pályázaton Hrivnák Hajnalka a második dí­jat szerezte meg. Ezért érmet, egy szép könyvet (ami Ausztria történelmét foglalja össze) és egy oklevelet kapott, melyet az osztrák külügyminiszter írt alá. Hamza Katalin pedig pályázatá­ért egy kitűzővel és egy könyv­vel „gyarapodott”. — Mária Terézia uralkodá­sáról és mindennapi életéről írt német nyelvű dolgozatommal pályáztam — kezdte a beszélge­tést Hrivnák Hajnalka. — Na­gyon szeretem a történelmet, Mária Terézia pedig — márcsak női mivolta miatt is—a kedvenc uralkodóm, ezért esett rá a vá­lasztásom. A pályázaton egy hó­napig dolgoztam, ám megérte. Jelenleg magyar-történelem szakos tanárnak készülök, de a német nyelvtől sem szeretnék teljesen elszakadni. Talán majd egyszer egy német nyelvű or­szágban, ennek a nyelvnek is­mét hasznát veszem. — Én az Erzsébet királynéról (ismertebb nevén Sziszi) szóló írással pályáztam — folytatta Hamza Katalin. O ismert szemé­lyiség, s számomra azért is ro­konszenves, mert személyesen segítette az 1867-es osztrák-ma­gyar kiegyezést. A német nyelv gyakorlását kitűnően segítette a pályázat elkészítése. Ez szá­momra azért is fontos, mert ide­genforgalmi pályán képzelem el ajövőmet. Végezetül a két lány elmond­ta: lapunk hasábjain keresztül szeretnének köszönetét monda­ni két felkészítő tanárunknak, Knapekné Balogh Júliának és Berényi Attilának. Magyari Barna A szeghalmiak ragaszkodnak a jóhírű kórházukhoz A szeghalmi utókezelő kórház jó hírét megőrizte a megyében, működésére igen nagy szükség van ARCHÍV FOTÓ Az új egészségügyi törvény alapján ott maradhat kórház, ahol legalább 130 ágyon és négy szakmában gyógyítanak. Szeg­halmon az egészségügyi fekvőbeteg-intézmény és a szakrendelő igazgatója, dr. Hor­váth Ferenc nem túl optimistán nyilatkozott a helyzetükről. — Megdöbbenve vettük tu­domásul ezeket a feltételeket, amelyeknek mi nem felelünk meg—mondja Horváth Ferenc. — Legalább belgyógyászat, se­bészet, gyermekgyógyászat és szülészet kell hogy maradjon a kórházi léthez. Nálunk a szülőotthon húsz ággyal marad, nagy körzetben nincs ilyen pro­filú intézmény. A környékbe, például Bucsára is kijárunk la­bor, ultrahang és egyéb vizsgá­latokat végzünk a kismamák kö­rében és szinte teljes biztonság­gal kiszűrjük, kinek kell a gyulai szülészetre mennie vagy marad­hat itthon. Idetartozik a még 100 ágyas utókezelő, a jelenleg 28 ágyas szülőotthon és a 11 szak­feladatot ellátó rendelőintézet. A járóbeteg rendelés esetében November 1., csütörtök. Délelőtt Nagy Imre magához ké­reti Andropov szovjet nagykö­vetet, és követeli a Magyaror­szágra újabban bevonultatott szovjet katonai alakulatok azon­nali visszarendelését. Közli a nagykövettel: a magyar kor­mány felmondja a varsói szerződést, kinyilvánítja az or­szág semlegességét és annak vé­delmére a négy nagyhatalom se­gítségét kéri. A miniszterelnök e szóbeli jegyzékről tájékoztatta a Budapesten működő diplomáci­ai képviseletek 'vezetőit és az ENSZ főtitkárát, akitől kérte, hogy az ENSZ most megnyíló közgyűlése e kérdés tárgyalását tavaly 64 ezer beteg megjelené­sénél 294 ezer vizsgálatot vé­geztünk. Ha ezeket a betegeket Gyulára kellene küldeni mindegyikőjüknek 800 forint lenne az útiköltsége a vizsgálat díjon kívül. Ez sokkal több pénz, mint amennyivel fenntartjuk a rendelést, most 39 millióból mű­ködtetjük. —Ez a vidék köztudottan nem gazdag, igen sok a munkanélkü­li, az elhasználódott, beteg em­ber... — Szegény a város és a kör­nyéke Szeghalom, mi az egész­ségügyi fejlesztésekből is rend­szeresen kimaradtunk. A gyulai rekonstrukció idején sem kap­tunk semmit, a békéscsabai kór­ház fejlesztése idején ugyan­csak nem. Errefelé 50 kilométe­ren belül nincs más fekvőbetegintézmény, sokkal kisebb az életesélye a sürgősségi betegnek is. A helyi fejlesztések helyett inkább csak a leépítésekre számíthatunk. A finanszírozási rend szigora a pe­riférián lévő kis egészségügyi intézményeket lesöpri a palettá­soron kívül tűzze napirendjére. Este 8 óra előtt pár perccel Nagy Imre személyesen szól rá­dión keresztül az ország lakói­hoz: „Magyarország népe! A magyar nemzeti kormány a ma­gyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztat­lan akaratát kifejezve kinyilvá­nítja a Magyar Népköztársaság semlegességét”. A munkástanácsok és a kor­mány képviselői délelőtt az Or­szágházban, este az Építők szék­házában tárgyalnak a sztrájkok befejezéséről. Megegyezésük alapján felhívást bocsátanak ki a munka felvételére. ról. A jelenlegi elképzelések szerint kórház helyett ápolási otthon leszünk, amelynek sok­kal kisebb a támogatottsága. Igazgató ebben a kategóriában nincs, orvos sincs, ügyelet sem, mi lesz a jelenlegi betegekkel, ha január 1-jétől átalakítanak bennünket? Nem hiszem el, hogy az utókezelő betegeit a csa­ládorvosok a tömblakásokban, az otthoni betegápolás kereté­ben el tudják látni. A polgármes­ter és a képviselőtestület na­gyobb része a kórház fenntartása mellett szavazna, az önkor­mányzatnak így 20 millió forin­tot kellene adnia. Félünk a to­vábbi folyamatos ágyszám- csökkentéstől, a lassú elsorvasz­tástól. —A szeghalmi utókezelő kór­házfogalom a megyében, műkö­désére mindenképpen szükség mutatkozik. Amennyiben a helyi önkormányzat az itt élők nevé­ben támogatja a kórházat, a más településekről érkező betege­kért az ottani önkormányzatok vagy a betegek, a hozzátartozók fizethetnének. A Kreml döntésének megfelelően, Andropov a szov­jet nagykövetségre invitálja Münnich Ferencet, és valószí­nűleg ő általa Kádár Jánost. Ok elmennek a nagykövetségre, majd eleget tesznek a szovjet vezetők moszkvai meghívásá­nak, és hajlandók tárgyalást folytatni a magyar forradalom leverését célzó szovjet katonai akció „legitimálásáról” egy ve­zetésükkel alakítandó új kor­mány által. Mialatt Kádár — Münnich társaságában — úton volt Moszkva felé, a Szabad Kossuth Rádió műsorában lead­ta az elsőtitkár e nap délelőttjére lemezre vett beszédét. Ebben — A krónikus osztályt a tb finanszírozza, a betegtől nem le­het pénzt kérni. Amennyiben ápolási otthon leszünk, akkor a minimálnyugdíj felét kérhetjük a betegektől havonta. Kiszámol­tam, hogy 800 ezer—1 millió forintot jelentene ez hónapról hónapra 85 beteg esetében, éves Kádár „népünk dicsőséges felkeléséről” szólt méltatva a kommunista írók, újságírók, egyetemisták, valamint a Petőfi Kör érdemeit a Rákosi-féle ön­kényuralom elleni harcban. Majd bejelentette a Magyar Szo­cialista Munkáspárt megalaku­lását az MDP helyett. Ismertette a pártkongresszust előkészítő bizottság névsorát és közölte, hogy az új pártlap neve „Nép- szabadság” lesz. Hruscsov, Malenkov és Molotov Breszt mellett a len­gyel párt vezetőivel tárgyal, hogy elfogadtassa velük a szov­jet hadsereg készülő magyaror­szági beavatkozását. November 2., péntek. A ma­gyar kormány ismételten jegy­zékben tiltakozik a szovjet kato­nai egységek határainkon át történő beözönlése ellen. Egyben sürgeti: kezdjék meg a tárgyalá­sokat — a szovjet kormány októ­ber 30-i ígéretének megfelelően — a csapatok kivonulásáról. Nagy Imre az ENSZ főtitkárának küldött táviratában is tiltakozik a szovjet bevonulás ellen. szinten 10 milliót, így kisebb teher hárulna az önkormányzat­ra. Szeghalom egészségügyi in­tézménye önkormányzati tulaj­donban szeretne maradni, csak végső esetben csatlakoznánk a megyéhez ápolási otthonként. Megpróbálok az intézmé­nyem továbbéléséért mindent Az ENSZ közgyűlése no­vember 4-ére napirendre tűzte a magyar kérdést. Hruscsov és Malenkov Buka­restben tájékoztatja a román, a bolgár és a csehszlovák vezetőket a készülő magyarországi katonai akcióról. Ezt követően éjjel Brioni-szigetén Titóval tárgyal­nak, aki hozzájárul a magyar for­radalom katonai leveréséhez, sőt ahhoz is segítséget ígér, hogy Nagy Imrét és munkatársait inak­tívvá tegyék a magyarországi po­litikai harcokban. November 3., szombat. Új koalíciós kormány alakul. Délelőtt a Parlamentben megkezdődnek a szovjet csapat- kivonásról szóló katonai szakértői megbeszélések. Este 10 órakor folytatják a tárgyalá­sokat a tököli szovjet parancs­nokságon. A Csepeli Munkástanács és az Újpesti Forradalmi Bizottság is a munka november 5-i felvéte­le mellett dönt. Este 8 órakor Mindszenty Jó­zsef mond rádióbeszédet, mely­ben kétségbe vonja a kormány legitimitását. megtenni. Talán változik a fi­nanszírozás rendje is. Beszélnek ápolási intézet fogalmáról, amelynek a feltételezések sze­rint több támogatást adnak majd. Bízom abban, hogy a kórházunk megmarad. Várunk, hátha jóra fordulnak a dolgok. Bede Zsóka Éjfél körül a Maiéter Pál hon­védelmi miniszter vezette kül­döttséget Tökölön a szovjetek és AVH-s tisztek letartóztatják. November 4., vasárnap. Hajnali 4 órakor uszovjet csapa­tok általános támadást indíta­nak Budapest és más városok ellen. 5 óra 20 perckor Nagy Imre bejelenti a támadás tényét. El­lenállásra parancsot nem ad, de a budapesti felkelő egységek fel­veszik a harcot. 5 óra 5 perckor a szolnoki rádióban bejelentik a Forradalmi Munkás-paraszt Kormány megalakulását. A reggeli órákban Nagy Imre és közvetlen munkatársai a ju­goszláv követségen kapnak menedékjogot; nem sokkal később szovjet és AVH-s ala­kulat foglalja el a Parlamentet. Bibó István államminiszter, mint a törvényes magyar kor­mány egyetlen helyén maradt képviselője nyilatkozatban til­takozik a szovjet bevonulás el­len és az ellenkormány megala­kulása miatt. (A következő rész lapunk szerdai számában jelenik meg) / f a világban _ 40 eve történt az országban IQ Békés megyében Cselszövés, árulás, orvtámadás

Next

/
Thumbnails
Contents