Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

1996. november 4., hétfő HAZAI TÜKÖR Kósáné a kormányzó pártok együttműködéséről Cement a koalíció repedéseibe A szocialisták és a szabad demokraták között ezen a héten koalíciós egyeztető megbeszélések kezdődnek. A pártközi eszmecsere közvetve feltétlenül hozzájárul a kor­mányzat jobb működéshez - jelentette ki egy hétvégi sajtóbeszélgetésen Kósáné Kovács Magda. A Magyar Szocialista Párt or­szágos ügyvezető alelnöke - az ellenzéki pártok által sokszor elparentált koalíció „életképes­ségéről” szólva — kifejtette: az ország stabilitása szempontjá­ból is szükségszerű, hogy a két kormányzó párt javítsa együtt­működését és a koalíció fenn­maradjon a választási ciklus végéig. Ebből a szempontból is fi­gyelemre méltó és méltányo­landó megnyilvánulásként ér­tékelte, hogy az SZDSZ kez­deményezte a pártközi tárgya­lásokat. Hasonlóképp értékelte azt is, hogy a szocialisták nyi­tottnak bizonyultak erre, kife­jezve ezzel, hogy nem tekintik megváltoztathatatlannak az ál­taluk ajánlott munkaformát. Kósáné utalt arra, hogy a koalíciós pártok közötti nézet- eltérések korábban többször is csak a kormányzati döntés fázi­sában kerültek felszínre és erő­södtek fel. Ilyen esetekben a vé­leménykülönbség már konflik­tusként került a Koalíciós Egyeztető Tanács elé, s felol­dása sok erőt, időt vett igénybe. Ha viszont az egyeztetés a politikai törekvés megfogalma­zásának szakaszában kezdődik, jó esély van a kormányzati együttműködés és különösen a parlamenti döntéshozatal zök- kenésmentesebbé tételére. Az íratok kiütést okoznak Felperesek a levéltárosok, alperes a kormány Perre menő bérvita látszik kibontakozni a kormány és a levéltárosok között, amelyet a gondjaikat rendszerint csen­desen kinyilvánító szakma művelői közösen, érdek- védelmi szervezeteik segítsé­gével vívnak meg. Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, valamint a Közgyűj­teményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete bíró­sági eljárást kezdeményez a kormány, a Belügy-, a Pénz­ügy- és a Munkaügyi Miniszté­rium ellen. A kereset benyújtói azt ne­hezményezik, hogy a kormány a kötelezően előírt egészség- ügyi pótlékot a levéltárosok esetében nem ismerte el a köz­ponti költségvetés terhére kifi­zetendőnek , így azt nem is fi­nanszírozza. Pénz híján a fenn­tartó önkormányzatok sem ké­pesek erre. Márpedig ezt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1996-os módosí­tása kötelezővé tette. A levéltárosok panasza meg­járta a legkülönbözőbb hivatali és szakmai fórumokat, ahol a jogszabályokat sokféleképpen értelmezték. A tisztiorvosi szolgálat vizsgálatai például igazolták, a levéltárak iratanya­gain mintegy negyven gomba­fajta tenyészik, amelyek aller­giát és légúti megbetegedéseket okozhatnak. Ha nem fizetnek pótlékot, az intézményeket fer­tőtleníteni kell, ami több milli­árd forintba kerülne. Egymással házasodnak Négyszázezres a cigány etnikum Háromszorosára emelkedett a cigányság lélekszáma az or­szágban a legutóbbi népszám­lálás óta - derül ki a KSH mi­nap nyilvánosságra hozott közleményéből. A cigánysághoz jelenleg 400 ezernél is többen tartoznak, és több mint egyharmaduk az or­szág gazdaságilag legkevésbé fejlett északkeleti megyéiben él. A magas termékenységből és a magas halandóságból adó­dóan a népesség összetétele fia­tal ember. Negyven év alatti a teljes et­nikum csaknem háromnegyede. A férfi-nő arány viszonylag ki­egyenlített: 1000 férfira 1002 nő jut. A házasságban élők ará­nya alacsony, a megkötött fri­gyek 90 százalékában mindkét fél cigány. Az élettársi kapcso­latok aránya csaknem 13 száza­lék. A családok többsége népes, az asszonyok 63 százalékának 4 vagy több gyermeke van. A népességcsoporton belül a munkanélküliség háromszorosa az országos átlagnak. Lakás- körülményeik rendkívül kedve­zőtlenek, 59 százalékuk kom­fort nélküli otthonokban lakik. Száz lakásból 37-38-ban nincs víz és csatorna, a lakások mindössze 27 százalékában volt vízöblítéses WC. Hatvanöt településen már lezajlott a válóper A népszavazás kevés az önállósághoz Két településen is az urnák elé járultak a közelmúltban a polgárok, hogy miként az utóbbi években annyiszor, a szét­válásról, pátriájuk önállóságáról szavazzanak. Megtehették, de a válóperes eljárásnak ez csak az egyik lépcsőfoka volt. A tanácsi rendszer község­egyesítési programja során mintegy száz összevont tele­pülést hoztak létre s ezzel sok helyen jelentős társadalmi fe­szültséget teremtettek — mondta Frücht Pál, a Bel­ügyminisztérium önkormány­zati főosztályának vezetője. így érthető, hogy pár éve, amikor erre lehetőség nyűt, rövid időn belül 65 helyen ad­ták be a „válópert”. Napjaink­ban Kazincbarcikától Berente, Várpalotától Pét, Szegedtől Algyő és Zamárditól Szántód kíván különválni. Zamárdi és Szántód harca már öt esztendeje folyik. Többször volt Alkotmány- bíróság előtt az ügyük, a rend­őrség is foglalkozott velük. A legutóbbi, a legújabb voksolás eredménye: búcsút mond egymásnak a két település.- Most nincs tudomásunk szabálytalanságról - mondta a főosztályvezető de ezzel még nem került pont a folya­mat végére. Az ilyen népsza­vazás ugyanis véleménynyil­vánító szavazás és csak egy, bár fontos része az eljárásnak. Az önkormányzati törvény szerint a válások feltétele még, hogy a kiváló rész elkülönült legyen, legalább 300-an lak- ják, el tudja látni az önkor­mányzati feladatokat, és ne kerüljön gazdaságilag ve­szélybe a megmaradó és az új község működőképessége. Számos más kérdést, pél­dául a közös terhek és kötele­zettségek megosztását is tisz­tázni kell. A válást végül a köztársasági elnök mondja ki. Ez történt Balatonboglár és Balatonlelle esetében is. Ott ráadásul még az furcsaság is előfordult, hogy egyesítésük­kor Boglárlelle várossá vált. A köztársasági elnök most, a szétváláskor mindkét telepü­lésnek meghagyta ezt a rangot. Koós Tamás Az intézkedő rendőrnek be kell mutatkoznia A helyszíni bírságért nyugta jár Néhány napja eltávolítottak egy rendőrt a testülettől, mert az országúti ellenőrzés során 10 ezer forint kenőpénzt foga­dott el a szabálysértő gépjárművezetőtől. Az eset kapcsán arra kerestünk választ, hogy az ellenőrzések során milyen jogai és kötelességei vannak az igazoltató „közegnek”. Dr. Vári László rendőr alezre­des, az Országos Rendőr-fő­kapitányság Közlekedésren­dészeti Főosztályának helyet­tes vezetője elmondta, hogy kétféle eszközzel mérik a gép­járművek sebességét: radarral, illetve újabban lézersugaras technikával. A műszereken pontosan nyomon követhető, hogy a bemért autó milyen tempóban halad, s adott eset­ben a gyorshajtóról fénykép- felvétel is készülhet. A gyorshajtókat — éppen a későbbi viták elkerülése vé­gett - minden esetben megál­lítják és igazoltatják, mert nem a gépkocsi tulajdonosát, ha­nem annak tényleges vezetőjét lehet csak felelősségre vonni. A megengedett sebesség leg­feljebb 20 százalékos túllé­pése helyszíni bírsággal jár. A komolyabb szabálysértést fel­jelentés követi, annak árát az eljárás lefolytatása után kell megfizetni. Ellenőrzéskor a személyi igazolványt, a jogosítványt, a gépkocsi forgalmi engedélyét, a zöldkártyát, a biztosítási csekket, valamint a súlyadó befizetésének igazolását kér­heti a szolgálatot teljesítő rendőr. Ha úgy látja jónak, át­vizsgálhatja a gépjárművet is. Ugyanakkor kötelessége, hogy a vezetővel közölje, mi­lyen szabálysértést követett el. A helyszínen legfeljebb 2000 forintos bírságot róhat ki a rendőr, s arról kötelező elis­mervényt — nyugtát — adnia a szabálysértőnek. Az elismer­vény sorszámozott, így vita, reklamáció esetén bármikor megállapítható, hogy ki rótta ki a bírságot. A szabályzat azt is ki­mondja, hogy ha a gépkocsi vezetője kéri, az intézkedő rendőr köteles magát igazolni. Meg kell mondania nevét, rendfokozatát, sőt munka­helye címét is, ahol szolgálatot teljesít. Sz. E. A helyszínen legfeljebb kétezer forintos bírságot lehet kiróni fotó: feb archIv felvétel Emlékezés Maiéter Pálra. A Nagy Imre perben elítélt és 1958-ban kivégzett Maiéter Pál vezérezredesre, egykori honvé­delmi miniszterre emlékeztek tegnap Tökölön, a volt szovjet laktanya bejáratánál felállított kopjafánál, a forradalom és szabadságharc 40. évforduló­ján. Fodor István, a Honvé­delmi Minisztérium politikai ál­lamtitkára mondott beszédet. Békekonferencia. Ismét Kö­teles György professzort vá­lasztották a Magyar Békeszö- vétség elnökévé a tegnap Bu­dapesten megtartott XV. Ma­gyar Békekonferencián. A ta­nácskozáson elfogadott nyilat­kozatban síkra szálltak a részt­vevők a gyűlölködés ellen. Elutazott Teller Ede. Kéthe­tes magyarországi tartózkodá­sát követően szombaton eluta­zott Budapestről Teller Ede. A világhírű magyar származású atomtudós repülőtéri nyilatko­zatában javasolta, hogy Ma­gyarországon rendezzék meg a természettudományok napját, amely lehetne november 3-a, Széchenyi István születésnapja. Professzorok és a politika. Ellenzéki pártok képviselői folytattak vitát a Professzorok Batthyány Köre szombati ren­dezvényén. Orbán Viktor, a Fi- desz-Magyar Polgári Párt el­nöke úgy fogalmazott: az ellen­zéki együttműködést bővíteni kell, de ennek jelen pillanatban vannak korlátái. Kifejtette: a közös munka alapja csak az egyenrangú partnerség lehet a pártok között, de az egyik el­lenzéki erő vezetője ezt abban az esetben tudja elfogadni, ha övé lehet az irányító szerep. Tanácsadói vélemény. A Kisgazdapárt elnöki tanács­adóinak tájékoztatóján Pokol Béla az új alkotmánykoncepció kapcsán elmondta, hogy az FKGP fenntartja korábbi állás­pontját: a társadalom jelenlegi helyzetében, amikor a lakosság 90 százaléka hátrányos hely­zetben van, nem látja elérke­zettnek az időt az új alaptör­vény elfogadására. Folytatódó razziák. Ötven­hat személyt állítottak elő - szombat éjszaka az Országos Rendőr-főkapitányság három nappal korábban indított köz- biztonsági akciójában, ám ed­dig sem a szerdai, Komjádi uszodai robbantás tettese, sem Prisztás József gyilkosa nem került kézre. Az előállítottak javarészt az idegenrendészeti jogszabályokat sértették meg. Siklóernyósök balesete. Szerencsétlenül járt két sikló- emyős szombaton, a Hármasha- tárhegyen, illetve a budaörsi repülőtéren. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Csárdáskirálynő: 80 éves diadalmenet Hajmási Péter a lövészárokban - Hannus és Kamill összeveszése Tegnap volt 80 éve, hogy magyar színpadon először csendül­tek föl Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének dal­lamai. A premier kirobbanó sikert hozott, s csupán 1954-es felújított változatát mintegy 1800-szor (!) játszotta a Fővárosi Operett Színház társulata. Az örökzöld dalmű népszerűség­ben ma is vetekszik ifjú versenytársaival, a musicalekkel és rockoperákkal. Felejthetetlen páros: Honthy és Feleky Ősbemutatója egyébként nem Pesten, hanem Bécsben volt - 1915. október 17-én. Eredeti címe Éljen a szerelem volt. A krónikák szerint a premierre minden jegy előre elkelt. Kálmán Imre muzsikáját az idő nem tudta kikezdeni, a szö­vegkönyvet azonban alkalma­sint le kellett porolni. Ezt - ava­tott kezekkel - Békejfi István és Kellér Dezső végezte el. 1954- ben dolgozták át a librettót, nem titkolva, hogy a Csárdás­királynő szerepét Honthy Han­nára, Miska pincérét pedig Feleky Kamillra igazították. Langer Ede, az Öftere« Színház nyugdíjas epizodistája fél évszázada a Csárdás­királynő minden előadásán színpadra lépett. Mint mondja, az 1954-es felújítás páratlan sikert hozott, amelynek híre külföldre is eljutott. 1955 de­cemberében a társulat kéthetes meghívást kapott Moszkvába és Leningrádba.- A vendégjáték végén, mintegy 35 előadás után már mindenki becsomagolt, amikor jött a hír, hogy Hruscsov és fe­lesége is szeretné látni a dara­bot — meséli Langer bácsi. — Műsoron kívüli előadás követ­kezett, ám jöttek az újabb fel­kérések, így a kéthetes vendég­játékból hathetes lett.- A Csárdáskirálynő nép­szerűségére még régebbi példa is van. Megboldogult apám mesélte, hogy az első világhá­ború idején az olasz fronton karácsonykor elhallgattak a fegyverek, s a magyar katonák tele torokból rázendítettek a „Hajmási Péter, Hajmási Pár­ra. Legnagyobb meglepeté­sükre a front másik oldalán az olasz katonák is bekapcsolód­tak a kórusba, s együtt dalolták a fül­bemászó betétdalt. — Kevesen tudják, hogy 1956. október 23-án este is a Csár­dáskirálynő ment az Operettben. A kö­zönséget úgy lebilin­cselte az előadás, hogy csak a finálé után látták, hallották, mi zajlik a pesti ut­cákon. — A darab sok mindent túlélt - még a két felejthetetlen művész, Honthy és Feleky összeveszését is. Történt ugyanis, hogy egy alkalom­mal, az előadás végén — a koreográfia sze­rint - kiment a függöny elé Honthy és Feleky, ám Han- nuska esernyőjével rácsapott Kamillka kezére. „Miska” ezen úgy megsértődött, hogy sokáig nem volt hajlandó fellépni a primadonnával. Az örök ha­ragnak végül az 1962-es újabb szovjet meghívás vetett véget; a vendéglátók ragaszkodtak az eredeti szereposztáshoz. Cecíliát Honthy Hannán kí­vül olyan nagyszerű színész­nők játszották, mint Németh Marika, Lehoczky Zsuzsa, vagy Mednyánszky Ági. — Agika nevéhez ritka telje­sítmény fűződik: mindmáig ő az egyetlen olyan színésznő, aki a darab összes női szerepét eljátszotta. A jubiláns operett diadalútja 80 év múltán sem zárult le. Nemrégiben Zalaegerszegen és Szolnokon láthatta a közönség a Csárdáskirálynőt, néhány hét múlva pedig a Fővárosi Ope­rett újítja föl. Szalóky Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents