Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

II Gazdasági magaz iN 1996. november 22., péntek Vándorúton megpihennek. Vadlibák kíséreté­ben október végétől napjainkig folyamatosan érkeztek a délre tartó darvak a nemzetközi madárpihenő helyre, Kardoskút-Fehértó természetvédelmi területre. Hatal­mas csapatokban mintegy 7 ezer madár pihen szokásos szálláshelyén, s ha megerősödtek, a tél beállta előtt foly­tatják örök vándorlásukat A szarvasi Integrál legnagyobb munkája: a szentesi sportcsarnok Megpályázta, felépítette, megirigyelte A szarvasi Integrál által épített szentesi sportcsarnokot a közelmúltban avatták A közelmúltban avatták fel Szentes város sportcsarnokát. A kivitelező szarvasi Integrál Tervező és Beruházási Gazda­sági Munkaközösség '94 végén, neves Csongrád megyei építőipari cégek előtt nyerte el versenytárgyalás keretében a sportcsarnokra kiírt munkát. —A beruházáshoz ’94 végén láttunk hozzá, szerződésünk 212 millió forintról szólt. A csarnok műszaki átvétele ez év október 31-én megtörtént — tudtuk meg Bődi Jánostól, az Integrál gmk tulajdonos cégvezetőjétől, aki azt is elárul­ta. mint szarvasi lokálpatrióta, bizony irigyli a szentesieket ezért a sportlétesítményért. — A szarvasi sportcsarnokot én terveztem, ám a felépült léte­sítmény 50 százalékban sem kö­veti az eredeti elképzelést. Az átadás óta hét esztendő telt el, ám Szarvas városa ez idő alatt sem tudta megvalósítani az én tervem szerint a sportcsarnokot. A szentesi sportcsarnok hasznos alapterülete több mint 2800 négyzetméter. A csarnok igen impozáns, mind homlokza­ti megjelenésében, mind tömeg­formálásában. A homlokzat bar­csi sárga mészhomok burkoló­tégla. Tetőhéjazata a Dél-Alföld legnagyobb patinazöld Lindab karcolt síklemezfedése. Nyílás­zárói mind egyedi Integrál- gyártmányok. Álvállalkozókat nem foglalkoztattak, az egész épület az Integrál szakemberei­nek keze munkáját dicséri. — Ez a beruházás az Integrál eddigi legnagyobb munkája. Úgy érzem méltó referenciánk mind Csongrád megyében, mind Békésben — mondotta Bődi János, aki a cég jelen kihí­vásairól is beszélt. Nagy inten­zitással dolgoznak az Orosházi Városi Bíróság épületének fel­újításán, amelynek határideje jövő év január közepe. Továbbá a napokban nyerték el 184 milli­ós árajánlattal Orosháza belvá­rosa Táncsics utca és Orosháza keleti városrész Dózsa György úti szenny vízöblözeteinek ge­nerálkivitelezési munkáját. Ez év november 18-a ugyancsak jeles nap volt az Integrál történetében, ezen a napon megtörtént a szarvasi ivóvízberuházás műszaki át­vétele. — Ezzel két önkormányzati választási cikluson keresztül húzódó beruházási folyamat vé­gére tehetünk pontot. Hangsú­lyozom, ez a dátum csak a mű­szaki átvételé. Az, hogy a jó minőségű ivóvíz mikor kerül be a hálózatba, már a Vízművek Rt. kompetenciája. A velük való előzetes egyeztetés alapján erre a fertőtlenítési, mosatási mun­kálatok végeztével, előrelát­hatólag december első napjai­ban kerülhet sor. Úgyis mond­hatnánk, a szarvasi polgároknak a Mikulás hozza meg a jó ivóvi­zet. Csath Róza Szakács, cukrász, vendéglős - gyulai szakértő a kamarában A cél: visszaadni a szakma rangját A Guardian Europe térhódítása Kerek évfordulót ünnepel az idén a Guardian Europe, hiszen 15 év­vel ezelőtt, 1981. november 27- én kezdte meg térhódítását a kon­tinensen első nemzetközi float- gyára, a luxemburgi Luxguard I. beindításával. William Davidson elnök a hetvenes évek vége felé hozott döntését ekképp értékelte: „Nemzetközivé válni kétségtele­nül a legfontosabb és a leg­messzebbre ható döntés volt a vállalat 65 éves történetében.” Az elhatározás eredménye­képpen ma a Guardiannek már hat floatüveggyára működik Eu­rópában. Mindezeken túl a Guardiannek Ázsiában, Dél- Amerikában is működnek gyárai, az Egyesült Államokban pedig 21 üveg-, műanyag- és üvegszál­feldolgozó üzem viseli a jól csengő nevet. Mára tehát a Guardian igazi nemzetközi válla­lattá fejlődött. Az európai eladások folyama­tos növekedésének eredménye­ként a Guardian 1984-ben meg­vásárolt egy nagy üveggyártó és -feldolgozó létesítményt a spa­nyolországi Llodióban. A továb­bi bővülést a második luxembur­gi floatgyár, a Luxguard II. építé­se jelentette 1988-ban. Ezt követ­te 1991 -ben egy újabb floatüzem, méghozzá nálunk, Magyarorszá­gon, Orosházán. Akkor a legna­gyobb külföldi beruházás volt ez (a korábbi negyven évre visszate­kintve), melyet egy kelet-európai országban megvalósítottak. Az ötödik floatgyárat 1993-ban a spanyolországi T udelában építet­te meg a Guardian, s ugyanebben az évben indította világszínvona­lú járműüveg-feldolgozóját a lu­xemburgi Grevenmarcherben. Néhány napja pedig a hatodik floatüveggyár is megkezdte a működését a németországi Wolfenben, amelynek igazgatója az a Sápi Lajos, aki az orosházi üzem élén is áll. A Guardian Europe eladásai meghaladják az évi félmilliárd dollárt. Ez a Guardian teljes, vi­lágméretű árbevételének majd­nem egyharmadát teszi ki. Jelen­legi részesedése az európai pia­con mintegy 13 százalék. A Guardian Europe ügyvezető igazgatója Jim Moore, aki 18 éve végez kiváló munkát a vállalat­nál, s aki a Luxguard I. első igaz­gatója volt. L. E. Itt az ideje, hogy aki komolyan vendéglátásra adja a fejét, a három szorosan idekapcsolódó szakma egyikéből — szakács, cukrász, vagy vendéglős mesterségből — vizsgát tegyen annak érdekében, hogy ezután szemlesütés nélkül kitehesse a „II. osztály”-feliratú táblát. Ahogy ezt a kamarai tör­vény is előírja — három éven be­lül. A kezdeményező az Ipari és Kereskedelmi Kamara volt, még tavasszal. Meghirdették a szak­értői pályázatot, s végül a szerve­zet szakképzési bizottságának döntése alapján, nagy tekintélyű szakemberekből egy hattagú bi­zottság alakult, melynek tagja a gyulai Szabó Árpád is. Figyelem­re méltó, hogy négyen vidékiek, rajta kívül Frank Sándor maszek étteremtulajdonos, Pető István maszek panziós mesterszaká­csok, Sztankó József, a Baranya megyei vendéglátóipari szakkö­zépiskola szakmai igazgatóhe­lyettese, továbbá Pető Gyula, aki a vendéglátóipari szakkönyvek szerzője és Juhász István, a Hilton szálló főszakácsa bizottsági tag. — A fő cél természetesen nem más, mint visszaadni a szakma rangját, hogy ne mond­Nemcsak megírja a szakács- könyvet, el is készíti az étele­ket jam, becsületét — mondja Sza­bó Árpád, a gyulai védnöki táb­lás Aranykereszt étterem vezetője, aki mellesleg csaknem harminc éve „vendéglátós”, előbb felszolgáló, majd szakács szakmában szerzett oklevelet a Komló szálló-étteremben és a Park étteremben. Ma már leg­alább 200 szakácskönyvet őriz és főz is belőlük. Emellett régóta vizsgabiztos a megyei szakmai kamaránál a szakács szakmá­ban. — Az utóbbi években so­kan beszivárogtak a szakmába kellő szakértelem nélkül, csak a pénzre alapozva vállalkozásu­kat —folytatja az érvelést. Az sem szerencsés, hogy sérti a fel­készült, régi szakembereket, de még rosszabb, hogy mindennek a vendégek isszák meg a levét. Azt nem mondom, hogy fölösle­ges a tőke, hiszen több pénzből jobbat is lehet produkálni, de aki komolyan vendéglátással akar foglalkozni, igenis tanulja meg a szakma minden csínját-bínját. Úgy érzem, ez is az egyik lehet­séges módja annak, hogy az — tisztelet a kivételnek — alapo­san felhígult szolgáltatóipar kü­lönösen fontos ágában előre­lépés történjen. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy szo­rosan kapcsolódunk az idegen- forgalmi ágazathoz s megint nem feltétlenül csak hazabeszé­lek, amikor meggyőződéssel vallom: a turisták, de azok is, akik még megtehetik, hogy rendszeresen járhatnak étterem­be, tényleg szó szerint is jó száj­ízzel csukják be egy-egy ebéd vagy vacsora után valamelyik vendéglő, étterem ajtaját... A szakértő bizottság nemrégi­ben két napot Esztergomban azzal töltött, hogy kidolgozta a szakmai követelményrendszert a mester- vizsgához. így például előírják, hogy legalább tíz évet kell eltölte­ni a szakmában, továbbá bizo­nyos színvonalat produkáló „ta­nulóhelyen” kell dolgozni. A következő lépés ennek összeállí­tani a tananyagát, illetve a vizs­gáztatás módját. Egyelőre részlet- kérdés, és még nem dőlt el, hogy megyénként rendeznek-e vizsgát időnként, vagy valamennyit a pesti Gundel Károly Vendég- Ö^ai Szakközépiskolában tartják. Nagy és egyelőre költői kér­dés, vajon lesz-e, aki három esztendő múltán leszedi a táblát az azt jogtalanul bitorló éttermek fa­láról? Azt mondják, Németor­szágban és Ausztriában „jól mű­ködik” ez a minőségmegtartó rendszer. Ott persze a törvényeket is jobban betartják... Jó lenne re­mélni, nálunk sem bukik meg, ki­vált, hogy sokkal többeknek szol­gálja az érdekeit, mint akiknek az elmismásolása a célja. Fábián István Aktuális A BETEGSÉGÜGY keményen gazdaságfüggő A megyei egészségbiztosító pénztár egészségügyi igazga­tóhelyettese, dr. Juhász László részt vett a tárgyalásokon, a megyei egyeztető tanács ülé­sén, ahol a struktúraátala­kításra vonatkozó törvény szellemében és a megyére vo­natkozó normatívák alapján kialakították, hány kórházi ággyal kevesebbet támogatnak Békésben. — Az ország sok telephe­lyén, munkahelyén nem tartot­ták be eddig a törvényt — tájé­koztat dr. Juhász László. — A hetedik paragrafus értelmében intézményt, részleget, osztályt kell megszüntetni. Csak kivé­telesen lehetséges, hogy működő 80 ágyas osztályból 10 ágyat csökkentsenek, ezért Cser Ágnes főigazgató felfüg­gesztette az eljárást. Amennyi­ben nem egyeznek meg a me­gyei egyeztető fórumokon két menetben sem a kórházi ágy­számokról, a struktúraváltás­ról, akkor jön a megyei egész­ségügyi pénztár döntése és meghatározza, mit finanszí­roz. Ez határozat formájában jelenik meg, amelyet az Orszá­gos Egészségbiztosítónál lehet megfellebbezni. A főigazgató dönt, azt is megfellebbezhetik, de halasztó hatálya ennek nincs. A törvény alapján ho­zott döntés megváltoztatásá­nak nem hiszem, hogy akad bíróság, amelyik helyt adna. Ennek szellemében kötjük de­cember 1 -jétől a működési en­gedéllyel rendelkező egész­ségügyi intézményekkel a fi­nanszírozási szerződéseket, amelyek 1997. január 1-jétől már eszerint működnek. — Békés megyében a tör­vény szellemében egyeztek meg a struktúraváltoztatásról. Tudomásom szerint minden megyében, még Budapesten és Pest megyében is eleget kell tenni ennek. — A törvény és a megegye­zés alapján Gyomaendrődön bezártunk egy szülőotthont, Mezőhegyesen az utókezelőt, a szarvasi szülőotthont ápolási otthonná alakítottuk*. A szeg­halmi utókezelő kórházban egy sebészeti részleget, a me­gyei pulmonológiai szakkór­házban két krónikus tüdő- gyógyászatot és az alkohológi- át, amely a gyulai Pándy kór­házhoz került. Itt egy pszichi­átriai osztályt szüntetünk meg, a három kórházban (Gyula, Békéscsaba, Orosháza) né­hány ágy felszámolásával él­tünk. így teljesítettük a 286 megszüntetést. — A járóbeteg-ellátás ma­rad a régiben? — Azt hittük ott minden rendben van. Megtudtuk azon­ban, hogy a heti 120 órát rendelő MÁV szakrendelés is a mi hatókörünkbe kerül. A járóbeteg-szakrendelést mély­ségében egyelőre nem érintik a változások. — A szarvasiak elképzelése az, ltogy helyben tudjanak mi­nél jobb ellátást nyújtani az ott élőknek, a diákseregnek és az üdülőknek. Erről készített egy nyertes pályázatot dr. Pásztor Gyula, a Népjóléti Minisztéri­um és az önkormányzat jónak értékelte a tervet. — A szarvasi szülőotthon a jövőben ápolási otthonként működik, eszerint finanszíroz­zuk, ennek alapján más orvosi ellátást nem tud biztosítani, például a sürgősségi vagy az egynapos sebészetet. Elméle­tileg meg lehet valósítani, megfelelő sebészeti háttér kel­lene hozzá. Ez igencsak megkérdőjelezi a dolgot. — Más problémák, betegel­látási, utaztatási, egzisztenci­ális gondok is felvetődtek a különböző vidékeken, például Szeghalmon... — Mindenkinek igaza van a maga módján, de tudomásul kell venni, hogy egyre szorí- tóbb piacgazdasági körülmé­nyek között élünk. Az OEP kimutatása féléves megyei adatok alapján jelzi a forgal­mat, az ágykihasználás a 3170 ágy esetében 70 százalékos volt. Megszüntetünk 286 ágyat, akkor a jelen számítá­sok alapján 950 ágy még mindig kihasználatlan. Az ideális a 85 százalékos ki­használás, luxus bármiféle ágyszámfelesleg. A jövő rej­télye még, hogyan folytatódik az egészségügyi reform. Bede Zsóka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents