Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-22 / 273. szám
1996. november 22., péntek Gazdasági magaziN iii Kertünk — portánk — gazdaságunk Gyümölcsök téli tárolása Az őszi gyümölcsök legtöbbje már a kamrában, raktárban sorakozik. Az almák, a körték elérték a fajtára jellemző nagyságot, kialakult az ízük, zamatosak a téli tárolásra szánt termések. Az őszi körte, a téli alma utóérő gyümölcsök. így érésük a tároló helyen fejeződik be. Csak az ép, egészséges terméseket szabad télire tárolni, ez a biztonságos. A hullott gyümölcs cefrének való, a sérült, túlérett termések gyorsfagyasztásra alkalmasak. Á szedést óvatosan kell végezni, ne nyomódjon, törődjön az alma, mert pár napon belül foltos lesz és romlásnak indul. Ha van rekeszünk, a tárolásra szánt termés kerüljön már szedéskor a tároló rekeszbe. Minél kevesebbszer fogjuk meg, annál biztonságosabb a tárolás. Kisebb mennyiséget fólia tasakban is tárolhatunk, tovább megőrzi a termény a frissességét. Ajánlatos a tasakokat perforálni. Kiegyenlített klímájú pince, kamra kiválóan alkalmas a téli tárolásra. Akinek még van szilvája, érdemes aszalni. Kedvelt téli csemege lehet az aszalt szilva, különlegesen kellemes íze, zamata csodálatosan visszaadja az őszi ízeket a téli hónapokban. Legjobb, ha napra kiterítve szárítjuk, ha kevés lesz a napsütés, ezt pótolhatjuk, ha naponta fél órára kíméletesen sütőben szárítjuk. Alacsony hőmérsékleten és több napon át. Akkor jó az aszalás, ha egyenletesen topped a termés. A héj ne égjen meg, mert a belsejéből ekkor nem tud eltávozni a nedvesség. Vászonzacskóban tároljuk, száraz, szellős helyen. Tusjak Jánosné Ha van rekeszünk, a tárolásra szánt termés kerüljön már szedéskora tároló rekeszbe Piaci körkép — Vésztő A BURGONYA KILÓJA 12 FORINT Esős, nyirkos idő fogadta tegnap reggel a vésztői pia- colókat, ám ennek ellenére nagy volt a forgalom. — Érdeklődő akad is szép számmal, ám a vásárlóerő igencsak gyenge. Ám mi ezen már nem lepődünk meg. Tudják, kispénzű emberek élnek itt. Ráadásul a lakosság többsége a legszükségesebbeket saját kertjében megtermeli. így aztán az itteni piacon senki sem számíthat nagy üzletre — mondta az egyik árus. A zöldség és a répa kilóját 40-50 forintért, a vöröshagymát 30 forintért, a karfiolt és káposztát 35-—50 forintért mérték az árusok. A szárazbab kilójáért csak 200 forintot kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára — minőségtől és nagyságtól függően — 10 és 25 forint volt, ám volt, ahol egy paprikát már 6 forintért is lehetett venni. A szebb paradicsom kilója 240 forintba, a gyengébb minőségű ennek mintegy a felébe került. A körte kilójáért 70— 80 forintot, az almáért általában 50—70-et (a nagyon apróért viszont csak 20-at), a dióbélért 650— 700-at, a mákért 350-et kértek a termelők. A tojások darabja 15 forintba került. Egy kiló burgonyát már akár 12 forintért is lehetett venni. Fél liter tejföl — akárcsak ugyanannyi túró — 150 forintba került. Magyari Baum Kis mennyiségben, de nélkülözhetetlen a növényi növekedés számára Nyomelemek a talajban Azokat az elemeket nevezzük nyomelemeknek, amelyek csak nagyon kis mennyiségben szükségesek, mégis nélkülözhetetlenek a növényi növekedés számára. Hat nyomelemnek tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Ezek a vas, a cink, a réz, a mangán, a bór és a molibdén. Helyesen művelt kertben ritkán lép fel mikroelem-hiány, mert mindezen anyagok a gazda által rendszeresen használt istállótrágyában, komposztban és egyéb, rostokban bővelkedő szerves anyagban jelen vannak. Mégis előfordulhat, hogy a nagyon lúgos kémhatású, meszes talaj a vas, a mangán vagy a bór felvételét korlátozza. A savanyú talajt igénylő növények esetében a nyomelemek hiánya a sárgu- lással jelentkezik. Ä málnánál fellépő sárgulást például a vas hiánya okozza. A vas a klorofilképzéshez szükséges. Vashiány esetén a levélerek közén, a fiatalabb leveleken észlelünk először sár- gulásos tüneteket, amelyek könnyen összetéveszthetők a magnéziumhiány tüneteivel. Ezek a hiánybetegségek főként a lúgos kémhatású talajokon fordulnak elő. Vashiányos tünetek kezelésére algakészítményeket, algameszet vagy istállótrágyát használjunk. A cink és a réz az enzimeket aktiválja, hiányuk esetén a vashiányhoz hasonló tüneteket észlelünk. Különösen a fiatal levelek lesznek sárgán márványozottak, a citrusfélék pedig az átlagosnál sokkal kisebb leveleket fejlesztenek. Cink- és rézhiány megszüntetésére szintén az algakészítmények, az istállótrágya vagy a komposzt ajánlható. Táp- és takarmányárak novemberben megyénkben A takarmányokon belül a főbb takarmányok és tápok árai az elmúlt hónapban az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés Ar (Ft/100 kg) Szélső értékek Takarmánybúza 2900 2800—2950 Takarmányárpa 3000 2900—3100 Zab 3150 3000—3450 Kukorica 2200 1800—2250 Szója 7200 6950—7300 Lucemaliszt 2800 2200—3000 Korpa 2250 2100—2300 Vérliszt — 82% feh. tart. 10 300Húsliszt — 63% feh. tart. 7600Csontliszt — 48% feh. tart. 5600Hízótáp 3500Süldőtáp 3800 3200—3950 Malac tejporos prestarter — PURINA 9500Kocatáp 3400Baromfiindító 5600Baromfinevelő 5300Háztáji tojótáp 3600 A tömegtakarmányok esetében jellemzően az alábbi árak alakultak ki:Fűszéna 860 600—1000 Lucemaszéna 1600 1400—1700 A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon az ártrend változása kezdődött, 200—400 Ft/t nőttek a 97-es új termés és utáni búza határidők. Az ez évi termés minden nyitott határidőiben esnek az árak, tovább is „bessz”. A kukorica közeli határidői erősödnek, de május, július „besszben”. Az ez évi utolsó nyitott decemberi határidő mélyponton, 36 800 Ft/t- án zárt. A sertésárak minden minőségben és határidőben limit mértékben (4 Ft/kg) esnek, egészen 97 decemberéig a „bessz” marad. Hó Elszámoló ár Kukorica Ft/t Vételi ajánlati Eladási ársáv Üzletkötés December 18 750 18 300-18 750 18 700-19 100 18 600-18 700 Október ’97 22 000 Étkezési búza Ft/t 21 600 22 400December 29 380 29 380-29 410 29 400-30 180 ’ 29 400-29 410 Július ’97 22 260 Takarmánybúza Ft/t * December 27 600 Takarmányárpa Ft/t 21 500-22 300 22 250-22 300 27 600-28 400 22 250-22 300 December 27 400 Napraforgó Ft/t 26 900-27 400“ December 36 800 EU vágósertés I., Ft/kg 36 800 36 800-37 500 . December 212 EU vágósertés 11., Ft/kg • 212-216 “ December 208 208 208-216 208 Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai Érvényben: 1996. november 21. pénznem vételi közép eladási átfolyam 1 egységre, forintban Angol font 264,1 266,5 268,93 Görög drachma (100) 66,4 67,1 67,76 Német márka 104,9 106,0 107.04 Olasz líra (1000) 105,3 106,3 107,35 Osztrák schilling 14,9 15,0 15,21 Svájci frank 123,9 125,2 126,51 Svéd korona 23,8 24,0 24,28 USA-dollár 157,1 158,6 160,20 Szám — Beszéd AZ ELMÚLT ÉV A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A napokban került ki a nyomdából az 1995. évi Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, az 1957 óta évente megjelenő'kiadványsorozat legfrissebb tagja. Az évkönyv 23 fejezetben, közel 300 oldalon, szemléletes térképekkel és grafikonokkal tűzdelve mutatja be megyénk eló'zó'évi társadalmi-gazdasági adatait. Mit is tudhat meg az évkönyvből a tágabb és szűkebb környezete iránt érdeklődő?István Tiborné, a KSH Békés Megyei Igazgatóság igazgatóhelyettese, a kiadványt bemutató írásából való a következő, rövidített tájékoztató: Első fejezetéből megismerhetők a legfontosabb országos adatok, a második fejezetből pontos képet kaphatunk Békés megye országon belüli helyzetéről. Megtudhatjuk, hogy itt, az ország 6,1 százaléknyi területén élt 1995-ben a népesség 3,9%-a, s azt is, hogy az alkalmazásban állók országos számából a megye 3,3%-kal, a regisztrált munkanélküliek számából 4,7%-kal részesedett. Az is látható, hogy amíg a vállalkozásoknak 3,0%-a működik a megyében, addig a külföldi tőkével működőkének csak 1,1 %-a. Az ország mezőgazdaságában betöltött jelentős szerepünket mutatja, hogy a szarvasmarha-állomány 6,7, a sertésállomány 10,4%-a a megyében található. A harmadik fejezet mintegy negyed évszázadra visszatekintő idősoros adatokat tartalmaz, megtudhatjuk belőle, hogy 1995. év végén — a kedvezőtlen népesedési folyamatok és a vándorlási veszteség következtében — 36 ezerrel kevesebb volt a megye népességének száma, mint 1970-ben. Az évkönyv további fejezetei részletesebben mutatják be a megye népességének, gazdasági szervezeteinek, beruházásainak, az egyes gazdasági ágak tevékenységének, létszámának és az ott dolgozók kereseteinek 1995. évi adatait. 1995-ben a megyében az alkalmazásban állók megfigyelt körének havi bruttó átlagkeresete 34 014, nettó átlagkeresete 23 637 forint volt. Legnagyobb keresetekkel a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai területén dolgozók rendelkeztek. 1995 végén 23 296 munkanélkülit regisztráltak a megyében, 13%-uk 20 éves és fiatalabb és 38%-uk 8 általánossal vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. A megyében 1996 márciusában közel 100 ezer fő volt a saját jogú nyugdíjas, havi átlagos nyugdíjuk 17 269 forint. 1995-ben 792 személysérü- léses közúti közlekedési baleset volt a megyében, ebből 58 halálos kimenetelű, 138-at pedig ittasan okoztak. Az év során összesen 1334 munkabaleset, 917 tűzeset és 175 öngyilkosság történt. Az előző évben összesen 14 172 ismertté vált közvádas bűncselekményt követtek el, ennek háromnegyede vagyon elleni bűncselekmény volt, a A szántóterület megoszlása gazdálkodási formák szerint (1995. május 31.) Egyéni gazdálkodók 57% Gazdasági társaságok 15% személy elleni bűncselekmények száma kismértékben meghaladta a 600-at. 1995 végén 2312 jogi személyiségű és 28 671 jogi személyiség nélküli — ebből 25 997 egyéni — vállalkozás, továbbá 535 költségvetési és társadalombiztosítási és 1711 nonprofit szervezet működött a megyében. Legtöbb vállalkozás a kereskedelem és szolgáltatás, az ingatlanügyletek és az ipar területén tevékenykedik. A megyében 1995-ben 70 673 személygépkocsi volt, átlagos életkoruk 12,2 év. Legtöbb a Lada, a Trabant, a Wartburg, a Skoda és a Polski Fiat. Az évkönyv utolsó előtti fejezete a megye kisebb régióinak, a hat kistérségnek az adatait és mutatóit tartalmazza. Az évkönyv a KSH Békés Megyei Igazgatóságán megvásárolható vagy postai úton megrendelhető. A szép kivitelezésű, igényes megjelenésű évkönyv minden fejezetét grafikonok teszik szemléletessé.
