Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. november 12., kedd A cigányok életéről, (e) A dobozi cigány közösségek életét, illetve a település ered­ményeit, gondjait ismerheti meg a megyei képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bi­zottsága november 27-én 9 órá­tól a falu polgármesteri hivatalá­ban. A nagyközség életéről Szatmári János polgármester ad tájékoztatást, majd Zsigmond Károly, Doboz cigány kisebbsé­gi önkormányzatának elnöke, il­letve Czinanó János, a Lungo Drom helyi csoportjának veze­tője összegzi a tapasztalatokat. Az ülés alkalmat teremt a talál­kozásra a megyei cigánylakosok egyesülete elnökségének tagjai­val. A résztvevők a program vé­gén ellátogatnak az általános is­kolába és Kodály utcába. Előzetes fel-vételi, (m) A sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola a jövő tanévben is folytatja az emelt szintű német nyelvi és számítástechnikai képzést. Azok a nyolcadikos tanulók, akiket érdekel e két terület vala­melyike, november 25-éig je­lentkezhetnek ezekre. Az elő­zetes felvételi vizsga november 29-én, 13 órakor lesz a gimnázi­umban. Éj videotéka, (z) Körös- tárcsán, a Rákóczi utcában — az ottani vegyesboltban — a na­pokban nyílt meg a videotéka. A 150-160 kazettából álló kölcsönözhető készletet első­sorban a krimi, a vígjáték, a ka­land, a romantikus és a horror­filmek adják, de megtalálhatók a művészfilmek is. A videotéka — a hét minden napján 6—19 óráig tart nyitva — bevezette klubigazolványát, mely révén tagjainak a kölcsönzési díjakból 20 százalékos kedvezményt nyújt. Jegyző nélkül. (m) Kötegyánban Katona György jegyző távozása után már má­sodszorra írt ki a testület pályá­zatot jegyzői állásra. Ezúttal no­vember 20-áig hosszabbították meg a határidőt. Több képviselő is reméli, hogy a november 21- ére tervezett falugyűlésen már eredménnyel számolhatnak be az állás betöltéséről. Addig is Molnár Józsefnét bízták meg a jegyzői teendők ellátásával. „NEM IGAZÁN AD, AKI VISSZAVESZ...” (Shakespeare) Autóban csak kihangosítva Januártól a vezetés közbeni telefonálás hazánkban is sokba kerül(het) majd fotó: such tamás Gondolom, honi útjainkon so­kan és sokszor láttak már veze­tés közben mobil telefonon csevegő gépkocsivezetőt. A nyugat-európai országokban ez a múlté, ezt a közlekedési sza­bályok már tiltják, s akiket a közlekedés rendjét felügyelő hatóságok emberei „megcsíp­nek”, az komoly összegű pénz­bírságra számíthat. Nálunk is küszöbön áll a KRESZ ilyen irányú módosítása, kifejezetten a mobiltelefon-tulajdonosok „kedvéért.” A kiszivárgott vagy szándékosan kiszivárogtatott információk szerint ’97. január elsejétől Magyarországon is ha­sonló szigorral lépnek fel az il­letékesek a vezetés közben tele­fonálókkal szemben. így aztán megnőhet az érdeklődés az au­tós beszerelési csomagok iránt, mert „amúgy kézből” szabály- ellenes lesz a készülék menet közbeni használata, s ha a szabályszegőket tetten érik, sokba kerül majd a beszélgetés. — A kihangosítás nem lesz kötelező. Akinek nagy a forgal­ma és sokat autózik, annak vi­szont ajánlatos lesz — kezdi a beszélgetést Somlyai Zoltán, a békéscsabai VEM Elektronik Gmk ügyvezetője. Egyébiránt a gmk fő profiljába tartozik az autóriasztók, autó hi-fi berende­zések, rádiótelefon-kihangosí- tók és egyéb felszerelések for­galmazása, valamint azok be­szerelése. Mi tagadás: a napi sajtó gyakran foglalkozik olyan bal­esetekkel, melyeknél a vezetés közbeni telefonálás szerepel okozóként. Magamról tudom, hogy ha megszólal a készülék, az ember reflexszerűen nyúl érte, s ez az egy pillanat elvon­hatja figyelmét a vezetéstől, ami veszélyes is lehet. — Kinek ajánlják a kihan­gosítást, a szerényebb vagy szé­lesebb körű szolgáltatásokat kí­náló drágább készülékeket? — Mindenkinek, aki autó­val közlekedik és sokat telefo­nál, miközben biztonságosan akar közlekedni, s nem akar bírságot fizetni. — A VEM Elektronik Gmk két éve a Westel 900 hivatalos partnere... —így igaz, ami az ügyfele­inknek biztonságot jelent, ha a hivatalos képviselő szereli be a telefongyárak saját fejlesztésű készülékeit, egyéves garanciát adunk a különféle — svéd, né­met, finn, a világban is elismert — berendezésekre, amiket mi originál gyári csomagolásban forgalmazunk, s az ügyfél előtt bontunk ki. Találkoztunk már silány minőségű, utángyártott, bizonytalan eredetű kihango- sító készülékekkel, olyanok­kal, amelyek finoman fogal­mazva nem érnek pénzt. —Mennyibe kerülhet az au­tósoknak egy-egy kihangosító szett? — Egy-egy készülék, típu­sától függően 20-30 ezer forint —hallom. A hírek arról is szól­nak: az előzetes javaslat szerint a telefonálás közben rajtaka­pott autós január elsejétől első esetben 10 ezer forint pénzbír­sággal sújtható. —szekeres— Márton-napi lámpagyújtás az óvodában „A néphagyomány szerint mindszent havában megrövi­dülnek a nappalok, ezért lob­bantak fel korábban a petróle­umlámpa fényei a falusiak me­szelt falú szobáiban, vagy a pol­gáriasuk városok otthonaiban. A máig élő hagyományok sok­szor valamilyen természeti je­lenséghez, változáshoz és az ezzel kapcsolatos hiedelmek­hez, szokáshoz kötődtek. Ilyen például a Márton-napi vendég­váró kacsasült, mézeskalács­készítés, vagy a János-napi lámpagyújtás” — hallottuk a mezőkovácsházi 1. számú óvo­dában a hét végén rendezett hagyományőrző kiállításon. A néphagyomány őrzése, mint „tananyag” szokatlan forma a 3—5 évesek képzésében. Hon­nan az ötlet? — kérdeztük Ko- valik Istvánné óvodavezetőt. Mint mondta, a népdalokkal korábban is ismerkedtek a gye­rekek, a szervezett munka pe­dig akkor kezdődött, amikor Perlakiné Halasi Magdolna és TetlákJánosné óvónők egy in­tenzív képzésen vettek részt a szarvasi főiskolán. A szakmai gyakorlat és az elmélet össze­kapcsolásával szeptember óta ismerkednek a kicsik az úgy­nevezett „jeles” napokkal egy játékos kalendárium segítségé­vel. A régi tárgyak gyűjtésének ötlete a petróleumlámpával kezdődött, sőt az első darabjuk is egy lámpa volt, majd a nagy- és középső csoport, valamint a szülői, nagyszülői ötletekkel egyre bővült a kör. A kiállítás tárgyai, a rokka, a köpülő, a. szakajtó — melyeket csak a meséből ismertek a gyerekek — most kézzel fogható való­sággá váltak. Látható itt az 1600-as évekből való fából ké­szült falióra, butella, százéves dagasztókendő, kézi kukorica­morzsoló és sok-sok érdekes tárgy. Ä kiállítás megnyitója stílsze­rűen a petróleumlámpa meg­gyújtásával kezdődött, amely a hagyományok továbbélését, to­vábbvitelét jelképezte. Az ünnepi program másik jeles eseménye a nagycsoportosok Grillusz Vil­mos dalaiból összeállított dal- csokra volt, amellyel egy-egy al­kalommal szeretnék megajándé­kozni a többi tagintézményt is. Ezután a szülők és gyerekek által sütött hagyományőrző pogácsák, perecek elfogyasztása követke­zett, majd csuhébaba-készítéssel fejeződött be a program. A kiállí­tás december 5-éig tekinthető meg az óvodában. H. M. Minden részvény eladó! (Folytatás az 1. oldalról) után van rá remény, hogy az ÁPV Rt-től megkapják az ön- kormányzatok a letéti igazolást. — Nem áll fenn a veszély, hogy ezek a részvények is a Sanopharma-részvények sorsá­ra jutnak? Sok helyen, főként a kistelepüléseknél égetően szük­ség van a pénzre. — Senkit nem akadályozha­tunk meg abban, hogy eladja a saját tulajdonát, mindenesetre most jó előre igyekszünk össze­tartani az erőket, hiszen csak együtt tudunk jó pozíciókkal tár­gyalni. — Létezik-e olyan adat, ki akarja eladni, illetve megtartani ezeket a részvényeket? ' — Előzetes felmérésünk sze­rint a megyében mindössze öt település tartaná meg, és min­denki más mielőbb eladná... — A gyulaiak felvetését mennyire tartja jogosnak? —Gyula azok közé a települé­sek közé tartozik, ahol viszonylag nagy rész épült állami pénzekből, ezért a negyven százalék még itt tűnik a legreálisabbnak. Sokkal nagyobb kár éri ennél a kistelepü­léseket. A részvények eladásával pedig nem úszik el ez a vagyon, hiszen az érte kapott pénz a tele­pülésen marad, utat építenek belőle, vagy bármi másra költhe­tik. Helyben kell eldönteni, mire van nagyobb szükség, mit tudnak ésszerűbben felhasználni: a rész­vényt vagy a készpénzt. De elúsz­ni semmi esetre sem úszik el ez a vagyon — melynek nagysága nagyban függhet attól, mennyire lehet összefogni az eladásnál a településeket, és milyen árat lehet adott esetben elérni. Antal Gyöngyi Az ecetfák „rabságában” Mit tud okozni két vadon nőtt ecetfa?! Azt hinné az ember, hogy semmit. Pedig Orosházán a piac­téren bebizonyosodott, a sötétsé­gért ez a két dús lombú, ágas- bogas fa a felelős. Az ott piacolók és az ott lakók arra vártak, majd csak észreveszi valaki, hogy a villanyvezetéket és az oszlopokat is „bekebelezték” az egyáltalán nem védett növények. Miután nem történt semmi, az érintettek telefonálgatni kezdtek abban a re­ményben, találnak egy fűrésszel megáldott illetékest. Mint kiderült, a Démász a ta­vaszi lámpacserekor már jelezte a tarthatatlan helyzetet az önkor­mányzatnak, mert munkatársai csak nehézségek árán tudták megközelíteni a munkaterületü­ket. De azóta sem történt semmi! Mi is érdeklődtünk és azt a vá­laszt kaptuk, mostanra elfogyott az erre a feladatra szánt önkor­mányzati pénz. Cs. I. A Lila iskola tanulóiért Gyulán, az 5. számú általános Iikola, a „lila iskola” a Törökzu­gi lakótelep tövében, az elmúlt évben alapítványt hozott létre a Lila iskola tanulóiért néven. Az alapítványt gyarapította az a 80 ezer forintos jótékonysági va­csorabevétel, melyet ugyancsak tavaly szerveztek meg először. A jótékonysági vacsora nem csak anyagilag volt sikeres, ezért újra megrendezik, ezúttal november 16-án, szombaton, 20 órától az Aranysas vendéglő­ben. Az est fővédnöke Annus József író, a Szabad Föld című lap főszerkesztője lesz, fellép az iskola irodalmi színpada és vár­hatóan az egykori diákok is tar­tanak társastánc-bemutatót. Sok tombolatárgyat ajánlottak fel szülők, magánszemélyek, vál­lalkozók, cégek — tudtuk meg az iskolában Szabadosné Bécsi Katalintól, az est szervezőjétől. A tombolabevételek szintén az alapítványt gyarapítják, amely többek között célul tűzte ki az éveken át kiemelkedő tanulók jutalmazását, a rászorulók támo­gatását. Sz. M. Román és török határsértők Az Orosházi Határőr Igazgatóság területén november 9-én, szombaton hét külföldi állampolgárt fogtak el, és adtak vissza a román határőrizeti szervek­nek a magyar határőrök, illetve útlevélkezelők. A battonyai határőrizeti kirendeltség járőrei Dombegyház térségében lakossági bejelentés alapján három, 16-18 év körüli román állampolgárságú fiatalt tartóztattak föl, akik kalandvágyból, illetve munkavállalási céllal a zöld határon keresztül érkeztek Magyarországra. A battonyai átkelőhelyen két román a már ellenőrzött autóbuszra szeretett volna titokban felszállni, ám az éber útlevélkezelők ebben megakadályozták őket. Mezőhegyes belterüle­tén, a Mol-benzinkútnál az orosházi kirendeltség mélységi járőrei két, zilált ruházatú stoposra lettek figyelmesek. Az igazoltatás során kiderült, hegy egyikük román, másikuk pedig török állampolgár. Mindketten rendelkeztek útlevéllel, de a töröknek nem volt érvényes vízuma. Nem is lehetett, hiszen ez a páros valahol Nagylak és Mezőhegyes között gyalogolt be Magyarországra. M.Gy. Példaértékű végkifejlet (Folytatás az 1. oldalról) Nézzen körül, van itt szeméttáro­ló, gázelosztó, százasával járnak a gépkocsik, mert az üzletekbe árut hoznak, az itt lakók pedig alig tudnak saját gépjárművükkel közlekedni. Lassan gyalogosan sem tudjuk megközelíteni a laká­sunkat, olyannyira beépítik ezt az amúgy is szűk kis területet. Arról már nem is beszélek, mennyivel csökken az itt lévő lakások ára ettől a zsúfoltságtól, rossz leve­gőtől. A kisgyerekes családok le sem mernek jönni a kicsikkel, hi­szen mérgezné gyereküket ez a rossz levegő, amelyben kénytele­nek vagyunk élni. — Mit tehetnek, ha valóban engedélye van az illetékhivatal­nak, akiknek a garázsokat építik? — Kénytelenek vagyunk a polgári engedetlenséghez folya­modni — válaszol Kovácsné. —Nem tudom, jogszabály kö- telezi-e a polgármesteri hivatalt arra, hogy az építkezés előtt meg­kérdezzék a lakókat — veszi át a szót ismét Vastagh Pálné —, de a demokrácia íratlan szabályai sze­rint legalább szólhattak volna, hogy mire készülnek. —Most áll az építkezés. Tud­nak róla valamit, hogy miért? — Annyit hallottunk, hogy az építkezés egyik főnöke valami olyasmit mondott: „Hőbörögnek a lakók, azért álltunk le egy kis időre”. * Dr. Bartha László, a Békéscsabai Önkormányzat Közigazgatási Irodájának vezetője korrekt mó­don áll a témához: — Jogerős építési engedély alapján kezdtük el a garázsok épí­tését. — Nem kellett volna erről a lakókat értesíteni? — Természetesen mindenkit értesítettünk, akit kellett. Hu­szonöt helyre küldtük el az építési engedélyről szóló határozatot. Hivataloknak, hatóságoknak és a garázstulajdonosoknak. Az épít­kezési határozat jogerőssé vált, miután az ellen tiltakozást nem jelentettek be. —Azt tudja, hogy most viszont háborognak az ott lakók? —Értesültünk róla, hogy tilta­koznak, s ezért természetesen is­mét felülvizsgálom a határozatot. —Ne haragudjon, hogy meg­kérdezem, nem ezzel kellett volna kezdeniük, mielőtt elkezdik az építkezést? —Nézze, mi megszemléltük a helyszínt, s ennek alapján adtuk meg a Békés Megyei Illetékhivatal­nak az építési engedélyt. Ismétlem, a lakók rossz hangulata miatt ismét felülbíráljuk a döntést. (Már leadtuk a kéziratot, ami­kor telefonon megkeresett dr. Bartha László és elmondta, hogy soron kívül, pár óra alatt felül­vizsgálták a határozatot, és arra a döntésre jutottak, ha ilyen sokak felháborodását váltotta ki az épít­kezés, akkor kedd reggel leállít­ják a munkálatokat, most és mindörökre. A határozatot visszavonják és az eredeti állapo­tot helyreállítják. Olyan, mint egy tündérmese. Bár sok ilyen esetről adhatnánk hírt...) B. V. Nem volt hiába Békéscsabán a Dózsa György úti lakók tiltakozása. Mától leállítják a további garázsok építését fotó: such tamás

Next

/
Thumbnails
Contents