Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1996. november 12., kedd

A cigányok életéről, (e)

A dobozi cigány közösségek életét, illetve a település eredményeit, gondjait ismerheti meg a megyei képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága november 27-én 9 órától a falu polgármesteri hivatalában. A nagyközség életéről Szatmári János polgármester ad tájékoztatást, majd Zsigmond Károly, Doboz cigány kisebbségi önkormányzatának elnöke, illetve Czinanó János, a Lungo Drom helyi csoportjának vezetője összegzi a tapasztalatokat. Az ülés alkalmat teremt a találkozásra a megyei cigánylakosok egyesülete elnökségének tagjaival. A résztvevők a program végén ellátogatnak az általános iskolába és Kodály utcába.

Előzetes fel-vételi, (m) A

sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola a jövő tanévben is folytatja az emelt szintű német nyelvi és számítástechnikai képzést. Azok a nyolcadikos tanulók, akiket érdekel e két terület valamelyike, november 25-éig jelentkezhetnek ezekre. Az előzetes felvételi vizsga november 29-én, 13 órakor lesz a gimnáziumban.

Éj videotéka, (z) Körös- tárcsán, a Rákóczi utcában — az ottani vegyesboltban — a napokban nyílt meg a videotéka. A 150-160 kazettából álló kölcsönözhető készletet elsősorban a krimi, a vígjáték, a kaland, a romantikus és a horrorfilmek adják, de megtalálhatók a művészfilmek is. A videotéka — a hét minden napján 6—19 óráig tart nyitva — bevezette klubigazolványát, mely révén tagjainak a kölcsönzési díjakból 20 százalékos kedvezményt nyújt.

Jegyző nélkül. (m)

Kötegyánban Katona György jegyző távozása után már másodszorra írt ki a testület pályázatot jegyzői állásra. Ezúttal november 20-áig hosszabbították meg a határidőt. Több képviselő is reméli, hogy a november 21- ére tervezett falugyűlésen már eredménnyel számolhatnak be az állás betöltéséről. Addig is Molnár Józsefnét bízták meg a jegyzői teendők ellátásával.

„NEM IGAZÁN AD, AKI VISSZAVESZ...” (Shakespeare)

Autóban csak kihangosítva

Januártól a vezetés közbeni telefonálás hazánkban is sokba kerül(het) majd fotó: such tamás

Gondolom, honi útjainkon sokan és sokszor láttak már vezetés közben mobil telefonon csevegő gépkocsivezetőt. A nyugat-európai országokban ez a múlté, ezt a közlekedési szabályok már tiltják, s akiket a közlekedés rendjét felügyelő hatóságok emberei „megcsípnek”, az komoly összegű pénzbírságra számíthat. Nálunk is küszöbön áll a KRESZ ilyen irányú módosítása, kifejezetten a mobiltelefon-tulajdonosok „kedvéért.” A kiszivárgott vagy szándékosan kiszivárogtatott információk szerint ’97. január elsejétől Magyarországon is hasonló szigorral lépnek fel az illetékesek a vezetés közben telefonálókkal szemben. így aztán megnőhet az érdeklődés az autós beszerelési csomagok iránt, mert „amúgy kézből” szabály- ellenes lesz a készülék menet közbeni használata, s ha a szabályszegőket tetten érik, sokba kerül majd a beszélgetés.

— A kihangosítás nem lesz kötelező. Akinek nagy a forgalma és sokat autózik, annak viszont ajánlatos lesz — kezdi a beszélgetést Somlyai Zoltán, a békéscsabai VEM Elektronik Gmk ügyvezetője. Egyébiránt a gmk fő profiljába tartozik az autóriasztók, autó hi-fi berendezések, rádiótelefon-kihangosí- tók és egyéb felszerelések forgalmazása, valamint azok beszerelése.

Mi tagadás: a napi sajtó gyakran foglalkozik olyan balesetekkel, melyeknél a vezetés közbeni telefonálás szerepel

okozóként. Magamról tudom, hogy ha megszólal a készülék, az ember reflexszerűen nyúl érte, s ez az egy pillanat elvonhatja figyelmét a vezetéstől, ami veszélyes is lehet.

— Kinek ajánlják a kihangosítást, a szerényebb vagy szélesebb körű szolgáltatásokat kínáló drágább készülékeket?

— Mindenkinek, aki autóval közlekedik és sokat telefonál, miközben biztonságosan akar közlekedni, s nem akar bírságot fizetni.

— A VEM Elektronik Gmk két éve a Westel 900 hivatalos partnere...

—így igaz, ami az ügyfeleinknek biztonságot jelent, ha a hivatalos képviselő szereli be a telefongyárak saját fejlesztésű készülékeit, egyéves garanciát

adunk a különféle — svéd, német, finn, a világban is elismert — berendezésekre, amiket mi originál gyári csomagolásban forgalmazunk, s az ügyfél előtt bontunk ki. Találkoztunk már silány minőségű, utángyártott, bizonytalan eredetű kihango- sító készülékekkel, olyanokkal, amelyek finoman fogalmazva nem érnek pénzt.

—Mennyibe kerülhet az autósoknak egy-egy kihangosító szett?

— Egy-egy készülék, típusától függően 20-30 ezer forint —hallom. A hírek arról is szólnak: az előzetes javaslat szerint a telefonálás közben rajtakapott autós január elsejétől első esetben 10 ezer forint pénzbírsággal sújtható.

—szekeres—

Márton-napi lámpagyújtás az óvodában

„A néphagyomány szerint mindszent havában megrövidülnek a nappalok, ezért lobbantak fel korábban a petróleumlámpa fényei a falusiak meszelt falú szobáiban, vagy a polgáriasuk városok otthonaiban. A máig élő hagyományok sokszor valamilyen természeti jelenséghez, változáshoz és az ezzel kapcsolatos hiedelmekhez, szokáshoz kötődtek. Ilyen például a Márton-napi vendégváró kacsasült, mézeskalácskészítés, vagy a János-napi lámpagyújtás” — hallottuk a mezőkovácsházi 1. számú óvodában a hét végén rendezett hagyományőrző kiállításon. A néphagyomány őrzése, mint „tananyag” szokatlan forma a 3—5 évesek képzésében. Honnan az ötlet? — kérdeztük Ko- valik Istvánné óvodavezetőt.

Mint mondta, a népdalokkal korábban is ismerkedtek a gyerekek, a szervezett munka pedig akkor kezdődött, amikor Perlakiné Halasi Magdolna és TetlákJánosné óvónők egy intenzív képzésen vettek részt a szarvasi főiskolán. A szakmai gyakorlat és az elmélet összekapcsolásával szeptember óta ismerkednek a kicsik az úgynevezett „jeles” napokkal egy játékos kalendárium segítségével. A régi tárgyak gyűjtésének ötlete a petróleumlámpával kezdődött, sőt az első darabjuk is egy lámpa volt, majd a nagy- és középső csoport, valamint a szülői, nagyszülői ötletekkel egyre bővült a kör. A kiállítás tárgyai, a rokka, a köpülő, a. szakajtó — melyeket csak a meséből ismertek a gyerekek — most kézzel fogható valósággá váltak. Látható itt az 1600-as évekből való fából készült falióra, butella, százéves dagasztókendő, kézi kukoricamorzsoló és sok-sok érdekes tárgy.

Ä kiállítás megnyitója stílszerűen a petróleumlámpa meggyújtásával kezdődött, amely a hagyományok továbbélését, továbbvitelét jelképezte. Az ünnepi program másik jeles eseménye a nagycsoportosok Grillusz Vilmos dalaiból összeállított dal- csokra volt, amellyel egy-egy alkalommal szeretnék megajándékozni a többi tagintézményt is. Ezután a szülők és gyerekek által sütött hagyományőrző pogácsák, perecek elfogyasztása következett, majd csuhébaba-készítéssel fejeződött be a program. A kiállítás december 5-éig tekinthető meg az óvodában. H. M.

Minden részvény eladó!

(Folytatás az 1. oldalról) után van rá remény, hogy az ÁPV Rt-től megkapják az ön- kormányzatok a letéti igazolást.

— Nem áll fenn a veszély, hogy ezek a részvények is a Sanopharma-részvények sorsára jutnak? Sok helyen, főként a kistelepüléseknél égetően szükség van a pénzre.

— Senkit nem akadályozhatunk meg abban, hogy eladja a saját tulajdonát, mindenesetre most jó előre igyekszünk összetartani az erőket, hiszen csak együtt tudunk jó pozíciókkal tárgyalni.

— Létezik-e olyan adat, ki akarja eladni, illetve megtartani ezeket a részvényeket? '

— Előzetes felmérésünk szerint a megyében mindössze öt település tartaná meg, és mindenki más mielőbb eladná...

— A gyulaiak felvetését mennyire tartja jogosnak?

—Gyula azok közé a települések közé tartozik, ahol viszonylag nagy rész épült állami pénzekből, ezért a negyven százalék még itt tűnik a legreálisabbnak. Sokkal nagyobb kár éri ennél a kistelepüléseket. A részvények eladásával pedig nem úszik el ez a vagyon, hiszen az érte kapott pénz a településen marad, utat építenek belőle, vagy bármi másra költhetik. Helyben kell eldönteni, mire van nagyobb szükség, mit tudnak ésszerűbben felhasználni: a részvényt vagy a készpénzt. De elúszni semmi esetre sem úszik el ez a vagyon — melynek nagysága nagyban függhet attól, mennyire lehet összefogni az eladásnál a településeket, és milyen árat lehet adott esetben elérni.

Antal Gyöngyi

Az ecetfák „rabságában”

Mit tud okozni két vadon nőtt ecetfa?! Azt hinné az ember, hogy semmit. Pedig Orosházán a piactéren bebizonyosodott, a sötétségért ez a két dús lombú, ágas- bogas fa a felelős. Az ott piacolók és az ott lakók arra vártak, majd csak észreveszi valaki, hogy a villanyvezetéket és az oszlopokat is „bekebelezték” az egyáltalán nem védett növények. Miután nem történt semmi, az érintettek telefonálgatni kezdtek abban a reményben, találnak egy fűrésszel megáldott illetékest.

Mint kiderült, a Démász a tavaszi lámpacserekor már jelezte a tarthatatlan helyzetet az önkormányzatnak, mert munkatársai csak nehézségek árán tudták megközelíteni a munkaterületüket. De azóta sem történt semmi! Mi is érdeklődtünk és azt a választ kaptuk, mostanra elfogyott az erre a feladatra szánt önkormányzati pénz. Cs. I.

A Lila iskola tanulóiért

Gyulán, az 5. számú általános Iikola, a „lila iskola” a Törökzugi lakótelep tövében, az elmúlt évben alapítványt hozott létre a Lila iskola tanulóiért néven. Az alapítványt gyarapította az a 80 ezer forintos jótékonysági vacsorabevétel, melyet ugyancsak tavaly szerveztek meg először. A jótékonysági vacsora nem csak anyagilag volt sikeres, ezért újra megrendezik, ezúttal november 16-án, szombaton, 20 órától az Aranysas vendéglőben. Az est fővédnöke Annus József író, a Szabad Föld című

lap főszerkesztője lesz, fellép az iskola irodalmi színpada és várhatóan az egykori diákok is tartanak társastánc-bemutatót. Sok tombolatárgyat ajánlottak fel szülők, magánszemélyek, vállalkozók, cégek — tudtuk meg az iskolában Szabadosné Bécsi Katalintól, az est szervezőjétől. A tombolabevételek szintén az alapítványt gyarapítják, amely többek között célul tűzte ki az éveken át kiemelkedő tanulók jutalmazását, a rászorulók támogatását.

Sz. M.

Román és török határsértők

Az Orosházi Határőr Igazgatóság területén november 9-én, szombaton hét külföldi állampolgárt fogtak el, és adtak vissza a román határőrizeti szerveknek a magyar határőrök, illetve útlevélkezelők.

A battonyai határőrizeti kirendeltség járőrei Dombegyház térségében lakossági bejelentés alapján három, 16-18 év körüli román állampolgárságú fiatalt tartóztattak föl, akik kalandvágyból, illetve munkavállalási céllal a zöld határon keresztül érkeztek Magyarországra. A battonyai átkelőhelyen két román a már ellenőrzött autóbuszra szeretett volna titokban felszállni, ám az éber útlevélkezelők ebben megakadályozták őket. Mezőhegyes belterületén, a Mol-benzinkútnál az orosházi kirendeltség mélységi járőrei két, zilált ruházatú stoposra lettek figyelmesek. Az igazoltatás során kiderült, hegy egyikük román, másikuk pedig török állampolgár. Mindketten rendelkeztek útlevéllel, de a töröknek nem volt érvényes vízuma. Nem is lehetett, hiszen ez a páros valahol Nagylak és Mezőhegyes között gyalogolt be Magyarországra.

M.Gy.

Példaértékű végkifejlet

(Folytatás az 1. oldalról) Nézzen körül, van itt szeméttároló, gázelosztó, százasával járnak a gépkocsik, mert az üzletekbe árut hoznak, az itt lakók pedig alig tudnak saját gépjárművükkel közlekedni. Lassan gyalogosan sem tudjuk megközelíteni a lakásunkat, olyannyira beépítik ezt az amúgy is szűk kis területet. Arról már nem is beszélek, mennyivel csökken az itt lévő lakások ára ettől a zsúfoltságtól, rossz levegőtől. A kisgyerekes családok le sem mernek jönni a kicsikkel, hiszen mérgezné gyereküket ez a rossz levegő, amelyben kénytelenek vagyunk élni.

— Mit tehetnek, ha valóban engedélye van az illetékhivatalnak, akiknek a garázsokat építik?

— Kénytelenek vagyunk a polgári engedetlenséghez folyamodni — válaszol Kovácsné.

—Nem tudom, jogszabály kö- telezi-e a polgármesteri hivatalt arra, hogy az építkezés előtt megkérdezzék a lakókat — veszi át a szót ismét Vastagh Pálné —, de a

demokrácia íratlan szabályai szerint legalább szólhattak volna, hogy mire készülnek.

—Most áll az építkezés. Tudnak róla valamit, hogy miért?

— Annyit hallottunk, hogy az építkezés egyik főnöke valami olyasmit mondott: „Hőbörögnek a lakók, azért álltunk le egy kis időre”.

*

Dr. Bartha László, a Békéscsabai Önkormányzat Közigazgatási Irodájának vezetője korrekt módon áll a témához:

— Jogerős építési engedély alapján kezdtük el a garázsok építését.

— Nem kellett volna erről a lakókat értesíteni?

— Természetesen mindenkit értesítettünk, akit kellett. Huszonöt helyre küldtük el az építési engedélyről szóló határozatot. Hivataloknak, hatóságoknak és a garázstulajdonosoknak. Az építkezési határozat jogerőssé vált, miután az ellen tiltakozást nem jelentettek be.

—Azt tudja, hogy most viszont háborognak az ott lakók?

—Értesültünk róla, hogy tiltakoznak, s ezért természetesen ismét felülvizsgálom a határozatot.

—Ne haragudjon, hogy megkérdezem, nem ezzel kellett volna kezdeniük, mielőtt elkezdik az építkezést?

—Nézze, mi megszemléltük a helyszínt, s ennek alapján adtuk meg a Békés Megyei Illetékhivatalnak az építési engedélyt. Ismétlem, a lakók rossz hangulata miatt ismét felülbíráljuk a döntést.

(Már leadtuk a kéziratot, amikor telefonon megkeresett dr. Bartha László és elmondta, hogy soron kívül, pár óra alatt felülvizsgálták a határozatot, és arra a döntésre jutottak, ha ilyen sokak felháborodását váltotta ki az építkezés, akkor kedd reggel leállítják a munkálatokat, most és mindörökre. A határozatot visszavonják és az eredeti állapotot helyreállítják. Olyan, mint egy tündérmese. Bár sok ilyen esetről adhatnánk hírt...) B. V.

Nem volt hiába Békéscsabán a Dózsa György úti lakók tiltakozása. Mától leállítják a további garázsok építését fotó: such tamás