Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09-10 / 262. szám

1996. november 9-10., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Megkérdeztük olvasóinkat... Mi a véleménye a gyulai közéletben zajló eseményekről? Krész Ferenc, 70 éves, gyulai nyugdíjas: — Figyelemmel követem az eseményeket, hiszen tősgyö­keres gyulai vagyok. Szerintem azonban addig nem lehet véle­ményt mondani semmiről, amíg a nyomozás le nem zárul. Sok a mende-monda, de senki sem tudja, mi az igaz belőle. Amúgy nem hiszem, hogy itt rosszabb lenne a helyzet mint a többi vá­rosban, csak mással nem foglal­kozik annyit a sajtó, mint Gyulá­val. Ez egyrészt jó, mert sokakat érdekel, de az is biztos, hogy Gyula jóhírének, idegenforgal­mának ez az egész nem tesz jót. Enyedi Sándorné, 44 éves, gyu­lai vállalkozó: — Én vállalkozó vagyok, és elsősorban az üzletem érdekel, nem azok a hírek, amiket mosta­nában hallok. Persze mondják sokan, akik az üzletbe is betér­nek, de én ebből inkább kimara­dok. Bár biztosan vannak, akiket nagyon érdekelnek ezek a hírek — én nem szoktam elolvasni, mert úgy gondolom, hogy en­gem nem is érint az ilyesmi. Sze­rintem eléggé ellaposodott a he­lyi közélet, ezek a hírek, írások egyáltalán nem tesznek jót a vá­rosnak. Krasznahorkai Géza, 48 éves, gyulai könyvtárigazgató: —Csak állok és ámulok. Erre a városra ugyanis mindig jellemző volt az összefogás egy- egy cél érdekében, így tudtunk megteremteni sokmindent, me­lyet más városok nem tudtak megtenni. így alakult ki számos intézmény és egy sajátságos lég­kör — a legfájóbb számomra az, hogy mindez a múlté. A város­nak mindig is olyan vezetői vol­tak, akik a saját érdekeiket a vá­ros érdekei mögé tudták helyez­ni, de számomra most úgy tűnik, hogy ez a hagyomány nem foly­tatódik. Saás Albert, 55 éves, gyulai rok­kant nyugdíjas, újságárus kise­gítő: — Természetesen olvastam a város közéletéről szóló írásokat, de nem akarok belebonyolódni, nem lehet tudni, mi igaz ebből az egészből. Kívülállónak nem de­rül ki, ki kivel van, ki mit adott el, hogy milyen pénzekről van szó, és ezért nem is tud állást foglalni. Az viszont igaz, hogy mikor ilyen hírek jelennek meg az újságban, akkor minden lap elmegy, mindenki erről beszél és ez nekem mindenképpen jó. A.Gy. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER a világban 40 eve történt az országban Békés megyében 14 A terror megszenvedői Békés megyében (K betűs nevek) Az alábbiakban folytatjuk a betű­rendes felsorolását azoknak, akik az 1956. október 23-án Békés me­gye területén végbement politikai népmegmozdulásokban, forra­dalmi cselekményekben való részvételük miatt mártírhalált hal­tak, börtönbüntetést, vizsgálati fogságot szenvedtek, vagy sza­badlábon felmentéssel végződő bírósági eljárás alá vonattak. A felsoroltak neve után zárójelben születési helyüket és évüket, fog­lalkozásukat s végül cselekmé­nyük színhelyét ismertetjük. ' KACZKÓ Mihály (Vésztő, 1931, csillés — NAGYSZÉ­NÁS), DR. KÁDAS Tibor (Pin­céd, 1916, ügyvéd — CSOR- VÁS), KAKUK Tibor Pál (Kápolnásnyék, 1924, állator­vos — TELEKGERENDÁS), DR. KÁLDOR Elemér (Ma- gyargyerőmonostor, 1899, kör­zeti orvos — HUNYA), KÁL­MÁN Antal (Budapest, 1913, MÁV raktáros — MEZŐKO- VÁCSHÁZA), KÁLMÁN Ist­ván (Szeghalom, 1936, földmű­ves — FÜZESGYARMAT), KANÁSZ István (Mezőkovács- háza, földműves — MEZŐKO- VÁCSHÁZA), KAPP József (Magyaróvár, 1928, tanár — BATTONYA), KAPROS Sán­dor (Gyula, 1930, munkás — SARKAD), KARÁCSONYI Sándor (Körösjenő, 1919, gaz­dálkodó — BIHARUGRA), KARASZ István (Tótkomlós, 1938, MÁV pályamunkás — TÓTKOMLÓS), KARDOS Ernő (Szolnok, 1916, főköny­velő — OROSHÁZA), KAR­DOS Sándor (Gerendás, 1913, földműves — DOMBEGY­HÁZ), KATONA Antal (Békés- szentandrás, 1920, kovácsmes­ter — BÉKÉSSZENTAND- RÁS), KECSKEMÉTI János (Békés, 1931, földműves — GERENDÁS), KECSKEMÉTI Sándor (Battonya, 1911, MÁV pályamunkás—B ATTON Y A), ÖZV. KELE Istvánné (Gyula, 1907, háztartásbeli — SAR­KAD), KELEMEN János (Magyardombegyház, 1926, munkás — MAGYARDOMB­EGYHÁZ), KENDER Gyuláné (Sarkad, 1924, háztartásbeli — SARKAD), ID. KÉPÍRÓ Kár­oly (Sarkad, 1896, földműves — SARKAD), KENÉZ Géza (Bé­késcsaba, 1921, segédmunkás — BÉKÉSCSABA), KERE­KES István (Karva, 1901, üzemi konyha-vezető — GYOM A), KEREKES Károly (Orosháza, 1910, kubikos — OROSHÁ­ZA), KERESZTES Sándor (Ószentivány, 1926, nyugdíjas vasutas — BÉKÉS), KE­RESZTÚRI István (Dévaványa, 1937, traktorvezető — DÉVA­VÁNYA), KESZTYŰS Gábor (Sarkad, 1935, sütősegéd — SARKAD), KINCSES Sándor (Okány, 1908, földműves — OKÁNY), KIRÁLY Mihály (Újszász, 1931, tiszthelyettes — BÉKÉSCSABA), KISHÁZI Kálmán (Kunágota, 1928, föld­műves — KUNÁGOTA), KISS András (Nagyszénás, 1930, ko­vács—NAGYSZÉNÁS), KISS Béla (Magyarbánhegyes, 1926, újságíró — BÉKÉSCSABA), KISS Imre (Békés, 1901, föld­műves — KAMUT), KISS Imre (Sarkad, 1926, vasbetonszerelő — SARKAD), IFJ. KISS István (Dévaványa, 1936, tsz-tag — DÉVA VANYA), KISS István (Nagyszénás, 1937, segédmun­kás — NAGYSZÉNÁS), KISS János (Békés, 1936, ipari tanuló — BÉKÉS, MURONY), KISS János (Orosháza, 1939, ipari ta­nuló — OROSHÁZA), KISS Károly (Sarkad, 1912, földmű­ves — SARKAD), KISS Károly (Sarkad, 1934, géplakatos — SARKAD), KISS Lajos (Sar­kad, 1892, földműves — SAR­KAD), IFJ. KISS Mihály (Mezőberény, 1917, traktor- vezető — ECSEGFALVA), KISZELY Mihály (Szarvas, 1916, földműves SZARVAS), K. KOVÁCS Jó­zsef (Kunágota, 1911, földmű­ves — KUNÁGOTA), K. KO­VÁCS Zoltán (Békésszent- andrás, 1927, gépkocsivezető — BÉKÉSSZENTANDRÁS), KOCKA Antal (Orosháza, 1932, földműves — SZENTE- TORNYA), KOCKA János (Szentetomya, 1931, munkás — SZENTETORNYA), KOCSÁ­NYI Albert (Gács, 1914, aszta­lossegéd — TÓTKOMLÓS), KOCSIS Barnabás (Gyulavári, 1921, bérelszámoló — GYU­LA), KOCSIS László (Rákó- czifalva, 1926, színházi ügyelő — BÉKÉSCSABA), KO- CSONDI András (Nagyszénás, 1938, péksegéd — NAGYSZÉ­NÁS), KOCSONDI Ferenc (Orosháza, 1896, gazádlkodó— PUSZTAFÖLDVÁR), KOLAROVSZKI Pál (Geren­dás, 1937, vontatóvezető—GE­RENDÁS), KOMÁROMI László (Békés, 1919, tsz-tag — KAMUT), KOMJÁTHY Fe­renc (Komárom, 1925, villanyszerelő — BÉKÉSCSA­BA), KOMLÓSI Gábor (Békés­csaba, 1931, MÁV alkalmazott — BÉKÉSCSABA), KON- CSEG István (Szentetomya, 1930, földműves — SZENTE­TORNYA), KONKOLY János (Hódmezővásárhely, 1910, földműves — NAGYSZÉ­NÁS), KÓNYA Sándor (Déva­ványa, 1937, postai kézbesítő — DÉVAVÁNYA), KORCSOK Mátyás (Békéscsaba, 1924, földműves — GYOMA), KOSA Ernő (Békéscsaba, 1923, segédmunkás — BÉKÉSCSA­BA), KOTROCZÓ Menyhért (Kevermes, 1925, földműves — DOMBEGYHÁZ), ID. KO­VÁCS András (Békéssámson, 1904, géplakatos — BÉKÉS­SÁMSON), KOVÁCS Béla (Kunágota, 1914, földműves — KUNÁGOTA), KOVÁCS Fe­renc (Kunágota, 1931, mező- gazdasági munkás — KUNÁ­GOTA), KOVÁCS F. István (Békéscsaba, 1916, földműves — BÉKÉSCSABA), KOVÁCS István (Szentes, 1910, konyha­kertész — GÁDOROS), KO­VÁCS János (Körösladány, 1918, földműves — BÉLME- GYER), KOVÁCS József (Nagyvárad, 1896, szíjgyártó — DÉVAVÁNYA), KOVÁCS Jó­zsef (Vésztő, 1932, munkás — VÉSZTŐ), KOVÁCS József (Kunágota, 1937, bányász — CSANÁDAPÁCA), KOVÁCS Péter (Mezőkovácsháza, 1929, községi gyepmester — CSA- NÁDAPACA), KOVÁCS Sán­dor (Endrőd, 1927, kubikos — GYOMA), KOVÁCS Zoltán (Gyula, 1937, ácssegéd — BÉ­KÉS, MURONY), KOZMA László (Békés, 1938, kosárfonó segéd — BÉKÉS, MURONY), KÖKÉNY Kálmán (Szegha­lom, 1940, munkás — FÜZES­GYARMAT), KÖLES Pál (Oros, 1921, rendőr százados — BÉKÉSCSABA) KÖLLÜS Imre (Sarkad, 1912, földműves — SARKAD), KÖLÜS Imre (Sarkad, 1938, MÁV pályamun­kás —TÓTKOMLÓS), KÖRÖ­MI István (Bucsa, 1928, traktorvezető — ECSEGFAL­VA), KÖRÖSI Imre (Medgyes- bodzás, 1913, földműves — MEDGYESBODZÁS), IFJ. KŐVÁGÓ György (Nagyszé­nás, 1934, földműves — NAGYSZÉNÁS), KRAJCSO- VICS János (Szarvas, 1905, földműves — ÖRMÉNYKÚT), KRÁL Lajos (Tótkomlós, 1920, állami gazdasági munkás — TÓTKOMLÓS), IFJ. KRÁMLI János (Nagymágocs, 1920, föld­műves — NAGYSZÉNÁS), KRASZNAI József (Vitka, 1911, gépkocsivezető — ZSADÁNY), KREMZER Jenő (Szeghalom, 1929, vásári mutat­ványos — BÉKÉS), KRISTÓF Béla (Budakalász, 1929, mun­kás — SARKAD), KULIGA István (Mezőkovácsháza, 1931, gépészmérnök — MEZŐKO- VACSHÁZA), KWAISSER Béla (Mocsár, 1920, főállatte­nyésztő — ECSEGFALVA). * A tegnapi, 13. részben egy név hibásan szerepelt. Helyesen: IVÁNYI István (Csorvás, 1921. agronómus — TELEKGEREN­DÁS). A hibáért elnézést ké­rünk. (A következő rész lapunk hétfői számában jelenik meg) Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Ki a vesztes? Az utca embere, a járókelő mindennap tanul valami újat, ami sok esetben falfirkákon tűnik akaratlanul is a szemébe. Az ilyesmi autón közlekedő (főleg állami benzinköltséggel tankoló), vezető beosztású, magas pozícióban trónolókhoz közvetlenül sosem jut el. Mélyen elgondolkodtam—mint Napóleon a wagrami csata előtt— az egyik legfrissebb falra mázolt,fdozófiai" megállapításon. Idézem: ,,Előzzük meg az inflációt: lopjunk!” Eddig az idézet. Az ilyen,,Európa felé közelítő" bölcsesség talán nem is arra nézve szégyen, aki ezt kimázolta, mert az illető mindössze konzekvenciákat vonna le, sum­mázza az elmúlt évek tapasztalatát, ami rendszerváltás ürügyén erre kényszeríti a társadalom egy részét! Azért egy részt, mert a mai nomenklatúra három részből áll: egy nagyon rövid időn belül meggaz­dagodottfölső (teszem fel!) egymillióból, egy, még mindig becsülete­sen élni és dolgozni akaró középrétegből, és egy valóban alsó szinten élő és,,tevékenykedő’ alvilágból. Tessék csak kitalálni, hogy a három osztályból melyik kettő az, amelyik eleget tesz a, falfilozófia ” kívánal­mainak! Van egy olyan gyanúm, hogy nem az egyre lejjebb csúszó- igavönó barom módjára dolgozó — kiszolgáltatott — bérrabszolga középosztály az, amelyik „él” az ügyeskedés fent említett ősmódszerével. A jól működő ördögi kör szeretné belekergetni a még dolgozó réteget is a „bölcs tanácsba”. Vagyis az igazi vesztes a bérből (éhbérből), kisfizetésből tengődő réteg! A szakadék pedig egyre na­gyobb és mélyebb lesz, mert állami vezetőink nem ismerik fel azt, ami a csődállapotot okozza, azt, hogy lemásolják a nyugati árakat (a világ­piaci árakat), viszont a keleti fizetés pedig marad. Vagyis a túlnyomó többsége a társadalomnak fizetésképtelenné válik, mert keleti fizetésekből nem lehet nyugati árakon nyargalászni! Ezért ment tönkre az ország. A nyugati árakhoz képtelenség fölhúzni a fizetéseket, így a dolgozó réteget inkább kirúgják az állásából, és az így felszaba­dult pénz is a már amúgy is gazdag réteget gazdagítja tovább. A kormány feladata lenne, hogy ezt a folyamatot megfékezze, amiről jelenleg szó sincs. Nem a rajtunk röhögő Nyugat parancsait kellene teljesíteni, hanem józan ésszel hozzálátni és rendbe tenni a dolgokat. Szász Mihály Takarékossági világnap Az 1996. évi takarékossági világnap alkalmából rendeze tt vetélkedő az általános iskolai diákotthon lakóinak nagy élményt jelentett. Sok érde­kes fuifangos kérdés és válasz hangzott el. Főleg a bőrönd alakúra hajtogatható kartonpapír nyerte meg a diákok tetszését. Ezúton köszön­jük az OTP Bank támogatását, dolgozóinak jó egészséget kívánnak a Békéscsabai Általános Iskolai Diákotthon lakói és alkalmazottai! Székely Erika tanuló Ngugdíjastalálkozó Október 27-én nyugdíjastalálkozót rendezett a gerlai klub Zlovszki Pálné és férje szervezésében. Mivel nagyon szeretik az idős emereket, társadal­mi munkában az esti klubot vezetik. A mostani találkozót Magyar- bánhegyesen, az Alabárdos étteremben tartottuk, melynek vezetője, Páger Károly szívesen látott minket. A gerlai klubtagokon kívül Dobozról, Vésztőről, Sarkadról, Szeghalomból, Kétegyházáról, Mezőkovács- házáról, Dombiratosról érkeztek meghívott vendégek — így több, mint kétszázan voltunk. Ezúton köszönjük, és reméljük, hogy még sok ilyen találkozót rendez nekink Zlovszki Pálné, és mi, boldogan mesélhet­jük megint milyen szép is nyugdíjasnak lenni. A gyulai nyugdíjas klub nevében: Veszelka Andrásné,Békéscsaba Mezőgazdasági termelők figyelem! Az Agrimill Rt. az 1996/97-es gabonater­mesztéshez is szívesen várja tisztelt partnereit. Hitelezés a már jól bevált OTP-s konstrukció keretén belül. Előnyös változás, hogy a hitel kamata jelentősen csökkent. Az Agrimill Rt. kedvezményes őszibúza-vetőmag értékesítési akciót hirdet. Vetőmaa-értékesítés: Gyomaendrőd, Nagyker.-raktár, Orosháza, Tárház, Békéscsaba, Északi ipartelep. Ö >o 2 § 1 Az Agrimill Rt. korszerű, űj kombájnokkal kukorica­betakarítást vállal. Érdeklődni munkatársainknál: Agrimill Rt., Békéscsaba, Gyulai út 2. Kereskedelmi és Termeltetési Főosztály. Telefon: (66) 451-251. Kolozsi István, telefon: 06 (30) 554-461. Agrimill Rt. Giricz Máté, telefon: 06 (60) 482-165. BékÓ8C8&b& Jankó Ferenc, telefon: 06 (60) 482-511. Ili (44760)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents