Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-28 / 251. szám

1996. október 28., hétfő OLVASÓI LEVELEK ö Olvasóink írják ­-----■—-----= ..... ....... A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzői« előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. 1956-os élményem 1996-ban Színhely Mezőkovácsháza, ahol 1956-ban a politikai konfliktus mély sebeket ejtett, melyeket a 40 év szocializmusa ,,gondosan ápolt". A forradalomban résztvevők közül volt, aki életét áldozta, volt, aki az egészségét (a testi sértések miatt), volt, aki emberi értékét, boldogsá­gát, politikai nézetét, és vannak, akik ma sem mernek nyilvánosság elé állni. 1956-ban forradalmár volt a ma 72 éves bácsi, aki most is és a 40 'év alatt is a szocializmus ellensége volt. A forradalom ,,dicső” leverése után meghurcolták, internálták, elítélték, bünteté­sét a gyulai börtönben töltötte le. Szabadulása után hányattatásra kényszerült, más településeken kellett megkeresnie a betevőfalatot. Nehéz élete volt, de derekasan helytállt és családját is becsületesen eltartotta. Ma, idős kora ellenére tudata, értelmi képessége kifogás­talan és még egészségi állapota is jó. Beszélgetés közben ébredek rá, hogy olyan ember, akire büszkén felnézhetek. Felnéztek rá 1956-ban is sokan. Később a szocializmus közülük többeket átformált, pedig a forradalom idején még akkor is fegyverrel kezükben álltak őrséget midőn Kádár János bejelentette a szovjet hadsereg bevonulását. Ezután jött 40 éven át a szocializmus szemlélete, amely az igaz forradalom történéseit, eszméit ellenfor­radalomként sulykolta belénk. Mi, akik az iskola padjaiban ültünk 40 után jöttünk rá, hogy rászedtek, becsaptak bennünket. Otthon apáink féltek elmondani az igazságot, mert Demoklész kardja erős volt. Ünnepeltünk, örültünk „a szocialista vívmányok megvédésének, az önzetlen internacionalista segítségnek”. Beszélgető partneremet meginvitáltam, hogy együtt menjünk ok­tóber 23-án a mezőkovácsházi megemlékezésre és koszorúzásra. O így válaszolt: ,,Nem megyek el, mert az én jelenlétem ezen az ünnepélyen csak ünneprontó lenne.". Szerettem volna megértetni vele, hogy 40 évig ünnepelték a forradalom leverését, de mi már nem ünnepelni, hanem megemlé­kezni, kegyeletünket leróni megyünk az 1956-os emléktáblához. Szerettem volna megértetni vele, hogy nem elhallgatni kellene az utókor elől az igazságot, hanem éppen átadni számukra, hogy őrizzék és ők is adják tovább fiaiknak. Mert volt 1956-ban sok dicső hazafi, akik tetteikért más jutalmat kaptak, mint amit érdemeltek volna. Fáj, nagyon fáj, hogy azok a , JUTALMAK" ma is kísértenek! Lezsák Károly, Mezőkovácsháza Ne tagadjuk meg a megtérést! Aki pillanatnyi érdekeinek megfelelően hol ateista, hol jó keresztény, az ateistának minősül. Igen, ateistának, hiszen a jó keresztény Istent mindig urának vallja, szóval és cselekedettel. Endrédi Károly Kötegyánból azt írta ebben a rovatban, hogy jó lenne, ha ezeket a hol ilyen, hol olyan ateistákat a társadalom közéleti feladattal nem bízná meg, ami számukra nyilvánvalóan hátrányos megkülönböztetést jelentene. Ugyanakkor azt is állítja, hogy senkit sem lehet hátrányos megkülönböztetéssel sújtani világ­nézeti hovatartozása miatt. Csakhogy előző véleményével agyonüti az utóbbhit. Amiből azt olvassuk ki, hogy ön — bár hangoztatja — mégsem ismeri el a másságot, a másként való gondolkodást. Amit a hirtelen jó kereszténnyé válni akaró emberek tettek, az bűn. De lehet, hogy egy részük kényszerből vétkezett, nem is tudta igazán értelmezni Isten igéjét. Ezért nem tagadhatjuk meg tőlük azt, hogy — ha Isten úgy akarja — lelki békéjüket Isten házában leljék meg. Jézus maga mondta: ,,Nagyobb öröm a mennyben egy bűnös megtérése, mint 99 igazé!". Számos példa van arra, hogy bűnös életű emberek megtérnek Istenhez. Ezért az igaz keresztény soha nem tagadja meg egyetlen bűnöstől sem a megtérés lehetőségét. Gondoljuk csak meg, mi lenne, ha a bűnös embert a társadalom kiközösítené, s társaságát más bűnözők körében lelné meg, és soha nem térne jó útra! Békéscsabai Evangélikus Gimnázium III/A osztály katolikus tanulói Hit és kételkedés... Sok mindenben hiszek vagy legalábbis szeretnék hinni. Hiszek a szeretet erejében: hiszem, hogy az igazság előbb vagy utóbb, de győzedelmes­kedik, s a becsületes, kitartó munka gyümölcsöket érlel. Hiszem, hogy az emberek alapvetően jók, s az emberi jóságnak hatalma van. Korábban nem volt ennyi rettegés, borzalom, mely már a legártatlanabbakat, a gyermekeket sem kíméli. Nem volt ekkora hajsza, rohanás, egymáson keresztül gázolás.Igaz,nemvolt ilyen .jólét" sem, de volt idő egymásra, megismerni, szeretni, megbecsülni az arra érdemeseket. Ma a nagy demokráciában a jogok és lehetőségek habzsolása,a szólamok hangoz­tatása közben — ki jómódjában, ki nyomorában — de nem ér rá észrevenni a másik embert. Soha nem volt ennyi perifériára szorult, szorított nincstelen, aki a puszta megélhetéséért képes lopni, ölni. Ma már nem szent sem az öreg, sem a beteg, sőt már a gyermek sem. Képesek pár száz forintért halálra ijeszteni, megverni öreg, egyedül élő embereket. Gyermekeket rabol­nak el. becstelenítenek meg, s teszik tönkre egy életre. Hol van a józan ész, a szív, s hol van az igazságszolgáltatás? Néhány évet ér egy emberélet, jó magaviselettel az is feleződik. Evekig lehet szabadlábon randalírozni, egymásra halmozva halálos baleseteket, csupán azért, mert a jog megengedi. Mi mindent lehet még elkövetni e mögé a gyengekezű ,jog” mögé bújva? Kinek és mihez van joga? Senkinek sincs, hogy másokat bántalmazzon, kihasználjon, tönkretegyen, félel­met keltve mindenkiben, s bizalmatlanságot szítva mindenütt. Hiszem, s hinni is akarom, hogy mi vagyunk többen, akik ma is így gondolkodunk, s továbbra is szomjazzuk a szépet és jót. Lesegítjük a buszról az időseket, felvisszük az emeletre nehéz csomagjukat, átkísér­jük a zebrán a gyerekeket, s figyelmeztetjük őket, ha illetlenül viselked­nek vagy veszélyes dolgot művelnek. Egy kedves szó, egy mozdulat, egy mosoly mindenkinek jólesik, s közelebb hozhat bennünket egymáshoz ebben az egyre embertelenebbé váló világban. Ne sajnáljuk hát ezt a néhány percet, 5 tudjunk örülni annak, ha „adhattunk" valamit. Törődést, figyelmet, apró kedvességet. S ha egyre többen teszünk így, hátha mások is kedvet kapnak, s divatba jönnének újra ezek az elfelejtett szép emberi megnyilvánulások... S akkor talán lesz esélyünk arra, hogy gyermekeink ne csak a meséből ismerjék a tiszteletet, a megbecsülést, s a legszebb emberi érzést, a szeretetet. Aranybő Károlyné, Békéscsaba Kézfogás a zenei világnapon A címet akár átvitt értelemben is lehet kezelni. A zenei világnapon Battonyán találkoztak a battonyai állami zeneiskola és az aradi művé­szeti iskola tanulói egymással. Az aradiak délelőtt a helyi általános iskolában is műsort adtak. A két zeneiskola igazgatója Holló László és Demian Szilvia. Talán a két nem egészen szomszédos zeneiskola örven­detes színvonala felhatalmaz arra, hogy nem „vállveregető” módon adok számot erről a jelentős zenei eseményről, hanem egy kicsit szakszerűen is. A battonyai zeneiskola szolfézstermében bemutatott zeneszámok egy része ugyanis feljogosít erre. A nagyjából csak szűk körű, mondhatni családias nézőközönség ugyanis igen színvonalas műsort láthatott, élvezhetett. (A sikert mi sem bizonyítja jobban, mintáz, hogy a szép számban megjelent közönség egyszerűen nem akart hazasi­etni a műsor végén. Ehhez a sikerhez természetesen az idősebb, aradi „gyerekek" — mondhatni művészek — járultak hozzá.) Nincs ezen semmi csodálnivaló, hiszen 700 növendékből válogathatták a legjavát. Azt azonban már előre le kell szögeznem, hogy az aradi közreműködőknek igen jó zenepedagógusai lehetnek, szinte valamennyi tanszakon érzékelhető volt a szaktanárok nagy hozzáértése. Az aradiak emberileg is rendkívül szimpatikusak voltak. A hattonyaiak dicséretét pedig az emeli ki legjobban, hogy a lényegesen kevesebb létszám és évek ellenére is méltó partnerei tudtak lenni a közreműködőknek. A csaknem kétórás műsor valamennyi közreműködőjére nincs mód kitérnem. Csak néhány, kifejezetten tehetséges közreműködő nevét említem meg. Trombitán megítélésem szerint kiemelkedő teljesítményt nyújtott Barbu Bogdán Mozart D-dúr koncertjei, tételének bemutatásá­val, fuvolán meg Cadariu lonut Stamitz Fuvolaverseny I. tételének előadásával. De meggyőző tehetségről tanúskodtak a nagyon fiatal hegedűsök is: Varias Demtra Paganini É-dúr szonátájának előadásával. Buta Marciana és Buta Emanuela Vivaldi A-moll kettősversenye I. tételének nagyszerű tolmácsolásával. Az est befejező darabja, Paganini—Liszt Esz-dúr etűdje Teohari Georgina előadásában igazán kitűnő élményt nyújtott. A battonyai állami zeneiskola jóval fiatalabb múltra visszatekintő, növendékei közül a gitáron nagyon ügyesen játszó két közreműködőt kell elsősorban megemlíteni: Szántó Péter Carcassi Andantinója és ifj. Takács Dezső Mertz Virágok című kompozíciója méltó társuk volt az aradiaknak. Megítélésünk szerint nagyon ígéretesen szerepelt Uatkán Ajna is hegedűn egy ismeretlen szerző magyar táncának bemutatásával. Ót is, meg a többi szólistát is ügyesen kísérte zongorán Csathó Éva, aki később szólistaként is bemutatkozott Weiner: Rókatáncának bemutatá­sával. Ügyesen játszotta a battonyai Deth Rózsa Mozart Törökinduló­ját. (Itt jegyeznénk meg, hogy a zongoraszólisták megérdemelnének egy lényegesen jobb hangszert is a jelenleginél.) Hogy mennyire emlékezetes volt ez a zenei világnapon rendezett kis hangverseny, azt alátámasztotta az, hogy valamennyi közreműködő és felkészítő tanáraik is átvehették szereplésük emlékeként azt a díszes oklevelet, amit Holló László adott át valamennyiüknek. Több szempontból is emlékezetes, szép esemény volt ez Battonyán. Az ott elhangzottakból remélni lehet, hogy a két iskola kapcsolata megma­rad. A battonyai állami zeneiskola tanulói és tanárai azt tervezik, hogy viszonozzák a közeljövőben az aradiak látogatását. Ez a mondhatni „zenei barátság" minden bizonnyal rendkívül hasznos lesz. Dr. Takács László Kamatozó Kincstára® I1I1I7X. BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futam­idejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpa­pírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól ka­matozik és rendkívül biztonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a fu­tamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21%-ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír-számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem el­veszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Értékpapír Ügynökség Rt., az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank fiókjaiban napi árfo­lyamon adható és vehető. • Ugyanakkor a futamidő alatt is visszaváltható. (Igaz, hogy ebben, az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőnek.) • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elér­hető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgalmazzák. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy 1996. november 1 -tői a Magyar Nemzeti Bank fiókhálózatának helyén - változatlan feltételek mellett - a Magyar Államkincstár értékpapírpénztárai várják a tisztelt befektetőket. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/X.) 1996. október 28-tól november 8-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam 1996. október 28. - november 4.: 99,70%, novem­ber 5-8.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1996. november 13. Évi kamata 21%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp., Mérleg u 4 • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Inter-Európa Bank Rt. 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 5. • Magyar Hitel Bank Rt. 5540 Szarvas, Béke út 1., Békéscsaba AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba, Andrássy u 6 VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Értékpapirpénztára 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. (A Magyar Államkincstár érték­papírpénztáraiban csak 1996. november 1-én kezdődik az értékesítés.) magyar Állampapír "35S-- " A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents