Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-28 / 251. szám
# BÉKÉS MEGYEI H1RLAPMEGYEI KÖRKÉP 1996. október 28., hétfő o Megkérdeztük olvasóinkat Félnek-e a Körösökön levonuló árhullámoktól? Kádas István, 63 éves, békési nyugdíjas: — Nagyon félek a víztől, s másokat is féltek tőle főleg akkor, ha kiönt: a víz nem válogat, nem néz se istent, se embert. A ’80-as árvíznél kint voltam, dolgoztam, borzasztó volt... Megnyugtató a töltések erősítése, de azt már senki sem tudja, hogy az országhatár túloldalán mennyi vizet tárolnak, abból mikor és mennyit engednek a nyakunkba. Akkor érzem igazán biztonságban magamat, amikor a folyó lent van a medrében. Szűcs lstvánné, 24 éves, sima háti gátó'rfeleség: — Négy esztendeje, a töltés tövében, alig ötven méterre lakunk a Kettős-Köröstől. Nem félek a levonuló árhullámoktól, ezekkel együtt kell élnünk. Ismerem a víz járását, az nagy tömegben kormányozható, irányítható. Az elmúlt évtizedben a töltéseket folyamatosan erősítették, s ma már nagyon nagy vizet tudnak biztonságosan tartani és levezetni. Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy milyen pusztításokra képes az árvíz. Bokor Sándor, 40 éves, a köröstarcsai Petőfi elnöke: — Sok álmatlan éjszakát okoztak már nekem a Körösök. Gazdaságunk területének egy- harmada a mérgesi deltában van, a vésztározó megépülésével termelésünket illetően a veszély fokozódott. Amikor készült a szükségtározó a vízügyesek azt mondták, hogy a százévenként egyszer előforduló legnagyobb árvízi szinthez méretezték. Sajnos egy-egy magas és tartós árhullám több száz család megélhetését veszélyezteti. Komiódi József, 62 éves, mezőberényi nyugdíjas: — Az utóbbi évtizedben nincs okunk a félelemre: a töltéseket magasították és erősítették. Nem mondom, a hullámteret meg lehetne takarítani, tisztítani a fáktól, így' gyorsabb lehetne a lefolyása az árhullámoknak. Úgy gondolom, hogy a szakemberek felmérték és tudják hol vannak gyengébb pontjai a töltéseknek, s ha baj lenne, akkor az erőket elsősorban azokra a helyekre összpontosítanák. __sz__ F OTÓ: SZEKERES ANDRÁS Kevermesi keserűségek A kevermesi önkormányzat hosszú idő óta forráshiánnyal küszködik, bérhitelből gazdálkodik. Helyi adók úgyszólván alig folynak be a nagyközség kasszájába. A több tíz vagy száz embert foglalkoztató vállalatok, vállalkozások megszűntek vagy felszámolás alatt vannak. Csökkent a gépjárművek száma, így az utánuk befizetett adó is. A gázbekötést vállaló lakók mentesek a kommunális adó alól, a többiek pedig nem, vagy csak alig terhelhetők. A sokszorosan hátrányos helyzetben lévő település polgármester asszonya, Domsik Jánosné megdöbbentő adattal kezdi a beszélgetést. — A helyi adóbevételünk éves szinten alig haladja meg a másfél milliót, ezzel szemben havonta több mint kétmilliót fizetünk ki különböző segélyekre — mondja. — Ennek ellenére 1994 óta hivatalosan nem számítunk hátrányos helyzetű településnek, s így évente mintegy 10 millió Ft működtetési célú állami támogatástól esünk el. A normatív támogatás pedig nem elegendő az intézmények fenntartására, ki kellene egészítenünk. de miből? Odáig jutottunk, hogy a számláink rendezése, az alapvető ellátás biztosítása érdekében megkezdtük a vagyoneladást. Ez elsősorban a szolgálati lakásokat és a belterületi üres telkeket érinti. Az intézmények szakirányú vizsgálata után, július 1-jével megszüntettük az 1963-ban létrehozott általános iskolai diákotthont. A 25 vidéki gyermeket — a szülők egyetértésével — megnyugtatóan sikerült elhelyeznünk, egy részüket a környékbeli nevelő- otthonokban. Hozzátartozik a képhez, hogy a vidékieken kívül mintegy 20 kevermesi gyermek étkezett, illetve lakott a kollégiumban. A rászoruló családok beadták őket, viszont mi nem kaptunk utánuk állami normatívát. Most a kevermesiek napközisek, így próbáljuk segíteni az étkeztetésüket. —Egyéb intézmények? — A művelődési ház és a könyvtár az iskolához került, amely így többcélú intézménnyé vált. Mindez ott is együtt járt a dolgozói létszám csökkentésével: éltünk a nyugdíjazás és az előnyugdíjazás lehetőségével. A leépítés magára a hivatalra is vonatkozott: feladatainkat a korábbinál kisebb létszámmal kényszerülünk megoldani. — Meddig folytatható ez a ,,karcsúsítás" ? — Mi nagyon bízunk abban, hogy a jövő évi állami költségvetés elkészítésekor a kormány, illetve a parlament tekintettel lesz az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő településekre. Az egyre jobban elöregedő, jelentős etnikummal bíró Kevermesen például tovább nő a munkanélküliség, ráadásul az önkormányzat is kevesebb közhasznú munkást tud foglalkoztatni. A lakosságban megvan a jószándék és az akarat, mi is azon vagyunk, hogy tartsuk a lelket az emberekben, sajnos ennek ellenére egyre többen adják vissza a vállalkozói igazolványt. Az emberek is, és a társadalmi szervezetek is az ön- kormányzattól várják a támogatást, s nehezen értik meg, hogy nincs miből adnunk. — Ne zárjuk ilyen pesszimistán ezt a beszélgetést! — A jelenlegi helyzetünkben nehezen tudnék jó hírt mondani. Talán azt, hogy a lakosság és vállalkozók támogatásával ismét összeállt az ifjúsági és a felnőtt futballcsapat, az iskolában tovább folyik délutánonként a serdülők képzése. Örvendetes hír lehetne az is, hogy Kevermesen tartanák jövőre az országos tűzoltóbajnokságot. Sajnos egyelőre nem nagyon bízom abban, hogy meg tudjuk rendezni. Itt, de még a környéken sincsenek olyan vállalatok vagy vállalkozók, akik jelentősebb összeggel tudnák támogatni a rendezvényt — mondotta Domsik Jánosné, majd ismét hangsúlyozta: Kevermes és a hozzá hasonló települések önerőből képtelenek változtatni saját helyzetükön. Ménesi György / Évközi beiratkozás A kétegyházi önkormányzat testületi ülésének egyik napirendi pontjaként Csonkáné Potocska Judit könyvtárvezető beszámolóját hallgathatták meg a képviselők. Mint mondta, a könyvtári törvény megalkotása folyamatban van, a mostani bizonytalansággal szemben meghatározza a könyvtárak konkrét társadalmi helyzetét, valamint a finanszírozási rendszert is módosítja. A változásokkal talán enyhítik az önkormányzatok fenntartási nehézségeit. Ezután a gazdasági nehézségekből fakadó problémák kerültek napirendre. Azért, hogy a könyvtár bevételre tehessen szert, évközben beiratkozási díjat határoztak meg, a felnőttek egy évre 100, a gyermekek, illetve az önálló keresettel nem rendelkezők 50 forintot fizetnek. A pártoló tagság évi 300 forint. A különböző pályázatokat is rendszerességgel figyelik. Jelenleg egy könyvtárvezető és egy félműszakos könyvtáros dolgozik, egy teljes és egy félműszakos munkatársnak pedig megszüntették a munkaviszonyát. A legutóbbi számláláskor a könyvtár 14 673 könyvvel és 663 hanglemezzel rendelkezett. Az olvasók száma 528. A könyvtárban az irodalombarát-, a helyismereti, a díszítő- művészeti és a rajzszakkör, valamint a sakksuli tagjai tartják rendes összejöveteleiket. (b) J t f y j Bw W Irjggj 1 ‘Jjj 1 Mr .ifl fe# ' Péter Andrásra emlékeztek, (i) A szeghalmi Péter András Gimázium elsősei a napokban a névadó (aki 1907- ben úgy végrendelkezett, hogy vagyonából Szeghalmon egy gimnáziumot hozzanak létre) kriptájánál Péter András halálának 80., a gimnázium megalakulásának 70. évfordulójára emlékeztek, illetve felavatták az új elsősöket. A Szeghalomi toz tartozó Halaspusztán található kriptát (melyet a „sárréti parasztnábob” még halála előtt építtetett) 1976- ban, a gimnázium megalakulásának félévszázados ünnepségére tették rendbe. Azóta a kripta évente megemlékezések, illetve az elsősök felavatásának színhelye. FOTÓ: SZÖLLŐSI KATALIN Egy Kazinczy-díjas Elekről Már hagyománya van annak, hogy a sátoraljaújhelyi Édes anyanyelvűnk nyelvhasználati verseny több, mint két évtizedes történetében a Békés megyeiek szinte évente hoznak haza Ka- zinczy-emlékérmet —r olykor érmeket. Most is ez történt. A szakmunkástanulók kategóriájában egy magas, barna kislány a megadott témára (kedvenc állatról szóló történet) olyan beszédművet adott elő, hogy—ami ritkaság — elismerő mosolyra, olykor nevetésre késztette a szigorú zsűrit. Werner Bernadett— akkor még csak 19. számú versenyző — kedvenc lováról mesélt. Nem csoda, hogy ez a történet hiteles és élményszerű volt, hiszen az eleki mezőgazdasági és ipari középiskola harmadéves tanulója nemcsak szakmájául választotta a lovakkal való foglalkozást: kedvelt időtöltése is a lovaglás. Évek óta versenyez — díjlovaglásban. A legutóbbi időkig Gyulán edzett, most pedig Mezőhegyesen, válogatottak között. —És a magyar nyelv ? — Micsoda szövege van! — mondták elismerően Békés megyei versenyzőtársai. Valóban beszédes kislány! (Bocsánat, nagylány.) A megyei verseny zsűrijét is ezzel fogta meg. Csak másfél percet beszélt ugyan kettő helyett, de azt elsöprő lendülettel. Az országos versenyen nem bízott semmit a véletlenre, a lovas témából futotta volna akár egy órára is. Deme professzor a verseny értékelésekor ki is emelte egyik nyelvi fordulatát, amely a lovas és lova meghitt viszonyát tükrözte: Bernadett lova áldott állapotba került. S amikor a ló sérüléséről beszélt, bizony, elcsuklott a hangja. Ezzel még a közönséget is meghatotta. Önbizalomban sem szenved hiányt. „Magánszáma” után magabiztosan jelentette be a másik versenyt hallgató kísérő tanárnak: — Kazinczy-érmes leszek. Láttam a zsűri tagjainak arcát. Tetszett nekik, amit mondtam. Kazinczy-érmes lett! Sőt! Megkapta a Sátoraljaújhely Város Baráti Körének különdíját is. — Választhatta volna a másik témát is. A magyar nyelvről is sokat tud — mondta a verseny után Lantos Mihály né, Bernadett tanára. A díjkiosztón még egy Békés megyei tanuló vehetett át jutalmat. Csontos Katalin, a békéscsabai 635-ös számú ipari szakmunkásképző tanulója (tanára Petri Miklós) könyvjutalmat kapott. Ez annyit jelent, hogy benne volt a legjobb húszban. Soha rosszabb hétvégét a Békés megyeieknek! —F— PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Dévaványa Nagyközségi Önkormányzat nyilvános pályázatot hirdet a Jéggyár u. 31. sz. alatti Időseket Gondozó Szociális Otthon A pályázati anyag a községháza 13. sz. irodájában vehető át 1996. október 28-ától 10 000 Ft befizetése ellenében. A pályázatokat zárt borítékban ugyanott lehet leadni 1996. november 20-án 10 óráig. A pályázatok elbírálása 1996. november 26-án, a képviselő-testületi ülésen lesz. Bővebb felvilágosítással Feke László műszaki előadó szolgál a hivatal 13. sz. irodájában. (43473) ‘Mezőfjer íPíus Megérkeztek a Stollwerck, Jacobs, Nestlé és Nass idényáruk! TOVÁBBI KÍNÁLATUNK: — Autós, Eperjó, Kajszi, Kapuciner szelet 21,80 Ft — Africana, 25 g, szelet 17,10 Ft — Africana, 100 g, táblás 56,60 Ft — Milka, 100 g, táblás 108,50 Ft — Lady Rose, 200 g, dessz. 231,20 Ft — Americana, 25 g, szelet 16,80 Ft — Americana, 100 g, táblás 60,50 Ft — Diabetikus csokoládé 194,40 Ft — Nesquick kakaópor, 200 g 121,30 Ft — Nesquick kakaópor, 400 g 234,10 Ft — Nesquick kakaópor, 800 g 383,50 Ft — Balaton szelet 27,00 Ft — Dr. Oetker főzős pudingok 26,40 Ft — Kristálycukor, 1/1 kg 101,90 Ft — Vénusz étolaj, 1/1 I 185,00 Ft — finomliszt, csabai, 1/1 kg 61,70 Ft — Original Olympos citromlé, 1/1 I 93,20 Ft Áraink az áfát tartalmazzák! Csak viszonteladókat szolgálunk ki! Békéscsaba, Orosházi út 32. Telefon: 446-332.
