Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-26-27 / 250. szám
Annie Girardot 65 éves Az érzékeny és vibráló Annie Girardot szakmai pályafutását, akárcsak magánéletét, hullámhegyek és -völgyek jellemezték. A Halálosan szeretni című alkotás, amelyet André Cayatte egy megtörtént eset alapján forgatott egy, a diákja iránti szerelme miatt halálba hajszolt tanítónőről, világsztárrá emelte a színésznőt 1971-ben. (8. oldal) Hogyan öltözködnek a sztárok? Példaként Nicole Kidmant és Cindy Crawfordot állítják a többiek elé a szakértők. Kidman az elérhető legtöbb, 10 pontot kapta a zsűritől. Az indoklás szerint „mindegy, hogy Chanel kosztümöt vagy csillogó estélyit vesz fel, mindig úgy néz ki, mint egy igazi lady”. (11. oldal) Földesi, a főturul Személyes vallomással kell kezdenem: Földesi Jánost a nyolcvanas évek közepe óta ismerem. Bejött a szerkesztőségbe, hogy védelmet kérjen a mezőhegyesi kombinát párttitkárának önkényeskedése ellen. Lapunk feltárta az ottani állapotokat, de rajta már nem segített — távoznia kellett a kombinátból. A mezőgazdasági főiskolát végzett Földesi időközben politikus lett, jelenleg az orosházi székhelyű Magyar Turul Mozgalom elnöke. A mozgalomról, a pályafutásáról, a politikáról kérdeztük. —Ön alapította a mozgalmat? — Nem, csak magam is az alapítók között voltam 1995-ben. Hatvannyolcán hoztuk létre Orosházán. Főleg akkori MIÉP-esek — ahogy akkor mondták: szélső jobbosok—ültünk az asztalnál. — Most akkor szélsőjobboldali, vagy nem? — Nem vagyok se szélsőjobbos, se szélsőbalos, én középen vagyok. Az inga is leng, aztán megáll középen. — Miért vidéken alapították a mozgalmat? — Nézze, ami 1989 óta a társadalomra rázúdult, az csak rosszat hozott. Ezt mind Pesten találták ki. Ezért a pesti csozé társaság helyett a valóságot ismerő mozgalmat akartunk. — Mit ért az alatt, hogy pesti „csozé társaság”? — A parlamenti pártok vezetőit. Ók mind pestiek. Egyébként a parlament is egy csozé társaság. Gyermekkorom kedvenc rádióműsorának dalátjuttatják eszembe: „Mi vagyunk a Csinn-bumm cirkusz gyerekek, gyerekek...” Nos, mi vagyunk a gyerekek, a csinn-bumm cirkuszt pedig ezek a csozék szolgáltatják odafönn. —Korábban tagja volt a MIEP-nek, de kizárták. Miért? — Volt Szarvason 1995-ben egy trianoni megemlékezés, ahol mint megyei elnök, én mondtam volna beszédet. Ám amikor Csurka hírét vette, hogy szkínhedek is megjelennek a rendezvényen, letiltott. Ennek ellenére beszédet mondtam. Erre kizártak a pártból. Az volt ellenem a vád, hogy sértő kijelentést tettem a pártra és a párt elnökére. Csakhogy Csurka az előző rendszer besúgója volt, és a hozzá hasonló emberek — mint Torgyán is — „szelepek”, akiket időnként kinyitnak, mert sok a gőz. —Ha szelepek, akkor mások működtetik őket... —Természetesen, a volt és ajelenle- gi uralkodó szociálliberális kormány érdekeit képviselik. Ezt bizonyítja, hogy a Torgyán is meg akarja alakítani a Kisgazdapárt liberális tagozatát, amelybe be akarja vonni a zsidókat. Nekem nincs bajom a zsidókkal, de a nagy hagyományokkal rendelkező Kisgazdapártnak más utat kell járnia. —Miért épp a Turul nevet választották? — A turul, vagyis a kerecsensólyom a magyarok ősi totem madara volt. Nekünk a repülést, a szabadságvágyat jelképezi. Amikor megalakítottuk a mozgalmat, akkor derült ki: már 1920-ban is alakult egy turul szövetség, de azokhoz semmi közünk. —Ha nem tévedek, őkSzálasi „kötényében” kötöttek ki. Nem félnek a szellemi párhuzamtól? Különben is a szkínhedek rossz előjelnek tűnnek. — Semmi közünk a turul szövetséghez, sem a szkínhedekhez. — Nem tartja egy kicsit porosnak a turul nevet? — Miért baj az, ha vállaljuk a magyarság ősi szimbólumát? A turul madár a múlt szerves részét képezi. Tudom, van olyan réteg, amelyik rögtön el kezd kiabálni, ha az ősi magyar hagyományok felelevenítését látja. Nem titok, az SZDSZ-ről van szó. Én meg a kékingesektől irtózom. Bánt, hogy a Magyar Televízió is kék színben jelenik meg ahelyett, hogy piros-fehér- zöldben adnának. —Mióta politizál? — Amióta az eszem tudom. Sosem tagadtam, hogy a KISZ-ben tevékenykedtem, nem volt az bűn, végül is az eszme vállalható volt. A pártba csak azért nem vettek fel, mert akkor már keményen bíráltam a pártvezetést. Nevén neveztem az embereket, akkor ez főbenjáró bűn volt. Apám arra tanított: aki tisztességesen elvégzi a munkáját, annak mindig lehet véleménye. — A rendszerváltáskor belépett a Kisgazdapártba... — Igen, komolyan vettem a rendszerváltást, ezért léptem be. A föld sze- retete vitt közéjük. Amikor aztán felkerültem Budapestre — Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter személyi titkára lettem —, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a körülöttem lévőknek semmi közük a rendszerváltáshoz, csak rangot akartak. — Kulcspozícióban volt, miért nem változtatott ezen? — Kezdettől fogva hangoztattam: ki kell söpörni a régieket. Ha a helyettes államtitkároktól felfelé lecseréljük az embereket, az még nem rendszerváltás. Lenn mindenki a helyén maradt. Nagy Ferenc József a hat-héthónapos működése alatt jószerével azt sem tudta, merre nyílnak az ajtók, mert nyitották előtte a régi emberek. Emiatt aztán fogalma sem volt arról, mi történik a minisztériumban. Megtapasztaltam, hogy az MDF-kormány úgy került hatalomra, hogy nem volt programja. De a kisgazdáknak sem. Voltak Zsírosok, akik kiabáltak, maguk sem tudták, mit. Végül kiderült, nagyon jól tudták: hogyan lehet előnyöket szerezni. Hányingerkeltő dolgokat láttam, előfordult, hogy államtitkári posztért pofozkodtak az emberek... —Ezt jelképesen érti? — Nem, a szó fizikai értelmében. Akinek nagy szája volt, az kapott pozíciót, aki nem, az mehetett. Nevekettud- nék mondani, kik hangoskodtak ki maguknak miniszteri, államtitkári pozíciót. — Visszatérve a mozgalomra, talán nem túlzók, ha azt mondom: tízezres tömegek nem állnak Önök mögött. — így van, de akik megismerik a programunkat, gondolkodás nélkül csatlakoznak hozzánk. Új arcok kellenek, mert akik a közéletben ma jelen vannak kiégtek, mint nyáron a legelő. —Milyen programot hirdetnek meg, ha hatalomra kerülnek? — Sem a NATO-nak, sem az Európai Közösségnek nem vagyunk hívei, az önálló közép-európai gazdasági unió gondolatát támogatjuk. Csak kelettől és nyugattól egyaránt független magyar politizálásnak van jövője. A Pest-cent- rikusságot megszüntetnénk, az országot tíz gazdasági régióra osztanánk fel. Ennek beindításához egy év átmenetre lenne szükség. Az új nómenklatúra kialakításához diktatúrát vezetnénk be, zároltatnánk a külföldi és a belföldi bankbetéteket, elővennénk az előző és a megelőző rendszer embereit, mert társadalmi megnyugvás addig nem lesz, amíg el nem számolnak a rossz döntéseikkel. A Világbankkal is leülnénk, hogy közöljük velük: egyetlen garast nem fizetünk vissza, mert többszörösen megkapták már a tartozást a kamatokban. — Diktatúrát említett. Internálnának, akasztanának? — Nem, erről szó sincs. Diktatúra alatt azt értjük, hogy nem jogi úton szerezzük vissza az összelopott pénzeket. Senkit nem csuknánk be, aki el tud számolni, az előtt még kalapot is emelünk. A többieket viszont levetkőztetjük. Megszüntetnénk a szakszervezeteket, mert a mostaniak csak gittegyletek, fenn ülnek a pesti csozék, a lenn élő emberek pedig érdekvédelem nélkül tengődnek. Semmi szükség rájuk, helyettük valódi érdekképviseletet hoznánk létre. Mi nem akarunk senkit bebörtönözni, sem felakasztani, csak azt akarjuk, hogy mindenki számoljon el azzal, amije van. Mi ezt nevezzük diktatúrának. Ha a társadalomnak ez nem kell, akkor nem érdemes politizálni. Árpás! Zoltán „Mi nem akarunk senkit bebörtönözni, sem felakasztani, csak azt akarjuk, hogy mindenki számoljon el azzal, amije van ” FOTO: LEHOCZKY PÉTER
