Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-26-27 / 250. szám
a 1996. október 26-27., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Ki — MS MEGYEI HIM,AP Hadüzenet a vadászati jogért? „Rendőruralom” a Rózsában A Police, azaz a IV. C. osztály pártja futott be a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium választásán, így a „rendőrök” adhatták tegnap a diákigazgatót Tímár Vince személyében. A „rendőruralom” már korán reggel érződött az intézményben, hiszen Komáromi István igazgatatót a diáksággal szembeni galádságaiért — például tanulásra ösztönzés—bilincsbe verték, de előbb még a kulcsok átadására szólították fel. Aztán amnesztiában részesült, így például már részt vehetett a tanár-diák focimeccsen, melyet főként Orosi Pál kapus bravúrjainak köszönhetően a tanárok nyertek. A programban ezt követően fiú és lány „Rózsaszálakat” boro- náltak össze, egyelőre csak erre a napra. A Rózsafesztivál utolsó napján ezen kívül szerepelt a programban úttestrajzverseny, Rémes-krémes diákvetélkedő és videofilm-vetítés is. Hétfőn már komolyabb, de szintén érdeklődésre számot tartó rendezvény kezdődik a Rózsában. 1956 Békéscsabán és Békés megyében címmel nyitnak kiállítást 15 órakor az iskola könyvtárának olvasótermében. Ny. L. Tűzelhalás Mezőkovácsháza közigazgatási területén a tűzelhalás miatt elrendelt növény-egészségügyi zárlat során elvégzett munkákról kapott tájékoztatást legutóbbi ülésén az önkormányzat. A hivatal és a körzeti növényvédelmi felügyelő irányításával zajló munkában a városban felmérték a gyümölcsfás kerteket, majd elvégezték a vizsgálatot. Októberig 702 ingatlanon 194 gyümölcsfát távolítottak el tőből, 1121 fán végeztek csonkolást. (1) A dobozi, a gyulai és a sarkadi földtulajdonosok képviselői, a dobozi Kettős-Körös menti, a gyulai Váraljai és a sarkadi Pelikán vadásztársaságok, valamint a helyi önkormányzatok — átérezve az új vadászati törvényből adódó felelősségüket —, két nappal ezelőtt Sarkadon együttműködési megállapodás tervezetet készítettek. A három település földtulajdonosai által kijelölt vadászterületek határainak térképi kifüggesztése, kihirdetése megtörtént. Sarkadon 3000, Dobozon 3000 és Gyulán 900 földtulajdonos döntött úgy, hogy a vadászati jog hasznosítását átadja a hely i vadásztársaságnak. Mindhárom önkormányzat támogatja a föld- tulajdonosoknak ezt a döntését. (Azon földtulajdonosok nevében, akik közös • képviselő kijelöléséről nem gondoskodtak, az önkormányzatok jegyzői nyilatkoznak úgy, hogy a vadászati lehetőség a helyi vadász- társaságokat illesse meg.) A szerződő felek megállapodtak abban is, hogy a három kifüggesztett vadászterülettel egyetértenek, a Dalerd Rt.-vel való határkijelölést pedig csak közösen hajlandók elvégezni. Az aláírók tisztában vannak azzal —jelentették ki —, hogy az új vadászterületek kialakítása megszünteti a három vadásztársaság által körbezárt állami erdészet korábbi privilégiumát, amely az állami tulajdon felsőbbrendűségének ideológiájára épült. (Csák így fordulhatott elő ugyanis, hogy az erdészet nem egészen 5000 hektár birtokában 21-22 ezer hektáros vadászterületen folytatott protokoll vendégvadásztatási és bérvadászatot.) Mivel a négy vadgazdálkodási egység vadászterülete ez év márciusától szinte teljes mértékben lefedi a Körösök magyarországi szakaszán élő sarkad-re- metei, Gyulavári dámállomány életterét, ezért a földtulajdonosok és a vadásztársaságok képviselői kijelentették, hogy a vadászati törvény hatálybalépésének napjától az érintett 29 hektáron a jó gazda gondosságával és felelősségével kívánják kezelni az e térségben élő vadállományt. Ennek érdekében a lehető legszorosabb együttműködést határozták el. Kezdeményezték az e térségben élő vadállomány tényleges számbavételét, tudományos igényű felmérését. Vállalták, hogy minimálisan 100-100 ezer forint befizetéssel létrehozzák a Körös vadgazdálkodás támogatási alapját. Mint elhangzott, szeretnék mielőbb lezárni a határvitákat az állami terület képviselőivel, hogy minél hamarabb elkezdődhessen az érdemi munka. A vadgazdálkodással kapcsolatos együttműködés végleges szövegét a vadászterületek kijelölése után, míg a megállapodás-tervezetet napokon belül szentesítik a Sarkadon tárgyaló felek. —ria ÚJ stílus, (m) Ungvári Mihály kötegyáni festőművész munkáiból nyílik kiállítás november 3-án 11 órakor a Debreceni Nagytemplom Galériában. A kiállítást rendező nagytemplomi református egyházközösség lelkészi hivatala dr. Bölcskei Gusztáv debreceni református kollégiumigazgatót kérte fel a tárlat megnyitására. Az érdeklődők november végéig tekinthetik meg az egészen új stílusban készült Ungvári-képeket. Felvételünkön a „Kékszakállú herceg nyomán” című festményt láthatják. „Szenvedélyünk az egészség” avagy békéscsabai fiatalok a drogfogyasztás ellen Százharmincnyolc békéscsabai diák, jó néhány pedagógus és érdeklődő gyülekezett hétfőn délután a városháza udvarán. Drogellenes megmozdulásra, kerékpártúrára és vetélkedőre hívtuk Békéscsaba fiatalságát a szabadkígyósi kastélyba. Azokat a 7—12. osztályos tanulókat, akik szeremének egészségesen élni. A békéscsabai városi drogellenes munkacsoport több, mint egy éve működik. Célunk elsősorban a—napjainkra sajnálatosan jellemző— kábítószer-fogyasztás terjedése elleni küzdelem, a hatékony megelőző munka. Időben tenni akarunk valamit a jövőbeni felnőttekért! Tagjaink főleg az ÁNTSZ munkatársai, védőnők, a rendőrség, közművelődési intézmények, civil szervezetek képviselői, valamint pedagógusok. A munkacsoport vezetője Mahler Hajnalka, az Achim L. András Általános Iskola tanára. „Szenvedélyünk az egészség” címmel tartottuk hétfői rendezvényünket, melyben a drogellenes akcióban a téma iránt leginkább fogékony békéscsabai iskolák vettek részt: az Áchim L. András, a 2- es, a 3-as, számú, a Szent László utcai, a József Attila, a Szabó Pál téri, a belvárosi, a Széchenyi István, a Kós Károly, a Kemény Gábor, a Kossuth Zsuzsa Kollégium, valamint az akcióhoz csatlakozó szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakképző Intézet. A programot eredetileg kerékpáros túraként terveztük. Az időjárás azonban nem volt kegyes hozzánk, egész délelőtt esett az eső, ám a diákok nem riadtak vissza: vidáman, mosolygósán gyülekeztek a szemerkélő esőben. Eljöttek valamennyien! Pap János polgármester jó utat, jó szórakozást kívánva indította útnak a csapatot. Mindenki az általa választott járművel indulhatott az úticél felé. A program első részében a csapatok bemutatták az általuk hozott mókás, egészséges életmóddal kapcsolatos vagy drogellenes szimbólumot. A vetélkedő második része igen komoly és nehéz feladat volt. Tesztlapokat kellett kitölteni dohányzás, alkohol, kerékpáros közlekedés és drog témában. Később szórakoztató és mulatságos „irodalmi alkotásokat” kellett produkálniuk a hatfős csapatoknak. Elhangzott több vers, színpadi jelenet, csasztuska, sőt rap is. A vetélkedőt Bartyik Jenő (a polgármesteri hivatal sajtófőnöke) vezette, a szünetekben Kalmár Zsolt (pedagógus) zenés műsorral szórakoztatta a megjelenteket, de volt kakaó, tea és szendvics is. Az értékelés után a zsűri elnöke, Zsankó László őrnagy ismertette az eredményt: 1. Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola 1-es számú csapata, 2. Kossuth Zsuzsa Kollégium 1-es számú csapata, 3. Áchim L. András Általános Iskola 3-as számú csapata. A vetélkedő győztesei értékes jutalmat és oklevelet kaptak. Szponzoraink voltak: Bábolna Baromfifeldolgozó Kft., Sárréti Tej Rt. békéscsabai üzeme, Alaszka Csaba Kft., Hergott kereskedelmi egyéni cég, Autobrill Kft., Phaedra Mozi, Elektroház, Városi Vöröskereszt, polgármesteri hivatal, Békéscsaba, Körös Volán Rt., Békéscsaba. Dicséret és köszönet illeti a programnak helyt adó szabadkígyósiakat, az akcióban részt vevő' diákok igazgatóit, a felkészítő' tanárokat és mindazokat, akik segítettek a szervezésben. Amikor visszatértünk a városházára, nem is tudom, hány diák tette fel a kérdést: „Mikor szerveznek legközelebb ilyet? Olyan jó volt!” Ennél nagyobb elismerést nem is kaphattunk volna. Tubáné Péter Erika, a békéscsabai polgármesteri hivatal főtanácsosa, a városi drogellenes munkacsoport tagja 40 éve történt a világban az országban Békés megyében 5. 1951. március 18. — Minden korábbinál súlyosabb követelményeket támasztó törvényerejű rendelet az 1951/52. évi begyűjtésről. Még a 1/2—1 kát. holddal bíró szegényparasztságot is kötelezték baromfi- és tojásbeadásra. Tejbeadást pedig minden tehéntartóra kiróttak. A termény- és állatbeadás kiszámításának alapjául ezentúl a teljes birtok szolgált: a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő területe összesen —s ezen belül a kert, gyümölcsös területét néggyel, a szőlőét öttel szorozták. Megszabták azt is, hogy a beadást a téesznek, egyénileg dolgozó parasztnak, kuláknak milyen százalékarányban kell a különféle terményekben és állati termékekben teljesíteni. Akit 1949-ben fejlesztési járulékfizetésre köteleztek, azt akkor is kuláknak minősítették, ha azóta részleges földfelajánlása révén birtoka 25 hold alá csökkent. 1951. április 4. — A szovjet megszállás gyötrelmét hirdető röplapok jelennek meg Békés megye községeiben és némely városában. „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja. Add tovább!” Aláírás: „Magyar Ellenállási Mozgalom.” 1951. szeptember—október. — A beszolgáltatási prés szorításából, a hátralékosokra kirótt pénzbírságok és rövidebb elzárások elől a módos parasztság földjének felajánlásával, a kis- és középbirtokosok egy része a kedvezményeket élvező téeszekbe történt belépéssel igyekezett menekülni. Jórészt ennek tulajdonítható, hogy az ősz folyamán megkétszereződött a Békés megyei téeszek szántóterülete és elérte a 110 ezer kát. holdat. 1951. december 2. — Az 1951. évi jó gabona- és kapástermés eredményeként megszüntetik a jegyrendszert és bizonyos feltétellel szabaddá teszik a legfőbb termények forgalmát. A kötelező beadásnak eleget tett termelő kenyérgabonát, árpát, zabot 1952. június 30-áig bárkinek eladhat. Kukoricát az egyéni beadását teljesítő gazda csak akkor értékesíthet szabadon, ha községe, járása és megyéje e terményből beadási tervét már teljesítette. A szabad értékesítés határideje itt és a többi kapásnövénynél 1952. szeptember 1. — Hosszú idő óta az egyetlen „nyomorenyhítő” intézkedés a parasztság helyzetében. 1952. május—október. — Természeti csapások sújtják a mezőgazdaságot, különösen az Alföld délkeleti megyéit. A májusi fagyok és a hosszan tartó szárazság következtében Békés megyében a kenyérgabona termésátlaga 30 százalékkal, a kapásnövényeké 55 százalékkal (!) volt alacsonyabb a múlt évinél. A parasztcsaládoknak nemhogy szabadpiacon értékesíthető feleslege, de sok esetben a kenyérfejadagja és az újratermeléshez szükséges vetőmagja sem maradt meg. — 1950—52. folyamán négyjegyűre nőtt a „közellátás elleni bűntett” (beszolgáltatási hátralék, engedély nélküli sertésvágás, vetési terv nem teljesítése stb.) címén börtönre, pénzbüntetésre ítéltek száma. Minthogy a hatóságok a téeszbe lépők beadási tartozásának törlését ígérik, egyre tömegesebbé válik a kisbirtokos parasztok menekülése a termelőszövetkezetekbe. 1952 őszén a két évvel korábbihoz képest ötszörösére nőtt a téeszek szántóterülete: eléri a 265 ezer kát. holdat, a megye összes szántójának 34,4 százalékát. 1952—1953. — Hosszabb- rövidebb időközökben a szovjet megszállással és a diktatúra terrorjával szembeszálló röplapok jelennek meg három viharsarki megye több városában: Békéscsabán és Orosházán, Szolnokon és Karcagon, Makón és Hódmezővásárhelyen. A röplapokon olvasható jelszavak: „Ruszkik, haza!” — „Le a vörös terrorral!” — „Le az ÁVH-val!” — „Állj ellen!” 1953. július—december. — A miniszterelnöki pozícióba került Nagy Imre július 4-én programadó beszédet tart a parlamentben, melyet az ország népéhez hasonlóan Békés megye lakói is megkönnyebbüléssel és reménységgel fogadnak. Az internáltak és a kisebb ítélettel sújtottak hazatérése, a kuláklista hatálytalanítása, a beszolgáltatási hátralékok és pénzbírságok törlése, a téeszből való kilépés szabadságának, sőt — ha a többség úgy kívánja — a termelőszövetkezet feloszlásának törvényes engedélyezése, valamint a beszolgáltatási terhek általános csökkentése már az év második felében enyhítette a földműves nép gyötrelmes helyzetét. Az enyhülés talán legbeszédesebb bizonyítéka, hogy 1953 júliusától 1953 decemberéig Békés megyében több, mint 20 ezer szövetkezeti tag térhetett vissza szabad elhatározásából a magángazdálkodáshoz. 1953. október—1954. március. — A megye és a járások párt és tanácsi vezetői nem ritkán továbbra is a diktatúra korábbi gyakorlatát követik. A reformpolitika jogsértést orvosló követelményeit — amilyen a kuláklista eltörlése vagy a szövetkezés önkéntességének érvényesítése — figyelmen kívül hagyják. A szövetkezetekből kilépő parasztok földjét sok esetben visszatartják, az őket megillető vetőmag- és takarmánykészletek kiadását megtagadják. 1954. augusztus—november. — Békéscsabán az augusztus 20-ai „vidám vásáron”, november 7-én pedig Budapest nevezetes munkásnegyedében, Angyalföldön sok száz röplap adta hírül a munkásoknak a „Magyar Ellenállási Mozgalom” tiltakozását a szovjet megszállás és a rendőrállam önkénye ellen. 1955. január—december. — A Nagy Imre nevével fémjelzett reformmozgalom fekete éve. A miniszterelnök megbuktatása ha nem járt is együtt az 1952-es állapotok visszaállításával, Rákosi vezető szerepe egy időre ismét vitathatatlan lett, s ennek kisugárzása érződött Békés megye életében is. Újból növekszik a rendőrbíróságok által kirótt pénzbüntetések, a közellátás és az állam elleni bűntett címén elítéltek száma. Felújul az erőltetett szövetkezetszervezés is, s ennek nyomán csaknem 30 ezer kát. holddal nő a téeszek szántóterülete 1954- hez képest. 1955. január—március. — A rendőrség több évi meddő nyomozás után — egy ávós hálózati ember beépítése révén — felderíti, hogy a „Magyar Ellenállási Mozgalom” fészke Békéssámsonban van. Márciusban őrizetbe veszik a szervezkedés huszonhárom résztvevőjét, akik csaknem valamennyien tizen- és huszonéves fiatalok és békéssámsoni születésűek. Egyetemi végzettséghez kötött pályától eltekintve a foglalkozások gazdag színskáláját képviselik. Van közöttük agrotechni- kus és földműves, vasöntő és hajókovács, sorkatona és repülőtiszti iskolás, főkönyvelő és kirakatrendező, ipari tanuló és kocsikísérő, pék és hentes. — Az illegális szervezkedés vezetőinek és legtöbb tagjának cselekményeit a nehéz sorsú falusi nép iránti szolidaritás és a szovjet gazdaság által sértett nemzeti önbecsülés eszméi motiválták. 1955. június—október. — A békéssámsoniak politikai perében a nyilvánosság kizárásával előbb a budapesti helyőrség, majd a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma ítélkezett. A szervezkedés két vezetőjét: Annus Istvánt (jelenleg Békéssámson polgármestere) és Zöld Imrét mindkét bíróság halálra ítélte, majd az Elnöki Tanács kegyelemből az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatta. A többi vádlott közül Cseszkó Ferencet 15 évi, Arany-Tóth Ferencet 12 évi, Hegedűs Lászlót, Major Jánost, Makszi Istvánt, Pál Jánost és Sétány Jánost 10—10 évi börtönnel sújtották. Az életfogytiglani 20 évvel számolva, a 23 vádlottra jogerősen 185 esztendei börtönbüntetést szabott ki a bíróság. 1956. február—július. — Az SzKP XX. kongresszusának és a sztálini bűnökről szóló Hruscsov-beszédnek magyarországi begyűrűzése igen lassú. A szovjet mintát követő hazai párt- apparátus általában, a mező- gazdaság és a parasztság fölött dirigálok pedig különösen ellenállnak az enyhülés Moszkva felől érkező fuvallatainak. 1956. augusztus 16—31. — Folytatódik az 1955-ben újrakezdett kollektivizálás; két hét alatt ezer parasztcsalád 4300 kát. holdat vitt be Békés, Bács- Kiskun és Szolnok megye termelőszövetkezeteibe. 1956. szeptember 18. — A minisztertanács elfogadta a területszervezési kormánybizottság javaslatát hét megye — köztük Békés — önállóságának megszüntetéséről. Eszerint Békést és Csongrádot egy megyévé 'olvasztanák össze. A döntés valósággal megbénította a megye közigazgatását: a tisztviselők munka helyett azzal foglalkoztak, hogy az egyesített megye kiket fog átvenni, s kiket elbocsátani. Ez a bizonytalanság október 11 -éig tartott. Ekkor az MDP kapkodó, irányt vesztett központi vezetősége úgy döntött, hogy mégsem terjeszti az országgyűlés elé a javaslatot. 1956. szeptember 21. — A biztonság és a kiszámíthatóság hiányától szenvedő magyar agráriumot további feszültséggel terhelik: a földművelésügyi miniszter 423 községben és 15 városban (számos Békés megyeiben is) 1137 tagosítást engedélyez. 1956. október 4. — Értelmiségi vitaest a békéscsabai Balassi kultúrház zsúfolásig megtelt nagytermében. A fővárosból érkezett Széli Jenő vitaindító előadása után négy órán át követték egymást a hozzászólások: Erdős Zoltáné, Fekete Pálé, dr. Molnár Mihályé és másoké, akik többnyire a budapesti reformellenzék szellemét idézték. A vita alapanyagát Losonczy Géza és Friss István sajtópolémiája szolgáltatta. Ennek kontextusában mutatják fel a vitá- zók a békéscsabai értelmiség sérelmeit, melyeket a helyi boszorkányüldözők, az alapjában jogsértő hivatalos politika túlteljesítői okoztak. Biztatónak látják az önkény áldozatainak rehabilitálását, az írószövetség közgyűlésének kritikus hangvételét és demokratikus tisztújítását. De a kételyeknek is kifejezést adnak. így például Fekete Pál tanár már ekkor szóvá teszi a Rákosi helyébe lépő Gerő Ernő felelősségét a gazdaságpolitika korábbi torzulásaiért. 1956. október 7.— A megye napilapja: A Viharsarok Népe feltűnő helyen, háromhasábos tudósítást közöl az értelmiségi vitaestről. (A következő rész lapunk szerdai számában jelenik meg.)
