Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-07-08 / 209. szám
a 1996. szeptember 7-8., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR » fgofc Csökkenhet az adóteher Megvámolnák az étkezési hozzájárulást Az adóterhek csökkenésére számíthatunk jövőre - állította tegnap az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a kormány képviselője. A munkavállalói és munkaadói oldal viszont kifogásolta a tagdíjak és az étkezési hozzájárulás megadóztatására kidolgozott elképzeléseket. A tanácskozáson Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: a jövő évi adózás szabályainak tervezett változásai 55-60 milliárd forint adóbevétel-csökkenést jelentenek. A személyi jövedelemadó mértékének módosítása várhatóan több mint 30 milliárd forinttal, a társasági adóé pedig több mint 20 milliárd forinttal csökkenti az adóterheket. Kompromisszum körvonalazódott az érdekképviseleti tagdíjak adóztatásáról. A munkaadói oldal úgy vélte: ellehetetleníti az érdekképviseleteket, ha a jövedelem egy százalékára zsugorítják az adómentes sávot. A munkavállalók szintén azt javasolták, hogy legyen nagyobb a kedvezményesen elszámolható rész. A kormányzati oldal végül hajlott arra, hogy a jövedelem 2 százalékára emeljék fel az adómentességet. Az étkezési hozzájárulás adómentességének megszüntetéséhez viszont ragaszkodtak a kormány képviselői. A munka- vállalói oldal ugyanakkor határozottan követelte az adómentesség fenntartását, sőt a jelenlegi mértékek 2400, illetve 5000 forintra emelését javasolta. A kormány szerint a hozzájárulás nem mindenkire terjed ki, s adózatlan jövedelmek kifizetésére kínál lehetőséget. Kik szólalhatnak fel vendégként a T. Házban? Keddtől újra törvényhozás A jövő héten rendhagyó rendben tanácskozik az Országgyűlés: kedden kezdi meg, majd szerdán folytatja őszi ülésszakát. A program azért változott, mert szerdán délben I. János Károly spanyol király szólal fel a törvényhozás plenáris ülésén. Kóródi Mária, a parlament al- elnöke elmondta: a képviselők kedden megkezdik a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Terítékre kerül a gazdasági stabilizációt szolgáló törvénycsomag módosítása. Ezenkívül azonnali kérdések, válaszok, interpellációk és hagyományos kérdések hangzanak el, majd egy sor nemzetközi szerződés megerősítéséről döntenek a törvényhozók. Szerdán pedig áttérnek a párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával, a zsidókárpótlással kapcsolatos feladatokról szóló határozati javaslat megvitatására. Várhatóan felújítják a hiányzó alkotmánybírák jelölésével és az Állami Számvevőszék elnöki posztjának betöltésével kapcsolatos egyeztetést is. Az alkotmányügyi bizottságnak Gál Zoltán házelnök kezdeményezésére arról kell majd állást foglalnia: ki szólalhat fel az Országgyűlés plenáris ülésén a meghívott vendégek közül. Szeptember 18-án politikai vitanapot tartanak. Cselekedni, míg nem késő Ellenzéki pártok sajtótájékoztatóiból Hazai társadalmi, gazdasági életünk számos kérdéséről szóltak tegnapi tájékoztatóikon az ellenzéki pártok. A Független Kisgazdapártban például arról hallottak, hogy kormánykörökben egyszeri és nagyarányú forintleértékelést fontolgatnak. A kabinet azért tervezné ezt a lépést, hogy pótolja azt a bevételkiesést, amit az 1995 márciusában a stabilizációs intézkedések során bevezetett vámpótlék megszüntetése okozna. Az FKGP számára ez a megoldás elfogadhatatlan lenne. (A kisgazdák információját néhány óra múlva mind a Nemzeti Bank vezetői, mind a Pénzügyminisztérium illetékesei alaptalannak nevezték és határozottan cáfolták.) Az MDF frakciója azt sürgette, hogy a kormány mielőbb terjessze a törvényhozás elé a gyermekvédelmi törvényt, és felkéri a belügyminisztert: hozzon létre hatékonyan működő gyermek- és ifjúságvédelmi csoportot, mert Magyarország ugyan még nem a gyermekprostitúció központja, de köny- nyen azzá válhat. Az MSZP vezette kormány azért vitatkozik az MSZP-frak- cióval az új adótábláról, hogy elterelje a figyelmet a valós problémáról, hangzott el a Magyar Demokrata Néppártban. II. János Pál: Azért jöttem, hogy osztozzam népetek óhajában Magyar földön a katolikus föpásztor Látogatása erőt ad feladataink megoldásához - mondta Göncz Árpád FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY cse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán.”- A hívő ember számára Krisztus az út, az igazság és az élet. Hangozzék fel megújult erővel az ő tanításának üdvös hirdetése a magyar földön - folytatta a pápa. - Ezért imádkozom a történelmi pannonhalmi apátságban és a győri ünnepi szentmisén.- Nem jöttem most sem más szándékkal hozzátok, mint hogy megújítsam az üdvösség jó hírét. Azért jöttem, hogy magam is osztozzam népetek óhajában és várakozásában, hiszen nekem is meggyőződésem - ismét Vörösmarty Szózatát idézve hogy Magyar- ország megújulása akkor következik be, ha „buzgó imádság epedez százezrek ajakán.” II. János Pál és kísérete a ferihegyi fogadtatás után röviddel déli egy óra előtt érkezett meg helikopteren Pannonhalmára. A sportpályán kialakított ideiglenes leszállóhelyről - hívők százainak meleg ünneplése közben - az üvegfalú pápamobilon, egyházi méltóságok és helyi vezetők társaságában hajtatott a pannonhalmi főapátságba. Útját végig harangzúgás kísérte, s amerre elhajtott, ünneplők sokasága köszöntötte. A főpásztor délután Göncz Árpáddal és feleségével protokolláris külsőségek nélküli, kötetlen hangulatú eszmecserét folytatott, majd pedig fölkereste a kolostorban az idős és beteg szerzetesek Szent Adalbert otthonát. Tegnap délelőtt különrepü- lőn Budapestre érkezett II. János Pál pápa. Ezeréves államiságunk történetében ez a harmadik alkalom, hogy a katolikus egyház feje látogatást tesz hazánkban. A világszerte nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendő vendéget Göncz Árpáddal, Horn Gyulával és Paskai László bíborossal az élen magas rangú állami és egyházi vezetők fogadták Ferihegyen. A szentatyát a köztársasági elnök köszöntötte. II. János Pál magyar, illetve angol nyelven mondta el válaszbeszédét, majd helikopteren magyarországi programjának következő színhelyére, Pannonhalmára utazott. A magyar államfő üdvözlő szavaiban hangoztatta: a magyar történelmi emlékezet soha nem feledkezik meg arról, hogy az Apostoli Szentszék buzdítására érkeztek a bencés szerzetesek Magyarországra; hogy Szent István király II. Szilveszter pápától kapta a Szentkoronát, s ennek jegyében született meg a magyar államiság. A köztársasági elnök szólt arról, hogy országunknak most megadatott a lehetőség: szö- vetségesi, sőt családi szálak kössenek minket Európa népeihez. Minden reményünk megvan rá, hogy az ezredforduló táján csatlakozhassunk azokhoz az euroatlanti szervezetekhez, melyek az európai érdekek közös vállalásán, védelmén alapulnak. A pannonhalmi érkezés Vallási iskolák tanulói köszöntötték a szentatyát Kitért arra, hogy országunk átalakulásának folyamata súlyos áldozatokkal járt: egész társadalmi rétegek kerültek a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe, a társadalom által nyújtott szociális szolgáltatások drasztikusan csökkentek. E nehéz problémák megoldásához az egyház fontos erkölcsi támpontokat adhat számunkra.- Meggyőződésem, hogy a szociális gondok megoldásában, a szilárd értékrend kialakulásában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az egyházak és intézményeik.- Magyarország és a Szentszék között a kapcsolatok rendezettek. A magyar állam mindent megtesz azért, hogy a magyarországi egyházak zavartalan működési feltételeit hosszú távon is megteremtse. Küldetése szellemének ismeretében hiszem, hogy látogatásából erőt meríthetünk az előttünk álló feladatok megoldásához - mondía repülőtéri köfotó: reuter szöntő beszéde befejező részében Göncz Árpád. II. János Pál válaszát azzal kezdte, hogy mély meghatottsággal érkezik - immár második alkalommal - abba az országba, amelynek sorsa sok ponton kapcsolódik szülőföldjéhez, Lengyelországhoz.- Sok szent és hős, s velük együtt sok névtelen dolgozó ember írta történelmetek lapjait. Őseitek több alkalommal is nagy kihívásokkal találták szembe magukat. így volt ez a törökellenes háborúban, más konfliktusokban és megpróbáltatásokban is. Ahogyan akkor a nép újra tudott kezdeni és a . megpróbáltatásokból új életerőt nyert, úgy lesz most is: Magyarország ismét boldog és virágzó lesz, hogy méltóan betöltse küldetését, amire a többi szabad nemzet körében hivatott.-Ebben a mindenkit mozgósító erőfeszítésben nagy felelősségük van mindazoknak, akik közfeladatot töltenek be: szolgálatukban soha nem szabad megfeledkezniük az egész társadalom javáról. Ők arra hivatottak, hogy egyéni hozzájárulásuk által Magyarországot - összes polgára számára közös otthonná tegyék.- Bizonyos vagyok benne, hogy a jelen áldozataik - mindenki őszinte hozzájárulása révén - elérik a kívánt célt: az egész ország szellemi, erkölcsi és anyagi megújulását.- Hadd emlékeztessek Vörösmarty ismert soraira, amelyek jól összegezhetik mondanivalómat: „Annyi balszerenA lakás, a koszt elviszi a havi jövedelem felét Lapos a diákok pénztárcája Az egyetemisták, főiskolások számára a tandíj csak egy tétel a sok kiadás közül. Az Oktatáskutató Intézet idei felméréséből kiderül, hogy a hallgatók a legtöbbet ételre és lakásra költenek, a legfőbb jövedelmük pedig a szülői apanázs. A felsőoktatásban tanulók havonta átlagosan 7500 forintot kapnak szüleiktől. Tanulmányi ösztöndíjként 5200, szociális támogatásként 2400, tanulmányi szerződésből származó ösztöndíjként 6500, ön- kormányzati támogatásként 2000, munkabérként 6000 forint jöhet össze szerencsés esetben, havonta. Ma Magyarországon egy hallgató átlagosan 15 és félezer forintból gazdálkodik. Az OKI felmérése szerint 54 százalékuk jövedelme 10-20 ezer forint között mozog, 23 százalékuk 10 ezer forintnál is kevesebből kénytelen megélni. Csak 5 százalék mondhatja el magáról, hogy nincsenek anyagi gondjai, mert 30 ezer forintnál többől „dőzsölhet”. A diákok jelentős része vállal rendszeres vagy alkalmi munkát. Legtöbbjük havi 5000 forint körüli összeget keres, minden ötödik hallgató jövedelme éri el az 5-10 ezer forintot, s csupán 5-10 százalékuk kap 10-20 ezret, vagy még ennél is több pénzt. A kiadások közül nem a tandíj összege a legmagasabb, mégis, a családok 90 százaléka a jelenlegi havi 2000 forintot is megérzi. Mi több, a megkérdezettek 6 százaléka számára „elviselhetetlen” ez az összeg, 8 százalék sokallja, és csak 23 százalék érzi „csekély” tehernek. Áz egyetemisták havonta átlagosan 4700 forintot költenek ennivalóra, valamivel több mint 4000 forintot lakás- fenntartásra, albérletre, kollégiumi szállásra. A tanszerek, jegyzetek 1200, a ruházkodás 2000, a közlekedés 1800, a kultúra, szórakozás 1700, a sport 1000, az egyéb kiadásaik 4500 forintra rúgnak. Szakkönyvekre mindössze havonta 868 forintot adnak ki a fiatalok. (szalóky) Suchman az ipari miniszter Újra vezetőjé van az ipari és kereskedelmi tárcának: Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken átnyújtotta Suchman Tamásnak a kinevezéséről szóló oklevelet, ugyanakkor tárca nélküli miniszteri posztjáról felmentette. Ezzel egyidejűleg Soós Károly Attila, a minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára a kormányfőhöz írt levelében szeptember 30-i hatállyal felmentését kérte. Elérték a minimális mértéket Elmaradt a könyvkiadók péntek délelőttre tervezett demonstrációja, amit azért helyeztek kilátásba, mert az ÁPV Rt. nem rendezte a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat velük szemben fennálló, egymilliárd forintos adósságát. A hitelező 57 könyvkiadó biztosítékokat kapott követelései rendezésére. Bizakodhatnak az emelésben Megvalósulhat az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a kormány kü- lönmegállapodása, amely szerint az idén 27 százalékkal nő az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók bére, s 19 százalékkal emelkedik az egészségügyi intézmények működési bevétele. A kormány ugyanis a KIÉT-ben ígéretet tett a szükséges fedezet előteremtésére. Tanévnyitók felsőfokon Az értelmiség képzésének két fellegvárában is tanévnyitót tartottak tegnap. Véget ért a vakáció az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, amely 16 ezer diákjával 1600 oktatójával és 93 választható szakával az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján Medgyessy Péter pénzügyminiszter mondott beszédet. Kártérítés az áldozatoknak Olyan törvény megalkotását javasolja Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a parlament emberi jogi bizottságának, amely enyhíti az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek okozott károkat. A javaslat szerint az Országgyűlés által kinevezett testület évente kétszer határozna az élet kioltásával járó szándékos bűncselekmények áldozatainak részleges kártérítéséről.
